Kritizátor

Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)

· PT1H36M6S

Összefoglaló

A Kritikus Töri Extra ezen kiadásában Gút Ádám és Speck Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, biztonságpolitikai szakértő beszélgetnek. A beszélgetés középpontjában a filmek biztonságpolitikai vetületei állnak, különös tekintettel a terrorizmus, atomfenyegetettség…

Röviden

Műsor
Kritizátor
Megjelenés
2025. 08. 26.
Hossz
1 óra 36 perc
Szereplők, említett nevek
Speck Gyula
Témák
biztonságpolitika, filmek, terrorizmus, atomfenyegetettség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kritizátor, a popkulturális gépezet.

Szeretettel köszöntelek benneteket egy újabb kritikus töri extra kiadásban.

Én Gút Ádám volnék, és aki velem szemben ül ez alkalommal, a Speg Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, Dr.

Andusa, biztonságpolitikai szakértő.

Üdvözöllek ismét a műsorban. >> Köszönöm szépen a meghívást.

És a mostani alkalommal egy érdekes témát hoztunk nektek, ami kevésbé történelmi, és inkább kicsit ilyen aktuálisabb témakörhöz kanyarodik, mégpedig, hogy rendre előfordulhat az, hogy filmek bizonyos biztonságpolitikai kérdéseket, aktualitásokat feszegetnek, mint például a terrorizmus, az atomfenyegetettség, a bevándorlás kérdése, vagy vagy akár a mesterséges intelligenciának a problematikája.

Ezek újra és újra felbukkanhatnak kém thrillerekben, politikai thrillerekben, de akár még mezei akciófilmekben is, vagy akármelyik science fictionökben, mint ahogyan majd erről beszélni fogunk.

De az első kérdésem, mielőtt még a filmekhez kanyarodnánk, Gyuszi, hogy mivel is foglalkozik egy biztonságpolitikai szakértő?

És ezt kicsit úgy kérdezem, hogy országunkban lassan már mindenki annak számít.

A járványszakértők hamar átképezték magukat az orosz-ukrán háborúnak a tudoraivá, de egy valódi szakember mivel foglalkozik?

Kétségkívül, mikor meghallja ezt valaki Magyarországon, hogy biztonságpolitikai szakértő az ember, akkor azt heszik könnyen, hogy egy biztonsági őr vagyok, vagy pedig egy titkosszolgálatnál dolgozó titkos ügynök, vagy pedig azt, hogy valamifajta katonai szakértő vagyok.

Ezek közül egyik se igaz, vagy csak nagyon haloványon fedik az igazságot.

Igazából egy biztonságpolitikai szakértő az a nemzetközi biztonsággal foglalkozik, angol az International Security, amely lényegében olyan nemzetközi biztonsági folyamatokat jelent, amelyek a katonai, politikai társadalmi információs gazdasági dimenziókban jelennek meg.

És egy ilyen szakértő az egy-egy ilyen kihívásra, tendenciára nemzetközi globál nemzetközi globális regionális vagy nemzeti biztonsági folyamatra, kihívásra koncentrál, általában egy-egy országra vagy régióra vonatkozóan.

Egy biztonságpolitikai szakértő az általában szakpolitikai tanácsadással foglalkozik, döntés előkészítéseknél ad tanácsot, illetve kutatásoktatásban is részt vesz.

Azért az fontos itt különbséget tenni, vagy pontosítani a fogalmakat, hogy Magyarországon mindenki azt mondja, hogy biztonságpolitikai szakértő vagy biztonságpolitika.

Azonban azt fontos hangsúlyozni, hogy a biztonságpolitika az egy szakpolitikát jelent.

A külpolitikának egy al területe, amely lényegében politikai célok, stratégiák, eszközök összességét jelenti.

És ezzel szemben ugye a nemzetközi biztonság az az meg egy tágabb, tehát az nem csak egy szakpolitika, ott tágabb eseményekkel, tendenciákkal foglalkozunk.

És ezen belül a nemzetközi biztonságon belül megkülönböztetjük vagy elkülöníthetjük a nemzetbiztonságot.

Ez az, amiről ugye által az emberek gondolják, hogy akkor ez >> és nagyon gyakran keverik is ezt a két fogalmat. >> Így van.

Mert a nemzetbiztonság az lényegében ugye angolul azt intellignek mondjuk, vagy a national security, az általában a magyar régi nevén állambiztonságot jelentette.

Köznyelvben titkosszolgálati tevékenységről van szó.

A nemzetbiztonság az a nemzeti biztonságnak egy alrendszere.

A nemzeti biztonságban tartozik ugye a honvédelem, a rendvédelem, az egészségügy is egyébként.

És ezen belül tehát helyezkedik el a nemzetbiztonság, és léteznek nemzetbiztonsági szolgálatok, melyek hírszerzéssel, elhárítással vagy adott esetben fedett művelettekkel foglalkoznak.

Például a CIA, amit hát a filmekben is leggyakrabban hallhatunk, és szerintem már mindenki betéve tudja a filmek narrációjával, hogy CIA központ Langle Virginia. >> Igen. >> Miként reagál a filmipar a biztonságpolitikában felmerülő kihívásokra?

Inkább azt mondhatjuk, hogy a a filmi parasz követi a biztonságpolitikai trendeket, az állandó félelmeket, ami például a közbeszédben felmerül, hogy most éppen úgymond mitől kell félni, vagy éppen ezeket valahogy a filmipar teremtheti meg. >> Ez egy jó kérdés.

A filmpar az egyfajta tükröt, reflexiót nyújt a társadalomnak a biztonságpercepciójáról, a biztonsági kihívásokról, kockázatokról fenyegetésekről.

Leginkább a filmipar ebben egy olyan szerepet tudölteni, hogy kollektív félelmeket fel tudja dolgozni.

Másrészt pedig a filmli parz maga is tudja a biztonságpolitikai vagy nemzetközi biztonsági diskurzust tematizálni.

Így például olyan kihívásokra tudja felinni a figyelmet, mint technológiai kihívások, ilyen klasszikus példa Terminátor filmek, Matrix filmek, vagy akár egészségügyi kockázatok.

Emlékezzünk például a 2011-es fertőzés Contagion című filmre, >> hogy ne? amely a covid dat úgymond megjósolta már előre, és akkor >> igen, és a covidjárvány nagy slágerfilmje lett, >> és akkor futott be inkább, tehát 2011-ben nem maratott még olyan elsőprős sikert, később aztán bebizonyosodott, hogy ez a film ez mennyire fontos.

Egy film egyébként az népszerűsíthet is a biztonságnak bizonyos szektorát.

Így például az 1986-os Top Gun című film általunk.

Nagyon kedvelt film egyébként. >> Még inkább a második részét kedveljük szerintem a Mavricket, nem igaz? >> Ez így van kétségívül.

A TopGun 1986-os első része drasztikusan megemelte az amerikai haditengerészetbe jelentkezők számát.

Tehát egyértelműen jót tett az amerikai hadsereggel.

Azonban nemcsak az átlagos emberekre lehet hatással egy ilyen film, hanem a politikai döntéshozókra is akár.

Így például Ronald régen elnökre. >> Így van.

Korábbi extra adásunkban, amiben az Openheimerről beszélgettünk, ezt már azért említettük, de mondd el kérlek újra, hogy itt miről van szó. >> Igen, Ronald régen maga is színész volt, ezt fontos azért tudni.

És hát nyilvánvaló, hogy nyitott volt a filmeknek a képzelőrejére, és megnézte 1983-ban a másnap Day After című filmet, amely lényegében egy atomháborúnak a lejátszódását vetíti szemünk elé.

És régen elnök mikor megnézte ezt a filmet a rossz a vetítés közben rosszul lett szinte, és a naplójában felírta azt, hogy mindent meg kell tenni egy atomháború megakadályozása érdekében.

És nagyon érdekes, hogy egyes szakértői feltételezések szerint ez a film olyan hatással lehetett régen elnökre, hogy aztán hajlott a nukleáris leszerelési tárgyalásokra.

Éppől 1987-ben megszületett a washingtoni INF szerződése, amely a lényegében a rövid és középható távolságú atomtöltetű rakétákat megsemmisítette, vagy aztán a későbbiekben a hideg háború végét lezáró starts szerződések, amelyek radikálisan lecsökkentették a nukleáris arzonát mindkét oldalon, >> de egy másik film is hatással volt régen elnökre, mégpedig a digitális biztanságot illetően.

És erről is már azért említettünk szót, de idézzük fel. >> Nem is gondolnánk, de az 1983-as War Games című filmről van szó.

Matthw Brother főszereplésével, >> még fiatal Matthw Brother főszereplésével, amely régen elnököt arra sarkalta, hogy egy kisebb tanácsadói körét összehívja, és ott arról döntöttek, hogy meghozzák az első kiberbiztonsági elnöki rendeletet, ez a NSDD, vagyis National Security Decision Directive 145-ös számú rendeletét jelentette, amely tehát az első ilyen volt a történelben. be köszönhetően ennek a filmnek >> számos példát tudunk arra mondani, amikor filmek indukálták ezeket az igen fontos biztonságpolitikai döntéseket, de teremthet-e a filmipar esetleg ügyeket, amivel aztán a döntéshozók foglalkozhatnak? >> Kétség kívül erre nagyon jó példa, például a 24 sorozat Keyfer Sutherlandnek a főszereplésével. >> Így van. a sorozat reneszánsz egyik ékes darabja, amely Amerikában rendkívül népszerű volt.

Úgy mutatta be a terollerhárítást, minthogyha amilyen kabolyok lennének ott benne.

Tehát azért mondhatjuk azt, hogy etikailag igencsak még kérdőjelezhető volt a sorozatnak az üzenete, hogy hogyan kell terroristákat elkapni.

És annyira hatásos volt ez a sorozat, hogy az amerikai haderő behívta a sorozatnak a készítőit, és közölték velük, hogy legyenek kedvesebb, kevesebb kínzásos, erőszakos jelenetet beletenni, mert az amerikai katonák ezeket átveszik a kihallgatások folyamán.

Tehát inkább ne ne népszerűsítsék ezeket a technik, >> ne instruáljuk őket ilyen elemekkel.

És egyébként amerikai kongresszusi képviselők is kritizálták a filmet, mert népszerűsítette a kínzást, talán akaratlanul is. egyébként ehhez hasonló szintén biztonságpolitikai témájú film, jóval későbbi a Katherine Bigelo által rendezett 2012-es Zero Dark CTY című film, amely megint csak felszította ezt a vitát az Egyesült Államokban, hogy a kínzás az mennyire lehet jogos eszköz terroristák elkapásában.

Igen, ugye ez a film Osamain Laden elkapását, az ő utáni hát talán ember feletti hajszát idézi meg, és ebben valóban úgy mutatják be, hogy bizonyos információkat a titkoszolgálati szakemberek, munkatársak kínzással tudtak csak kiszedni az illetékesekből.

És hát ez vezetett minden idők legnagyobb terrorista vezérének a nyomára. >> Talán még egy érdekesség a film kapcsán, hogy a 2011-ben készült Report című film, abban például ez a Zero Dark Curty film is megjelenik.

Ez a Report című film, ez lényegében arról szól, valós eseményeket feldolgozza, hogy a szenátusnak a megbízásából hogyan derítették föl ezeket a úgynevezett fejlett kihallgatási módszereket, enhanced interrogation technics, vagyis magyarán de facto kínzási technikákat.

Ez a film tehát jól elávilágít arra, hogy hogy ez a Zero Darky film, tehát a film a filmen úgymond milyen hatást gyakorolt a korabeli döntéshozóknak a gondolkodására.

Egyébként itt a megfogalmazások is olyan érdekesek vagy sokat sejtetők, hogy nem nevezzük igazából nevén a dolgokat.

Nem kínzás, hanem fejlett kihallgatási módszer, például ugye waterboarding.

Ha valakinek van gusztusa, keressen rá, hogy mi ez.

Ez egyébként te láttad a Zola elnök című filmet, nem?

A W Christian Béllel a főszerepben, ott is ez felbukkan Dick Chay alának kapcsán. >> Vagy esetleg akinek még erősebb vagy gyomra tudom ajánlani a Kiadatás című filmet J.

Gillenh fő szereplészével, oda tényleg erős idegzetkell, mert az egy az egybe mutatja ezeket a borzasztó képsorokat.

És egyébként sajnos az a film az valós esetten is alapszik egyébként, tehát hogy ártatlan embereket fogtak el és vittek el ilyen c blacksiteokra, ilyen titkos börtönökbe, ahol mindenfajta módszerekkel kihallgatták őket, >> és ahol az amerikai jog nem érvényesül.

Például ugye Quantanamot is nem véletlen telepítették oda ahová. >> Igen.

Erről majd még fogunk egyébként a későben beszélni.

Még egy dolgot, hogyha megengedsz, hogy a még egy ilyen tendencia, hogy a filmek milyen kölcsönásban vannak a biztonság politikával, nemzetközi biztonsággal.

Még fontos megemlíteni, hogy a az amerikai filmekre is különösen igaz, hogy a softnek, vagyis a puha hatalomnak az eszközei, tehát képesek erőkivetítésre.

A egy lényegében arról van szó, hogy egy nagy hatalom az Egyesült Államoknak a hatalmát képesse globálisan demonstrálni, illusztrálni.

Ugye itt a vonzásnak a képességéről beszélünk.

Valaki megnéz egy szuperhősös filmet.

Az Egyesült Államok lehet, hogy ebből népszerű lesz neki.

Vagy az Amerika kapitánynak a karaktere például, hogy a Vasembernek a karakter, >> vagy a már említett Top Gun, >> vagy az említett már Topgun például.

És egyébként ez tényleg nem annyi fajta spekuláció, de amerikai drónpilóták, akik hát majd erre is majd kicsit később beszélhetünk, hogy milyen műveleteket hajtottak vé Pakisztán meg Afganisztánban, egyes ilyen rómpilóttal visszaemlékezések szerint őket ez hajtotta, hogy ők a jó oldalon állnak, ők a szuperhősök, ők az Avengers, a bosszú állók, akik a gonosz fiúkat meg kell, hogy semmiség.

Tehát ez ez nagyon jó példa arra, hogy ezek a filmek ezek hogyan képesek befolyásolni az embereknek a gondolkodását nem csak Ameriká, hanem világszerte. >> Milyen trendeket fedezhetünk fel a különböző műfajú filmekben?

Itt elsősorban arra gondolok, hogy mikor milyen típusú félelmekkel szembesülhetett a mozinéző, hogyha jegyet váltott egy-egy filmre, vagy hogyha megnézett egy sorozatot akár tévében vagy streaming szolgáltatón? >> Igen, így talán célszerű kezdeni a hidegháborús korszakkal.

Ugye itt két pólusú rendszerről beszélünk.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió mindkét nagy hatalom állt egymással szemben, két szövetségi rendszerben, egy ideológiai, politikai katonai gazdasági technológiai konfliktust vívtak egymással.

Szerencsére ez a háború, ez hideg maradt.

Csak proxikon és helyettesítőkön keresztül vívták ezt a háborút lényegében. >> De azért nem sokon múlt, hogy forró legyen.

Ezekben a ebben az időszakban a amerikai filmekben lényegében a szovjetek a sokszor voltak a fő gonoszok. klasszikus példa a Rambo második harmadik része, ahol bár igaz, hogy nem közvetlenül a vagy nem, tehát nem nem közlenül a szovjetek, hogy a rosszokkal harcol John Rambo, hanem >> de megjelentek azért Vietnám van is a szovjet tanácsadók, >> de ott voltak aztán igen, ugye a különböző kihallgatási technikákat alkalmazták benne a Igen.

Aztán a harmadik rész ott már ilyencsak elfajul a történt, mert ott már Afganisztánban harcol John Rambo és szovjet helikoptereket lő ki, tehát ott már >> Igen.

És milyen érdekes, hogy akkor még a szovjetek ellen harcoló mudaedinek számítottak ugye a jó fiúnak, vagyis azok a az afgán és más muszlim országokból érkezett idézőjeles szabadságharcosok, akik hát nem tűrték el a szovjet kommunista befolyást.

Hát később ezek az emberek más utakat találtak, például a Samabin Láen is. >> Igen, erről majd később kicsit majd részletesebben beszélünk.

Itt hidegháborús filmek kapcsán például nekem érdekes volt a 1984-es Vörös Hajnal Red Down című film, amely hát egy egészen mondhatjuk azt, hogy egy ilyen elfuserált olcsó idézjelben amerikai film.

De talán azért érdekes, mert ott a történelmi, pontosabban alternatív törtelmi settingje, környezete érdekes, nagyon jól visszaadja a korabeli amerikai…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)”

Miről szól ez az epizód: „Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)”?

A Kritikus Töri Extra ezen kiadásában Gút Ádám és Speck Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, biztonságpolitikai szakértő beszélgetnek. A beszélgetés középpontjában a filmek biztonságpolitikai vetületei állnak, különös tekintettel a terrorizmus, atomfenyegetettség… Az epizód a Kritizátor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Speck Gyula.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)”?

Fő témái: biztonságpolitika, filmek, terrorizmus, atomfenyegetettség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmek biztonságpolitikai szemszögből – Kritikus Töri Extra (vendég: Speck Gyula)”?

Megjelenés: 2025. 08. 26.. Hossz: 1 óra 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kritizator/filmek-biztonsagpolitikai-szemszogbol-kritikus-tori-extra-vendeg-speck-gyula-16072235

Több epizód a Kritizátor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból