Instant Biznisz Podcast

Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!

· PT58S

Összefoglaló

A műsorban Lipcsei Sándor szenior privátbankárral beszélgetnek a pénzügyi tudatosságról és a vagyonépítésről. Sándor, aki több mint 14 éve dolgozik a bankszektorban és elnyerte az „Év Junior Privátbankára” díjat, a tudatos befektetési döntések fontosságát hangsúlyozza. A…

Röviden

Műsor
Instant Biznisz Podcast
Megjelenés
2025. 11. 06.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Lipcsei Sándor, Mózes Tamás
Témák
pénzügyi tudatosság, vagyonépítés, befektetési döntések
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Milyen befektetést csináljak a pénzemből, hogy meggazdagodjak?

Részvény arany kriptó ingatlan netán állampapír.

Mi az, amibe az igazán gazdagok belerakják a pénzüket?

Kíváncsi voltam, hogy miként gondolkodik egy olyan ember, aki az ország legvanyolosabb rétegével dolgozik együtt.

Épp ezért hívtam el erre a beszélgetésre Lipcsei Sándor Szenior Privát bankárt. >> A pénz az egy megtermelt energia, és ez az energia, ez majd később valamilyen cél irányába föl lehet szabadítani.

A [zene] leginkább vagyonra szert tevő emberek azok azok, akik folyamatosan arra törekednek, hogy a jövedelemtermelő képességüket növeljék évről évre.

A mai vendégünk Lipcsei Sándor, aki több mint 14 éve dolgozik a banki szektorban.

A legalapvetőbb bankfiói munkakörből indult [zene] mára pedig szenior privát bankárként segíti ügyfeleit az MBH befektetési banknál. 2022-ben [zene] elnyerte az Ave Junior Privát Bankára díjat, és azóta is azon dolgozik, hogy a pénzügyi tudatosság mindenki számára elérhető legyen.

A bizalmi vagyonkezeléstől egészen az utódlástervezésig, ahogy ő mondja, privátbanki ügyfélnek lenni jó, de még jobb, ha tudatosan válunk azzá. >> Ha már passzív jövedelem, te hiszel abban, hogy létezik passzív jövem? >> Abban, hogy passzív jövőelem létezik, ebben nem hiszek.

A fiatalok a online médiának köszönhetően úgy gondolom, hogy szélesebb látókörrel [zene] rendelkeznek, mint az idősebb korosztály. >> Most én fölmennék a YouTube-ra és beírnám, hogy milyen kriptovalutát vegyek, milyen részvényt vegyek, satöbbi. 1000 milliárd olyan tartalmat találnék, akár magyar, akár külföldi forrásból, >> aki megmondja, hogy mit vegyek.

Sendor, engem rendkívül foglalkoztat az a társadalmi igazságtalanság, hogy egyre kevesebb ember zsebében, kezében van a világ vagyonának jelentős része.

Hallunk 3,éss fél milliárd dolláros esküvőkről Velencében, és akkor hallunk arról, hogy soha nem volt mondjuk ilyen szegénység különböző kontinenseken.

Hogyan látod, hogy mi az oka annak, hogy ennyire szétnyílik ez az olló?

És szerinted van-e ennek a folyamatnak vége?

Alapvetően a vállalkozói réteg az folyamatosan arra van ösztönözve, hogy beruházásokat hajtsanak végre, munkahelyeket teremtsenek, és ezt az ösztönzői szempontból általában adókedvezményekkel, m támogatásokkal inspirálják, motiválják a vállalkozókat.

És természetesen ezek a folyamatos beruházásokon keresztül el lehet érni egy idő után azt a szintet, amiről az előbb említ említést tettél, hogy hogy akár egy amerikai piacon, ami a világ egyik legnagyobb piaca, ott egy ilyen globális méretű multinacionális vállalat jöjjön létre. és ezeknek a tulajdonosai alapvetően ugye részvények birtokosai, és egy idő után eljön az a pillanat, amikor a részvények kibocsátásra kerülnek az IPO keretében.

Ez a legelső tőzsdei bevezetés.

És abban az esetben, hogyha a kis befektetők, illetve a nagy alapkezelők úgy gondolják, hogy ennek a vállalatnak nagy jövője lehet, akkor ugye elkezdik ezeket a részvényeket vásárolni, és a részfény birtokosa, aki az eredeti tulajdonos vagy tulajdonosi kör, az értelemszerűen a részvényáremelkedésén keresztül vagyonosodik. >> Evezzünk tengeren túlról vissza Magyarországra.

Ugye a fő témánk a pénzügyi edukáció.

Nagyon régóta szerintem téma magyar társadalomban, politikában is, hogy hogyan lehetne elérni azt, hogy mondjuk a magyar emberek, pénzügyek tudatosabbak legyenek.

Kell-e ilyen tantárgyakat bevezetni az iskolába?

Mikor érdemes elkezdeni ezzel foglalkozni?

Ugye az, hogy mondjuk a zsebpénzt hogyan osztják a szülők a gyerekeknek, már ott elkezdődik ez a pénzügyi tudatosságra való nevelés.

Szerinted hol tartunk most ebben a témában?

Itthon >> sokkal előrébb, mint néhány évvel ezelőtt.

És ö ennek a hasonló podcastek is szerintem a elősegítik ezt a folyamatot.

Gyerekek, nekem mint gyakorló apukaként van egy hat éves meg egy három éves kisfilm, és nyilván a három éves még ezzel a szempontból nem tud mit csinálni, vagy mit kezdeni, nem értékeli a pénzt satöbbi, de egy hat éves, ő már teljes mértékben tudja azt, hogy egy gombócfagyi az mennyibe kerül, és akkor el tudja azt dönteni, hogy egy gombócfagyit szeretne venni, vagy inkább egy meccsboxot.

És nyilván, hogyha olyan szerencsés helyzetben van egy adott család, hogy tudja a gyermekének megadni minden olyan lehetőséget, ami ami később akár számára egy előnyösebb életindulást jelenthet, akkor akkor ez egy fontos dolog, és azt nem szabad elhagyni.

Ráadásul a mai világban már az általános iskolákban, illetve középiskolákban is vannak kifejezetten olyan programok, ami azt a pénzügyi edukációt segíti elő.

Sajnos nem rendszeres heti tantárgy formájában, hanem ez évente egy alkalommal szokott tenni a Pénzhét nevű program, ahol volt nekem is szerencsém részt venni legutóbb egy biatorbágyi iskolában.

És jó jó dolog az, hogy hogy az iskolák is nyitottak erre, illetve a gazdasági szereplők is támogatják ezeket a programokat.

Később pedig a főiskolán ott történnek olyan jellegű edukációk, ahol a jellemzően vállalkozástudományokkal foglalkozó egyetemeken vagy közgazdasági egyetemen ott versenyt is csinálnak, tőzsdeversenyt, például gazdálkodási versenyeket, tehát valamit próbálnak tenni az edukációs érdekében.

Ugye az látszik, hogy ez egy ilyen generációkon átévelő képzési rendszer kell, hogy legyen mondjuk egy családon belül.

Tehát jellemzően azért mondjuk egy gyereknek a pénzügyi tudatossága vagy tudatlansága visszavezethető a szülőkhöz, az övék pedig sok esetben a nagyszülőkhöz.

És akkor nyilván előbb-utóbb jönnie kell valakinek, aki vagy pozitív, vagy negatív irányba ezt a körforgást megtöri.

Hogyan látod, hogy lehet érdemes elkezdeni képezni magadat ebben a témában? mindenképpen egyre inkább előtérbe kerül az, hogy az emberek pontos képet kapjanak a pénzügyek ismeretéről. ugyanis a közösségi médiának van az az előnyös oldala, hogy folyamatosan lehet edukálódni, viszont van az a hátrányos oldala, hogy könnyen meg is tudják téveszteni az embert.

És ugye a TikTok például olyan algoritmusokon működik, hogy folyamatosan azt a tartalmat dobja be a néző elé, amiért általában sokáig néz.

És én is ebben olyan szempontból érintett vagyok, bár nem tiktokozok, de YouTube-on ez igaz, hogy YouTube így van pontosan, hogy a Forex kereskedés és akkor ilyen luxus autó, olyan luxusautót.

De valójában én, mint privátbankár, gyakorló privátbankár, én azt látom, hogy a leginkább vagyonra szert tevő emberek azok azok, akik folyamatosan arra törekednek, hogy a jövedelemtermelő képességüket növeljék évről évre.

Hogyha ez alkalmazott, akkor ugye a munkabér oldaláról, hogyha vállalkozó, akkor pedig ugye a nyereség szempontjából. történik ez meg, és ha lehet, ezt infláció meghaladó mértékkel tegyék.

És amikor ez a nyeresség létrejön, akkor közös tulajdonságuk, hogy a lehetőségeikhez képest jóval alacsonyabb színvonalon élnek.

Ezáltal keletkezik egy megtakarítás, >> és ezt a megtakarítást egyfajta tartalékként elhelyezik akár bankoknál vagy befektetési szolgáltatóknál, értékpapírokba, akár ugye ingatlanokba.

Magyarországon nagyon közkedvelt az ingatlanbefektetés annak minden előnyével és hátrányával, de önmagában ez a lényeg, hogy a pénz az egy, és nem akarom elvinni ezt a beszélgetést egy spirituális irányba, de alapvetően az egy megtermelt energia.

És ez az energia, ez majd később valamilyen cél irányába föl lehet szabadítani.

Legyen ez az, hogy egy új beruházás vállalkozóknál, vagy egy ö gazdaságilag nagyon hátrányos időszak kibekelése, például ilyen volt a COVID, vagy akár a gazdasági visszaesésből fakadó bővítésnek a lehetősége, mert mondjuk a kevésbé ügyes vállalkozóknak a fölvásárlása ezáltal piacnyerés.

Hát vagy amikor mindenki abbaadja a marketinget, akkor neked itt az idő, hogy na akkor csináljunk valamit, vagy aki még nálnak az építkezések, na akkor építkezzünk, mert akkor mondjuk lehet, hogy olcsóbb a telek vagy bármi. >> Olcób Igen, igen, igen.

Ö de ezt, hogyha magánember oldaláról vetítjük le, sajnos ahogy mindenkit érint az idősödés, előbb-utóbb lehet, hogy a munkaképesség csökkenni fog, vagy gyereknek a taníttatásába kell besegíteni, és nem mindegy, hogy erre az időszakra van egy 20 vagy akár 30 éves felkészülésünk, vagy amikor éppen odaérünk, akkor szembesülünk azzal, hogy hát kicsit nagyobb kiadások vannak. kellett volna 20 évvel ezelőtt kezdeni spórolni, vagy megtakarítani.

És mondtál egy nagyon-nagyon fontos gondolatot, amit így szeretnék megismételni és kiemelni és aláhúzni és félkövérrel írni és mindenhogy.

Az az, hogy a lehetőségei, tehát az élet színvonalát nem növeli olyan mértékben, mint a bevételeit.

Nemrég olvastam egy cikket erről.

Egy HR-rel foglalkozó kolléga írta, azt hiszem LinkedInre, hogy rengeteg olyan ember keresi meg, aki keres 2 millió két és fél millió Ftot akár nettóban is Magyarországon.

Az szerintem megegyezhetünk benne, hogy nem egy rossz munkabér, és hogy nullára költi magát.

Akkor elmegyünk nyaralni, akkor minden nap éterembe megyünk, akkor veszünk egy szebb autót, veszünk egy nagyobb lakást, vagy egy nagyobb balbéretbe költözünk, satöbbi, satöbbi.

És hogy nem keletkezik igazából a megtakarítása, amivel utána akár passzív jövedelmet tud generálni magának.

Ha már passzív jövedelem, te hiszel abban, hogy létezik passzív jövedelem? >> Abban, hogy passzív jövedelem létezik, ebben nem hiszek.

Inkább ilyen fél passzív jövedelemben hiszek.

Ugyanis a vállalkozásunk működik úgy, hogy rendszeres visszatérő vásárlóink vannak, ez is valahol egy passzív jövedelem, de mégis foglalkozni kell vele. >> Nem is keveset. >> Így van.

Abban az esetben, hogyha megtakarításunk van, és ezt mondjuk ingatlanokba fektetjük be, akkor ha mi foglalkozunk ezzel a tevékenységgel, nyilván máris nem arról beszélünk, hogy passzív jövedelem.

Ha pedig kiadjuk valakinek, ott pedig ugye a megtérülés százaléka az lehet, hogy olyan cseké lesz, hogy gyakorlatilag elviszi ez a ingatlankezelési szolgáltatás a haszon jelentős részét.

Értékpapíroldalról pedig vannak ezek az osztalék típusú befektetési stratégiák, ahol valóban ugye a cégek által fizetett bizonyos időközönként kiadott osztalékok, az egyfajta passzív jövedelemként funkcionál, de ezt sem nevezném passzív jövedelemnek tekintettel arra, hogyha magunknak kezeljük a portfóliót, akkor ott máris elvégzünk egy munkát.

Abban az esetben pedig, hogyha kiadjuk ezt egy szakértőnek, akkor ott is ugye egy hosszú távon jelentősen romolhat a megtérülés, hiszen a szakértőnek a munkabérét, munkadíját ugyanúgy ki kell fizetni, >> illetve néha napján kommunikálni is kell vele, tehát hogy mondjuk változtak a lehetőségeim, az élethelyzetem, most kéne pénz, mi legyen, satöbbi, és hogy >> ott egy döntést kell hozni.

Igen. >> Ebben az esetben ki szokta meghozni a döntéseket, hogyha mondjuk egy privát bankára kezelteti a portfólióját? >> A megtakarítások kezelésének több irányzata van.

Az egyik, amikor konkrétan az ügyfél, ő azt szeretné, hogy a megtakarítását ő kezelje, és a privát bankárt azt kizárólag arra alkalmazza, hogy a megbízásait pontosan is jól teljesítsék. >> Ühüm.

Ö azt látni kell, hogy a privátbanki ügyfélkörnek a jelentős része az idősebb korosztályt ö jelenti.

Ennek az az egyszerű oka, amiről beszéltünk, hogy a megtakarítás hosszú idő alatt keletkezik, kivéve abban az esetben, hogyha nyeremény van, lottó nyeremény vagy esetleg örökség.

De a klasszikus az, hogy egy idősebb ügyfélkör, aki hosszú évek alatt összegyűjtötte a megtakarítást, és ők nem biztos, hogy annyira techno, tehát technológiában annyira képzettek, ezért inkább azt mondják, hogy legyen egy privát bankárom, de érdekel a befektetési piac.

És itt ez fontos is külön választani, hogy vannak az a van az az a lakossági kör, akit érdekelnek a befektetések, és vannak akiket nem érdekelnek a befektetések.

Ühüm. >> Privátbanki ügyfél általában az szokott lenni, akit nem érdekelnek a befektetések. >> Igen. >> És így jön be a második rész, >> az pedig az, hogy befektetési tanácsot kérnek.

És ez nagyon fontos, mertogy ezt jogilag is külön kell választani, hogy amikor bemegy az ember egy bankba például, akkor azt gondolja, hogy a munkatársak, akik ott dolgoznak, ők egy olyan szakmai felkészültségben vannak, ami alapján számára egy személyes befektetési tanácsot tudnak adni.

De azt lássuk be, hogy rengeteg ügyféllel foglalkoznak ezek a munkatársak, és nem csak befektetésekkel, hanem minden mással.

Ezért direkt korlátozva is van a befektetési tanácsadás, hogy nem tanácsot adhatnak, hanem két három egymással versengő terméket kellene, hogy bemutassanak a megtakarítással rendelkező ügyfélnek.

És előtte kell csinálni egy tesztet, amivel felmérik azt, hogy korábban milyen befektetéseket vett igénybe.

Feltesznek általános befektetési ismereti kérdéseket, illetve a kockázatvállalási hajlandóságot és a lehetőséget is. és egy nem privát banki ügyfélnek a saját kockázati körén belül ezt a két-három versengő terméket kellene önállóan eldöntenie, hogy melyikben helyezi el a megtakarítását, részben vagy egészben. és a privát bankban, illetve jellemzően a prémium bankban vannak arra úgymond felkészítve tudásban és eduk, tehát szakmai végzettségben, gyakorlati tapasztalatban, rendszertámogatásilag, hogy a hogy az ügyfeleknek személyre szóló befektetési tanácsot adjon. ugyanis, hogyha azt mondom, hogy nézd Tamás a megtakarításodat ebbe a megtakarítási vagy befektetési megoldásba helyezd el.

Ez már egy személyre szóló tanács.

És itt ugye levesszük a válladról azt, hogy neked ezen gondolkodni kelljen, hogy melyikbe és miért abba és miért pont annyit.

Sajnos az általános ügyfélkörben ez nem jellemző, hogy ezt megkaphatják az ügyfelek.

És akkor van a harmadik vagyonkezelési mód, ez pedig a diszkrcionális vagyonkezelés.

Ott pedig az történik, hogy a a megtakarítással rendelkező ügyfélnek fölmérjük a befektetési ismereteit, kockázatvállaló hajlandóságát és lehetőséget, de az ügyfél a befektetési döntések meghozatalát, azt rábízza a bankra vagy a adott befektetési szolgáltatóra, és egy vagyonkezelési szolgáltatás vesz igény. >> És mindenki döntse, hogy melyik a legjobb megoldás.

Említett entitások

Témák

Személyek

Tickerek

  • MOL
  • OTP

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!”

Miről szól ez az epizód: „Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!”?

A műsorban Lipcsei Sándor szenior privátbankárral beszélgetnek a pénzügyi tudatosságról és a vagyonépítésről. Sándor, aki több mint 14 éve dolgozik a bankszektorban és elnyerte az „Év Junior Privátbankára” díjat, a tudatos befektetési döntések fontosságát hangsúlyozza. A… Az epizód a Instant Biznisz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Lipcsei Sándor, Mózes Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!”?

Fő témái: pénzügyi tudatosság, vagyonépítés, befektetési döntések.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lipcsei Sándor - Mibe fektesd a pénzed? Így csinálják a gazdagok!”?

Megjelenés: 2025. 11. 06.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/instant-biznisz-podcast/s2e21-lipcsei-sandor-mibe-fektesd-a-penzed-igy-csinaljak-a-gazdagok-18144900

Több epizód a Instant Biznisz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból