Kritizátor

Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal

· PT1H18M58S

Összefoglaló

Dr. Balogh Dávid teológussal és Gút Ádámmal a vallásos filmekről, különös tekintettel a bibliai témájú alkotásokra beszélgetnek. Megvizsgálják, miért nehéz a Bibliát filmre vinni, és kitérnek olyan filmekre, mint az Egyiptom hercege, az Exodus: Istenek és királyok, a Brian…

Röviden

Műsor
Kritizátor
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
1 óra 19 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Balogh Dávid
Témák
vallásos filmek, bibliai témájú alkotások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kritizátor, a popkulturális gépezet.

Szeretettel köszöntelek benneteket a Kritizátor egy újabb podcast műsorában.

Én Gút Ádám vagyok, és aki velem szemben ül ez alkalommal, az Dr.

Balog Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem pedagógiai karának oktatója, teológus, lelki pásztor.

Köszöntelek a műsorban. >> Köszönöm szépen Ádám a meghívást, hogy itt lehetek és köszöntöm mindazokat, akik hallgatják ezt a beszélgetést.

És hát szerintem sejtitek, hogyha egy teológus vendéget hívtam ez alkalommal, akkor most valamilyen úton, módon a valláshoz kapcsolódó filmekről fogunk beszélgetni.

Ezt húsvét alkalmára időzítettük.

Így a kereszténység és a filmek viszonyával fogunk kicsit foglalkozni ebben az adásban szakértő vendéggel.

És azt említsük meg, hogy bár mindketten reformátusok vagyunk, én ebben a műsorban azért picit megpróbálom a világi oldalt is képviselni majd, ahogy így beszélgetni fogunk.

És hálával is tartozom neked, ugyanis korábban, amikor a Last of Usról írtam egy teológiai jellegű értekezést, amiben a Last of Us játékoknak a világát vizsgáltam teológiai szemszögből, azt a cikket te lektoráltad, úgyhogy azt olvassátok sok szeretettel.

A nevedet is egyébként feltüntettem a végén.

Akkor viszont még nem voltál doktor.

És akkor csapjunk is bele a lecsóba.

Mondhatjuk azt, hogy rengeteg bibliai témájú vagy vallási témájú film készült a mozinak az elmúlt több mint év századában.

De milyen alapanyag is a Biblia?

Illetve miért nehéz mondjuk hozzányúlni szerinted egy filmesnek, forgatókönyvírónak, producernek? >> Inkább a második felénél ragadnám meg ezt a kérdést.

Szerintem kifejezetten nehéz hozzányúlni, mert a bibliai szöveg az az nagyon sok tekintetben eltér attól, amit mondjuk ma egy filmben látni szeretnénk.

A bibliai szöveg nagyon ritkán pszicholóizál abban az értelemben, hogy nem nem igazán tudjuk meg a a különböző szereplőknek minden egyes motivációit.

Ö vannak persze fejlődések, olyan bibliai szereplők, akiknek vannak jó, rossz tulajdonságai, jó és rossz cselekedetei, de talán ami miatt nagyon nehéz a Bibliát filmre, filmvászonra felvinni, hogy a Biblia az embert, illetve az eseményeket mindig az úristennel való kapcsolatában láttatja.

Tehát, hogy kicsoda az ember, hogy önmagában nem is tudjuk kezelni csak az Istennel való kapcsolatában, illetve a bibliai eseményeknek, például az Ószövetségnek van egy nagyon jellegzetes történelemszemlélete, ahol az a fontos, hogy hogy az úristen belelép a történelembe, különböző eseményekben megnyilvánul.

Ő a ő a történelem urai, és majd hát fogunk beszélni most még olyan filmre filmekről, azt gondolom, ahol ahol ennek a a megvalósítása, mind technikai, mind pedig egyéb elvi szinten hát, hogy mondjam kudarcba fulladt.

Egyébként szerintem már az is egy érdekes kérdés, hogy a keresztény vallásban ilyen témákat lehet egáltalán ábrázolni képként színdarabként filmként akárhogy.

Mert például az iszlámban ugye eleve az emberábrázolást se szeretik, de a prófetikus személyekét, mint amilyen Mohamed is, azt meg kiváltképpen tiltja az iszlám.

Erre példa egyébként az 1976-os üzenet című film, ami Mohamed prófétáról szól.

Úgyhogy Mohamed próféta soha nincsen a kamera előtt.

Tehát valamilyen trükközés mindig van, hogy a kamera Mohamed szemszögéből mutatja például a tömeget, vagy az árnyékát satöbbi.

Ezzel szemben a kereszténységben elég korán eljutottak oda, hogy Jézust ábrázolják meg a bibliai személyeket.

És ennek köszönhetően vannak filmek is a Bibliáról, illetve Jézusról. >> Igen.

Tulajdonképpen teológiai értelemben egy egy kép az mindig csak egy töredékes valóságot mutat.

Viszont valóban a kereszténység azért megengedőbb a képi ábrázolásokkal kapcsolatosan.

És akkor szerinted érzékenyebb téma ez, mint mondjuk egy bármely történelmi eseményt filmre vinni érzékenyebb a Biblia ilyen szempontból? >> Óvatosabban kell közelíteni hozzá.

Azért azt látni kell, hogy egyrészről ott van mindig a hívő közösség.

Ugye az Ószövetség vonatkozásában a a zsidóság és a kereszténység, az Újszövetség vonatkozásában pedig a a kereszténység.

És mivel a Biblia az a hívő közösség tagjai számára, ami úgy mondjuk, hogy az életünknek, hitünknek zsinor mértéke, ezért mindig kényes a Bibliához hozzányúlni.

Tehát egyrészről a a hívő közösségek számára nagyon fontos, hogy egy feldolgozás az például hű legyen a bibliai szöveghez. hogyha van benne valami olyan, amit hát muszáj a a narratíva vagy egyáltalán a filmes megoldások miatt belevenni, és nincs feltétlenül úgy benne a bibliai szövegben, akkor se legyen valami nagyon anakronisztikus, vagy valami nagyon elütő megoldás, kiegészítés, mert mert azzal azért nagy problémák lehetnek.

Úgyhogy ez a része mindenképpen, illetve hát ott vannak azok a nézők, akik akikre mivel hát minden filmet el kell tudni adni gondolom akik számára szintén hát befogadhatónak kell lennie egy filmnek. is.

Hát vannak olyan történetek, majd még azt gondolom, hogy visszatérünk rá, de például a a Ridley Scott féle Exodus film, ahol ahol az egy azért az egy nagyon problémás történet, hogy Mózest folyamatosan úgy láttatja, mintogyha mintogyha bolond lenne tévképzetes.

Tehát nem a nem mintha nem lehet eldönteni igazán, hogy ő most az úristennel beszél, de leginkább úgy lehet értelmezni, hogy nem az úristennel, hanem mintogyha úgy magával beszélne, vagy lenne egy saját maga fejében létező küldetése, aminek próbál megfelelni.

És azért ez nagyon távol van attól a történettől, ami a Mózes második könyvében előttünk van.

Viszont egy rendező esetleg mondhatja azt, hogy hát igen ám, de az én legfontosabb célom az mindenek előtt a szórakoztatás.

Egy igaz történetnél, meg egy történelmi esemény feldolgozásánál is, vagy egy regénynél, amikor azt filmre adaptálják, az a legfontosabb szempont, hogy az szórakoztató legyen a nézőnek, és ne csak a hívő nézőnek.

És valószínűleg Ridley Scott is ezt gondolta. gondolja, aki ráadásul ateista rendezőként, vagy minimum agnztikusként nyúlt ehhez a témához, és még ezzel is fogunk majd a későbbiekben foglalkozni.

De mennyire helyezhető előtérbe szerinted a szórakoztató érték?

Hát azt gondolom egyébként, hogy hogy tehát fontos nyilván, hogy egy film filmszórakoztató is legyen.

És én én azt annak sem örülök, amikor egy egy bibliai történetet olyan nagyon ingerszegény módon visznek a a vászonra, és és már már mondjuk unalmassá válik.

Nagyon sok olyan Jézus életét feldolgozó film van, ami hát úgy kifejezetten olyan lassú folyású, hogy sétál Jézus a tanítványok között, beszélgetnek.

Tulajdonképpen ez lehet egy nagyon bibliahű feldolgozás, hogy csak a az evangéliumokban lévő párbeszédeket, történeteket nagyon minimális kiegészítéssel visszamondják.

De de mégis ilyenkor az a az a kérdés, hogy ez mondjuk mondjuk nyújt-e többet annál, mintogy egyszerűen én otthon leülök, kinyitom a bibliámat és elolvasom.

Hiszen azért azt nagyon fontos látni, hogy például a hívőközösség számára a Biblia az elsősorban, mint olvasott, illetve felolvasott könyvként realizálódik.

Tehát az, hogy a a hívő ember otthon folyamatosan olvassa a Bibliát napi rendszerességgel és hát a az istentiszteleteinken és közösségi egyéb alkalmainkon foglalkozunk a a Bibliábal.

A hittanórákon a Biblia szövegét tanítjuk és a többi.

Tehát azért ez ez elsősorban egy szöveg, ami amit amit olvasunk.

Ö nagyon fontos szerintem az, hogyha azt azt vászonra viszik, akkor viszont érezzem azt, hogy hát volt értelme, tehát legyen mögötte valami olyan olyan plusz tartalom, ami miatt azt mondom, hogy igen, ez akár még még teológiai értelemben is tudott nekem valami újat. >> Vagy kaptál tőle valamit, amit nem kaphatsz meg mondjuk egy szimpla Bibliaolvasással, vagy istentiszteleten? >> Akár akár ez is, ez is lehet.

Bár, bár azt gondolom, hogy hogy egy Biblia, tehát a Biblia rendszeres olvasásával azért mindent mindent meg lehet kapni, ami a a szövegben van.

Viszont viszont képes lehet arra a film, a filmes eszközök, hogy hogy új megvilágítást adjanak, vagy akár új inspirációt adjanak, lendületet adjanak mondjuk a személyes Bibliaolvasáshoz.

Igen. >> Vannak egyébként személyes kedvenceid ilyen vallási, bibliai témából, vagy esetleg kedvenc alkotók, rendezők?

Ha ha szét lehet választani a ezt a a kérdést két részre, hogy azok közül a filmek közül, amelyek kifejezetten bibliai témával foglalkoznak, hát nagyon szeretem az Egyiptom hercege című animációs >> filmet. és olyan filmeket, amik mondjuk mondjuk így, hogy valamilyen vallási kérdéssel mélyebben foglalkoznak, és mondjuk nem is feltétlenül számítanak annyira nagyon keresztény filmnek, de nagyon kedvelem a fegyvertelen katona című filmet, amit >> zseniális darab.

Igen. >> Én azért is nagyon szeretek, mert végre egy olyan film, am ahol a főszereplő egy egy hívő keresztény fiatalember. heted napi adventista fiatal, aki ugye a részt vesz a második világháborúban, és hogy végre úgy mutat be egy keresztényt, egy egy hollywoodi szuperprukció, tulajdonképpen ezt lehet annak nevezni, hogy hogy pozitívan, tehát hogy hogy maga egy keresztény ember pozitív értelemben szerepel.

Ja, arra célzol, hogy nem valami szektás őrültként, mint mondjuk a Last of Usatban a a David karaktere, aki egy ilyen Jelenések könyve prófécia köré szervezi a kis csoportját, és közben embereket eszik meg ilyesmi. >> Igen, de hát ez egy ilyen visszatérő.

Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon unalmas klisé számomra.

Legalábbis mint hívő ember számára ez ez unalmas, egy egyre unalmasabb.

És nem tudom, hogy azok számára, akik mondjuk nem a tehát nem a nem a kereszténység felől közelítenek filmekhez, sorozatokhoz, hát szerintem egy egy idő után már mindenki számára unalmas lesz, hogy hogy azt szoktam mondani, hogy ha van egy egy film, egy sorozat, amiben van valami őrült sorozatgyilkos, vagy bárki, aki nem tudom, despotikus, világuralomra törő tervei vannak, egy csomószor előjön, hogy amúgy a kedvenc olvasmánya, a Jelenések könyveg e ezt olvassa.

Nyilván nyilván az egész kifordítva átértelmezve, félagyarázva bizonyos szakaszok csak úgy citátum szintjén kiemelve az eredeti kontextusból, és és ezek ezek jönnek el, és ez adja a küldetésének az az alapot.

Vagy nagyon sok filmsorozat van, ahol kiderül, hogy mondjuk, ha van egy lelki pásztor benne, akkor őról hát róla kiderül, hogy mit tudom én, alkoholista, ilyen-olyan egyéb problémái vannak. már gyakorlatilag meg is csöörlött, nem is hisz abban, amit amit csinál, és kevés a a hiteles szereplő.

Például volt egy sorozat, én már nem is tudom, hogy melyik streaming szolgáltatónál, ahol a David Tennant játszott egy egy lelkészt, és hát egyre nagyobb bűnökbe keveredett, de úgy, hogy hogy egy tulajdonképpen egy emberrabláson keresztül, de már gyilkosság lett a vége, és egyre mélyebbre süllyedt az egészben, és hát az egész úgy indult, hogy ő egy egy szimpatikus karakter, de mégis is kisiklott és bűnt bűnre halmozott.

Szóval nem, ez azért így így nincsen rendben.

Szóval visszatérve a fegyvertelen katona mindenképpen egy ilyen film, illetve nem teljesen lehet keresztény rendezőnek tartani, de mivel nagyon sok filmjében előjönnek vallási témák és érzékenyen, jól vagy legalábbis minden esetben elgondolkodtató módon nyúl hozzá Martins Corshézi munkásságát nagyon >> kedvelem őt őt mondanám még.

És hát nyilvánvalóan a némaság című film azt egy >> Ó, hát nagyon nagyon nagy >> csúcsnak tartom azt is, et nyilván az alap alapjául szolgáló regényt is >> mindketten olvastuk.

De neked egyébként a film tetszett jobban? >> Hú, más volt a a film.

Szerintem a film egy egy kicsit szerethetőbb.

A filmben, a karakterek is szerethetőbbek.

A regény, amennyire emlékszem rá, például a a kicsi Csiróval szemben, aki egy áruló karakter Igen.

Ott a regény sokkal szigorúbb, sokkal lesújtóbb véleménnyel van.

Ö olyan látszik, hogy maga az író is olyan inkább ellenszenvetére iránta, míg mondjuk a a filmben egy sokkal es esendőbb szereplő, akin hát azt gondolom, hogy én legalábbis amikor néztem a filmet, úgy mindig megesett rajta a szívem.

A könyvben ezt nem nagyon éreztem így, amikor olvastam. >> Egyetértek én is valahogy így emlékszem rá.

Egyébként a némaság nekem is egy nagyon nagy kedvenc. mondtad ugye az Egyiptom hercegét is.

Én azt egy nagyon méltatlanul alulértékelt filmek tartom.

Tehát az nem csak rajzfilm a szememben, hanem film, ami jobban megállt a helyét Mózes történetként, mint a Ridly Scott által prezentált Exodus.

De ha már a Ridly Scotot említettük, azért volt szerintem neki is olyan filmje, amiben nagyjából azért jól fogta meg ezt a történetet, a mennyei királyság, ami inkább egy történelmi epos.

De hát a keresztes háborúk miatt nagyon sokat foglalkozik benne a vallással, mégogyha ilyen nagyon modernista vagy ilyen modern gondolatokat is visszavetítve sokszor, de ott úgy érzem, hogy még aránylag tisztelettel bánt ezzel a témával, és olyan üzeneteket is megfogalmazott, amik egyébként hívőnek és nem hívőnek is példát adhatnak, és érdemes őket megfogadni az életben.

Igen, lehetséges ilyen is, de hogyha mondjuk megnézzük, de ez már mondjuk nagyon messzire visz most minket, de ha megnézzük az említett rendezőnek az életművét, akkor más nem bibliai feldolgozások, vagy nem a valláshoz Bibliához kötődő feldolgozások terén is megmutatható, vagy megmutatkozik nála egy egyértelmű hanyatlás, hogyha csak a gladiátort vagy a Gladiátor 2-t megnézzük, hogy mondjuk történelmi témához hogyan nyúlt mondjuk 25 évvel ezelőtt meg hogyan ö nyúlt ö most a közelmúltban, és akkor látszik, hogy mennyi anakronizmus van az újabb munkáiban, és azért régen sokkal nagyobb alázattal.

És hát lehet, hogy ez >> azért a régi is tele volt ilyenek. >> Hát jó, nyilván nyilván rendben.

Igen. >> Ha már ezt így felhoztad, azt mondjuk érdemes nála megfigyelni és szembe és lehet talán Scarzével állítani ebben.

Mondhat, hogy nem tudni, hogy Scorz mennyire keresztény.

Tehát nemrég egy dokumentumfilmben is magát annak annak nevezte.

Ezzel szemben Ridley Scott úgy nyilatkozik, hogy vagy ateista, vagy agnikus, tehát hogy semmiképpen se nevezi magát hívő embernek.

És a Ridley Scottnál azért az egyházi…

Említett entitások

Témák

  • vallásos filmek
  • bibliai témájú alkotások

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal”

Miről szól ez az epizód: „Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal”?

Dr. Balogh Dávid teológussal és Gút Ádámmal a vallásos filmekről, különös tekintettel a bibliai témájú alkotásokra beszélgetnek. Megvizsgálják, miért nehéz a Bibliát filmre vinni, és kitérnek olyan filmekre, mint az Egyiptom hercege, az Exodus: Istenek és királyok, a Brian… Az epizód a Kritizátor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Balogh Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal”?

Fő témái: vallásos filmek, bibliai témájú alkotások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Biblia a mozivásznon – Beszélgetés Dr. Balogh Dávid teológussal”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 1 óra 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kritizator/biblia-a-mozivasznon-beszelgetes-dr-balogh-david-teologussal-16074132

Több epizód a Kritizátor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból