MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával

Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?

· PT5M31S

Összefoglaló

Az epizódban a környezetvédelem megelőzési stratégiáit tárgyalják, hangsúlyozva a proaktív megközelítés fontosságát a reaktív helyett. Horváth Erika, a Clarvin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója osztja meg tapasztalatait a környezeti kockázatokról, technológiai megoldásokról…

Röviden

Műsor
MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával
Megjelenés
2026. 04. 23.
Hossz
6 perc
Szereplők, említett nevek
Horváth Erika, Nyul Zsuzsa
Témák
környezetvédelem, környezeti kockázatok, technológiai megoldások, prevenció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ebben az adásban arról fogunk beszélgetni, hogy hogyan előzhetők meg a környezeti katasztrófák, adott esetben környezetszennyezések megfelelő technológiával, adatokkal és szemléletváltással.

Szó esik majd ESG-ről, mesterséges intelligenciáról és arról is, hogy miért nehéz ma még eladni Magyarországon a megelőzést.

Vendégem Horvát Erika, a Clarvin Magyarország Kft. ügyvezetője.

Köszönöm, hogy eljöttél! >> Szia Zsuzsi!

Mikor kerültél kapcsolatba a környezetvédelmi iparággal?

Mikor döntöttél úgy, hogy ezzel szeretnél foglalkozni? >> Bármi meglepő is, de én nem vagyok környezetmérnök, tehát én kőkel közgazdászként végeztem, és 2003-ban találkoztam először a környezetiparral, mégpedig úgy, hogy akkor indult el Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés koordinációja.

Ezt a mai nap ugye EPR rendszernek nevezzük, de ugye ez már régebb óta működött Magyarországon, és én ott kezdtem el ezzel foglalkozni, és ott igazából a szelektív hulladékgyűjtésnek a koordinációjával, a hasznosításával is ezek csomagolási hulladékok vannak, tehát a klasszikus otthon is megtalálható hulladéktípusokkal.

Ami nagyon tetszett ott, hogy valami újat csináltunk Magyarországon.

Tehát ez egy teljesen új ágazat volt a a hulladék iparágon belül.

Tehát ez akkor indult el Magyarországon.

Bejártuk az országot, nagyon sok partnert megismertünk, és úgy valahogy úgy nagyon jó érzés volt, hogy valami olyat csináltunk, ami jó és előrevet itt a jövőben, valami jó cselekedet vittünk véghez. >> Hogyan érkezett a Clarwin az életedben? >> Hát igazából egy nemzetközi konferencián voltunk több kollégával, és akkor kezdtünk el beszélgetni a Román Clarvinnek a képviselőivel, akik így megkérdezték, hogy és hogyan áll a Csurgalékvíztisztítás Magyarországon.

Mivel addig fogalmunk nem volt erről, nem foglalkoztunk ezzel a részével a környezetvédelemnek, azért mondtuk, hogy hát nagyon sok lerakó van Magyarországon, valószínűleg van csurgalékvíz is.

És akkor nézzünk utána, és akkor rákezdtünk utánanézni, és hát azért realizáltuk, hogy hát ugye több mint 50 hulladékakó van a mai napig is Magyarországon, hogy víz is van, rengeteg, több 1000 kbmter lerakónként is.

Hogy hát igen, akkor ez egy jó kérdés volt Romániából, és akkor próbáljunk meg közösen csinálni valamit, hogy Magyarországon is a Csurgalékvízkezelés megfelelő módon működjön.

Ahhoz, hogy úgy tudjunk továbbvenni a beszélgetésben, hogy mindenki értse ezeket a fogalmakat, szerintem érdemes kitérnünk arra, hogy mi is tulajdonképpen ez a csurgalékvíz, miért probléma az, hogy ez keletkezik, illetve miért van ennyi lerakó Magyarországon, amikor igazából az EU-s szabályozás az már nem feltétlenül lefelé nyomja a tagországokat? >> Jó, akkor kezdjük az elején a Csurgalékvíz.

Ugye ez nagyon szép szó, ezt amúgy több nyelven is el tudom mondani, de most akkor maradjunk a magyarnál.

Ez a hulladéklerakó belsejében kezdődik.

Tehát amikor elviszik otthonról a vegyes hulladékodat, akkor általában ugye ezt heti egy-két gyűjtéssel szokták általában csinálni, akkor beviszik egy hulladékakóba.

A hulladék lerakóban lehelyezik és ott napi takarással kell kezelni ezt a hulladékot.

Bocsánat, ugorjunk vissza, hogy itt van egy előkezelés és utána elhelyezik a hulladéklerakóba.

Napi takarás, ami azt jelenti, hogy egy földréteget tesznek rá, vagy egy kompos réteget, tehát nem kap levegőt a benne lévő hulladék. viszont az eső az ugye ráesik, és a hulladéklerakó belseje pedig olyan, mint egy bioreaktor, és elkezdenek különböző bomlási folyamatok beindulni, és ezek a bomlási folyamatok, illetve az eső együtt az képezi a csurgalékvzet.

Aki még nem látott ilyet, annak mondom, hogy ez ilyen fekete, mint a kávé, vagy mint egy jobb kóla.

Szaga az förtelmes, tehát hogy nem olyan, mint a szennyvíz, egy kicsit azért más.

Ugye ebben is nagyon-nagyon sok szennyező anyag van.

Tehát minden, ami igazából a háztartási hulladékokból ki tud oldódni egy hulladéklerakó belsejében, >> és ahhoz, hogy ez ne szivárogjon el a talajba, és okozzon problémákat a környező akár belvizekben, emiatt szükséges ezt az anyagot kezelni. >> Alapvetően szigetelt hulladéklerakók vannak Magyarországon, tehát hogy most már ugye az illegális hulladéklerakókat felszámolták, tehát szigetelt hulladéklerakók vannak, szigetelt csurgalék víztároló medence is van.

A legkönnyebb úgy elképzelni, hogy egy csővezetéken keresztül ki ugye a víz az lemegy a a lerakó aljára, és egy csővezetéken keresztül kimegy a szigetelt medencébe, és akkor ott tárolják.

És ugye itt nyilván a kérdés az, hogy mekkora a medence, mekkora a hulladékakó, mennyi mennyiségű hulladékot visznek be, és mennyi eső esik.

Tehát ezek mind összességében generálják a csúgalékvíz mennyiséget.

Általában nem építenek óriási csurgarékvíztároló medencét, nyilván egy kis lerakó mellé, de ha nagyon sok zöld hulladék, biológiai hulladék van bent a lerakó belsejében, akkor ugye egyre több és több csurgalékvíz képződik.

És akkor ilyenkor ugye több lehetőség van egyrészt vagy vagy megtisztítani valahogy, vagy mondjuk azt, hogy visszalocsolgatni, vagy pedig elvinni a kommunális szennyvíztisztítóba.

Ezt csak zárójában mondom, hogy azért ezek nem ez nem egy ideális megoldás.

Említetted, hogy 50 lerakó van ma Magyarországon körülbelül 50 kicsit több mint 50.

Ez soknak számít, kevésnek fejlődőképesek vagyunk-e ebben?

Hogy látod ezt a kérdést? >> Hát ugye ennél jóval több illegális hulladéklerakó volt, amit még több mint 30 évvel ezelőtt elkezdtek felszámolni Magyarországon.

Ez, hogy most ez sok vagy kevés, ezt nagyon nehéz szerintem megmondani, mert ugye ez attól függ, hogy milyen a hulladékgazdálkodási rendszer az országban. talán egy kicsit sok, mivel ugye a szelektív hulladékgyűjtés hasznosítási arány, a növekedése az nem olyan tempóban megy, mint ahogy szerintem kellene.

Ez nyilván az én magánszakmai véleményem, de hogyha mondjuk megnézzük, hogy Romániában mennyi hulladéklerakó van, ahol 50 van, és ugye nálunk meg közel 60, akkor azt gondolom, hogy lehet azt mondani, hogy hogy a terület arányosan azért egy kicsit sok.

Ezek a hulladéklerakók az én szakmai tudásom szerint körülbelül 13-15 hulladéklerakó nagyjából három-négy éven belül meg fog telni.

Tehát nyilván abba az irányba kell tovább menni, amit ugye elkezdett Magyarország, mint ahogy mondtam, a 2000-es évek elején a szelektív gyűjtéssel.

Azt, hogy most hol járunk, hogy ez megint egy másik kérdés.

Abba az irányba kell menni, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba.

Ugorjunk egy kicsit vissza most a az eredeti beszélgetésünk medrébe.

Találkoztatok a Clarwinnal, partnerséget kötöttetek, hogy indultatok itt Magyarországon, mikor a Clarwin Magyarországgal?

Hát ugye megalapítottuk a céget 2016 májusában, és ugye akkor én elkezdtem járni a hulladéklerakókhoz, hogy akkor pontosan mi is ez a mi mi mennyi csurgalékvízük van, hogyan kezelik, milyen megoldásokat tudnak.

És arra jöttünk rá, hogy hát, hogy konkrétan a csurgalékvíz kezelés az az abban teljesedett ki, hogy tárolják a medencébe, vagy visszalocsolják, vagy ahogy mondtam, elszállítják egy szennyvíztisztóba.

Maga a tisztítás, helyszíni tisztítás az nem igazából volt jellemző. >> Akkor egy égető szükség volt arra, amit ti kínáltatok, nem?

Ö, egyik részől igen, másrészt ugye az, amiket most csinálnak Magyarország csináltak akkor is és a mai napig is Magyarországon.

Amúgy ez a jogszabály lehetővé teszi ezeket a dolgokat, tehát hogy semmi olyat nem csináltak vele, ami nem volt legális.

Tehát hogy ez ez működőképes, de ugye nagyon sok helyen az volt, hogy nagyon távol volt a szennyvíztisztító, vagy nagyon sokba került az elszállítása.

Most mondhatnám azt, hogy nagy volt a környezeti lábnyom, de magunk közt szerintem azért ezt nem nagyon nézték.

Inkább az volt, hogy hogy akkor hogyan lehetne tőle megszabadulni, és ha túl drága, akkor inkább ne csináljunk semmit. várjuk a csodát, hogy akkor mondjuk nem nyitjuk meg a a lerakó alján a tolózárakat, és hogyha nem nyitjuk meg a tolózárakat, akkor nem tud több víz ráfolyni, ugye, erre a tárolómedencére.

Tehát nagyjából ilyen dolgok voltak.

És amikor én említettem nekik, hogy van egy ilyen technológia, hogy fordított ozmózissal működősgalékvíztisztító konténer, akkor nagyjából úgy néztek rá, mintogy ufó lennék, hogy hát most miért mondok ilyet, hogy mi ez egyáltalán?

És akkor az volt, és én mikor elmondtam neki, hogy több mint 30 éve, ugye ez akkor 10 évvel ezelőtt mondtam, hogy több mint 30 éve így tisztítják a csurgalékvizet Nyugat-Európában, akkor megint csak szkeptikusak voltak, hogy na jó, jó, hát ez persze, persze, hát nézzük meg.

És akkor kitaláltuk azt a módszert, hogy van egy 20 lábas konténer, ami egy egy pótkocsira van szerelve, és ezzel a 20 lábas konténerrel csináltunk pajlótokat, ami azt jelentette, hogy egy napos tisztításokat bevállaltunk különböző hulladéklerakóknál.

És akkor ezekkel a tesztidőszakokkal bebizonyítottátok, hogy ez működik.

Azt mondod, hogy úgy néztek rád, mint egy ufóra.

Pedig azt gondolnám, hogy ugye akkor mi már Javában az Európai Unió tagjai voltunk, tehát és a környezetvédelem azért oké bizonyos tekintetben megrekedt Magyarországon ennek az egésznek a fejlődése.

Fogalmazzunk finoman, de ettől függetlenül azért azért ezt nagyon-nagyon furcsának tartom. >> Tehát az EU jogszabály is megengedi, hogy vissza lehet locsolni a csurgorékvizet, sőt el is lehet szállítani szennyvíztisztúba.

Egyre több Eusország amúgy nem engedi már ezt meg.

Magyarországon még ezt is lehet.

Azért nem lehet, mert a csurgarékvíz összetétele teljesen más, mint a kommunális szennyvízé.

És egy kommunális szennyvíztisztító igazából soha nem tudja olyan jól megtisztítani a csurgalékvizet, mint mondjuk egy helyszíni fordítotmózis tisztítás.

Én azt gondolom, hogy nagyon sok kóklert láttak, ha lehet ilyet mondani Magyarországon.

Tehát nagyon sokan próbálkoztak akkor már a csurgalék víztisztítással.

Voltak különböző magyar, illetve külföldi feltalálók, akik azt mondták, hogy hú, nekünk megvan a technológia, és meg tudjuk csinálni.

Volt olyan technológia, amit láttam, maradjunk annyiban, hogy 1eg litert nem tudott megtisztítani, nem több 1000 köbmt.

Tehát, hogy mindig próbálták szerintem egy kicsit jobban csinálni, mint máshol.

Tehát lehet, hogy tudtak róla, vagy hallottak róla, hogy van egy működő technológia, de majd mi tudunk jobbat.

Tehát nekem volt több olyan hulladéklerakó, ahol ahol akár három-négy órát bent volt a hulladéklerakó vezetője a konténerünkben, hogy lássa, hogy hogyan működik, hogy megértse a technológiát, hogy ez tényleg a legjobb technológia, ami elérhető, és nem kell különböző új találmányokat hozni, ami majd talán egyszer csak valamikor meg tudja tisztítani ezt a típusú szennyvizet. >> Most már többször is elhangzott egy nagyon bűvös kifejezés, ami szerintem szintén érdemes helyre tennünk, hogyha úgy akarjuk folytatni a beszélgetést, hogy ne veszítsük el a hallgatókat.

Mit jelent az, hogy fordított ozmózis technológia?

És hogy néz ki az a víz, amit ti megtisztítotok?

Mitől tisztítjátok meg? >> Jó, tehát ahogy a csurgalékvíz, ahogy mondtam, fekete.

Jó, tehát hogy ez a színében fekete, szagában rettenetes, és nagyon sok szennyező anyag van benne.

Nagyon magas az ammónia, a biológiai tartalma, az oldott só tartalma, tehát nagyon szennyezett víz.

És a fordított ozmózis az pedig egy membrán technológiás eljárás, ami azt jelenti, hogy nagy nyomással a membrán keresztül nyomja ezt a szennyezett vizet.

Nagyon leegyszerűsítve mondom jó, keresztülnyomja ezt a szennyezett vizet, és a végén igazából desztilált vízminőséget engedünk ki a környezetbe.

Tehát, hogy egymás mellé tennénk egy képet, amin van egy csurgalékvíz meg a tisztavíz, akkor szemmel látható lenne a különbség.

Tehát amit mi kiengedünk a környezetbe, az tisztább, mint az ivóvíz, mármint ásványanyag tartalomban is kevesebb, mert ugye a fordított ozmózis az kiszedi az ásványi anyagokat is a vízből.

Lehet használni a komposzoz adagolásnak, akár az utaktisztítására, nagyon poros időszakban van több lerakó, ahol ezt használják is.

Kicsit ilyen körforgásjellege van a dolognak, ami lehet, hogy páran azt mondják, hogy hűha, de de tényleg, mert hát igazából egy szennyezett vízből csinálunk egy olyan ipari felhasználható vizet, amit amit utána tényleg újra lehet használni.

Tehát én azt gondolom, hogy ez ez abszolút körforgás. >> Azt említettem az elején, hogy a megelőzés az meglehetősen fontos lenne a környezeti katasztrófák elkerülésében és egyáltalán a a környezetszennyezéseknek a kiiktatásában.

Mi volt a a legnagyobb kihívás az elmúlt időszakban a 10 évben, amióta itt vagytok a magyar piacon?

Hát igazából az, hogy hogy a lerakónknak jellemzően nem volt anyagi forrása, vagy hát nincs anyagi forrása, ugye ez azt jelenti, hogy nem tudtak venni csurgalékvíztisztítót.

Az én szakmai véleményem amúgy az, hogy nem kell minden hulladéklerakó mellé fixen csorgalékvíztisztító.

Úgyhogy nekünk ki kellett találni egy olyan modellt, ami ami használható és eladható a magyar piacon.

És akkor ez a modell az volt, hogy mi szolgáltatást nyújtunk.

Tehát mi azt mondjuk, hogy nem kell megvenni tőlünk a csurgarékvíztisztító berendezést, hanem mi mobilan odavisszük adott telephelyre, és akkor x köbméterrel leszerződünk egy fix árt, és megtisztítjuk a a csorgalékvizet.

És azt gondolom, hogy ez a módszer az, ami igazából megnyitotta nekünk a kapukat, mert ugye ennek azért nincs beruházási költsége, olcsóbban meg lehet oldani nyilván, mint a kommunális szenyvíztisztító a szállítást, és mégis garantálja azt, hogy a lerakó ne kerüljön környezetvédelmi katasztrófa helyzet közelébe, hogy nem tudja esetlegesen a felgyülemlett sgalékvizet megoldani. >> A Clarwinnak van azért néhány olyan egyéb termékeszolgáltatása, ami hasonlóképpen fontos a prevencióban.

Most a csurgelékvíz és a mobilkontén, illetve telepített megoldást nagyjából kiveséztük.

Milyen egyéb szolgáltatásokkal, termékekkel vagytok még jelen a piacon? >> Nemrég hoztunk be a piacra egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Clarvin Magyarország Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?”

Miről szól ez az epizód: „Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?”?

Az epizódban a környezetvédelem megelőzési stratégiáit tárgyalják, hangsúlyozva a proaktív megközelítés fontosságát a reaktív helyett. Horváth Erika, a Clarvin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója osztja meg tapasztalatait a környezeti kockázatokról, technológiai megoldásokról… Az epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Horváth Erika, Nyul Zsuzsa.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?”?

Fő témái: környezetvédelem, környezeti kockázatok, technológiai megoldások, prevenció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Prevenció vagy pusztulás? – Miért reagálunk mindig túl későn a környezeti problémákra?”?

Megjelenés: 2026. 04. 23.. Hossz: 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maholnap-podcast-nyul-zsuzsaval/prevencio-vagy-pusztulas-miert-reagalunk-mindig-tul-keson-a-kornyezeti-problemak-106d56ae

Több epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból