Könyves Magazin

Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)

· PT54M28S

Összefoglaló

Szél Dávid pszichológus a csendek súlyáról, a helykeresésről és az önbecsapásokról beszélgetett Szeder Katával a Margó Könyvek podcastban. A finn Asko Sahlberg Ők című regénye kapcsán indult diskurzus a könyvek életünkre gyakorolt hatásáról, arra ösztönözve, hogy a könyvek…

Röviden

Műsor
Könyves Magazin
Megjelenés
2025. 09. 04.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Bognár Edmond, Bakó Sára
Témák
pszichológia, irodalom, könyvek, csend
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon kevés csend van az életünkben.

Egyszer láttam egy ilyen standupost, aki a mindfulnessel kapcsolatban beszélt, vagy mindfulnessről beszélt, valamiért üvöltve, dühösen, hogy hogy az, amit most így külön gyakorolnunk kell, az amit amiről a gyerekkorunk szólt.

Ülök a buszon, nézem a vízcsepeket az ablakon, ahogy így vízszintesen elhadnak a menetszél miatt, az a mindfulness lesz, azt ma tanuljuk. >> Olvasni kell, mert a könyvek nem csak a világ megismerésében segítenek, de abban is, hogy legyenek szavaink.

El tudjunk kezdeni beszélgetni és kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.

Ezzel a mottóval indítottuk útjára Helicon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.

Ez itt a Margó Könyvek podcast.

A sorozat szerkesztőműsorvezetői Szeder Kata és Valuska László. [Zene] Mi mindent jelenthet a csend?

És vajon hány háború vár ránk életünk során?

A fin asco Zalberg szűkzavú családtörténete az ők igazából egy nagy regény, alig 100 oldalba sűrítve rengeteg megnemélt vágyat, sértettséget, hallgatást, vívódást.

A könyv kapcsán Széldávid pszichológussal beszélgettünk többek között a csendek súlyáról, a folytonos helykeresésről. önbecsapásokról.

Szia Dávid! >> Szia Kata! >> Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat és itt vagy velünk. >> Köszi, hogy elhívtatok.

És az a könyv, amit hozzád választottam, és amit el is olvastál, az a Fin Asco Zalbergnek az ők című kötete volt.

Mi viszont most itt nem a könyvről fogunk beszélgetni, hanem az lesz a ennek a majd egy órának a koreográfiája, hogy én hoztam idézeteket a a regényből, és hát ennek mentén én azt szeretném, hogyha te mesélnéd és arról azokat mondanád, amik amik neked ezek kapcsán az idézetek kapcsán elsőként eszedbe jutnak.

Úgyhogy ez sokkal inkább rólad fog szólni, mints sem a regényről.

Sőt, azt szeretném, hogyha nem is hoznánk be most a könyvet a beszélgetésbe.

Viszont mielőtt így elkezdeném az idézetekkel, lenne egy olyan kérdésem, amit mindenkinek felteszünk ebben a sorozatban, hiszen a margó könyveknek a a mottója az úgy hangzik, hogy olvasni kell.

És akkor, amikor mi elindítottuk ezt a pályázatot, akkor az is lebegett a szemünk előtt, hogy hogy mi azt szeretnénk, hogy olyan témákat hoznánk be ezekkel a kötetekkel, amik amik jelen vannak az életünkben, fontosak, de de sokszor kényelmetlenségük miatt, vagy mert nem is igazán van hozzá szavunk, vagy nehéz vele foglalkozni, inkább így félreakjuk őket. viszont a könyvek azok kiválóan alkalmasak arra, hogy megnyissanak egy-egy ilyen témát és és elkezdhessen róluk az ember egy beszélgetést, elindulhasson egy párbeszéd, és hogy vagy ha ebből indulunk ki, hogy a könyveknek milyen fontos szerepe lehet az életünkben, akkor én most első kérdésként azt hoztam neked is, hogy ha magadra tekintesz, mint célávid, aki ittől velem szemben 20-25 nyarán és amit most így magadról gondolsz, hogy ki vagy, Akkor szedd össze nekem, kérlek, mint mérföldkövek, azokat a könyveket, amik úgy érzed, hogy nagyon-nagyon meghatározóak voltak abban, hogy te kinek is érzed most magad.

És nem lehet végtelen a lista.

Tehát öt ilyen könyvet kérek, hogy válaszd ki, és indulhatunk a gyerekkorodtól, tehát mondhatsz mesét is, ami amit nagyon meghatározónak éreztél, de szeretném, hogyha eljutnánk nagyjából a a jelenig. >> Jó.

Fú, azért lehet, hogy kellett volna készülni egy kicsit, de értem ebben ez a ez a koncepció. >> Jó.

Kell hozzá egy kis be szabad bevezető, vagy csak daráljak le öt címet?

Jó, hogyha bevezeted, és örülök annak is, hogyha megindoklod, hogy melyik olvasmányélmény miért volt neked fontos és meghatározó.

A bevezető az az, hogy én magas elvárásaim vannak magammal szemben az olvasással kapcsolatban, de nagyon lassan olvasok ö és körülményesen olvasok, és viszont estire hamar fáradt vagyok, úgyhogy lassan haladok a könyvekkel, ami egy ilyen nagyon rossz identitás elem az életemben.

Sokkal többet szeretnék olvasni és sokkal hatékonyabbat szeretnék olvasni.

Ez egy ilyen nem tudom mi, bevallás vagy bevállalás, vagy nem tudom micsoda. >> Tehát van egy elvárásod magaddal kapcsolatban, amit úgy érzel, hogy nem tudsz teljesíteni. >> Igen.

A feleségem is, meg a gyerekeim is rengeteget olvasnak, és az igesák, hogy mind a hárman gyorsabban, mint én.

De nem verseny a dolog, csak hogy így ők itt tényleg fják.

Na és akkor most akkor a könyvek, hogy ami egyrésszel számít az, hogy nem csak az van, amit én magamnak olvastam. hanem az is, amit a gyerekeimnek olvastam, azok is közül is valami nagyon-nagyon meghatározó.

Ö amit magamnak olvastam, egyik legelső olvastam előtte is, csak hogy ami így, amit így nagyon, amire nagyon szeretek visszagondolni, azok a léghajval a világ körül és léghajval a dinoszauruszok földjén.

Ö azokat nagyon szerettem, amikor gyerek voltam. [Zene] Aztán nagyon nagy hatása volt rám.

Hát Nikornby van mindig még a a Pap Csáis a Tibit olvastam először nem tudom mikor.

Nem nem tudom 90-es évek vége.

Szóval hogy a 10-es évein végén olvastam, szóval az mindenképpen nagyon nagy hatással volt rám.

Az meg a igazából a focilázon kívül az összes többi, illetve a illetve a Jézus most Edgar Lempót akartam mondani, de hát nyilván nem ő, hanem a Brad Easton Elice a másik három nevű.

Teljesen máshogy, de közben mégis hasonlan író.

Szóval, hogy a a Brett Eastonisnek először az amerikai pszichó, ami ami az első hen olyan könyv volt, amit így így be kellett csuknom bizonyos jeleteknél, mert nem bírtam pszichológiailag, fizikailag tovább haladni vele, és akkor ilyen, mint a Joinak a jó barátomban Igen.

Igen, be kell tennem a mélyütőbe.

Én nem tettem mélyhűtőbe, de de hogy így így odébb kellett tenni, mert nem nem ment.

Ö akkor ez mondjuk három, bár itt méneknél több könyvről is szó van.

De akkor legyen három, amit még nagyon nagy hatásolt rám, az már majdnem a jelen az a Nyolc hegy című könyv.

Azt nem tudom most nem fogzem, hogy itt négy a derültéb, hogy ki írta egy olasz film is készült belőle, ami nem túl jó.

És a második könyvét is olvastam.

Az a magányos vagy farkas vagy valami ilyesmi, az se olyan jó, de a nyolc hegy az nagyon-nagyon betalált nekem.

Ez eleve ez az ilyen magányos, magának való férfi és a hegy és a hegymászás.

Én nem tudok egyet mászni, de hogy szóval az így nagyon vonz és nagyon izgat és nagyon eleve ez a tehát a a hivatásos egymászás, tehát a nagas csúcsok meghódítása akár film, akár könyv nagyon érdekel ez az Into Thin Air, amit egy újságíró írt aki megismászta a Montevestet és film is lett belőle és egy ilyen katasztrófa volt rengetegen meghaltak ilyen amikor Amerika ráant erre az egész iparágra, és felvitt bárkit szinte, akinek volt erre pénze.

És és akkor volt ilyen hatalmas vihar fönt, és nagyon sokan meghaltak ő is majdnem, és ö na lehet, hogy engem ez az egész hegy hegy hegymászást topi iszonyatosan vonz, hogy hogy ott mi történik abban a náttem módosult tudatállapotban ott fönn a hegyen.

Szóval akkor ez is egy fontos könyv volt nekem.

Ez a ez a címe, hogy Into Thin Air magyarul nem tudom mi a címe.

Bár magyarul olvastam, csak az ilen hülye cím lett.

A néha magyar fortásokkal nem vagyok elégedett, mármint a címekkel.

Mondhatsz még egyet, mert most kettő hegyes >> Ja. >> könyvet is választottál, úgyhogy úgyhogy még egyet akkor. >> Nagyon tetszett, és az az most hát tényleg az utolsók egyike.

Akkor most kettő lesz az a Krusovskinak a akik már nemzünk sosem.

Az az nagyon és abból van egy mondat, amit így rendszeres idézek is, idézek is a a terápiás térben.

Ilyen visszatérően, meg meg az én életem szempontjából is fontos, most nem biztos, hogy el fogom mondani.

És a a másik pedig a az a se a szerző, nem fog most eszembe jutni, am végtelen kínos, se a címe.

Úgyhogy majd ezt vagdosd agyon.

Nem fogod ez így egybe megy leaj.

Három neve van, amikor apám vállán.

Vállám az már te tudod? >> Bíró zsombora. >> Bíró Zsomboraé.

Az annyira okosan és ügyesen van felépítve, és ö ugye ne nekem kicsit nehéz ezt az új divatot követnem, és nem is szeretek olyan könyveket olvasni, ez az autófikció, amik ilyen iszatosan hosszúra vannak eresztve, és a kezembe fogtam a kilincset, éreztem, hogy a kilincs hidege a bőrömet megnyomja, és akkor az egy idegségérzés futatott végig a jobb karomon, és a én ez engem ez engem eluntat, és ebben a bírósomban, ahol él kicsit mint egy ilyen friss skát is mutatna ennek, akár csak a könyv hosszúságával is.

Szóval én ilyen tökéletesen kapta el abban a könyvben a a humort, a mélységet, a fájdalmat, a szépséget.

Szóval ez nekem nagyon nagyon betalált az a könyv. csupa férfi szerzőt. >> Ez egy bajom egyébként.

Tudom, olyannyira tudom, hogy egyszer egyik születés van a feleségem unokatestéről, akitől, aki egy nő, és akinek nem tudom a ez mi az én szempontomból, unokasógornőm, nem tudom kicsoda.

Tőle kaptam egyszer egy könyvet, amibe amibe beleírta, hogy olvass női szerzőtől is jót.

De egyébként szerintem mostanában olvastam női szerzőtől jót.

A csak most mivel derültékbe jött a kérdés, azért nem fogok ráemlékezni, hogy mi volt a címe, sem a sztoríra az egy nem tudom, egy hónapon belül olvastam és pillanatok alatt végigolvastam.

De azért olvastam nő szerzőket is az életben, de valóban ez egy ez egy fontos felismerés, hogy valahogy zenében is és könyvben is sokkal több férfit hallgatok, meg olvasok. >> Szerintem ez viszonylag általános jelenség talán nálunk.

Nem figyelek külön arra, hogy tehát hogy nem figyelek külön arra, hogy nőket is hallgassak, vagy nőket is olvassak, hanem leemelek valamit vagy otthon, vagy a boltban, és azt úgy alakul, hogy általában férfília, ami szembegy egyébként a feminista m nem tudom identitásommal életfilozófiámmal. >> Ho neked az első idézetet. >> Jó.

És hogyha közben eszembe jutnek a könyvnek a szían mondhatod.

És nem vágjuk a beszélgetés lehetőség szerint, úgyhogy ugye bízom benne, hogy ami ami elhangzik, az az maradhat is benne, vagy legalábbis ez lenne a cél.

Az első idézet, amit kiválasztottam, az így hangzik: A jólneveltség arra késztetett, hogy meghallgassam a mondandóját.

És ezt azért szerettem volna egy ilyen nyitó idézetnek pont hozzád, hiszen te pszichológusként ezt tehát ez ez a foglalkozásod, ez a hivatásodnak egy nagyon-nagyon fontos része, hogy hogy meghallgassál másokat.

És hát nagyon tetszik benne különben a jólneveltség rész is, ami amivel nyit a mondat.

És akkor ezt tényleg mint egy ilyen, mint egy ilyen asszociációs játékot kezdenénk.

Akkor akkor te mit kezdesz ezzel a mondattal?

Hogyan olvasod magadra? >> Nekem e tehát ez a mondat ennek ez az ellenkezőt jelenti.

Szóval ez azt jelenti, hogy nem akarom meghallgatni őt magam miatt vagy a másik miatt.

Eszem jut férfi énekli, egy német indi együttes, hogy a a jónak a csak most akkor német be kéne fordítani, hogy az a a jó a jónak a jót akartam az ellentétje, nem a rossz.

És ezen tök sokat gondolkodtam ezen a mondaton, hogy ez mit jelenthet, vagy mi? >> Mármint, hogy a jónak az ellentétje. >> Nem a jónak, nem a rossz az ellentétje, hanem az, hogy jól jót akartam.

Aha. >> És ez? >> Tehát, hogy jó volt a szándék. >> Igen.

És nekem ez a mondat is egy kicsit ilyen, hogy a jól neveltségem hogy volt?

Bocs, mond mond egyszer, >> így hangzik.

A jól neveltség arra késztetett, hogy meghallgassam a mondandóját.

Tehát nekem ez tehát igazából nem akarom meghallgatni, csak vannak bizonyos társadalmi kulturális normák, amik miatt nekem erre oda kell figyelnem, de valójában nem akarná meghallgatni.

A munkámban nem tehetem meg, hogy nem hallgatom meg.

Öt nem a jól neveltségem az, ami meghallgattatásra visz engem.

Csak azt se mondom kötelez, mert én választottam ezt a munkát. [Zene] Hanem ez hát ezt ezt nem örülnének a klienseim, hogyha ezt hallanák. [Zene] Egyni szinten, de össz összinten azt kell, hogy mondjam, hogy ez a szolgáltatás egyik része, hogy én meghallgatom őket. ők nem a barátaim, nem a kollégáim, nem a rokonaim, nem a nem tudom kicsodáim, hanem kliensek, akik azért jönnek hozzám, hogy részben azért meghallgassam őket, részben azért, hogy támogassam őket, részben van azért, hogy érvényí érvényesítsem az érzésüket.

Szóval nekem ez feladat, de nem, ha jól neveltségből kén őket meghallgatnom, akkor nem csinálnám.

Ha kötelesség lenne, akkor nem csinálnám.

Különben, ha itt szétszedem ezt a mondatot, mi a viszonyod a jó jól neveltséghez?

Tök érdekes, hogy ez egy hát ez egy Finnországban született Svédországban élő író, férfi és a skandinávok azok most akkor nem tudom, finneket belevesszük-e vagy sem, most akkor az egyszerűs kedvére vegyük bele.

Ö szerint elvehetjük ö őket, és ők pont a arról híresek vagy hírhettek, hogy ilyen nagyon hideg kultúra, hogy nagyon puritán és pláne Magyarországról vagy minél inkább délebről érkezik valaki, annál inkább azt érzi, hogy hogy ezek olyan nagyon nem udariaskodnak, nem jól neveltek.

Holott szerintem csak arról van szó, hogy őszinték és ebben teljesen transzparensek. [Zene] Én azt gondolom a jólneveltségről, hogy ha ki ha kiüresedik, akkor fölösleges.

Tehát, hogy ha ha már kiüresedett, akkor nem érdemes úgy tenni, de ez nekünk nem megy.

Tehát az van, hogy kérsz egy kockacsokit.

Ö, szóval, hogy van ez a rugózás Finnországban ez úgy nézne ki, hogy kérszé kockacsokit?

És akkor el van intézve a dolog.

De ez magyar fülnek nagyon fura, hogy itt vége a párbeszédnek. >> És akkor ha azt mondod, hogy itt vége a párbeszédnek, akkor rát is térek a mondat másik felére, hogy milyen a viszonyod a a hallgatással, akár úgy, hogy hogy a meghallgatással, tehát hogy hogy meghallgatni.

És most itt nem azt a részét veszem, ami ami a hivatásodhoz tartozik.

És a másik pedig, hogy a csend, tehát hogy h hogy a csenddel…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Margó Könyvek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)”

Miről szól ez az epizód: „Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)”?

Szél Dávid pszichológus a csendek súlyáról, a helykeresésről és az önbecsapásokról beszélgetett Szeder Katával a Margó Könyvek podcastban. A finn Asko Sahlberg Ők című regénye kapcsán indult diskurzus a könyvek életünkre gyakorolt hatásáról, arra ösztönözve, hogy a könyvek… Az epizód a Könyves Magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bognár Edmond, Bakó Sára.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)”?

Fő témái: pszichológia, irodalom, könyvek, csend.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szél Dávid: Szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a csend az a semmi // Margó Könyvek podcast (3.)”?

Megjelenés: 2025. 09. 04.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/konyves-magazin/szel-david-szakitani-kell-azzal-a-gondolattal-hogy-a-csend-az-a-semmi-margo-kony

Több epizód a Könyves Magazin-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból