Kritizátor

Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)

· PT2H12M15S

Összefoglaló

A Kritizátor podcast jubileumi, 10. adásában a magyar középkorral foglalkozó filmeket és sorozatokat elemzik, különös tekintettel a magyar államalapítás ünnepéhez kapcsolódó alkotásokra. A vendég, Dr. Tóth Dominik hadtörténész és a műsorvezetők, Illisz Balázs és Tirú, valamint…

Röviden

Műsor
Kritizátor
Megjelenés
2025. 08. 19.
Hossz
2 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Dominik
Témák
magyar középkor, hadtörténelem, államalapítás, filmtörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kritizátor, a popkulturális gépezet.

Szeretettel köszöntelek benneteket a kritikus töri jubileumi 10. adásában, akik itt vannak velünk.

Illisz Balázs, >> sziasztok. >> Tirú, >> sziasztok. >> Meghívott vendégünk, Dr.

Sziasztok! >> Én pedig Gút Ádám Volné.

A mostani adásunkban a magyar államalapítás ünnepéhez közeledve a magyar középkorral kapcsolatos filmeket és sorozatokat fogjuk elemezni vendégünkkel, aki a magyar középkor kiváló ismerője.

De még mielőtt belecsapnánk a lecsóba, azelőtt azt kérdezném, hogy gondolom mindannyian tapasztaljuk, hogy a magyar történelmi film az jó ideig inkább a közelmúlt eseményeire koncentrált 20. század főleg második világháborúval kapcsolatos alkotások, kommunizmussal kapcsolatos alkotások 56, a holokauszt, esetleg 19. század, de a magyar régmúlt, a magyar középkor az sokáig olyan mostohán volt kezelve a filmiparunkban, a filmművészetünkben, és kicsit nehezen is szedtük össze azokat a darabokat, amik szóba jöhetnek.

Dominik, mit gondolsz, hogy ez miért van így? ezen én is sokat gondolkoztam egyébként.

Nekem az az egyik ötletem, hogy hiába van tele a magyar középkor jó sztorikkal, hogyha az egyszerűen a történeti köztudatban nincs benne, vagy nincs benne olyan mélyen, hogy az mondjuk egy erreépített történet becsapítana az embereket a moziba.

Ö a másik tippem, de ugye az, hogy a pénz, tehát hogy ez lehet, hogy drágább elkészíteni bármilyen minőségben a jelmezeket, mint mondjuk egy második világbur alkotásnál.

Arról nem szólva, hogy ugye a 20. meg 19. századi történeteknél ott igazából nem feltétlen kell olyan díszeteket megépíteni, merthogy jó néhány varrosunk történelmi központjában ezek megvannak.

Gondolok itt az utcaképekre meg egyebekre. viszont mondjuk egy középkori alkotásnál ez már nincs meg, tehát hogy azt már tényleg ha eltekintünk attól, hogy minden a közö komarromi emrődben forogjon, akkor akkor ott építeni kell egy díszetet, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Én erre a kettőre tudok gondolni.

Illis úr, >> csatlakozom Dominikhoz.

Szerintem is leginkább a pénzhiány állhat itt a háttérben, mert ahogy ő is mondta, egyrészt egy középkorban játszódó produkció, ahhoz sokkal több kellre, jelmezre van szükség, meg azokat, hogy jól is nézzenek ki, az nyilván akkorabb, az nem nem két fillér lesz. illetve az, hogy jó állapotban megmaradt középkori vár Magyarországon, hát szerintem egy kezel meg tudnám számolni, hogy hány darab van összesen.

Szóval díszletre van szükség, akkor azt meg kell építeni.

De ezen kívül szerintem ami még akadályozhatja, mint hogy ne hogy ami miatt a középkor egy ilyen mellőzött időszak, hogy nem tudom, lehet, hogy kevés a történelmi forrás, hogyha már a legkorábbi időszakot, tehát a népvándorlás meg a honfoglalás korát idézzük, a az csakis gyakorlatilag a Bizáncia krónikáiból meg az arab utazók beszámolóiból ismerjük.

Tehát saját forrás az ebből a korszakból nem nagyon van. középkorból is csak a krónikák meg a gestzták meg a különböző legendák maradtak meg, amik igazából nem akkor íródtak, amikor ezek az események történtek, hanem sokszor több 100 évvel később.

Szóval azoknak is az igazságtartalma hát megkérdőjelezhető.

De pont emiatt viszont szerintem hogy a pont emiatt, hogy kicsit sok a hézag, ezért szerintem például amit egy jó forgatókönyvírónak szerintem nem okozna gondot, hogy ezeket kitöltse.

Szóval éppen ez számomra is egy kicsit érthetetlen, hogy a középkor az egy ilyen mellőzött korszak.

Dominik akart valamit. >> Csak annyit akartam hozzáfűzni, ugye, hogy az a kevés, amit tudunk ezekről a korai évszázadokról, mondjuk, hogyha most tényleg szarpatkornal maradunk, igazából bőven elég volt ahhoz, hogy egy kétszer másfél órás, durván kétszer másfél órás filmet ugye megírjanak.

Ez most egy másik kérdés, de azt akartam kihozni belőle, hogy mivel azt tartjuk, hogy nem törekednek a történelmi hűségre, ez nem volna szabad, hogy probléma legyen.

Tehát, hogy nagyon komolyan belenyúlnak ugye az eseménytbe, ami egyébként olykor tudja a filmjat szolgalni.

Úgyhogy szerintem ez a ez a legkisebb legkisebb gond ebben a történetben. >> Ez nem lehet kifogás akkor.

Köszönöm, hogy nem. >> Tirót hallgassuk meg. >> Hát igazából mindent elmondhatok, úgyhogy nem tudom, hogy mit fűzhetnék még hozzá.

Az én véleményem esetleg még az hogy talán úgy látják, hogy a közönség részéről alacsonyabb az érdeklődés.

Mert szerintem valamilyen formában, és ezt most mindenféle bántószándék nélkül mondom, a magyar filmgyártás erősen próbálja lekövetni a nyugati filmgyártás trendjeit, és nyilván nagyon hosszú ideig a nyugati filmgyártásban is a második világháború, azamcsiknál nyilván a a vietnámi téma, tehát főként ezek a 20. századi dolgok voltak kimondottan előtérbe helyezve.

Nyilván erre próbáltak ők is rácsatlakozni.

Azért, hogyha megnézzük a nyugati alkotásokban is kisebb az aránya a a középkori témáknak.

Nyilván tudjuk, van mennyei királyság, meg a Ádám kedvence a mi mi az utolsó pár vagy? >> Ó, nagy szerelmem.

Igen. >> Muszáj volt bedobnom.

Ez tudtad, hogy jönni fogsz? >> Sebeket szakítasz itt fel.

Szóval valószínűleg valószínűleg ez is egy indok lehet, hogy úgy látják, hogy hogy nyugaton is ez a 20. század 19-20. századi témák népszerűek, ezért inkább mi is erre feküdtünk rá.

Nyilván az is benne van, hogy hogy sokkal egyszerűbb kivitelezni, hiszen nem kell díszletet építeni, csak bemegyünk nagyjából bármelyik magyar nagyváros belvárosába, és akkor kábé pont ugyanaz, mint ami mi ami akkoriban volt.

Kell egy kis füstöt csinálni, nem tudom, és akkor és akkor minden szipi szuper.

Úgyhogy valószínűleg erről van szó.

Meg hát nyilván ehhez ez kapcsolódik, hogy ezzel párhuzamos az anyagi probléma is, mert mert valóban egy középkori [Zene] a produkcióhoz azért sokkal sokkal drágább lenne legyártani akár csak a fegyvereket páncélokat akármicsodát.

Nem is feltétlenül azért, mert az most konkrétan ki lenne kovácsolva, vagy a megfelelő technikával készülne, hanem egész egyszerűen nincs.

Valakinek le kell gyártania ugyanígy a ruhákkal is, tehát azt nem lehet úgy megcsinálni, hogy bemennek a bármelyik szupermárketbe és akkor leemelnek egy, nem tudom 100% famut pólót a a polcról.

Én még annyit tennék hozzá ehhez, hogy meglátásom szerint azért nem csak a film művészetben, a filmiparban alul reprezentált ez a téma, de Dominik erősíts vagy cáfolj meg, de talán a történész szakmában is abban az értelmen, hogy mondjuk a történész szaklapok, ismeret terjesztő lapok is, vagy azok a témák, amik bekerülnek a köztudatba, a közbeszédbe, azok is inkább a 20. századdal foglalkoznak, és ritkábban találkozunk mondjuk egy Árpádkoros cikkkel, bármelyik ilyen történelmi ismeretterjesztő szakfolyóiratban például, vagy legalábbis én egy időben ezt nagyon erősen tapasztaltam ilyen hazai történelmi lapoknál, hogy Rákosi, Szálasi Ferenc, Horti Korszak, Kádár János, de mondjuk Második András vagy Szent László már kevésbé >> ö abszolút így van.

Most a közelgő a Mohacsicsata 500. évfordulója kapcsán így jövőre lesz talán egy kicsit javult az arany, de abszolút így van, hogy hiába jelennek meg mondjuk rendszertelen rendszertelenséggel korabbi időszakokról szóló cikkek, írások mindig a 20. szavazat marad döntő többségben.

Szerintem ennek az az oka, hogy a családi emlékezet ameddig visszanyúl, arról az ember könnyebben olvas, mert nagyjából el tudja helyezni.

Míg mondjuk személyesen kapcsolódni, vagy akar családi történeteken keresztül kapcsolódni, nem tudom, a Zsigmondkor utolsó évtizedeihez, hát meglehetősen nehéz.

Biztos van néhány nemi család nyugat-Európában, aki ezt meg tudja tenni. ö kedve kezdve a Habsburgokkal, de ugye egy átlag magyar családban ez nincs.

És hát most nem tudom, lehet mondani, de hogyha a Rubikont megnézzük, akkor annak a eléggé hűen tükrözik, hogy a magyar történeti köztudatnak a az érdeklődése az milyen korok felé mutat.

És hát odakerülünk vissza amit a Adam fölvetett, hogy igen, a 20. század maradtő töksében, illetve még esetleg 48-49 az úgy be tud figyelni, de de ezzel gyakorlatilag ki is fut.

Úgyhogy igen, még meg tudlak erősíteni, hogy hiába van korábbi időszakokat feldolgozó írás egy-kettő, a döntőhan az valószínűleg még hosszú ideig a hozzá közelebb eső korszakokról fog szólni. >> De akkor most eléggé messzire fogunk visszautazni az időben.

Szokásunkhoz kíven kronológiai sorrendben haladunk.

A legkorábban játszódó alkotással kezdjük és úgy haladunk. napjaink irányába.

Úgyhogy az első kibeszélt filmünk a Honfoglalás lesz 1996-ból Koltai Gábor rendezésében, Árpád vezér szerepében pedig az eredeti Dango Franco tündököl.

Hát ez a film a maga idejében nem talált túlzottan pozitív fogadtatásra.

Hát nagyon sok kritika érte ezt a darabot a gyengén kivitelezett csata tömegjelenetek miatt, hogy túlságosan pátaszos és patetikus szereplők a sokszor ilyen színházias pózokban néznek a távolba, és úgy merengenek.

Úgyhogy nem igazán nyerte el a nézők tetszését.

Talán egyetlen egy dolog volt az, ami igazán sikert aratott ebből a filmből.

A zene amit Koltai Gergely, Koltai Gábor testvére szerzett, és Demién Ferenc énekelt fel.

Hát szerintem ez a az ilyen ballagási ünnepségek kötelező kellékévé vált azóta is.

Talán még mi is erre ballagtunk, bár nem emlékszem pontosan.

Mi biztos nem >> vagy csak nem emlékszem én sem, de >> nem tudnak belőle én sem. >> Azt tudom, hogy egy időben nagy sláger volt az, hogy ilyen ballagásokon vagy még akár talán temetéseken is, vagy valami olyan emelkedettebb alkalomkor ezt játszották.

És hát a film azt állítja magáról, hogy az Árpádházban feljegyzett krónikák alapján készült ez az alkotás.

De mennyire rekonstruálható valójában a honfoglalásnak a folyamata, az, hogy ez mennyi idő alatt zajlódott le például, hogy most 895, 896 satöbbi satöbbi.

Én mielőtt nagyon szakmázni kezdenénk, szeretnék mondani, >> hogy a most vagy soha, és megmutatta, hogy hogyan zajlódott le március 15.

Így álljunk neki a beszélgetésnek. >> Igen, igen.

Ahogy történhetett volna, ugye? >> Ahogy történhetett volna.

Dominik, >> hát ugye a fő probléma az az, amire Balázsmár célzott, hogy a korszakból, és ez a honfoglalásra hatványozottan igaz, nagyon kevés az olyan forrás, ami belső keletkezésű, azaz a magyar királyság területén keletkezik, és egy korú és magyar szemszögű.

A honfoglalás kapcsán konkrétan nincs ilyen.

Tehát amit tudunk róla, azt Anonymusznak a gesztahungaról keresztül tudjuk, de ugye a regényes geszta, mint műfaj az nem az igaz igazmondásról szól.

Azt viszont el lehet mondani, nem véletlen használok egyébként útommal a készítők is ezt, hogy azért igazság magva az van.

És ugye Anonymus azt mondja, hogy keletről nyugati irányba történik meg a honfoglalás, és hogy ez egészen hosszú időt vett idén igénybe, mert például az, hogy a keleti karpalatokból leereszkedjenek, az három évig tartott.

Most hogyha azt nézzük, hogy mekkora létszalmúra teszik a törszövetségnek az össz létszalmát, akkor ez nehezen elképzelhető.

Tehát ami igaz, és amit elfogad a történet tudom ma is, hogy ugye keletről nyugati irányba történik értelemszerűen maga a vandorlás, és azt nem tudjuk pontosan, hogy mennyi ideig tartott, hogyha nagyon muszáj valamit mondani, akkor egy ilyen 10 évet szoktak az ezzel foglalkozó kollégak belőni.

De az biztos, hogy két nagy szakaszra bontható.

Az első szakasz ugye az az, amikor a Tiszaig, karp keleti karpotoktól a Tiszaig érkeznek meg ugye a törzsek.

Anonymus itt van rögtön belehal abba, hogy megtörténik az elosztás a az egyes tajegységeknek, meg a vezéreket felsoroltatja, meg az egyes ellenfeleket elkezdi ugye bemutatni, akivel majd küzdeni kell.

Ez már nehezen véthető, illetve nagyon sok vezérnévről kiderült, hogy azt Anonymus találta ki. gyakorlatilag azért, hogy a saját korának nemesiét egy kicsit legitimálja, hogy meg a fegyverrel megszerzett földnek a koncepcióját egy picit erősítse.

De egyébként az valóban úgy tűnik, és ezt régészeti leletek is alhatalmazottak, hogy valahol a felső Tisza vidéként volt a a az első hatalmi központ, és az észak-Iliai hadiaratokkal párhuzamosan zajlik, ugye Berengar megbízvás abból, amíg történek észak-hitáriában.

Azzal párhuzamosan zajlik a második szakasz.

Magyar Anna Dunantónak az az egykori Pannoniának a megszállása, illetve a frankoktól vagy más források szerint bajoroktól való ugye elvétele vagy vagy elorzása.

Tehát, hogy a konkrétum nagyon kevés.

Ö mondom, ezt ezt lehet mondani, hogy két szakaszban zajlik le durván 10 év alatt, de hogy pontosan kikkel milyen vezérekkel kell szembeszállni, az az már egy bonyolultabb kérdéskör.

Azt tudjuk, hogy a térségben ugye a bajorok mellett tényező, hatalmi tényezők voltak a morval is.

Polgárokat hiába erőlteti Anonimus.

Tehát, hogy ez a két mondjuk így ez adta a legnagyobb katonai nehézséget az egészben.

De röviden összefoglalva a kérdésre adott választ az az, hogy nagyon-nagyon kevés.

Tehát egykorú forrásaink vannak, ezek külső keletkezésűek, például ugye az Altai könyv, de az meg műfajjal tekintve hát nem a karpatmedencei eseményekre koncentrál, hanem amiből ez következik ugye a a német nyelvterületekre nézve. >> Mennyire rekonstruálható hitelesen a tárgyi kultúra ebből a korszakból?

És ezt azért is kérdezem, mert hát ebben a filmben is ilyen elég fantasy jellegű páncélokat, ruhákat, illetve későbbi népviseleteket láthatunk például.

Nyilván ez a film szerény költségvetésének is betudható, de sok tévedést is tartalmaz azért ez az alkotás a korabeli ruházattal kapcsolatban.

Például ami talán ilyen toposz is lett, és talán ilyen ö korszakot idéző úgymond hagyományőrző rendezvényeken azóta is felbukkam. >> Vagy vegyük azt, amikor az ős a honfoglaló magyarok zománcozott üstben főzik a gulyást a táborban.

Nekem az egyik kedvencem, amikor >> bocs, csak egy mondat, az egyik kedvencem, hogy a vérszerződés során a a vezérek a vérüket a nagyszentmiklósi avarkincsnek a tákájába folyatják, tehát ami 7. század, ha jól jól sejtem, valahogy úgy. >> Igen, igen. >> Az ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)”

Miről szól ez az epizód: „Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)”?

A Kritizátor podcast jubileumi, 10. adásában a magyar középkorral foglalkozó filmeket és sorozatokat elemzik, különös tekintettel a magyar államalapítás ünnepéhez kapcsolódó alkotásokra. A vendég, Dr. Tóth Dominik hadtörténész és a műsorvezetők, Illisz Balázs és Tirú, valamint… Az epizód a Kritizátor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Dominik.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)”?

Fő témái: magyar középkor, hadtörténelem, államalapítás, filmtörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Árpád vezértől Hunyadi Jánosig – Kritikus Töri 10. (vendég: Dr. Tóth Dominik)”?

Megjelenés: 2025. 08. 19.. Hossz: 2 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kritizator/arpad-vezertol-hunyadi-janosig-kritikus-tori-10-vendeg-dr-toth-dominik-16072213

Több epizód a Kritizátor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból