Kritizátor

Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.

· PT1H51M49S

Összefoglaló

A Kritizátor podcast 12. adásában a vendégek Christopher Nolan Odüsszeia-feldolgozását vizsgálják. A műsorvezetők, Gueth Ádám, Illisz Balázs, Tiru és Sós Áron Árpád történelmi, irodalmi és mitológiai hitelesség szempontjából elemzik a filmet. Külön kitérnek arra, hogyan…

Röviden

Műsor
Kritizátor
Megjelenés
2026. 08. 08.
Hossz
1 óra 52 perc
Szereplők, említett nevek
Christopher Nolan
Témák
odüsszeia, filmkritika, történelem, irodalom, mitológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kritizátor, a popkulturális gépezet.

Szeretettel köszöntelek benneteket a kritikus töt egy 12. adásra, és akik itt vannak velem, azok Illis Balázs. >> Sziasztok. >> Tiru. >> Sziasztok.

Új emberünk Sósáron Árpád. >> Sziasztok és örülök, hogy itt lehetek. >> És jó magam Gút Ádám és hát férfiól szólj nékem Múzsa ki sokfeleé bolygott és hosszan hányódott.

Hát hogyha nem is szexi múzsák, de majd mi az Odysseját fogjuk megvizsgálni, Christopher Nolen Odysseja feldolgozását, ami hát nagy sikerrel fut most a mozikban. és a tőlünk megszokott stílusban, lazasággal és szakértelemmel fogjuk kibeszélni ennek a filmnek a történelmi mitológiai irodalmi hitelességét, tartalmát és vonnanivalóját.

De még mielőtt ebbe nekifognánk, azelőtt megkérdezném résztvevőinket, hogy mit gondoltok arról, hogy úgy nagy általánosságban Hollywood meg úgy az amerikai mainstream filmgyártás az hogyan viszonyul a mitológiai témákhoz?

És itt most kifejezetten ugye mitológiai és nem történelmi témákra gondolok.

És először Áron téged kérdeznélek.

Hát én személyes véleményem az, hogy szerintem Hollywood az így összességében ilyen látványfilmnek használja aológiai film.

Ezért ha megnézzük, azért [sóhajtás] az elmúlt 10-20 évet azért Hollywoodban annyit, hogy látvány pornó meg akció.

Tehát ugye a itánok harca két része ugye ami de az még a jobb itt ilyen látványpornó, ha mert mondjuk ha megnézzük még a görög mitológia az még jobb lábakon áll, hogy a Percy Jackson vagy ezek ilyen korrekt, egyszer nézhetős alkotások az egyiptomi etológiával szemben, gondolom csak az istenek csatájára, arra a borzalmas filmre ott egyiptom istenei vagy mi volt >> v egy Igen, igen.

Valami ez volt a címe, tehát valami borzalmas volt, tehát hogy alapvetően ez a két mitológia van, amit feldolgoz.

Meg most, hogy a wiking mitológia úgy, ahogy de az most jön fel.

Én alapvetően azt látom, hogy Hollywood annyira nem mélyed bele ezekbe a történeteknek a mondanivalójában, hanem inkább az, hogy látvány, minél nagyobb csaták, szörnyek satöbbi, és akkor egy ilyen látványpornót, akciópornót adjunk a nézőknek.

Korábban azért a 40-es50-es években azért próbálkoztak szandálos filmekkel.

Ott azért a speciális effektusok vagy történet mondanival kör daglesék ezek azért ott kicsit jobb volt a helyzet.

Én azt láttam az elmúlt 1020 30 évben, hogy nagyon arra megy a Hollywood, ha csak látványó legyen. >> Ilisz úr, >> hát véleményem szerint azért lehet az egész bármiféle legyen görög egyiptomi germán vagy bármiféle mitológia vonzó Hollywood számára, merthogy ezek mind benne vannak a public domainben.

Tehát nem kell semmiféle jogdíjat fizetni, nem kell akadékoskodó írókkal meg alkotókkal egyezkedni.

És emiatt hát kis túlzás azt is mondhatnák, hogy egy stúdió vagy egy rendező, hogyha egy ilyen témát dolgoz föl, igazából azt csinál, amit akar.

És emiatt, ahogy Áron is mondta, hát nem kell különösebben nagy tisztelettel hozzányúlnia az alapanyaghoz, hanem a leg legtöbb esetben tényleg ilyen [torokköszörülés] ilyen látványpornó lesz az egész.

Például én kiemelném Dar Tarsem Singnek a Hallhatatlanok című filmjét, ami szintén görög mitológiai témát dolgoz föl, viszont ott legalább volt volt a rendezőnek egy egyedi gondolata, koncepciója ehhez a témához, de azért az esetek többségében sajnos nem ez a helyzet. >> Piru, >> visszadobom a kérdést.

Minőségre vagy mennyiségre gondolsz, hogy hogyan kezeli >> minőség? >> Szarul, >> őszinte beszéd. >> Az a az a az a kevés, ami mondjuk ilyen mitológiai témát feldolgoz, az is szerintem kritikán aluli megvalósítással teszi.

Itt már elhangzottak a példák.

Balázsal ellentétben szerintem egyébként a hallhatatlanok is ez a ez a kategória volt, ami így márm nézhetetlen.

Egyetért a kezdet, hogy egyébként igen, egyedi látás módja volt, de ha le hélyazzuk róla ezt az egyedi látványvilágot, Henry Kevillék elég egy ilyen full egy dimenziós sablonos sztorin és karakterdrám mennek végig.

És akkor és akkor tegyük hozzá azt, hogy hogy sokszor nagyon szabadosan, modern szemlélet alapján értelmezve dolgozzák fel ezeket a mendeemondákat, legendákat, ami nyilván egyébként jól is elsülhet, azért van erre erre példa, nem sok.

De többnyire szerintem inkább visszafelesül el és és pont a pont a lényegét veszíti el ezeknek a mondjuk úgy meséknek.

Hozzáteek én ehhez még valamit >> nyugodtan, hogy a mitolói mitológiai témák földolgozásánál, amit én kimondottan nem szeretek, sőt azt nem mondom, hogy falra mászom tőle, az amikor úgy akarnak földolgozni egy mitológiai témát, vagy akár egy komplett mondakört, hogy igazából semmiféle természet feletti elem nincsen benne.

Erre például egy példa a 2004-es trója, vagy a Clyve Wovenféle Arthur király, tehát egy ilyen, tehát ilyen, ami ennyire át van itatva természetfelettivel, istenekkel meg mágiával, és ezt ilyen realisztikus módon földolgozni, ez szerintem ez ez teljes vakvágány. >> Én ezzel nem értek egyet.

Ugyanezt akartam mondani, hogy hogy nekem azzal nincsen bajom, hogyha nyilván ezeknek a mendemondáknak, legendáknak egy része azért valós dolgokon alapszik, tehát akkor annak volt valami földhöz ragadt valódi háttere, eseménye.

És mondjuk pont a trójánál engem az zavart talán legkevésbé, hogy Földhöz ragadt, és ugye csak magát a a háború tényleges lefolyását akarja bemutatni.

Bár amúgy értem, hogy hogy honnan honnan jön ez a vélemény, hiszen ha már azt mondjuk, hogy legendát dolgozunk fel, akkor akkor az legyen az a maga kicsit ilyen fantasy jellegű.

Igen, de közben meg az eredeti homéros eposzban, hogyha azt olvasod, ott például ott konkrétan az istenek megjelennek, és még mondjuk párhuzamosan, amíg Akilleus és Hektor harcolnak egymással, azzal egy időben az istenek is küzdenek egymással és így és így a párt pártfogoltjaikat így próbálják segíteni mindenféle módon, és ezt teljesen kiölni ebből a történetből szerintem szerintem ez egy nem egy jó nem egy nem egy jó megközelítés.

Igen, de hogy például Wolfgun ez a kimondottan a trójánál azt akarta, hogy hogy úgy akarja bemutatni, hogy tudjuk már, hogy Trója létezett, tehát hogy meg a trójai háború nem tartott 10 évig, de valószínűleg a a Mükéni korszak egyik legvéresebb meg leghosszabban tartó háborúja volt, mert ugye a Mükénéi vezette görög törzs szövetség kontra a Kisázsiát uraló trójával volt. földközi tengerkereskény és inkább ezt akarta, azt a korszakot, ezt a mükééni korszakot akarta be bemutatni a valóságba vajon el nem rekonstál, nem dokumentumfilm, csak ilyen történelmi kalandfilmként bemutatni, hogy milyen lehetett volna istenek nélkül ez a világ, ez az egész trójai háború.

Tehát, ugye ez volt a koncepció.

Tehát, hogy ez szerintem ez egy érdekes és még a tróját még bele be is lehet kutatni főképp.

Úgyhogy nem a Iliás dolgozta fel, mert ugye az Éliás csak a kilencedik évét dolgozza fel a trójai háborúnak.

Ott nincsen befejezve meg ezek a >> folytatást az oduszáját már ténylegesen nehezebb feldolgozni aásszal szemben meg a tróai háborúval szemben istenek és különböző lények nélkül mert ott azért a konfliktusnak több pontját az istenekkel való csörte meg ezek adják a tróját ott azért ott azért be lehet mutatni úgy, hogy igen.

Tehát nem feltétlenül a párz aranyalmát, ha lefelejtjük a valóságban, valószínűleg az volt, hogy agamennonék akarták a trójai területeket, meg a földközi tenger, meg az ég égei tengernek a kereskedelmi központjai voltak a fő váltók.

Az oduszek már nehezebb, mert persze lehet egy ilyen vietnámi PDSD-s háborús drámát csinálni, csak az nem biztos, hogy két és fél óra, vagy három órán át itt alat, hogy behaluzzza a csávó a dolgokat, és hogy >> na erre én még majd szeretnék reagálni.

Ja, annyiban egészíteném ki, amit mondtatok, hogy Hollywood szerintem úgy áll ehhez a kérdéskörhöz, ahogy a szuperhős filmekhez, és ez mutat átfedést azzal, amit te mondtál Áron. ez a látvány pornós dolog, de hogy hogy szerintem emögött így az is van, hogy egy fiatalország saját mitológikus múlt nélkül végülis, tehát hacsak a western időszakot nem számítjuk, azért nekik nincs egy olyan nagyon a történelem homályába jutó időszakuk, mint ugye az európai meg az ázsiai meg a közelkeleti történelemnek.

Hát ő már >> bocsi már ha nem már ha nem számítjuk az őslakos kultúráknak a mitológiáit.

Hát az az más kérdés lenne, de hát azt meg ugye elpusztították a a hódítók jó részt.

Tehát, hogy hogy Amerika valahogy ezekbe a képregényhősökbe meg a szuperhősökbe találta meg ezeket a hoszokat afle pótléknak szerintem, ami ami megvan az európai történelemben, és náluk nincsen.

Csak, hogy szerintem ezeknek a hősöknek, híoszoknak így a a fentebbi transzcendens világgal való kapcsolata az olyan felszínes, felületes vagy egyenesen hiányzik.

És ezért szerintem az a fajta fenség hiányzik ezekből a történetekből, meg az a fajta mélyebb bölcselet, ami a görög római meg egyéb mitológiában megvan.

Én kicsit én nem annyira szeretem ugye a szuperhős filmeket. >> Van egy ilyen szubjektív meglátásom hozzá. >> Ez egyébként érdekes, amit mondasz, mert azokban a filmekben, ahol megjelenítik az isteneket, ott az istenek kábé ilyen szuperhősök. >> Igen. >> Tehát ilyen ilyen Twitter képességekkel rend szerintem ezek >> a Thor filmek erre talán tök jó példa lehet.

Hát vagy ott van a Netflixnek a a Blood of Zeus animáció szériája, ott eléggé zúznak az istenek, vagy vagy a Percy Jackson is a sorozat, vagy ezek tehát, hogy igen, tehát igen, tehát a hősök, Hektor, Akileus, Odus, ez ténylegesen lehet azt mondani, meg ugye a félistenek is, hogy a kor szuperhősei voltak, de egyébként a bele az istenek maguk is ilyen szuperhősök, beleavatkoznak satöbbi, ugye a görögöknél, de szerintem az is fontos, hogye a modern kor nak ugye a filmesek hogyan értelmezik ezt?

Ugye azért a Mükénikor, illetve az antikor, a klasszikus anti, mert ugye valószínűleg akkor íródott a Homé, aztán nem a Mükénéi korba. >> Hát ebbe az archaikus korszb >> archaikus.

Tehát ott azért mind az Iliász, mint az Oddusseus egy ilyen kritika az akkori társadalomra.

Tehát nem a Mükénéi korszak társadalmára kritika, hanem ugye a amikor írótak az archaikus korszakba. és hogy ugye elég az, hogy az a korszakb mik voltak az elvárások, normák, szokások, az eléggé más, mint a jelen korunk, modern koruk.

Tehát, hogy például Oduszeusználnál ezt, hogy ugye megcsalja a feleségét, tehát hogy gyereke is lesz Kirkétől, akkor ugye több évig együtt él egy másik nővel.

Viszont ez az akkori korszakban vagy az akkori hitvilágba Penelopé ezt nem kéri számon rajta, mert ugye nem halandó nővel csalja meg őt, hanem ugye istennőkkel, és ugye ez nem számít házasságtörésnek, vagy ilyen bűnnek. azért kedves hallgatók ne ezzel magyarázzátok a félreépéseket. >> Nem, persze a nem igen.

Tehát hogy ezzel nem szabad magyaráz semmit, csak hogy azt hát akkor ott senki nem botránkozott meg.

Tehát hogy a valaki olvasta az eposzt vagy valami nem botránkozik meg, mert istennőkkel volt kapcsolata meg ezek.

Tehát, hogy van egy másfajta, vagy ugye rabszolgákat tartottak, vagy bármi, vagy vagy például az, hogy ugye Oduszeus ittaka királya egy sziget, úgymond tengeri nép voltak, tehát hogy a fő források a halászat kereskedelmen kívül a szárazföldi partmenti területek fosztogatása.

Így nem meglepő az, hogy Oduszeus az elején a partmentét fosztogatja az eposba.

És ugye senki nem nagyon fog ezen megütközni, hogy úristen, a köcsög Uduszeus fosztogat.

Vagy ugye Achilleusnak a az, hogy egyébként ez a háborúzás nem jó meg satöbbi ki miatt hal meg, vagy a Patrcrosszal való kapcsolata meg ezek, tehát egy egy teljesen más erkölcsi normák meg szokások voltak akkor.

És ezt ugye Hollywood vagy a modern rendezők, forgatókönyvírók vagy nézőknek ugye ezt így át kell konvertálni.

Mert nem biztos, hogy fogékony a néző erre, vagy mondjuk másképp értelmezik. >> Így van.

És ti hogyan reagáltatok egyébként arra, amikor megtudtátok, hogy a a Nolen fog Odüsseja filmet készíteni?

Ráadásul egy történelmi téma után, az Openheimer után.

Mi volt, milyen elvárásaitok voltak ezzel kapcsolatban?

Illisz úr, hát ö mikor megtudtam, hogy Nolen az odysseját fogja földolgozni, hát bennem egy kicsit olyan vegyes érzések voltak, mert egyrészt én a az Odyssei előtti kettő filmje, tehát az Openhever meg a Tenet után, én arra gondoltam, hogy Nolennek szerintem nagyon jót tenne, hogyha most az ilyen megalomán hatalmas produkciók után valami kisebb, személyesebb hangvételű filmet csinálna, mint mondjuk amilyen a Memento vagy a Tökéletes trükk volt, de úgy látszik, hogy most már csak ilyen megalomán produkciókba tud gondolkodni.

Ugyanakkor viszont hát én érdeklődéssel vártam, merthogy amikor mindig, amikor Noen hozzányúl egy bármiféle zsánerhez, ez legyen mondjuk krimi, szuperhősös filmek, háborús film, science fiction, ott azért mindig valamiféle egyedi egyéni megközelítést visz a dologba.

Úgyhogy én kíváncsi voltam személy szerint, hogy egy ilyen úgymond fantasy témában hoz hogyan hogyan fog hozzányúlni majd már, hogyha lehet fantasinak nevezni az >> ez fantasy, ezt ő is azt mondta, hogy ez fantasy film számára. >> Ak szóval én alapvetően kíváncsian vártam, hogy mi lesz, mit mit fog Nole kihozni az odszájából.

Tiru, >> hát kábé semmit nem váltott ki belőlem, ugyanis aztán most majd a kommentekben lehet dobálni rám a köveket.

Nem [nevetés] vagyok a nem vagyok a Nolenzekta tagja.

Nem csókolom meg a földet, amin jár. >> Eretek. [nevetés] >> Szóval komolyra fordítva a szót, az nem fog menni.

Szóval, hogy nem vagyok én ilyen ilyen ilyen ilyen Nolen fanatikus.

Szóval nem gondolom azt sem, hogy bármi, amihez ér, az azonnal arannyá válik, ahogy azt sem gondolom, hogy bármi, amit csinál, szar lehet, merthogy ilyen ellenérzésem sincsen a szimbolával kapcsolatosan, de úgy voltam, hogy hát oké, biztos egy rohadt drága látványos film lesz, aztán majd meglátjuk.

Nyilván maga a témaválasztás, vagy hát amiről már az előbb beszéltünk, ez a mitológiai téma miatt szkeptikus voltam, hiszen tudtam, hogy ezt Hollywood…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.”

Miről szól ez az epizód: „Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.”?

A Kritizátor podcast 12. adásában a vendégek Christopher Nolan Odüsszeia-feldolgozását vizsgálják. A műsorvezetők, Gueth Ádám, Illisz Balázs, Tiru és Sós Áron Árpád történelmi, irodalmi és mitológiai hitelesség szempontjából elemzik a filmet. Külön kitérnek arra, hogyan… Az epizód a Kritizátor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Christopher Nolan.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.”?

Fő témái: odüsszeia, filmkritika, történelem, irodalom, mitológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Görög Cool Túra Nolan módra – Odüsszeia – Kritikus Töri 12.”?

Megjelenés: 2026. 08. 08.. Hossz: 1 óra 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kritizator/gorog-cool-tura-nolan-modra-odusszeia-kritikus-tori-12-16075433

Több epizód a Kritizátor-ből