Instant Biznisz Podcast

Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően

· PT30M12S

Összefoglaló

Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató és kutatóorvos a jövőszorongásról, a tudatos döntéshozatalról és a mesterséges intelligencia (AI) pénzügyekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásairól beszélget Mózes Tamással az Instant Biznisz Podcastben. Kiemeli, hogy a jelenközpontúság és…

Röviden

Műsor
Instant Biznisz Podcast
Megjelenés
2026. 02. 19.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Meskó Bertalan, Dr. Meskó Bertalan, Mózes Tamás
Témák
jövőkutatás, döntéshozatal, mesterséges intelligencia, jövőszorongás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A lemaradástól való félelem, a jóló életstílus, a rövidtávú gondolkodás bizony megkeseríthetik a jövőnket.

Hogyan tudom megtalálni az egészséges egyensúlyt a most élek és a jövőre tartalékolók között?

Azaz miként tudom megtippelni, hogy mit tartogat számomra a jövő?

Mielőtt belevágnánk a videóba, kérlek, hogy nyomd meg a feliratkozásgombot, ezzel támogatva a munkámat, és azt, hogy az ország legjobb vendégeit, kiváló szakértőket tudjak elhívni az Instant Business Podcastbe.

Hogyan tudunk olyan döntést hozni szerinted, amit a jövőben nem fogunk megbánni?

A nagyobb probléma az, hogy olyan kihívásokkal nézünk szembe emberiségként, amire nincsen precedens. >> A mai vendégünk Dr.

Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató. kutatóorvos, aki klinikai genomikai PhD diplomát szerzett és a világ egyik legismertebb egészségügyi futuristája.

Több mint 900 előadást tartott a Harvard-tól a Stanfordig, a WHO-tól világvezető gyógyszercégekig.

A Mesterséges intelligencia, a digitális egészségügy és az orvoslás csívőjét kutatja.

Szerinte a legnagyobb veszély nem a technológia, hanem az, ha elhisszük, hogy a jövő nélkülünk történik, hogyan érthetjük meg és hogyan formálhatjuk tudatosan a jövőt.

Tarts velünk és tudd meg te is. >> Tapasztalod egyébként a jövőtől való szorongást globálisan? >> Óriási szinte.

Mondanám, hogy valaha volt-e ilyen.

Időgarmatosítók lettünk mi a mai napnak az emberei.

Ez egy kemény kifejezés amúgy.

Azt jelenti, hogy mi elnyomjuk a jövő generációk hangját, mert csak a mával és magunkkal foglalkozunk.

Berta, nagyon sok szeretettel üdvözöllek ebben az adásban.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm szépen a meghívást. >> Rendkívül izgalmas téma a jövő.

Mesélsz egy picit arról, hogy van egy ilyen jelenség a társadalmunkban, hogy félünk arról, hogy lemaradunk dolgokról, félünk a attól, hogy ha most nem csinálunk meg valamilyen döntést, akkor ezt a későbbiekben meg fogjuk bánni.

És ezek jellemzően olyan jellegű döntések, hogy mondjuk szeretnék elutazni valahova, szeretnék részt venni valamin, ami mondjuk jellemzően nagyon drága, és hogy ezért kiadok-e 1 millió, 2 millió, 3 milliót, amit majd lehet, hogy a későbbiekben szükségem lesz rá.

Hogyan tudom ezt az egészet szerinted jól balanszolni? >> Ez egy nagyon kellemes problémának hangzik.

Szerintem a helyzet ennél sokkal rosszabb.

A helyzet alapvetően az, hogy mint társadalom a jövőt kizártuk az életünkből.

Nem azért, mert így döntöttünk, hanem már az elmúlt körülbelül 40 évben, tehát a 80-as évektől kezdve, amikor a prezentizmusnak a korszakát éljük, ezt a jelen központú életet, annyi információval kell szembesüljünk, hogy egyszerűen nem marad energiánk, effortunk, időnk, az idő a jövőben foglalkozni.

A múlthoz hozzá vagyunk szokva, hiszen mindenki tanult történelmet, mindenki meséken, legendákon szóikondőt fel.

Minden nap beszélgetünk egymással, hogy mi történt veled aznap vagy tegnap.

Ebben rengeteg módszertanunk van, meg megoldásunk, de a jövőről szinte senki nem tanul iskolában.

Nincsenek módszereink hozzá, eszközeink, nincs nincs koncepciónk arról, hogy mit kezdjünk a jövővel.

A többség azt gondolja, hogy vagy a jövő majd történik velünk, majd jön velünk szembe és lesz ami lesz, vagy én biztosan tudom, mikor mi fog bekövetkezni, például csapatom biztosan nyerni fog holnap.

Én ezt szerettem volna ezt a gondolkodást elkezdeni megváltoztatni.

Tudom, hogy majdnem lehetetlen teljesen átformálni egy társadalom szempontjából, de el lehet kezdeni átformálni arra a szintre, hogy legalább olyan magabiztossággal beszéljünk a jövőről, mint ahogy a múltról tudunk.

És ezt úgy gondtam, úgy tudom megpróbálni megoldani, hogyha a jövő kutatásnak a módszereit teszem mindenki számára elérhetővé.

Tehát amiket a jövő kutatók a 60-as évektől használnak üzleti menedzsmentben, közgazdaságtanban, cégek, szervezetek, kormányoknak a stratégiáinak a meghatározásakor.

Azok közül azt néztem meg, melyeket lehetne úgy lefordítani vagy átfordítani, hogy bárki használhassa.

Tehát a bárki azt azt értem, aki aki fél a jövőtől, vagy szorong miatta, aki kíváncsi jövővel kapcsolatban, és nem tudja, hogy hogy nézzen bele, tehát hogy azt a kristálygömböt vegye elő, ami egyébként értelmetlen és nincsen, de használjuk ezt a képet.

Nekik milyen módszereket lehetne átadni, amivel mától a jövőt elkezdhetik kicsit nagyobb magabiztossággal elemezgetni? >> Ez a nagyobb magabiztosság, ez gyakorlatban mit jelent?

Ugye nyilván itt a sokan el akarják képzelni azt, hogy mi fog történni, hogyha meghozok egy bizonyos döntést, és nyilván fel lehet készülni különböző forgatókönyvekre.

De hogyan tudok mondjuk ehhez valószínűséget rendelni?

Az egyik módszert annak az a neve, hogy forecasting, mint előrejelzés, ami pont arról szól, hogy valami érdekel minket a jövővel kapcsolatban, és azt szeretném megtudni, hogy mi lesz a kimenetele mondjuk egy választási kérdésnek, vagy a baseball ligát jövőre nekem fontos téma, ki nyeri meg, vagy az oszcjat ki fogja megnyírni legjobb szereplő kategóriában?

A kérdést nagyon pontosan kell megfogalmazzuk.

Ez a forcastingnek az első lépése.

Második pedig, hogy valószínűséget rendelünk hozzá.

De ugye ki tudja mit hoz a jövő, onnan induljunk neki.

Azt szoktam mondani, ez olyan mint amikor a kislányommal aki most nyolc éves, egy először raktunk ki egy puzzlet és mondta, hogy annyi kis darabka van, hogy honnan induljon ki.

Meg k van egy stratégiám meg mint mindenkinek megkeresem a sarkokat, ugye azt a legegyszerűbb megtalálni, mert két egyenes oldala van.

Utána az oldalakat megkeresem, kirakom a keretet, >> majd a kép megnézem, hogy van-e valami színes része a puzzleben, akkor a arra fókuszálok először.

Tehát lépésről lépésre haladok addig, amíg van információm hozzá.

A forecastingnek ugyanez a módszertana.

A könyvel ezt lépésről lépésrő alírom.

Tehát mondjuk felteszem azt a kérdést magamnak, hogy mondjuk maradjunk a kedvenc témámnál, mert nincs most baseball szezon, mert ugye tél van, hogy jövő évren, jövő évben az amerikai baseball ligát még csapat fogja megnyerni.

Hát akkor ez gyűjteni nem kell adatokat, hogy mondjuk az elmúlt 10 évben melyik csapat nyerte meg, mennyivel nyert, mennyire volt bonyolult a szezon, a covid ezt mennyire változtatta meg, ki volt a kiemelkedő játékos, milyen sérültek vannak a legjobb csapatoknál.

Elkezdek információkat gyűjtani, és azt mondom, hogy adok rá egy valószínűséget, egy kiindulópontot.

Nem az lesz a végleges válaszom, onnan indulok ki.

Ez a baseline-nak hívják. >> Innentől pedig finom hangolok.

Amint új információm jön, megváltoztatom, hogy gyakorlati példával a élben nem mindenki van benne a baseball ligában annyira.

A mondjuk látunk egy fotót egy friss házasodott házaspárról, és megkérdezzük, hogy mennyi az esélye annak, hogy ők öt éven belül el fognak válni.

Akkor többség azt mondaná, aki még soha nem forecastelt, hogy milyen hülye kérdés.

Hát boldognak tűnnek a a házaspár a fotón.

Nyilván nulla. >> Ühüm. >> De nem ez a jó hozzáállás.

Az a kérdés, hogy mi az irányítószám, ahol ők megházasodtak.

Jó, ott megnézem, mi az öt éves válás statisztika.

Az lesz a baseline-om, és inentől információt gyűjtök.

Milyen korkülönbség van köztük?

Milyen információt tudok kiszedni abból a fotóból, hogy bármi másból?

És elkezdem finom hangolni ezt a baseline-t, és idővel, hogy mindig új információval jövök szembe, vagy jön szembe, elkezdem finom hangolni ezt az értéket, amíg a lehető legpontosabb nem lesz.

Az a jó benne, hogy ez visszamérhető.

Tehát a forecastelésnél, mivel hogy a kérdésekre általában lesz egyszer csak válasz, ezeket ezekhez egy értéket lehet rendelni, a Brier score, és meg lehet mondani, hogy ki mennyire pontos forecaster, és nyilván valaki minél többet forcastel, annál pontosabb lesz benne. >> Ez a napvégén egy statisztikai egyenlet, tehát >> egy egyenletnek a megoldása adja ki ezt a scort, mindenkihez hozzá lehet rendelni.

És igazából azt mondja a score meg nulla iszem kettő között, hogy ha mondjuk nagyon magas a scoreod, tehát ilyen 0,5 felett van, akkor lassan már a a pénzfeldobás is pontosabb, mint te.

Ha pedig ilyen 0,3 alá kerülsz 0,2 környékére, akkor akár szuper forecaszterés válasz.

Nekem az a szerencsém van, hogy ez ebben a csoportban vagyok benne, de minél többet forecastelsz, annál több ilyen tanácsot, tippet kapsz a többiektől, annál több módszered lesz neked arra, hogy hogyan gyűjts információt.

És a legfontosabb, hogy a saját kognitív tortításaidat hogyan vedd ki a rendszerből.

Tehát én, mint Angel szurkoló a baseball ligában, vagy Barcelona szurkoló a fociban, hogy ne mondjam mindig azt, hogy a Barca fog nyerni, hiszen objektíven kell kezeljem ezt a kérdést.

Forcast ebben is segít, hogy ezt a torzításokat így az asztalon félre tudjuk seperni. olyan mint a matematikában, hogy egy csomó egyenlet végén van egy egy ismeretlen és akkor hogy egy vál egy egy véletlenszerű tényező és akkor ez is kicsit olyan, nem?

Tehát, hogy amikor azt mondom, hogy van mondjuk egy játékos, megsérül az adott játékos, nyilván befolyásolni fogja a végimenet elét a akár az egész szezonnak sérülés súlyától függően.

Ezt hogyan tudod mondjuk hozzárendelni az egyenlethez, hogy most a nem tudom a Lamin Yamá, hogyha már Barcelona megsérült, akkor a következő meccs megnyerésű valószínűségem az hogyan fog csökkenni?

Nagyon nagyon jó a kérdés, ahogy felteszed, mert főleg a vége, mert a forcasztelés nem arról szól, hogy ma vagy holnap vagy holnap után mi fog történni, hanem a jó kérdés az lenne, hogy mondjuk a Barcelona hanyadik mondjuk mi az mi az egysége annak, hogy a Barcelona megnyeri a bajnokságot idén.

És ilyen szempontból nézve egy yamar sérülés pár meccsen keresztül is akár biztos, hogy százalékosan csökkentené az esélyét, de nem az számít, hogy a holnapi meccset meg nyerjük-e, hanem hogy a bajnokság végén nekünk lesz több pontunk, vagy nem.

Tehát ezek ezek faktorok, és nagyon sok ilyen faktor van, mert önmagában csak statisztikára nézve nem tudjuk megmondani a jövőt, mert akkor mindenki tipmix király lenne, mert megmondaná, ki volt az elmúlt év bajnoka, és mindig az nyerne.

De ugye a valóság nem így szokott bekövetkezni.

Viszont nem szabad emiatt megijedni a forcasteléstől, hogy hát úgy se tudjuk, mit hoz a jövő.

Értem, hogy nem tudjuk, de a lehető legpontosabban meg tudjuk próbálni a végleges válaszhoz lévő lehető legközelebbi valószínűséget megadni ezekből az információ morzsákból.

A forcasztelésnek a módszertan stratégiája pontosan ezt építi fel, hogy a puzzlől ne ijedjünk meg, hanem szokjunk hozzá, hogy milyen elemeket keressünk a puzzleben, meddig tudunk elmenni a puzzle összerakásában, és mik azok a saját torzításaink, amiket közben kiveszünk a rendszerből. >> Hogyha téged megkeres mondjuk egy nagy vállalat vagy egy kormány esetleg, akkor gondolom, hogy elég gyakorlati konkrét kérdéssel keresnek meg, hogy mondd meg, hogy ennek mekkora mondjuk a bekövetkezési esélye.

Jól gondolom, hogy ez így van-e?

Igen. >> És te hogyan állsz egy ilyen feladathoz hozzá? >> Így keresnek meg, és így nem lehet vállalni, mert a forcastelés lényege az, hogy közösségben dolgozol, ahol van mondjuk a témához nagyon értő hozzáértő szakember, meg van abszolút csak minimális ellátással bíró nem szakember is, ami közös bennük, hogy a forecasztelés módszertanában ők össze vannak szokva.

Tehát én szuper forecaster csoportra vagyok benne.

Szoktam mondani, hogy hogy mindenkinek van egy olyan az életében, amire mondjuk a legbüszkébb, és senkit nem érdekel.

Nekem ez a szuper forcaster státuszom.

Nagyon sokat dolgoztam érte. 4000-nél több forecastem van.

Tehát ugye 4000-szer volt az, hogy mondtam valamire valamit és végül meg lett adva, hogy mennyire viszonyak sokszor bejött. >> Egész sokszor igen, bejött.

És azt kaptuk például az elmúlt években, főleg kormányoktól ez a szuper forcaster csapat, hogy nagyon specifikus kérdéseken keresztül akarják jobban látni a saját jövőjüket.

A covid kapcsán például az egyesül a bemériségektől jött nagyon sok kérdés, hogy hogy náluk hány esetszám lesz, hogy lehet felkészülni jobban erre.

Mostanában inkább a a szabályzók érdeklődnek, hogy mondjuk a mesterséges intelligencia kapcsán hány olyan orvosi eszköz lesz elfogadva az amerikai piacon, mondjuk 26 végéig, ami AI által van vezérelve.

Tehát ilyen kérdéseket kapunk, és mindenki megadja a saját valószínűségét, majd beszélgetünk egymással.

Nyilván az egészségügyi technológiák azok, ahol én kicsit otthon otthonabban érzem magam, meg a baseball még mindig, meg az Oscar B az valamilyen nagyon a szunter >> közel kerülten.

Meg a online játékok világod sajnos nincs ilyen sok kérdés az e-sportban, de az is fontos, hogy nem, hogy ne szakértők is vegyenek részt benne, mert nagyon tisztán tudnak hozzáadni a saját látásmódjuk kívülről.

Nekem is volt olyan feladatom a a szuper festaszter csapatban, ahol mondjuk egy kenyai választás eredménye volt a kérdés.

Soha nem falztam vele vagyok politológus, de egy olyan csapatot kellett kialakítsunk 5-10 főből velem is, akik nem értenek a témához egyáltalán, és így nézzenek rá a kérdésre, és így kérdezzenek a forecastet adóktól, hogy vajon mindenre gondoltak-e így teljesen semlegess szemmel kívülről nézve a kérdést.

Ezek végtelen hasznosak. >> Ez pont azért, hogy az érzelmeket ki tudjátok az egyenletből hagyni.

Tehát hogy n >> segítsük a többieket kihagyni az érzelmeiket belőle, mert valaki bármennyire is azért forecasthez van szokva.

Azért amikor a Barcát meglátom a kérdésben, a szívem összeszorul.

Tehát mi biztos, hogy másként fogok állni a kérdéshez, de ez is szerintem egy izom, amit erősíteni lehet, hogy hozzászoktatom magam, hogy én objektív és semleges vagyok.

Tehát nekem az a feladatom, hogy a a kérdés kimenete határozzam meg.

Nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék látni a válaszban. >> Abban segíts.

Viszonylag gyakori, visszatérő kérdés mondjuk egy magánember életében, hogy vásároljak-e…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően”

Miről szól ez az epizód: „Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően”?

Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató és kutatóorvos a jövőszorongásról, a tudatos döntéshozatalról és a mesterséges intelligencia (AI) pénzügyekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásairól beszélget Mózes Tamással az Instant Biznisz Podcastben. Kiemeli, hogy a jelenközpontúság és… Az epizód a Instant Biznisz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Meskó Bertalan, Dr. Meskó Bertalan, Mózes Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően”?

Fő témái: jövőkutatás, döntéshozatal, mesterséges intelligencia, jövőszorongás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dr. Meskó Bertalan - Hogyan hozz olyan döntést, amit nem bánsz meg? | Jövőkutatás érthetően”?

Megjelenés: 2026. 02. 19.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/instant-biznisz-podcast/s2e25-dr-mesko-bertalan-hogyan-hozz-olyan-dontest-amit-nem-bansz-meg-jovokutatas-18705463

Több epizód a Instant Biznisz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból