Mindenségit!

Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést

· PT1H53M56S

Összefoglaló

Abbas Anna Anoir neurobiológus kutató és a Magyar Tudomány Éve nagykövete a Mindenségit! podcast vendége. A beszélgetés középpontjában az egészséges agyi öregedés és a demencia megelőzése áll. Szó esik az életmód és a genetika szerepéről az élettartamban, az autofágiáról, a böjt…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 11. 16.
Hossz
1 óra 54 perc
Szereplők, említett nevek
Abbas Anna Anoir, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
neurobiológia, öregedéskutatás, demencia megelőzés, autofágia, genetika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Az öregedés biológiai folyamata, telomerek és sejtszintű hatások 08:14 - A mitokondrium szerepe az öregedésben és a sejt
  2. — Az egészséges életmód és a hosszú élet összefüggései, mozgás és agyi egészség 26:16 - Transzlációs medicina és farmakoló
  3. — Autofágia és időszakos böjt, sejttisztulás mechanizmusa 1:17:44 - Tudatkutatás és az emberi tudatosság biológiai aspektu

Ebben az epizódban

A most következő mindenségit epizód termékmegjelenítést tartalmaz. >> Daszolnak a halállal. >> Az embereknél úgy van, hogy a genetika az ilyen 20-30%-ba szól bele, és az életmód meg a külső tényezők, inkább úgy mondanám, az 7080. [zene] >> [zene] [zene] >> Hellósztok!

Ez itt a Mindenségi podcast. >> Sziasztok!

Képzeljétek el, hogyha a föld életkorát egy évnek vennénk, akkor az emberiség, az ember, mint faj tulajdonképpen az egy évnek az utolsó egy-két másodpercét ölelné fel.

És ami még durvább szerintem az, hogy még ennek az egy-két másodpercnek is maximum a 4000 része az, amit egy emberi élet kitesz.

És hogyha ilyen kontextusból tekintünk arra, hogy élet meg élünk meg meddig élünk, az nagyjából olyan szerénységet implikál bennem, legalábbis, mint a halványkék pöttynek a fuvallata.

De azért azt el kell ismernünk, hogy ugye nekünk ez nem mindig teljesen oké, és tökre szeretnénk, hogyha ez az időtartam, amit ebben a porhvelyben töltünk itt a földön, ez minél inkább hosszú lenne, és minél több értékes percet, illetve órát tartogatna számunkra.

Más szóval és röviden összefoglalva tökre szeretnénk tovább élni és küzdeni az öregedés ellen.

Ma többek között, de főként erről lesz szó, hogy hogy lehet hosszantartó és minőségi életet élni, illetve hogy lehet a gondolkodásunk, az agyunk épségét megőrizni.

És ebben pedig nem más lesz ma segéletünkre, mint Abbas Anna Anoár, aki biomérnök és neurobiológus kutató.

És köszönjük szépen, hogy eljöttél.

Anna hát szia. >> Köszönöm a meghívást. >> Azt ugye még el kell mondanunk, hogy ez az adás ugyancsak termékmegjelenítést tartalmaz annál az oknál fogva, merthogy Annával ugyancsak a Brainbáron találkoztunk és ugye, mint tudjátok, már megtapasztalhattátok, sőt volt is erről többször szó.

Nekünk az idei Brainbar médiapartnerünk volt, és annan részint a Brinbáron keresztül került hozzánk.

Úgyhogy még egyszer köszönjük, hogy itt vagy. >> Én köszönöm. >> Ott mit miről tartottál eloldást? >> A longevityről. >> Téged miért érdekel a hosszú élet? >> Hát alapvetően az öregedést kutatom, az egészséges emberi agyiöregedést, illetve a kórós agyi öregedést.

Ezalatt a demencia mögött húzódó betegségeket értem, mint az Alzheimer, Parkinson, Huntington.

Egy személyesen, hogy miért érint a téma.

Ö igazából kihívás szerintem, hogy hogyan lehet hogyan lehet így maga a biológiánkat kicsit így hát csúnyán szólva meghackelni, hogy hogyan tudjuk a tudásunkat felhasználni arra, hogy úgy a biológia minket szolgáljon.

Inkább így mondanám. >> Figyelj csak, te szeretnél örökké élni? >> Hát ez elé nehéz lenne így felfogni, hogy mit is jelent ez valójában az örökkévalóság.

Hát ez relatív dolog, hogy mit tekintünk örökkének, mert hogy egy pillanat is tarthat örökké, mert minden egyes pillanatnak van mint hogy nincsen a pillanatoknak határa se. >> Hm.

Hát az örökké az az, hogy soha nem halnál meg, akármi történne. >> Hát nem biztos, hogy nem biztos, hogy örülnék neki.

Ezért kell ez az egzisztenciális válság, hogy értelmet keressünk az életnek szerintem. >> Ühüm.

Nézd, akkor amikor mi erről a kérdésről egy úgynevezett backstage adásunkból, amikor csak oda leülünk és eleresztjük a gondolatainkat, akkor ez a téma közöttünk már fölvetődött, és hát vitatkoztunk arra, hogy érdemes egyáltalán megcélozni, hogy minél tovább éljen az ember.

Aztán amikor Gergő ezt a kérdést intézte hozzánk, hogy örökké, akkor én mondtam, hogy én ezt nem tudom.

Tehát nagyon olyan távat, amit egyszerűen föl nem lehet fogni.

Meg egyébként is ez hülyeség, ez csak egy gondolatkísérletet.

De mondjuk abban az esetben, hogyha egy olyan léptékben halad az emberi élet meghosszabbodása, mint mondjuk az elmúlt 100 évben, akkor elképzelhető, hogy mondjuk 500 év múlva már tényleg 300 éves >> élethosszatkat fognak megélni az emberek.

Viszont az is rohadt hosszúnak tűnik most úgy, amikor azt gondoljuk, hogy 70-80 év egy átlag életkor. 300 évig élnél.

Viszont ilyent figyelembe kell venni azt is, hogy miért nőtt eddig vagy az életkor, mert mint először például a baktériumokkal, vírusokkal szemben küzdött az ember, és ezel most kifejlesztették az antibiotikumokat.

Szóval ott már elég erős, stabil tudásunk van, hogy ez ellen védekezzünk.

Aztán jöttek a korábbi későbbi betegségek.

Szóval igazából az egészségügyi ellátás az, aminek fejlődésével tovább éltünk.

Viszont most eljutottunk oda, hogy az öregedés és ezzel ellenküzdeni az már nem egy úgymond betegség, az egy bekódolt folyamat.

A minden egyes emberben benne van.

Szóval ez egy teljesen másféle dimenzióba hozza azt, hogy meg tudjuk növelni az élethosszunkat.

Azér >> én szerintem itt laikusként két opciót tudok elképzelni.

Az egyik az, hogy olyan természetes anyagokat, olyan egészséges életvitelt folytatok, úgy étkezem, úgy alszom, mit tudom én, amivel minél inkább a természetes öregedési folyamatot húzom el.

Viszont nagyon sok olyan kutatást lehet mostanában olvasni, hogy mit tudom én, egerekben sikerült egy valami DNS, nem tudom, megfordítani vagy visszafordítani az öregedését.

Szóval, hogy az egy másik lehetőség, amikor effektív a természetes folyamatba kívülről belenyúlva gátolom meg az öregedési folyamatotokat.

A másik is tetszik neked, >> mármint, hogy a természetes módon. >> Hát a az első a a természetes, mert szerintem azzal nincsen baj, hogy oké, minél tovább bejövünk és akud manipuláció által élni sokáig.

Persze azért most egyre inkább divatos a génterápia meg a DNS editing, és ezért sok esetben nagyon olyan áttöréseket ho, főleg így a mostani modernt kutatásban, ami mondjuk nem lenne olyan olyan lehetőségeket teremt.

Például volt egy kisbaba, akinek ilyen letális betegsége volt, és csináltak egy ilyen DNS editinget, amivel életben maradt.

Szóval ilyen szinten beleszólni úgymond a sorsba, azért hogyha ez megfelelő módon van szabályozva jetikailag, akkor van adhat egy ilyen plusz túlt így az emberiség eszköztárába, amivel szerintem érdemes élni, hogyha már képesek vagyunk rá. >> Ühüm.

Anna, mondd el légyszíves, hogy mi az öregedés folyamata.

Hát ez nem egy mecchanizmus, és akkor azt nézi minden öregedés kutató, ez többféle mechanizmus van benne, de röviden ez maga a sejtnek vagy az embernek a regenerációs képessége csökken, és a hibajavítási funkciói is csökkennek, és emögött többféle mechanizmus állhat.

Például ami mondjuk ismertebb a a telomerek vagy a DNS-nek a végén, így egy ilyen szállak.

És úgy kell elképzelni, mint a cipőfűzőnek azt a műanyag részét, hogyha az a telomer, ami megvédi a cipőfűzőt, hogy ne foszoljon szét, és ugyanez a feladata a telomernek.

És vannak olyan enzimek, amik ezt tudják befolyásolni ennek a hosszát, mert ez a telomer minden osztódásnál rövidül.

És akkor vannak olyan például kísérletek, amivel úgy próbálják nevelni az élethoszt, hogy ezt a hogy meghosszabbítják úgymond, mintha becsapnák a sejtet, hogy neki még több potenciálja van az osztódásra.

De az állatkísérletekben működik, viszont emberben ugyan ilyenek még nem engedélyezettek, szóval nem tudjuk, hogy ez hogyan működne.

Vannak még olyan módosítások, például a van a sejtnek egy olyan egy ilyen erőműve, úgy hívjuk, hogy mitokondrium.

Ez képzi az energiát a sejtekben.

És például azt is megfigyelték, hogyha ebben mondjuk diszfunkció van, ennek a mitokondriumnak van egy olyan vétójoga a sejtben, hogy így sejthalált indít el.

És ez is például kutatják, hogy mi annak a háttere.

Illetve >> magyar magyarán a mitokondrium az képes arra, hogy úgy döntsön, hogy egy sejtre már nincsen szükség jobb, hogyha elpusztul. >> Igen, van benne egy ilyen szenzoros képesség. >> Nem lehetséges, hogy ezzel a mitokondriummalne kezdeni valamit a rák elleni küzdelem során. >> Mindenféle célpont van.

És nagyon nagyon nagyon sokféle kutatás van.

Most többféle terület, többféle fókusszal.

Ez is az egyik része. >> Szeretném, hogyha eloszthatná egy olyan, nem is tudom, lehet, hogy nem tévképzet, de az emberek azt szokták mondani, hogy az emberi sejt, nem is tudom így, összesség, az hét évente kicserélődik.

Ez igaz? >> Én is olvastam egy ilyet, ráadásul nem rég, úgy, hogy egy mondjuk 2017-es könyvben, és azóta ezt így azért megcápolták, szóval nem teljesen így van, és nem úgy történik, hogy egyszerre, hanem ez egy folyamatos dolog. szóval nehéz, illetve maga a sejttípusoknak is eltérő az osztódási üteme.

Például ezért nagyon értékesek az idegsejtek, mert azok nem tudnak osztódni.

Szóval így így nehéz azt mondani, hogy hogy ez igaz lenne. >> Aha. >> Szerintem egy picikét azért még mélyedjünk bele jobban ezekbe a témákba, amiket elkezdtél így lebontani, hogy az öregedés milyen módon valósul meg.

Ugye abba a könyvben, amit nekem ajánlottál, az egy fantasztikus könyv.

Nézzétek meg a leírásban ott van. >> De inkább mondd el légyszíves a címet. >> Nem tudom már mi a címe. >> Jó. >> Hallhatatlan medúza. >> Hallhatatlan medú.

Igen, ezért ment valami veselény.

Ö, és akkor ő azt írja például, hogy az öregedésre végül is tekinthetünk úgy, mint a mindenkori százalékos esélyre, hogy hogy mennyi esed van arra, hogy meghalsz tulajdonképpen, mert ahogy ugye hallad előre az idő, akkor ez egyre nő, és ráadásul exponenciálisan nő.

Tehát ha jól emlékszem, azt írja, hogy hogy nyolc évente a serdüdökor után nyolc évente duplázódik az esélyed arra, hogyha nyilván egyéb ilyen invazív dolgok nem érnek, de hogy duplázódik az eséd arra, hogy meghalj.

És tulajdonképpen ez a folyamat, az öregedés, hogy a tudnál kicsit mesélni még a telomerekről, mert én azt vettem észre, hogy ebben a kutatási témában, hogy az öregedéssel foglalkozunk, et hogy lehet befolyásolni, lassítani, nem tudom, megszüntetni, hogy van egy csomó kontraintuitív pont például, hogy azt gondolák az ember, hogy ha minél nagyobbra növelem ezeket a telomereket, nekem annál jobb, mert hogy a sejtjém akkor annál később pusztulnak el, vagy nem halnak meg.

De ugye ez azért nem teljesen igaz, tehát hogy valahogy nekem úgy tűnt, hogy vannak észszerű mértékek, amiken belül ha az öreged is próbálod így lassítani, az még jó meg előnyös.

Viszont egy idő után már nem jó ez, mert akkor mit tudom én, a rákos sejtek sem halnak meg például, hogy ez hogy működik most akkor merre hány méter? >> Ühüm.

Hát így mondjuk a telomerek esetében és a legtöbb ilyen regedés gátló módszernél, technológiánál az derül ki, hogy állatoknál működik, viszont embereknél vagy nincs rá engedély, hogy kipróbálják, vagy például nem működik.

Így például a termomerek esetében most 122 évig élt az a egy idős nő, és nemrég halt meg, és ez volt egy ilyen rekordot döntött ezzel az életkorral, és amikor vizsgálták a testét, például neki kifejezetten rövidek voltak a telomárjai.

Szóval így nincs kifejezetten összefüggés, vagy pedig annyi minden befolyásolja egy embernél, hogy milyen életmódot él, annyi faktor van, hogy nehéz meghatározni, hogy mi az a dolog, ami tényleg hozzájárult ahhoz, hogy tovább éljen. >> Ühüm.

És a mitokondriumok esetén például nem tudom őrülük tudná egy kicsit mesélni, mert például én én nagyon érdekesnek találom ezt a konkrét sejtépítőelemet, mert hogy állítólag ez lehetséges, hogy egy baktérium volt még az evolúció. >> Ezt ő tényként kezeljük a biológiában. >> Jó, tehát de akkor ez azt jelenti, hogy neki van, vagyis úgy tudom, hogy van még valamennyi saját DNS-e is. >> Igen, van, van, amit >> na várjatok, ezt nekem meséljétek el.

Én ezt már nem tudom fölfogni.

Figyelj, amennyire én értem, de annak úgy is kijavít. >> Miért hívtuk? [nevetés] >> Jó, bocs, igazad van.

Akkor borzalmas az egész. >> Szóba ez hogy is van? >> Kik azok amitok? >> De teljesen jól mondod.

Ezt úgy hívják, hogy endoszimbionta elmélet.

És ez annyira stabil, hogy a tankönyvekben benne van.

Ez arról szól, hogy volt egy baktérium, ami egy most már mitokondriumnak hívunk, egy prokarióta, ami szimbiózisba került egy eukariótával, és így bekebelezte, és egy ilyen együttműködést alkotnak.

Persze egy ilyen sejtünkbe sokkal több ilyen mitokondrium van, de hogy ez teljesen DNS-be kódolt ez a szimbiózis, így jönnek létre a sejtek, hogy úgymond kihasználja a mitokondriumot a sejt, hogy energiát termeljen.

Illetve van ez a szenzoros működése is, és illetve lehet, hogy még több olyan funkciója van, amit mondjuk még nem tudunk.

És a sejt pedig és a mitokondriumnak pedig jó ez a szimbiózis, mert ugye ellátást kap biztonságot, és így együtt tudnak működni.

Szóval ez egy nagyon érdekes, hogy minden sejtünkben ott van egy baktériumsejt. >> Abszolút.

Viszont hogyha jól sejtem, akkor ez nem akkor történt ez a szimbiózis kialakulás, amikor az ember már ember volt, hanem ez valahogy az evolúciónak az egészen korai időszakában nem? >> Igen, igen, igen. >> Ühüm.

Csak mert azt hittem, hogy ahogy te mondod már, hogy jön a Robi és akkor hopp beugrik a [nevetés] mint a kondriumos. >> Nem, neked más baktériumtól kell félni, de hogy ha van neki saját DNS-e, az olyan mintogyha tehát, hogy egy másik faj lenne, nem >> bennünk. >> Igen. >> Hát prokariótaként lehet azonosítani, de azért elvesztette már azokat a bizonyos funkciók itt.

Szóval, hogyha kiszednénk, akkor nem lenne úgy már. >> Aha.

És a zombie sejtekről mit tudsz mondani? >> Ez a zombie sejtek az a szeneszenciának a jelensége, amikor van egy sejt és elöregszik az öregedés mondjuk, hogyha mondjuk valamilyen stresszéri, külső stressz, vagy például a DNS is osztódik, vagy replikálódik, amikor a sejt osztódik, szóval az is szétválik, és annak van egy másolási folyamata, ami hibákat hoz.

És hogy ez a mutáció feldúsul, az is egy stressz a sejtnek. >> És van egy olyan védelme a stressznek, mármint a sejtnek, a stressszel szemben, hogy beindít egy ilyen szeneszencia állapotot, amikor abbaadja az osszódást.

És ez azért csinálja, mert a mutációk feldúsulásával megvan a lehetőség arra, hogy rákos sejti alakuljon. >> Szóval a sejteknek van egy ilyen képessége a rákkal szemben, hogy inkább ilyen zombi…

Említett entitások

Témák

  • neurobiológia
  • öregedéskutatás
  • demencia megelőzés
  • autofágia
  • genetika

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Tudomány Éve

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést”

Miről szól ez az epizód: „Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést”?

Abbas Anna Anoir neurobiológus kutató és a Magyar Tudomány Éve nagykövete a Mindenségit! podcast vendége. A beszélgetés középpontjában az egészséges agyi öregedés és a demencia megelőzése áll. Szó esik az életmód és a genetika szerepéről az élettartamban, az autofágiáról, a böjt… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Abbas Anna Anoir, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést”?

Fő témái: neurobiológia, öregedéskutatás, demencia megelőzés, autofágia, genetika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Abbas Anna Anoir: Kutatólány, aki meghekkeli az öregedést”?

Megjelenés: 2025. 11. 16.. Hossz: 1 óra 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/155-abbas-anna-anoir-kutatolany-aki-meghekkeli-az-oregedest

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból