Kritizátor

Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)

· PT1H45M15S

Összefoglaló

A Kritikus Töri 11. adásában Dr. Németh Balázs hadtörténész és Fegyvertörténész a western filmekben ábrázolt elemek hitelességét vizsgálja. A beszélgetés során kitérnek a vadnyugati mítoszokra, a cowboyok valós szerepére, valamint a filmekben gyakran látott kocsmákban dúló…

Röviden

Műsor
Kritizátor
Megjelenés
2025. 10. 09.
Hossz
1 óra 45 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Németh Balázs
Témák
western filmek, hadtörténelem, vadnyugat, cowboyok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kritizátor, a popkulturális gépezet.

Szeretettel köszöntelek benneteket a kritikus töri 11. adásában.

Bajtársaim, akik állandóan itt vannak velem.

Illisz Balázs. >> Sziasztok. >> Tiru. >> Sziasztok. >> Jó magam.

Gút Ádám volnék és vendégünk ez alkalommal nem más, mint Dr.

Német Balázs hadtörténész fegyvertörténész egyetemi docens.

Köszöntelek téged a műsorban. >> Sziasztok.

Köszönöm szépen a meghívást. >> A mai adásunkban ellovaglunk az észak-amerikai Prikre, és western filmeket fogunk elemezni szakértő vendégünkkel.

És ez alkalommal úgy döntöttünk, hogy nem specifikusan egy-egy filmet fogunk kibeszélni, hanem a westerneknek, a vadnyugati filmeknek a visszatérő toposzait, hibáit, mítoszait fogjuk elemezni fegyvercentrikus szemmel lévén vendégünk fegyverszakértő.

Tehát ebben az esetben a vadnyugati filmek véres összecsapásainak hitelességével fogunk foglalkozni, illetve azokkal az alkalmatosságokkal, amiket a a pisztolyhősök használnak ezekben a darabokban.

De milyen a >> nilván ez mindenkinek nagy meglepetés, ugye. >> Így van, így van.

De mielőtt nekivágnánk, azelőtt feltenném a kérdést, hogy szerintetek mi is igazából a Westen Amerika eredetmítasza egyfajta olyan mítikus múlt, ami soha nem volt, egy identitás konstrukció, ami minden amerikait, minden észak-amerikai embert egybe forraszt.

Balázs, >> hát ez egy tök jó kérdés egyébként.

Elsősorban azt kell eldönteni, hogy a western mint mondjuk történelmi korszakot kívánjuk vizsgálni, hogyha volt ilyen, vagy pedig azt a kultúrát, amit amit igazából Hollywood épített fel, mert a kettőnek egyébként nem sok köszönő viszonya van egymáshoz.

Én azt gondolom, hogy a ha a western mint kultúrát, mint életérzést tekintjük, akkor az egy univerzális dolog.

Tehát az nem egy eredeti, egy egy amerikai eredetmítosz, hiszen ha beülök az autóba, és éppen olyanom van, hogy de jó lenne rohadt messze menni, és de jó lenne nem megállni, és nem eldönteni, hogy hová megyek, vagy felülök a motoromra, vagy vagy elindulok az erdőbe úgy gyalogolni, hogy nincsen konkrét célom vele, akkor igazából ezt a ezt a szabadsági érzetet keressük.

Ez mindenképpen szerintem ott van.

Az, hogy az, hogy ez mennyire lett eredett Mítosz, az is az is azt hiszem, hogy egy egy ilyen kétes kérdés, hiszen annak ellenére, hogy a a Westernek a történelmi szereplői azok nem feltétlenül fehér keresztény emberek voltak, azért valamennyire Westen műfaj akármennyire is próbál most már szerintem kompenzálni, azért hozzáfort a a keresztényfehér történetéhez Amerikának, ami nem feltétlenül feltétlenül fogható meg egy teljes Amerikára vonatkoztatható dologként.

Úgyhogy, úgyhogy én, én, én azt gondolom, hogy ezt ezt kell eldöntenünk először, hogy miről beszélünk.

Tehát hogyha a történelmi háttérről, akkor egy egészen más sztorit kell elmondjuk, mintogyha a western filmek történelméről és annak a kultúrájáról beszélünk.

Ilisur, hát az igazak megvallva, én annyira nem vagyok nagy szakértője az amerikai történelemnek, mint mondjuk meghívott vendégünk Balázs.

De hogyha mindenképpen, vagy szerintem számomra legalábbis az egész western korszak meg ami a filmekből átjön, hogyha párhuzamot kéne vonni más történelmi korokkal, meg más ilyen ikonikus úgymond harcosokkal, akkor nekem leginkább a középkori európai lovagok vagy a japán szamurályok jutnak eszembe.

Tehát, hogy a valószínűleg az eltelt több 100 év már a vadnyugat esetében csak alig több mint 100 év az, ami eltelt, de az úgy kicsit megszépít megszépítette ezt a korszakot, és emiatt az embereknek egy része nosztalgiával tekint rá, és egy ilyen ilyen hősöket fabrikált ebből az időszakból, akik nem biztos, hogy feltétlenül hősök voltak, meg aki olyanok, akik ilyen ilyen mítikus képességekkel rendelkeztek, vagy mit tudom én, A szamurá képes volt a kardjával egy csapással ketté vágni valakit.

Ugyanígy a cowboy képes volt, nem tudom 100 mről lelőni valakinek a kalapját.

Szóval valószínűleg itt biztosan van ezeknek némi valóságalapja, de azért ebben most már nyilván a Hollywood meg ugy általában a popkultúra rétegei erre rárakódtak. >> Tiru, hogyha felnézzel a kalap alól, mit gondolsz?

Várjál, vissza is állítom a kritikus rendjét.

Igen, >> ezt szoktuk meg. >> Hát elsősorban szerintem amúgy a western az egy az egy szórakoztatói parizsáér, amit arra találtak ki.

Nyilván a történelmi eseményekből, adottságokból merítve, hogy az emberek izgalmas, adott esetben azonosulható történeteket, karaktereket ismerhessenek meg.

Tök jó volt, amit Balázs mondott.

Ugyanis én én is komoly párhuzamot tudok vonni egy másik ilyen szórakoztatói zsánerrel, a Kurosva féle japán szamuráfilmekkel, amikről ugye volt már adásunk, majd belinkeljük. [Zene] Nagyon-nagyon hasonló, tehát hogy pont az ő filmei azok, akik ugye a sok esetben a vándorzamurájok mennek errearra.

Az a hétmesterő egyébként alapvetően ebből ebből táplálkozik, ugye ott nem nem is >> ott erre akartam rávezetni, hogy nagyon sok esetben ezekből a japán szamurájfilmekből táplálkoznak a western filmek is, tehát hogy lényegben lemásolják, csak áthelyezik nyilván az amerikai amerikai millióben. >> Egyébként ilyen történelmi kontextuskustuskustként hoztatok egyébként ez abból a szempontból teljes mértékben helytáll, hogy a a Westernek is egy borzasztó fontos eleme a rendezetlenség.

Tehát a törvényeknek részleges hiánya vagy teljes hiánya egy adott régióban, és ahova kell a hős, és ahova kell egyébként a rossz ember, és ahol mind a kettőnek meglehet a saját hatalma és a saját ereje.

És általában ugye van egy van egy ilyen egy ilyen hát egy ilyen pipya társadalom mögötte, akik ugye nem tudják elintézni a saját problémájukat, nem tudnak összefogni és akkor el ehhez jön a fehér kalapos és a fekete kalapos, és kész is van a western filmnek a ősváltozata. >> Így van.

Meg hát az emberek szeretik ezeket a történeteket, amikor amikor vannak az igazságosztó hősök, meg a nagyon gonoszok.

Szóval nem kell nagyon messzire venni.

Minden kultúra szerintem beilleszti a saját maga kis történelmi környezetébe ezeket.

A western és a szamurá talán a két legnagyobb, de ahogy Ilis Balázs mondta, valóban akár a lovagokkal is össze lehet hozni.

És akkor ez most arra már odáig nőtte magát, hogy nyilván könyvek, filmek, videójátékok, amit akarunk.

Egyébként azt érdemes még hozzátenni, hogyha Magyarországon megnézitek ezt, hogy a betyár romantikának micsoda kultusza van jelen pillanatban, aminek nagyrészt pontosan annyira nincsen alapja egyébként, mint a western romantikának.

Tehát a betyárok azok nem voltak mások, mint köztörvényes gyilkosok, rablók nagy többségében, és mégis Robin Hoodá válnak.

Tehát tehát hogy ez ez az akarat és ez az életérzés itt is megvan szők kis kelet-Európánkban minden gond nélkül.

Ez szuper, hogy mondtad, mert egyébként pont erre akartam én is rávezetni, hogy Magyarországon is megvan ez.

Most ugye a a mi mi cboyaink vagy mi roninjaink azok a azok a betyárok, csak hogy korszakban ők nem feltétlenül voltak jó emberek, csak amikor adott esetben mondjuk szükség volt rájuk, akkor akkor megcsinálták azt a feladatot, amit meg kellett csinálni, de az meg am már majd egy másik adás témája lehet.

Nekem is egyébként így a a középkori környezet jutott eszembe, de inkább a fantasy kapcsán.

A western is szerintem sokszor úgy lőhetjük be, mint egyfajta ilyen fantasyt, hogy nem igazán tudjuk korszakban elhelyezni, hogy pontosan mikor játszódik, hogy mert nincs mondjuk odaütve egy évszám, vagy 1868, most mondtam valamit, hanem van egy közeg, van egy típusú külleme az egésznek, hogy hogy néznek ki az szereplők, milyen tájon játszódik, satöbbi.

És amit Balázs mondott, német Balázs, hogy a rendezetlenség egy nagyon fontos eleme az egésznek.

Olyannyira, hogy például posztapokaliptikus darabokban is sokszor a westernnek a törvényen kívüli természete ütközik ki.

Egy Walking Deadre gondolhattok, a Last of Us videójátékokra, sorozatokra, vagy a Kevin Kosner féle The Postman, a jövő hírnöke volt a magyar címe talán?

Igen igen igen. >> Az is teljesen egy egy western közegű felállást közvetít.

Ebbe ebbe nagyon jól beilleszthetők ezek a múltbeli hősök is, úgy gondolom. >> Igen.

Maga a stílus egyébként, legalábbis a történetvezetés és mondjuk a a karakterek azok a egy egy Star Wars első három részt megnézem, az is eléggé westernes feelinget tud hozni.

De egyébként a, hogy maga maga ennek a műfajnak a a képi megvalósítása például nagyszerűen működik modern témákban is.

Tehát akár ez a Brokeback Mountain című film, aminek ugye a klasszikus Westenhez mondhatjuk azt, hogy vaj mi köze lenne, de valójában western filmnek tűnik teljesen.

Ez a Vénnek való nem Vénnek való vidék például, tehát hogy az is egy >> viszonyl modern korszakba emeli be ugyanezt a ugyanezt a milliót, és működik.

Tehát, hogy az egy jól kitalált rendszer alapvetően, meg nagyon ügyesen hat arra egyébként, amit ugye gyerekkorunkban magunkba szívtuk.

Tehát, hogy a hogy azért a westerneken, mi még a western filmeken nőttünk fel.

Valószínűleg egyébként a mi gyerekeink azok meg a western játékokon nőnek föl, és azon keresztül fogják ezt valahogy magukévá tenni.

De de hogy ezek ezek ott vannak legbelül legmélyen. >> És mielőtt a kedves nézők mondanák, a Yellow Stone se felejtettük el, arra is nagyon nagy hatással volt természetesen ez a milő, ez a világ.

De hogyha azt kérdezném tőletek, hogy a western korszak két ikonikus nagy pisztolyhőse közül kit választanátok?

John Wayne, a klasszikus amerikai, jól fésült, mindig fes inget viselő fehér protestáns megmentőt, vagy Clint Eastwood, aki egy sokkal mocskosabb, egy sokkal szikárabbisztolyhőst testesít meg.

És megint vendégünket szólítom először. >> Nem is a kérdés.

Nyilván az esendő embert meg aki két Walker revolvert egyszerre tud használni, az azért sokkal jobb, mintogyha valaki csak peacemakerekkel rohangászik.

Tehát egyértelműen Clint Eastwood, tehát maga maga a karakterének a a jó és a rossz oldala az szerintem eléggé vonzó mindenki számra, hiszen mindannyiunkban van egyébként jó is, meg rossz is ugyanúgy.

Úgyhogy úgyhogy sokkal inkább jól a követhető.

A filmjei tekintetében pedig a ugye a spagettiből nő ki. spagetti Westenből nő ki a 60-as évektől, és aminek a nyilván a történetvezetése még mindig nem közelít a történelmi hűséghez, de sokkal több valóság van benne.

Tehát az erőszak klasszikusabb ábrázolása, a szexualitásnak az ábrázolása, ezek mocskos hősök már, tehát borostás, fürdetlen, poros emberek, akik szerepelnek a filmekben, amiben Clintast játszol a főszerepet.

Ezek ezek közelebb állhatnak a valósághoz, mint a John Wayne karaktere.

Ilis úr, >> hát hogyha választanom kéne, akkor nekem is inkább a Clintast Wood féle kicsit ez a realisztikusabb, szikárabb, ez a borostás az útporától mocskos cowboy.

Az ami nekem legalábbis hihetőnek tűnik.

A John Wayne féle cowboy figura az inkább egy ilyen idealiz idealizált karakter.

Tehát ami a 40-es50-es évekre volt amerikai filmjeire volt jellemző.

Az az az érdekes, amikor a kettő így keveredik.

Nem tudom, hogy ki látta közületek a Cohen testvéreknek a filmjét a Netflixen.

Az egyód, >> amib amiben az van benne, hogy van ez a tipikus kis John Wayne hajazó ez a jó fiú cowboy, aki nem tudom így előkapja a gitárját és énekel, és ezt a karaktert beteszik egy ilyen spagetti westernre hajazó ilyen mocskos, erőszakos westernbe, és hogy ez a karakter hogyan tud eg ott érvényesülni.

Ez már csak ezért is érdemes azt a filmet megnézni. >> Igen. >> Egyébként abban vannak rohadt jó részek, például az aranyáss rész az szerintem zseniálisan jó.

Az nagyon-nagyon ilyen kism >> egész kis ékszerdoboz. >> Az a buer skugs, az az egy vicces történet, tehát hogy azon röhögsz inkább, mint hogy komolyan ved, de az az meg egy jó történet kifejezetten. >> Ja, Piru. >> Hát egyértelműen papa.

Igazából már elhangzottak az érvek.

Nekem is egy kicsit hihetőbb az az a világ.

Nyilván ezek az emberek általában nem feltétlen voltak makulátlanok, meg egész egyszerűen nem tudom Istú fizik vizskája, a meg általa megvalósított karakterek hozzám közelebb állnak, mert és most itt ledobom az atombombát, én nem vagyok túl nagy western rajongó, de a Sewood féle filmek azok még mindig mindig jobban tetszenek, mint mint a másik.

Úgyhogy, >> úgyhogy szerintem itt elég egyhangúan eldöntöttük, hogy mindenkinek Clintó a kedvenc.

Vagy hát Ádám még nyilván te még belerondíthatsz ebbe a képbe, de nagyon vigyázz, hogy mit mondasz. >> Hát nyilván Goyomit volt a a legjobb a jugoszláv vinetukban.

Ez kétségtelen. [Nevetés] >> Nyilván. >> Vagy a lucky look és a Donok az is egy igen realisztikus darab, nem gyerekek?

De azt ezeket az opciókat nem adtad meg így nem >> nem egyébként én én is a Clintas Woodot szavaznám és hát akkor ezt koval nem tudom 6/6 lövéssel nyert a Clintastwood nem csak a westernit kedvelem nagyon, hanem az egyéb főleg rendezéseit.

Nagyon szeretem a Gran Torinót is vele például, ahol egyébként tulajdonképpen ennek a western hős szerepnek mond kicsit búcsút szerintem, illetve a háborús filmjeit is a Levelek Ivoimáról, dicsőség zászlaja.

Ezeket is nagyon nagyon kedvelem tőle.

És hát természetesen az Unforgivan, ha nincs bocsánat, az az egy kultikus darab.

Közelmúltban tragikusan elhunyt Jean Hackmannel.

Úgyhogy hát még hosszú életet a mesternek, mert még akar alkotni, és az a helyzet, hogy még mindig jókat alkot.

Igen. >> Meg meg hogyha jobban belegondolunk, például a Dirty Harry karakter is, lényegében kicsit olyan, mint egy cowboy, nem? csak ilyen város városi környezeten operál, nem ain hogyne.

Egyébként a a ezt a a Grantorinot tök jó, hogy behoztad, hogy ugye ennek a a vége az tulajdonképpen az önmagának az elpusztítása.

És én mindig a az igazi ilyen western filmekben éreztem egy ilyen keserédes hogy mondjam, finist, amikor amikor ugye ellovagol a naplementébe a cáboy.

Rendet teremtett ott, ahol igazából szereti a…

Említett entitások

Témák

  • western filmek
  • hadtörténelem
  • vadnyugat
  • cowboyok

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)”

Miről szól ez az epizód: „Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)”?

A Kritikus Töri 11. adásában Dr. Németh Balázs hadtörténész és Fegyvertörténész a western filmekben ábrázolt elemek hitelességét vizsgálja. A beszélgetés során kitérnek a vadnyugati mítoszokra, a cowboyok valós szerepére, valamint a filmekben gyakran látott kocsmákban dúló… Az epizód a Kritizátor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Németh Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)”?

Fő témái: western filmek, hadtörténelem, vadnyugat, cowboyok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Irány a vadnyugat – Kritikus Töri 11. (vendég: Dr. Németh Balázs)”?

Megjelenés: 2025. 10. 09.. Hossz: 1 óra 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kritizator/irany-a-vadnyugat-kritikus-tori-11-vendeg-dr-nemeth-balazs-16072519

Több epizód a Kritizátor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból