Mozigrund Podcast

EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast

· PT32M55S

Összefoglaló

Ebben a Mozigrund Podcast epizódban Áron és Márk Paul Thomas Anderson legújabb filmjét, az "Egyik csata a másik után"-t vitatják meg. A film két idősíkon fut: a 90-es években egy terrorszervezet működésén, valamint napjainkban a kiöregedett tagok életén keresztül. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2025. 10. 13.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Paul Thomas Anderson
Témák
filmkritika, paul thomas anderson, mozi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Áron, mennyi az idő? >> Honnan tudjam?

Mi a [ __ ] jössz már megint ezzel? >> Ez egy nagyon fontos, kritikusan fontos kérdés. >> Nem tudom. >> Mozigrund podcast. >> I drink milkshake. >> Elemzünk, nem ítélkezünk. >> És most felvesszük megint. >> Na.

Ha a bevezetőből valaki nem jött volna rá, akkor ma az egyik csata másik után című filmrel fogunk diskurálni, ami a Poltomas Sanderson legújabb, legfrissebb filmje.

Hogy tetszett? >> Nekem az ép filmje jelenleg, tehát hogy én erre azt tudom mondani, hogy ez a film, amiért járunk a filmszínházba.

Ez a filmélmény, amiért érdemes beülni.

Ugye az alapanyag az, ha jól tudom, akkor Portas Anderson átirat, viszont a az eredeti regény az egy Thomas Pinchan.

Assiszem így hívják a írót, de majd javítsatok ki, hogyha nem.

A 90-es évek elején írta >> a a regényét. egy eléggé hasonló, ugyanakkor történelmi kontextusát tekintve más időket idéző regényről van szó.

Itt gyakorlatilag két idősíkon vagy megy a cselekmény végig.

Ugye az elején a kezdetekkor a 90-es években járunk, ahol egy terrorista szervezetnek a munkáját és működését láthatjuk belülről.

Ennek a terrorista szervezetnek a két emblematikus figurája az a Perfíia, illetve a Leo Di Caprio által játszott Bob, aki akkor még nem is Bob, hanem más a neve. >> Igen, >> Bob majd csak később lesz, amikor már inkognitóba szorul.

És a második storyline az pedig napjaink időszakát mutatja be, amikor a terroristáink kiöregedetten és megfáradtan és leharcoltan élik a mindennapjaikat. számüzetésben.

Nem tudom, nekem majd aztán mondjad, hogy neked mi tetszett benne?

Én akkor kezdem inkább a negatívumokkal egy kicsit.

Nekem pontosan ez a ez a politikai áthallás az, ami nem volt kielégítő, vagy legalábbis én nekem nem nyújtotta azt az élményt, de nyilván lehet, hogy én is annyira át vagyok politizálva napjaimban, főleg Magyarországon.

Ez megint csak egy ögé erőteljes hatást kifejtő téma, hogy hogy nem tudok ettől elvonatkoztatni, de nekem egész egyszerűen ahogy utánanéztem a a regénynek, az hiányzott ebből a filmből, illetve a a Paul Thomas Anderson átiratból, hogy az egy történelmi kort, illetve történelmi korokat, lezajlódó történelmi korokat bemutató alkotás volt.

Ugye az a hippizmus, 60-as évekbeli hippi terrorszervezet, és aztán a 80-as évekbeli ultrakonzervatív régiánus Amerika közötti konfliktust mutatta be.

Ezen a filmen pedig végigéreztem azt, hogy ez az ilyen kényszeredett középenállási attitűdből írta a Paul Thomas Anderson megrendezte.

Ugye gyakorlatilag nagyon hasonló a felállás, mint ami volt a polgárháborúban is.

Itt egymással szemben álló amerikai szekták és és ideológiai csoportok állnak.

Az egyik az egy ilyen menekült párti, liberális, felszabadító üthadsereg.

A másik pedig ilyen kőbunkó déli suttyókból, pénzes suttyókból álló föld alatti szekta.

És ez a fajta ilyen kimért középen állási kényszer, amit a portaszon elővezetett ebben a filmben, az engem mérhetetlenül irritált.

De lehet, hogy Áron nem ért ezzel egyet. >> M én nekem pont az tetszett, hogy nem foglalta állást, hanem mind a két oldalt bemutatta, hogy mi a probléma velük.

Tehát, hogy ugye szerintem ez nem volt kényszeredett tőle, hanem tudatosan azt prezentálta, amit egyébként már 2018 óta hallatják többen ezzel kapcsolatban a véleményüket, hogy Amerika egyre jobban elszélső, elmozdul a szélsőségesebb irányokba, és nem állnak ennek ellent azok, akik ellen tudnának állni.

Tehát ugye egyik oldal s sem a republikánusok, sem pedig a demokraták nem mondtak azt a szélső jobboldaliaknak, vagyis a szélső baloldaliaknak, hogy akkor itt egy határt meghúzunk és ne tovább, hanem jelenleg ott tartunk, hogy az egyik átmond, akkor a másik B-t fog.

Jó és rossz van, fekete, fehér.

Nincs az, hogy valamibe egyetértünk, valamiben nem.

Az egyik suttyó, a másik lipsi gyökér.

És akkor ezt látjuk Amerikába is, és hogy ez már ugye hat-hét éve így megy.

És ugye a Black Lives Matnél a szélső baloldaliak voltak, akik egyre jobban előretöltek, vagy ugye a WKnál is a szélső baloldal és ott se volt az egy idő után azt mondta a baloldal a demokraták, hogy húzzunk egy határt, mert ez már túlép. amikor ugye Chicago utcái lángoltak a Black Lives Matterné és fosztogattak, arra mondjuk nem lehetett azt mondani, hogy be lehet állni mögéjük, de ugyanez megvan a szélső jobb oldalnál, akik ugye a nők jogait elvesszük, agyon kell lőni a migránst, agyon kell lőni a lipsit meg ezeket.

És odáig így utottunk el, hogy nyáron két demokrata képviselőt lelőttek, és ugye a Körkment pedig ugye halálosan lelő meg sebesítették ugye a republikánusoknak az influencerét.

És ez a film erre reflektál, hogy hogy igazság szerint mind a két oldalnak a szélsőségét be mutatja, hogy ez van.

Tehát, hogy gyerekek, itt tartunk, hogy őrület van, és hogy nincsen egyetéltés, vagy megéltés, vagy egyszerűen nem nyit a másik a másik vele, nem tesz egy hidat, hogy akkor valami egyetértést, kulturális keretek között megbeszéljük a dolgokat, hanem az van tényleg, hogy ez a magukat forradalmának nevező liberális oldal valójában egy ilyen szélsőséges terrorizmusra megy át, aminél egyébként mint ugyanúgy idióták vannak néhány pozícióban, mint ugye a konzervatív republikánus oldal katonai fasiszta rezsimet, migránsjeleneset, meg felsőbb rendű fehér faji elméleteket mondván ott is idióták vannak pár értelmiséginek mondható személlyel. >> Amúgy jó, ezt a részét adom.

Nekem egyrészt van, jó, és akkor most a politikai kontextus kicsit hanyagolva, ugye viszont van a a DiCaprionak a karaktere, aki nagyjából ezt a két szárnyat ezt hogy mondjam, kulturálisan valahogy összeköti, mégpedig abból a szempontból ugye, hogy ők az ő az ellenállók oldaláról kerül ki, ő velük együttműködik a a filmnek az elején. viszont látjuk, hogy napjainkban ő kulturális értelemben és kulturális nyelvezet meg meg attitűd értelmében ő szintén egy egy konzervatív felfogást vall.

Ugye meglátja például a a lányának a nonbináris meg mindenféle ilyen-olyan szexuális kisebbségeket magukra aggató kisosztálytársait, és például rájuk ki van akadva.

Tehát ugye a filmben el is hangzik ez, hogy hogy ő nem tud mit kezdeni ezekkel az emberekkel, nem tudja őket gyakorlatilag hova elhelyezni a saját kisében.

Azért, mert paranoid lett attól parano tehát, hogy a lányát egyedül kell nevelnie, elkett menekülni, új életet kezdeni, mert ugye a feleséget elkapják, ő beköpje a forradalmárokat és ugye egy teljesen új életet kell kér állandóan attól retteg, hogy ugye a lányát elveszik tőlük, vagy ugye a hadsereg rájuk tő ugye bármi, amilyen deviáns viselkedés, vagy a nem a uralkodó hatalomnak nak a megfelelő valamije, ő attól retteg, mert akkor a lánya ilyen közegbe kerül, akkor potenciálisan fenn áll annak a veszélye, hogy akkor a hadsereg rájuk talál, vagy a hadseregnek a és az államnak a figyelme rájuk irányul, és akkor így elveszti a lányát, elkapják őt.

Ugye ezért se akarja azt, hogy mobiltelefonja legyen, mert lekövetik meg ilyesmi, miközben ugye a maal, tehát hogy ugye az volt a legeslegjobb, hogy úgy is lehet mobiltelefon, hogy forradalmár vagy, mert hogy a Benedik Del Toronak a karaktere ugyanígy egy forradalmi csapatot vezet, és van mobiltelefonjunk meg ilyesmi, és közben a DiCaprio meg attól, hogy van mobilod, fent vagy a social médián, akkor az állam meg a mindenki mindent tud rólad, és akkor nem szabad, mert akkor ránk találnak.

Csak hogy azt mondom, hogy szerintem a Portomas Anderson ez ebben a filmben messze menőkig a DiCaprio karakterével tud szerintem azonos. >> Meg ő az, aki ez a megfáradt ember. >> Igen.

Aki aki a két oldalnak a nyomása elől inkább elmenekül és inkább passzivitásba vonul, meg elvonul a házába füvezni, meg inni egész nap. 30 évig. >> Igen.

Ahelyett, hogy hogy beleállna ebbe a ebbe a konfliktusba, >> mert szerintem már belefáradt, mert nem látja értelmét a forradalomnak. elvesztette az értelmét céljel. a másik oldallal nem tud azonosulni, mert ő nem akar úgy bánni a migránsokkal, a nem fehérekkel meg ezekkel, és így nem látja azt, hogy itt bármiféle egyetértés konszenzus kialakulna, tehát hogy akkor a két oldal valahogy megegyezik, és akkor békében tud egymásra, és ő inkább tényleg azt csinálja, hogy ki kivonul ebből a jelenlegi társadalomból és légkörből, mert azt azt mondja, hogy ő hogy ebben nem tud létezni.

És ez valahol érthető, mert valahol az átlagember is azt érzi, aki mondjuk vala együtt tud érteni az egyik oldal, vagy a másik oldallal is, vagy mondjuk középen áll, centralista vagy bármi, vagy annyira nem szélsőséges, hanem csak simán akar-e élni az életét, van véleménye valamiről.

Jelenleg nem tud, mert vagy A-t kell mondanod, vagy B-t, valahova el kell szegődnöd, nem lehetsz semleges.

És a DiCaprio ebbe fáradt bele, hogy ő amúgy nem lehet semleges.

Tehát, hogy ami volt az, hogy hogy ő így mondja, hogy jól van ez a forradalom meg ilyesmi.

Most már van egy lányom, és akkor ő szeretné felnevelni meg biztosítani neki a jövőjét, és hogy akkor ő már nem akarja az életét kockáztatni, meg a lányának a jövőjét.

Na és ebbe a ebbe a koncepcióba nem fér bele, illetve hát a a barátnője vagy a a talán nem feleségem, mert nem bizes >> igen.

A perfídia, aki pedig egy ízig forradalmár, és gyakorlatilag egy nyughatatlan >> hát nem csak forradalom már szerintem egy pszichopata vagy szociopata.

Tehát ő vagy >> nem szerintem a filmnek a vége ezt azért zárójelbe teszi a levele a lányának.

Tehát ő neki azért van van vágyódása az, hogy legyen egy emberi kapcsolat lány.

Tehát lányához se tudod irigy volt rá a nem nem tudott a párja mergani, meg is csalta a párját.

Igen, én én inkább azt mondanám, hogy ő a ő a vegytiszta forradal, mert ugye a a forradalomnak a az alap logikája az ugye alapvetően is az, hogy folyamatosan forradalom, permanens forradalomra van szükségünk.

Ugye ez Marx óta ez egy >> dolog, tehát hogy hogy vagy ez egy ez egy akcióma, hogy gyakorlatilag ő ő az, aki a a kezeket és lábakat növesztett forradalom, aki képtelen megnyugodni és képtelen letelepedni és családot alapítani és békében élni, mert folyamatosan késztetést ér az arra, hogy a fennálló rendszer ellen lázadjon.

De hogy mindegy, mindenesetre az ő kettéjük viszonya az abban itt van egy törés, és aztán a perfídia végül is ki is válik a képből olyannyira, hogy azt hiszem a nagyjából szerintem amíg a film előtt vagy a film fele előtt ő kitűnik a képből, vagy vagy kiesik, elutazik, és egészen a filmnek a végéig nem is látjuk viszont.

Nem, nem, nem, nem, nem is látod.

Viszont, mert csak a hangját hallolvassák a levelét, és erősen utalnak arra a karakterek, hogy ő már nem élébként az, hogy valószínűleg egy másik országban lévő forradalom vagy szabadságharc közepette élettét vesztette.

Tehát Mekát nem is csak az, hogy ez a marxi, hogy állandó forradalom kell, de azt is jól bemutatják átla, hogy mint ah francia forradalom óta tudjuk, hogy a forradalom önmagát felfalja.

Tehát itt is az volt, hogy a végén ez a forradalom és mindig lesznek újak.

Tehát ugye a legszebb az egész, hogy ők ilyen már vet, tehát hogy ők ilyen ez a ez a francia 75 voltak, vagy >> francia 75, igen.

Igen. 75-ösöknek ugye bujkálni kényszerültek több éven át, de közben azt látjuk, hogy közben mások ugye Benedi, Bened Torroék meg ugye már egy ilyen latin-amerikai forradalmi csapatot hoztak létre, és mások átvették a fáklyát tőlük, és ugyanúgy folytatódik a harc.

Airől még nem esett szó, és nem beszéltünk róla isre, az a Lokjoen. >> Igen.

Tábornok vagy ezredes, nem is tudom ilyen >> ezredes tábornok.

Ugye ez a szinkron szerintem rosszul fordította.

De hát igen, hát ő őről azt kell mondani, hogy a KK Lazarus mondta, kultikus trópusi viharba idézvén.

Ő most a Sompen most nem túlta fullba a kretényt.

Azt valószínűleg most jönni fog Oszkar bácsi. >> Hát nem is csodálom. >> Tehát hogy ő neki ez egy nagy visszatérés.

Már most pont után néztem, hogy már régóta nem volt ilyen nagyobb filmes szerep, hanem ilyen BZ kategóri. >> Én legutóbb egyébként pont a PTA-nak a legutóbbi filmjében, a Likoris pizzában láttam.

Ott mondjuk egy elég marginális mellékszereplő volt. >> Igen, de azóta főképp mellékszereplő volt.

Bz kategóriás ilyen vodra meg TK-s filmekre készült alkotás, meg ilyen sorozatokban volt vendégszínész meg ezek.

Tehát, hogy alapvetően ő neki ez egy ilyen comeback sztori volt, és hát nem is akárhogy tért vissza, merthogy Igen, >> ő kábé uralta.

Igen. >> Tehát ő uralta a jeleneteket, a filmet magát, tehát hogy már magával a sugárzásával az arcjáték, a megmozdulásnél meg se kellett szólalnia már azzal rászegeződött a figyelem. >> Egyszerre egyszerre vicces.

Ugyanakkor van benne valami tekint parancsoló.

Tehát ez alapból ez a két archetípus ennek az ötvözése ez ez nagyon >> meg félelmetes egyszer tekint parancsol, hogy néha tudsz vele menni, akkor félelmetes és úristen, ez >> sok tekintetben szánalmas. >> Szánalmas és közben meg szatírikus.

De de de egyébként az egész film szerintem valójában ez egy szatíria egy görbetűről a társadalmunkról, az emberekről, az ide ideológiákra, mai Amerikáról, meg úgy szerintem mai világról.

Ez egy szatírikus darab. és az összes karaktert, de nála jön ki a leges legjobban >> egyébként szerintem valamilyen szinten a a dicapio karakter >> Ja, hát ő ő ő is tehát az a megfáradt, tehát hogy az ő neki a megszólalás, hogy mennyi az idő, mert még tehát az a leges, tehát az annyira jól meg volt komponálva, hogy ő ott beszélt, hogy meg kell tudni a koordinát, meg így mondja azt, hogy ő a francia 75-ök tagja volt meg ilyesmi.

És ezzel párhuzamosan egyébként a Deloro karakter meg szervezi a saját forradalmi csapatának a kimenekítését, meg hogy ők már 5-10 éve csinálják.

Ezt meg ott a telefonozgat, hogy akkor mi a jel.

És ez egy nagyon szép ilyen ez valaholás val a hogy mondjam, az analóg embernek az elbúcsúztatása is az a film, vagy a a az analóg ember adaptálódásra való képtelenségét is bemutatja a jelen korunkba.

És azt is, hogy egyébként például napjainkban mennyivel…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast”

Miről szól ez az epizód: „EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast”?

Ebben a Mozigrund Podcast epizódban Áron és Márk Paul Thomas Anderson legújabb filmjét, az "Egyik csata a másik után"-t vitatják meg. A film két idősíkon fut: a 90-es években egy terrorszervezet működésén, valamint napjainkban a kiöregedett tagok életén keresztül. A beszélgetés… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Paul Thomas Anderson.

Milyen témákat érint ez az epizód: „EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast”?

Fő témái: filmkritika, paul thomas anderson, mozi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „EGYIK CSATA A MÁSIK UTÁN - Kimért centrizmus, konstans forradalmak között | Podcast”?

Megjelenés: 2025. 10. 13.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/egyik-csata-a-masik-utan-kimert-centrizmus-konstans-forradalmak-kozott-podcast-306d0794

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból