MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával

Új szelek fújnak a hulladékszállításban

· PT30M23S

Összefoglaló

A MAHOLNAP PODCAST vendége, Varga Katalin (LPR.hu) az új magyarországi hulladékszállítási szabályokról és a MOHU rendszer változásairól tájékoztat. Az új szabályok a lakossági szemetet is érintik, megtiltva bizonyos anyagok (papír, műanyag, fém, építési törmelék, elektronikai…

Röviden

Műsor
MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával
Megjelenés
2025. 10. 23.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Nyul Zsuzsa
Témák
hulladékszállítás, mohu rendszer, hulladékgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Gyakorlatilag most a lakosságra is olyan szabályokat próbálnak hozni, amivel ténylegesen kikényszerítik azt, hogy részei legyenek a körforgásos gazdaságba való részvételnek.

Hogy milyen szabályok ezek így dióhélyba elmondanám.

Például a vegyes gyűjtőedénybe ugye megkötötték, hogy tilos papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket vagy elektronikai hulladékot dobni. >> Oké, itt álljunk meg. várj.

Tehát ez azt jelenti, hogy én a kommunális hulladékomban, amit egyébként ha akartam, szelektíven gyűjtöttem, ha nem, akkor rám volt bízva a saját magam felelősségére, hogy én abban most részt veszek-e az újrahasznosításban meg egyáltalán a zöldítésben, vagy sem.

Innentől kezdve, hogyha én beledobom a papírt, a műanyagot, ahogy mondod, az elektronikai hullat, bármi, engem mint lakost meg fognak büntetni, vagy ez hogy néz ki a gyakorlatban?

Hát a az igazság, hogy a gyakorlatot azért nem tudom még pontosan elmondani, >> mert ugye most vezették be, tehát igazából még így konkrét ellenőrzéssel nem szembesültünk, de elmesélek egy nagyon csúnya történetet.

Na >> mesél. >> Saját tapasztalás és a nyáron történt.

Körülbelül négy darab tenyérnyi gipszkartonarabot beleraktam otthon a kommunális hulladék tetejére. >> Pont te. >> Pont én.

De a helyzet az, hogy belenéztek a kukába, és nem vitték el >> az egészet.

Otthagyták >> az egészet ottagyták.

És kaptam egy értesítést meg egy enye ben szöveg volt ezen az értesítésen.

Tehát gyakorlatilag igen, én ezt a bűnt elkövettem.

Nem szép dolog. >> Sziasztok, én Nyú Zsuzsi vagyok.

Ez pedig a Ma holnap podcast, amiben környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási elvekről, kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeimmel.

A mai vendégem Varga Katarin, az LPR.hu szakértője.

Köszönöm, hogy eljöttél. >> Köszönöm a meghívást.

Üdvözlöm a hallgatókat. >> Ezúttal olyan témát választottunk, illetve beszélünk majd meg, ami minden háztartást érint, akár tud róla, akár nem. 2025. október 1jétől ugyanis módosult a Mohu általános szerződési feltétele, azaz az EPR rendszer szabályzata.

De hogy ez miért fontos, és hogy mi változik a szemétszállítás menetében, a lombtalanításban, az építési hulladék elszállításában.

Úgyhogy vágjunk is bele, mit jelent pontosan az EPR rendszer, és miért volt szükség az október 1jén életbe lépett módosításra? >> Így van.

Általánosságban a magánszemélyek annyira nyilván nem foglalkoznak vele.

Viszont a magánszemélyek a vállalkozásokon, vállalatokon keresztül jelentős érintettséget képviselnek. akár szeretnék, akár nem.

És ez ugye hát a pénztárcájukra megy leginkább.

Na most ez az EPR, ez nem más, mint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyet 2023. július 1jével vezettek be Magyarországon.

Természetesen az Európai Uniós megfeleléseknek kellett eleget tenni.

Az EPR-hez kapcsolódó termékáramok, amik viszont érintik a háztartásokat, a csomagolás, a sztermékek, ugye ezek az egyszerhasználatos műanyagtermékek.

Most hétköznapi szinten, amiket tudunk így említeni, ebből például a léggömbök, vagy pedig az étel, különféle ételcsomagolások, amire itt gondolni kell, és ugye műanyagból készülnek.

Aztán az akkumulátorok, az irodai papír, a reklámhordozópapír, elektromos elektronikus berendezések, sütőolaj, a bútorok fából, gépjármű és gumiabroncs.

Aki esetleg vállalkozó vagy vállalkozásvezető, az találkozhatott korábban egy olyan fogalomkörrel, hogy környezetvédelmi termékdíj, ami gyakorlatilag egy környezetvédelmi adót jelent, és ugye a NAP foglalkozott vele.

A környezetvédelmi termékdíjörvény egészen 2024. december 31-éig párhuzamosan futott ezzel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel.

Viszont ez 2025 január 1jétől egy óriási változásnak lett kitéve, és gyakorlatilag most már háromféle termékdíjkötelezett körünk van. az egyéb kőolajtermék, az egyéb műanyagtermék és az egyéb vegyipari termék kategória.

Erről a két rendszerről azt kell tudni dióhéban, hogy ami az EPR-be is beletartozik most és amiket felsoroltam néhány termék kivételével, az a termékdíjba is beletartozott, és ez egy párhuzamos adatszolgáltatási bevallási kötelezettséget, illetve adminisztrációs kötelezettséget ródt a vállalkozásokra.

Nyilvánvalóan mindegyik anyagi teherrel jár a vállalkozások számára, és ugye ezt az anyagi terhet valamilyen módon áthárítják gyakorlatilag a magánszemélyekre, mivel 2023-ban a MOL gyakorlatilag a Mohun keresztül átvette ezt a hulladékgazdálkodási szerepet és ugye ellát mindent ezzel kapcsolatban, így kerülnek a háztartások képbe, hogy hogyan lesznek a Mohunak az ügyfelei.

Tehát inntől fogva minden, ami hulladékszállítás, konkrétan háztartási szemét, akármilyen variációja, az ugye minden a mohúhoz tartozik. >> Gyakorlatilag ennek is köszönhető, hogy annyit foglalkozunk most ezzel a dologgal, meg egyébként azzal, hogy október 1jétől milyen változások vannak, még akkor is, hogyha nem közvetlenül, csak közvetett formában érinti a lakosságot.

Úgy általában szerintem térjünk is ki arra, hogy mi ez az új általános szerződési feltétel, ami bevezetésre került.

Az új általános szerződési feltételek olyan módon változtak meg gyakorlatilag elég hosszú olvasmány, tehát hogyha valaki nagyon beleveti magát, akkor érdekességeket talál benne.

A lényeg, hogy úgy változtak meg, hogy egyértelmű igen. >> Egyértelműen próbálnak a körforgásos gazdaságba beintegrálni gyakorlatilag mindent, és igazából ezeken a szabályokon keresztül próbálják behúzni a lakosságot abba most már teljes mértékbe, hogy igenis vállaljanak érintettséget a körforgásos gazdaságban való részvételben.

Ha emlékszünk rá, akkor ugye 2024-ben bevezették a DRS kötelezettséget, ami 50 Ft-os visszaváltási rendszer gyakorlatilag amikor állunk az automatáknál és dobáljuk be a palackjainkat.

Majd erre is kitérek egy kicsit.

A lényeg az, hogy ugye hát ez volt az utolsó olyan dolog gyakorlatilag itt a körforgásos gazdaság kialakításában, szintén európai uniós nyomásra és előírásra került bevezetésre, ami mondjuk úgy zárta a kört a hulladékgazdálkodásba. viszont nem feltétlenül volt minden összehangolva. >> Ühüm.

Tehát az Európai Uniós szabályok, a magyarországi kormányrendeletek és egyéb jogszabályok, valamint akár a MOLnak a a szerződési feltételei nem voltak teljesen össze harmonizálva, fejezzük ki magunkat ilyen szépen, de ennek most elkezdték az egész integrációját, az összefésüléset, és gyakorlatilag most a lakosságra is olyan szabályokat próbálnak hozni, amivel ténylegesen kikényszerítik azt, hogy részei legyenek a körforgásos gazdaságba való részvételnek. hogy milyen szabályok ezek így dióhélyba elmondanám.

Például a vegyes gyűjtőedénybe ugye megkötötték, hogy tilos papírt, műanyagot, fémet, építési törmeléket vagy elektronikai hulladékot dobni. >> Oké.

Tehát ez azt jelenti, hogy én a kommunális hulladékomban, amit egyébként ha akartam, szelektíven gyűjtöttem, ha nem, akkor rám volt bízva a saját magam felelősségére, hogy én abban most részt veszek-e az újrahasznosításban meg egyáltalán a zöldítésben, vagy sem.

Innentől kezdve, hogyha én beledobom a papírt, a műanyagot, ahogy mondod, az elektronikai hullat, bármi, engem, mint lakost meg fognak büntetni, vagy ez hogy néz ki a gyakorlatban? >> Hát a az igazság, hogy a gyakorlatot azért nem tudom még pontosan elmondani, >> mert ugye most vezették be, tehát igazából még így konkrét ellenőrzéssel nem szembesültünk, de elmesélek egy nagyon csúnya történetet.

Na mesél. >> Saját tapasztalás és a nyáron történt.

Körülbelül négy darab tenyérnyi gipskartarabot beleraktam otthon a kommunális hulladék tetejére. >> Pont te. >> Pont én.

De a helyzet az, hogy belenéztek a kukába, és nem vitték el >> az egészet.

Otthagyták. >> Az egészet ottgyták.

És kaptam egy értesítést meg egy enye benye szöveg volt ezen az értesítésen.

Tehát gyakorlatilag igen, én ezt a bűnt elkövettem.

Tényleg így utólag belegondolva nem szép dolog, de azért négy darab gipszkartonnal nem igazán tudok bemenni a hulladékudvarba, azt gondolom. >> Ühüm. >> Úgyhogy mondjuk az elektronikai hulladékot eddig sem szabadott beletenni.

Tehát ez nem egy újdonság. >> Egyik reggel, amikor a Rádió Café Milles reggeli című műsorába mentem műsort vezetni, akkor láttam, hogy egy kuka mellé konkrétan ki volt téve egy hűtő, majd a kukának a tetejére a szemetes zsákok fölé egy mikrohullámos. és rá volt csukva valamennyire a kukának a teteje.

És pont azon gondolkodtam, hogy hát őrület, hogy még mindig itt tartunk, hogy ez nem evidens, hogy ezt nem lehet csinálni.

Amúgy meg bárhol le lehet adni különböző szolgáltatóknál. >> Igen, én egy kis településen élek és voltak kihelyezve több helyen ezek a nagy szelektív hulladékgyűjtő konténerek még néhány éve, és egyszerűen oda leszórták a számítógépet, a monitort, a televíziót, mindenfélét, és egy jó darabig nem vitték el.

De aztán egyébként meg muszáj volt, ugye, ha másnak nem a településnek eltakarítania, mert hónapokig ott voltak ezek a ezek a hulladékok, mert hát nem fogják elvinni csak azért, mert ott van.

Illetve most hát lombtalanítás volt.

Többször elmondják és leírják és kihirdetik, hogy mi az, amit nem szabad kitenni.

Gyakorlatilag akik kipakoltak nagy mennyiséget, hát szinte mindenhol ottgytak egy csomó tükröt, üveget satöbbi, amit nem lehetett ugye elvinni. >> Long story sort menjünk a baj, hogy még nagyon gyerekcipőbe járunk.

Tehát a lényeg az, hogy ugye szeretnék behúzni a lakosságot, gyakorlatilag kikényszerítik ezeket a dolgokat, hogy lesz-e ellenőrzés.

Hát ahogy nálunk felemelték a kuka tetejét, könnyen lehet, hogy máshol is ezt meg fogják tenni.

Most azt nem mondom, hogy fekete kukászsákokat ki fognak vagdalni és végignézik, de biztos vagyok benne, hogy azért lesz ennek valami valami foganatja.

Tehát valamilyen módon ezt mégis csak megteszik.

A hulladékválogatóba van esetleg ugye ennek még jelentősége, mert azért nyilván ki kell szelektálni egy csomó mindent, de azért meg kell várni, itt azt tudom mondani, hogy meg kell várni azt, hogy mi lesz ennek a tényleges gyakorlati tapasztalata.

Én biztos vagyok benne, hogy ezt a változást majd ki fogják promózni a mohu részéről, főleg, hogyha valami pozitív irányú változás történik, mert ennek kéne legyen látszatja, ha már azt tekintjük, hogy a kommunális hulladék maga jelentősen csökkenni fog, és ugye meg kell emelkedjen a szelektív hulladéknak a mennyisége ezáltal, hogyha tényleg jogkövető módon beáll az állampolgár.

Tehát ennek kell legyen haszna, és ezt ugye ott is látnunk kell majd, hogy az Európai Unió milyen visszagyűjtési, illetve újrahasznosítási arányokat szabott meg, hogy az valóban tud-e teljesülni ezáltal, mert itt a lakosságnak is van felelőssége abban, hogy gyakorlatilag Magyarország tudja teljesíteni a számára előírt feltételeket.

Van egy ösztönző, ami nagyon jól működik ebben a rendszerben.

Ez pedig az 50 Ft-os díj, ami miatt ugye megkezdődött a palackok, üvegek satöbbi visszaváltása.

És a lakosság gyakorlatilag elképesztő mennyiségben, és a Mohu mindig kommunikálja is, hogy mekkora mennyiségben hasznosított újra, és hogy hány milliárd Ft folyt be ebből, az milyen különböző tételekben ment, ugye akár bankszámlára, vagy vagy bolti bevásárláskor beváltottuk, vagy pedig alapítványokhoz.

Viszont ennél a dolognál, amiről most beszélgetünk, a büntetésnek a az eszközét használja, ahol azt mondja, hogy ha nem tartod be a szabályokat, akkor én különböző szankciókkal élhetek. >> Hát igazából jelezték a hulladékszállítási díjakról küldött levelekbe, hogy lesz ilyen változás.

Meg ugye nyilván a honlapon is kin van, meg ugye a Mohus sokat szerepel a közösségi médiában, mindenféle reklámokkal, meg nyereményjátékokat indítanak, meg tehát mindig ott vannak valahol.

Most már tényleg bármelyiket pörgeti az ember, mindig találkozik legalább egy mohús dologgal.

Csak hát nyilván most legyünk őszinték, hogy bármikor bármit vásárolunk, mindenhol van általános feltétel, de sose olvassuk el.

Tehát igazából nem szoktuk elolvasni.

Ö nagyon kevés állampolgár van szerintem, aki azzal tölti az idejét, hogy ezt átbogarássza.

Igen, talán jobb lett volna egy bővebb tájékoztatás, vagy jobban figyelemfelhívó legyen, vagy esetleg az edukáció.

De ez már ugye hiányzott a az elejétől is, amikor az EPRT bevezették, és ez az egész körforgásos gazdaság elindult, merthogy hogy ez pont elmaradt ez a része, ez valóban nagy hibája a rendszernek.

Nem tudom, hogy erre miért nem fektettek sokkal nagyobb hangsúlyt, főleg a vállalkozások kapcsán, mert a vállalkozásoknak még mindig állítom, hogy nem tudom mekkora százalék-ot mondjak, szerintem egy 40%-a legalább még mindig nem regisztrált, vagy nem is hallott róla.

Aztán vannak azok, akik ugye a szürke zónában vannak, akik úgy benne vannak a rendszerben, de igazán nem tudják, hogy miről van szó, vagy nem feltétlenül teljesítenek mindent, és hát nagyon lassú ennek a hatása így a vállalkozásokra egyelőre.

Hát nem tudom, hogy hogyan fogják ezt megoldani, hogy minél több vállalkozás majd felébredjen.

Úgymond nekem az a bajom ezzel, hogy eleve egy olyan témakört hoztak be a világunkba, ahol ugye most felelőssége van annak, hogy mekkora hulladékot termelünk.

Tehát most ez így lecsapódik ránk a az eddigi szemetelési szokásaink.

Ezek így visszaütnek ránk és mindenképpen a pénztárcánkat érinti.

De ha még ezen kívül is elkezdenek bírsággal fenyegetőzni, hát ennek azért lehet egy negatív hatása is, mert azt viszont lehet tapasztalni tényleg, hogy sok vállalkozás akár fel is adja itt ebbe a témába, de ez ez megint egy olyan téma, amit szorosan össze lehetne kapcsolni így a gazdasági téren, esetleg ugye a fenntarthatósági ESG szabályokkal, hogy oda mi kell, mert nagyon sokan nem tudják, hogy hogy oda ez is kell, illetve sok olyat nem tudnak még a vállalkozások, hogyha mondjuk pár pályáznak, közbeszerzési pályázatokra szeretnének jelentkezni.

Ott például már elvárás a hulladékkal kapcsolatos dolgoknak a megléte, és kérnek például hulladékbevallást kérnek hulladékszállítási engedélyt, nyilatkozni…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Új szelek fújnak a hulladékszállításban”

Miről szól ez az epizód: „Új szelek fújnak a hulladékszállításban”?

A MAHOLNAP PODCAST vendége, Varga Katalin (LPR.hu) az új magyarországi hulladékszállítási szabályokról és a MOHU rendszer változásairól tájékoztat. Az új szabályok a lakossági szemetet is érintik, megtiltva bizonyos anyagok (papír, műanyag, fém, építési törmelék, elektronikai… Az epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Új szelek fújnak a hulladékszállításban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nyul Zsuzsa.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Új szelek fújnak a hulladékszállításban”?

Fő témái: hulladékszállítás, mohu rendszer, hulladékgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Új szelek fújnak a hulladékszállításban”?

Megjelenés: 2025. 10. 23.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maholnap-podcast-nyul-zsuzsaval/uj-szelek-fujnak-a-hulladekszallitasban-8e690369

Több epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból