A TECHNOLÓGIA URAI - Pogátsa Zoltán a digitális mágnásokról

Összefoglaló

Pogátsa Zoltán a nagy technológiai cégek (Amazon, Google) piaci egyeduralmáról beszél, de nem tartja valószínűnek a technológiai feudalizmus kialakulását. Elmondja, hogy bár a robotok és a mesterséges intelligencia átveszik a fizikai és szellemi munkát, az embereknek több idejük…

Röviden

Műsor

KAPod

Megjelenés

2025. 04. 29.

Hossz

1 óra 0 perc

Szereplők, említett nevek

Pogátsa Zoltán, Orbán Viktor, Magyar Péter

Témák

technológia, mesterséges intelligencia, robotok, munkaerőpiac, digitális feudalizmus, gazdaság

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Amikor bevittek egy nagy szobába a robotokat, ahol így körbeültették az időseket, és a robot vicceket mesélt nekik, és ráadásul jól mesélte a viccet, tehát humoros volt a vicc és jó stílusban mesélte, de így néztek egymásra az emberek, ezek az idős lakói az idős otthonnak.

És ez ilyen iszonyú kényelmetlen, ilyen cringe feeling volt, hogy miért kell ezt nekünk csinálni, ezt kitalálta ki?

Milyen hülye ötlet már, hogy egy gép mesél nekünk vicceket.

Tehát szerintem például a Dumaszínháznak nem fog elveszni a munkája, mert azt sem tudom elképzelni, hogy mondjuk itt összegyűlik egy csomó ember és kijön egy robot.

Öszülik egy csomó robot és kijövök én.

Úgy próbált ki öltöz robotnak és úgy csinál egy előadást. [Zene] Hoztam nektek.

Jó, most már ettek szerencsére belőle.

Ez ez a ez egy olyan fontos tápanyag halmaz, amivel belobbantjátok a napotokat.

Igen, ez minden, akik hallgatják, nem tudják, de itt egy nagyon igényeservári dobozban látható valami olyan, ami egy mintha egy kicsit túlsült volna, márha egyáltalán a sülés benne lett volna a receptben, de valójában mákos répatortát hoztál nekünk, Dorkasz, ami szerintem egy videós podcast felvételére a legjobb döntés.

Én is úgy gondoltam, hogy azért talán még ha trüffelt hozol, bevonva ilyen kakaóporral, az lett volna még.

Nem, szerintem nem csak kicsit odakapott a pedig nem mesterséges intelligenciát kértem meg, hogy dobjon be egy receptet, hanem hanem igen.

Simon rögtön egy asemer élményel kedveskedik egy ilyen intenzív rágással a hallgatóknak.

De ha már itt tartunk, egyébként nem álltam messze attól, hogy időhiányában beszélek a az emivel és megkérdezem, hogy mondjon már valami olyat, ami gyorsan megcsinálható.

Emi, ez egy ilyen jó barátnő lenne mindenkinek.

De aztán végül is úgy döntöttem, hogy fölcsapom.

Merthogy Bogács Zoltán fogunk beszélgetni pont az ilyen nagy tekóriásokról, az ő fantáziájukról és ehhez képest a valóságról és hogy valójában egyfajta technológiai feudalizmus következik-e, ahol a nagy négy-öt amerikai és három kínai testcég mintegy földes úrként ural minket, szegény jobbágyokat, akik a lokációnkkal, adatainkkal satöbb digitális jobb ágyokat. megosztóaltuk dolgozóet, lakástulajdonosokat, vagy a nagy Amazon meg Alibaba oldalak a velük szerződött kereskedőket ugyanúgy zsákmányolják-e ki vajon mag legszerűsítve digitális jobbágyók készítik a digitális jobbágyóknak ezt a műsort, ezt a podcastet, amit megnézhettek a feudalizmus ura.

Így van. és posztolva lesz olyan felületeken, akik maguk terméket nem produkálnak, hanem csak abból élnek, hogy lelkes önjelöltek oda kirakják a termékeiket, hogy az algoritmus titeket függővé téve rákényszerítsen a katknak a hatása, amit amit itt produkáltok, az szerintem már tudokások nem csak erről erről az Amazonról, hogy ugye ez is most már és látszólag ez a mi életünket könnyíti meg egyik oldalról, mert tényleg csak néhány kattintás meg milyen olcsón, milyen gyorsan üthatunk dolgokhoz.

Máskor meg is nehezíti, mert mi is pont az ilyenek miatt robotolunk 10-12 órát ezeknek a cégeknek.

Csak, hogy pont családdal hangmérnökünkkel csevegtünk előtte arról, hogy régen bementél egy boltba, megkérdezted az eladót, hogy neked ilyen és olyan sütő kell, mit ajánl, és ehhez képest most ez is a te dolgod lett, hogy hogy böngész hosszan a reviewat, a specifikációkat, az értékeléseket, hogy kibogaráz, hogy hol rendeld meg, hol ne lennek, hol olcsóbb, hol nem olcsóbb.

Tehát, hogy azért látszólag igen egyszerű és gyors, de valójában azért még téged felhasználóként is erősen megdolgoztam.

És ugyanakkor amikor eléred azt a pillanatot, hogy jaj de jó most mégre megtaláltam, akkor rá fél másodpercálsz egy másikat, ami sokkal jobb.

Már miután megrendelt, már miután megrendelted, és akkor téped a hajad.

Hát de a ehhez képest meséltem el azt az élményemet Pontcsanádnak, hogy itt a szomszédos elektronikai áruházban, ahol ki van téva meg tudod fogni az eladó segít, odatértem be anyosomnak buta telefont venni, és mondta, hogy hát ezek ezek a típusok.

Most ott van ott a telefon alatta még ott a polcon látod, hogy van két doboz.

Mondom na akkor ebből kérek egyet.

Azt mondja sajnos nincs mondom, de ott ott van.

Hát ő nem tudja, mert a raktár szerint nincs.

Ne szórakoz búorboltokba és azzal bemész, kinézed, végre jó ez az étkező.

Aztán azzal négy szék ilyet kérlek szépen.

És hány és hány ilyen helyzetbe futunk bele egyébként napi szinten, hogy bedőlünk annak nyilvánvalóan, amit a a nagy rendszer mond miközben egyébként ezt úgy érdemes megcsinálni, hogy adott esetben fejből letolod.

És akkor azt mondod, hogy jó, akkor akkor én leszállok, lefüggök ezekről a nagy rendszerekről, és akkor ülsz a földön telefon nélkül.

Igen, ilyen utópisztikusan és fölötte körötted pedig már a csillagok hullanak bele, esnek.

Vagy cukrászként azt mondod a Facebooknak, hogy tudod mit Facebook esz neked, akkor hirdetek máshol.

Mire a Facebook azt mondja, jó tessék, csinál t hajrá.

Úgyhogy sajnos nem olyan egyszerű az élet, de hogy ez még hova fog bonyolódni, romlani, és hogy van-e kiút, erről fogunk beszélgetni Pogácsa Zoltánnal.

Akkor jövő héten Réparta Jánossal funk. [Zene] Köszöntjük Pogácsa Zoltán, közgazdás szociológust, a modern gazdasági folyamatok szakértőjét és elemzőjét, aki a soproni Egyetem habilitált egyetemi docense és a Magyar Tudományos Akadémia egykori kutatója.

És azért hívtunk ma ide, mert a technológiai feudalizmus című fogalom teljesen véletlenül hetek alatt többször is elénk került.

Még múltkor Várkonyi Gábor is egyfél szóval említette itt a podcastjában, utána pedig veled volt egy interjú az Indexen ebben a témában, és kicsit utána járva arra gondoltunk, hogy ez ez a téma azért megér egy misér.

Neked van egy digitális kapitalizmus című könyved, amiben ennek a big techtechnek a a felemelkedését elég alaposan körbejártad már, de ott még kapitalizmusnak hívtad.

Én most is techno kapitalizmusnak hívom, most nem technoofudalizmusnak.

Szerintem ez egy téves elnevezés egyébként.

Ugye a technésze az világos, tehát hogy egy olyan korban élünk, ahol ilyen nagy technológiai cégek uralják a kapitalizmust, és ezeknek a vezérei, ezek tulajdonképpen már ilyen politikai nagyságokká emelkedtek.

Tehát mindenki követi, hogy Elon Muskok és Marköbgök és Jeff Pezosok vannak állandóan a képernyőn.

Miért feudalizmus és miért kapitalizmus?

A technofodalizmus szót egyébként Janis Varufakis dobta be, aki ugye ez a görög expénzügyminiszter.

A görög válság kapcsán még emlékeznek rá sokan.

Ez a motoros börcse kis figura Athénból.

Neki az érvelése, hogy ezek a nagy techcégek, amikről tudjuk, hogy monopóliumok, tehát az első, hogy ezek szemben azzal, amit ugye ígért magáról az internet, még a idősebbek emlékeznek rá 90-es évek elején, hogy ez egy decentralizált rendszer lesz, ilyen peer to peer, bottom up, sharing economy, nem lesznek csomópontok, nem lesznek nagy cégek, hanem így egymással ilyen decentralizált hálózatokban fogunk kommunikálni.

Na, ezen mosolygunk ma már, mert mindenki tudja, hogy ez nem így működik, hanem ott vannak a Google-ok, az Amazonok, a Facebookok, meták a kínai ökoszisztémában, meg a Buk, a tencentek és a többiek, és hogy ezek a cégek, ezek monopolióliumokká váltak a maguk területén.

És a Farufakisnak az az elképzelése, hogy ezek ilyen feudális birtok.

Ugye a feudalizmus az mi volt? hogy a jobb ágyak azok a nagy uraknak, a földes uraknak a tulajdonai voltak tulajdonképpen nem mehettek el.

És hogy tulajdonképpen ez van, hogyha egyszer bekerülsz a Google ökoszisztémájába, akkor nem tudsz kimenekülni, mert mert egyre nehezebb.

Ott bérzárhely, ott van az email címed, és egyszer nem tudsz belőle kimenni.

Apple ugyanez, hogyha egyszer valaki vett egy Apple terméket, akkor onnantól egyre nehezebb onnan kijönni.

Hát sőt egyébként tehát, hogy fejlesztői oldalon is csak az Apple App Store-on keresztül tudsz érvényesíteni, vagy vagy eladóként az Amazon keresztül.

Meg a másik, hogy ugye az Apple szereplője a piacnak, hanem ő maga lett a piac az Apple Storraal.

Az Amazon az nem egy szereplője a piacnak, hanem ő maga a piac, és le is korlátozza egyébként, hogy máshol is árulj, hogyha egyszer az Amazon árulsz.

Szóval ez ilyen feudalizmusnak tűnik a varufakisznak, és azt mondja, hogy vége a kapitalizmusnak, mert ugye a kapitalizmust a verseny elazonosítja, és azt mondja, hogy ha a kapitalizmus verseny, ez már nem verseny, tehát ez egy feudális ilyen bekerítő, rökhöz kötő gazdasági szerkezet.

Szerintem ott téved a a Varufakis, ugye szerintem nem verseny a kapitalizmus.

Tehát ez szemben azzal az igen népszerű nézettel, hogy a kapitalizmus az a piac és a magántulajdon.

Ez nem lehet a kapitalizmus, mert hogy kapitalizmus eleve körülbelül 500 éve van.

Tehát, hogy ez az első dolog, amit nem értenek nagyon sokszor az emberek, és azt gondolják, hogy kapitalizmus mindig is van, de ez nem így van.

A gazdaságtörténet teljesen egyértelműen azt mondja, hogy káb 500 évnek van egy története, hogy ez kialakult részvénytársaságokkal satöbbi, Antverpen, Bruzzs, tehát ez Flaondriához kötődik. előtte levő összes gazdasági társadalmi rendben volt magántulajdon és volt piac is.

Tehát ugye el kell menni egy egyiptomi múzeumba, ott egy ókori egyiptomi paraszt, aki viszi a magántulajdonban lévő kecskéjét a piacra.

És ugyanez volt a középkorban.

Tehát, hogy ez nem egy színekvan, ez nem egy definíció, nem egy jó definíció, mert hogy egy definíciónak csak egy valamit szabadna meghatároznia, de minden korábbi társadalmi korban is volt magántalanés meg piac.

Tehát ez nem lehet a kapitalizmus.

A kapitalizmus az kifejezetten a verseny korlátozása, mondja egy Fernánd Brodell nevű francia gazdaságtörténész.

Pont ez az újítása ezeknek a nagy vállalatoknak a kezdetektől.

Vegyük mondjuk az angol a brit kelet-indiai társaságot, holland kelet-indiai társaságot, Hadzon társaság, vagy mondjuk 100 évvel ezelőtt a rablóbárók, tehát ezek a Carnögi meg Vanobilt meg Rockefeller meg ezek ezek mind azzal foglalkoztak, hogy monopóliumokat hozzanak létre.

És ma is, hogyha az rengeteg idézetet gyűjtöttem, Peter Teel mondja azt ugye a PayPal alapító Facebook finanszíroza, hogy Silicium WorldG egyetlen egy működőképes modellje az a monopólium.

Warren Buffyt mondja a világ legnagyobb befektetője, hogy ő csak olyan céget vesz, aminek nincsen versenytársa.

Tehát kifejezetten a monopólium a a kapitalizmus.

A kis és középvállalatok között van verseny, de a nagy vállalat az kifejezetten arra megy rá, ilyen baby killingnek nevezik ezt, hogyha van valahol egy versenytárs, azt azonnal vagy felvásárlod, vagy megölöd, vagy belül megcsinálod ugyanazt. tulajdonképpen ez nem ott téved a a Varufakisz, hogy ő azt gondolja, hogy a kapitalizmus az verseny volt.

Ezek itt megölték a versenyt, tehát hogy ez valami egészen más rendszer, mint ami korábban volt.

Hát sőt, bocsánat, sőt azt is mondja, hogy a piacot is megölték, mert az nem piac, hogy az Amazon algoritmus neked azt dobja ki, aki a legtöbb jutalékot fizeti neki.

Tehát nincs az, hogy találkozik szabadon valahol az eladó és a vevő és kettőjüknek profitábilis üzletet kötnek, hanem hogy van egy felület, amin valaki a felületkezelő jóvoltából, kvázi kegyéből jut el hozzád.

De akkor ez azt is jelenti, hogy mondjuk ha nekem van egy startup ötletem, akkor sokkal kis engem föl fog valaki vásárolni, ha az jót.

Ott egy Thomas El Friedman nevű a amerikai újságíró a 90-es években.

Ő írt egy könyvet, az címbe, hogy a világ lapos.

És ez kábé ezt sugalta, hogy innentől fogva, hogy van internet, szuper minden, mert nem kell a világ nagy központjaiban lenned, nem kell New Yorkban lenned, nem kell Londonban lenned, hanem mondjuk Bangalorban leprogramozol egy kis szoftvert, és azzal majd versenyre kelsz a Microsofttal.

És hogy innentől a világ lapos.

És akkor ez a valóságban úgy működik, hogy abban a pillanatban tehát, hogy ezek a cégek, ezek nagy cégek, ezek monitorozzák, hogy ki mit fejleszt.

Pont a múltkor beszélgettem a Prezi egyik alapítójával Somlai Fiser Ádám, aki mondta, hogy alig kezdték el a működésüket azonnal elkezdtek Kaliforniából kapni mindenfajta ajánlatokat, mert hogy rákerültek a nagy vállalatoknak a térképére, hogy ők egy startup és értelmes dolgokat csinálnak, és akkor kapsz egy vételi ajánlatot.

Na most, hogyha te egy héves programozó vagy, életed első nagy projektje és azt mondják, hogy hozzád vágnak elképesztő mennyiségű dollárt, akkor igen nagy valószínűséggel azt mondod, hogy szeretnéd eladni azt a céget.

Ha meg véletlenül azt gondolnád, hogy nem, mert én ebből sokkal több pénzt fogok később csinálni, és nem adom el, akkor meg azt csinálja, jó, hát az ötleted szuper volt, mi ezt inhouse leprogramozzuk, és mivel nekünk van 1 milliárd felhasználónk, neked van 5000, ezért mondjuk dőljön el, hogy kinek a ki fog ez történik.

Ezt ezt hívják baby killingnek, mint Heródes.

Tehát gyakorlatilag teljesen tudatosan arra mennek rá, hogy az ilyen distruptorok ezek véletlenül és rengeteg példa van, hogy hogy úgy így naposzat sorolhatnánk ezeket az ilyen típusú felvásárlásokat is, meg meg duplikálásokat, de ráadásul ezek nem újak, tehát hogy amit te említettél, ezek a rablóbárók pont ilyen módszerekkel lettek.

Rockefeller, ezt pont a te könyvedben olvastam, hogy hogy a az ellen vagy a versenytársai szállítmányaival kapcsolatban megkente a vonattársaságokat, hogy ne szállítsák.

De azért miért éri meg egy ilyen nagy techcégnek ajánlatot tenni egy ilyen kis mondjuk egy prezire, amikor úgy is meg tudja csinálni, hogy csak nézi mondjuk két hónapig nem kell előről fejz.

Hát már elő lefejleszt valaki valamdig.

Tehát, hogy van egy jó ötlet, akkor azt még azon a ponton fölvásároljuk.

Az a fejlesztőnek nagyon sok pénz egy…

Említett entitások

Témák

• technológia
• mesterséges intelligencia
• robotok
• munkaerőpiac
• digitális feudalizmus
• gazdaság

Személyek

• Pogátsa Zoltán
• Dorka
• Orbán Viktor
• Magyar Péter

Szervezetek, cégek

• Amazon
• Alibaba
• Google

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A TECHNOLÓGIA URAI - Pogátsa Zoltán a digitális mágnásokról”

Több epizód a KAPod-ből

• KAPóra - Fluor & Diaz 2025-10-21

  A KAPd című podcast évadzáró adásában Fluor (Karancsi Tamás) és Diaz (Csöndör László) beszélgetnek barátságukról és közös munkájukról. Az interjú során felidézik zenei karrierjük…

• KAPóra - Vályi István & Göbölyös Zsolt 2025-10-14

  A KAPod podcast Pokorny Liella vendégeit, Vályi Istvánt és Göbölyös Zsoltot mutatja be, akiknek barátságát vizsgálja. A műsorban a két vendég a Viasat számára készülő új tévésoroz…

• KAPóra - Gianni Annoni & Somos Attila 2025-10-09

  Gianni Annoni és Somos Attila, Magyarországon kötött barátságukról mesélnek. Megemlítik közös múltjukat, mint „az élet császárai”, majd a családlapítás és az őszülés felé vezető ú…

• KAPóra - Járai Máté & Csorba Kata 2025-09-30

  Járai Máté és Csorba Kata színművészek, akik korábban Szegeden ismerkedtek meg, egy különleges barátság podcast részeként elevenítenek fel közös emlékeiket. A beszélgetés során fe…

• KAPóra - Rákóczi Feri & Szlávik Ferenc 2025-09-23

  A Viasat számára készülő új, 8 részes tévésorozat részeként Rákóczi Feri és Szlávik Ferenc barátságát mutatja be ez a beszélgetés. A műsorban egyikőjük életrajzát elemzik ki, hogy…

• KAPóra - Bereczki Zoltán & Balog Laci 2025-09-16

  Bereczki Zoltán musicalszínész és Balog László jazzdobos évtizedes barátságáról és közös munkásságáról szól ez a beszélgetés. Kiemelik a szakmai alázatot és profizmust, ami a hiva…

• KAPóra - Peller Mariann & Peller Anna 2025-09-09

  A KAPóra podcast 2024 őszi évadának vendégei Peller Anna és Peller Marianna testvérpár. A beszélgetés során mesélnek arról, hogy mi köti őket össze, ki a barátság motorja, és mily…

• KAPóra - Ráskó Eszter & Ács Fruzsi 2025-09-02

  A KAPod podcast televíziós sorozatának podcast verziója, a Viasat számára készült új évad 2025 őszén érkezik. A műsor vendégei Ráskó Eszter és Ács Fruzsi humoristák, akik a baráts…

• ZOMBIKAT ÉS KÉZIGRÁNÁTOT NEM ENGEDÜNK FEL A GÉPRE - Réti Máriáss Julien pilóta 2025-06-17

  A műsor ezen évadjának utolsó adásában Dorka és Simon vendége Réti Máriáss Julien pilóta, az Air Baltic elsőtisztje, aki egy Airbus 220-ason repül. Julien a pilótaélet mindennapja…

• A JÓ KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING A SZEMÉLYISÉGNÉL KEZDŐDIK - dr. Hoványi Márton 2025-06-10

  Dr. Hoványi Márton kommunikációs szakértő tippeket ad a sikeres kapcsolatteremtéshez, összehasonlítva az amerikai, magyar és svájci távolságtartási szokásokat. Kiemeli a magabizto…