Mozigrund Podcast

GODZILLA - Az atomkorszak szörnyszülötte, a makettvárosok végzete | Egyszer volt... | 1954

· PT39M33S

Összefoglaló

Az "Egyszer volt..." adásában a Mozigrund Podcast vendégei, Katica és Oswald, az 1954-es eredeti japán Godzilla filmről beszélgetnek. Az epizód fő témái közé tartozik, hogy Godzilla az atomtámadások (Hirosima, Nagaszaki) traumáját és a hidegháború atomfenyegetettségét…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2025. 12. 05.
Hossz
40 perc
Témák
godzilla, atomkorszak, hidegháború
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A Godzilla kvázi amúgy az a korábbi hatalom, az a császárság, akik amúgy bevitték egész Japánt a háborúba.

Hát legmegrendítőbb, és egyébként valószínűleg a leginkább ilyen Hirosima Nagaszaki traumára utaló jelenet, amikor kórházban látunk egy csomó sebesültet, akkor ott a ugyanezzel a Gerg Geiger Müller számlálóval az a kisgyerekeket is így végig húzzák előttük ezt a számát, és akkor is így recseg, és ott látod azt az ártatlan kislányarcot.

Szóval azt gondolom, hogy ez ez lehet, hogy ez egy ezt ez egy teljesen valós tapasztalat Igen.

Mint a birodalmi idák, hogyha ezt amúgy áttennénk Európá Európába, akkor a japánok helyett lehettek volna a németek.

És akkor igazából ugyanez lett volna, hogy van volt egy szellemiség, aki >> ami elterjedt egy országban.

Aztán ez az ország meg megélte egy katasztrófát, Japán esetében a atombombák.

És a feldolgozásnak a részeként amúgy például egy ilyen szörnyt alkalmazhatott egy rendező.

Itt ez esetben a Godzillát >> Mazigrund egyszer volt.

Gyertek gyertek. >> A múltunkból tanulunk. >> Üdvözlünk mindenkit.

Ez itt a Moz Grun podcastnek az egyszer volt adása, amelyben az 1954-es Godzilla eredeti japán Godzilla filmről fogunk beszélni.

És nagyjából három téma köré csoportosítjuk a gondolatainkat.

Az első és a legfontosabb az, hogy Godzilla egyenlőség jel atombomba.

A második az, hogy ezt mégis hogyan tudták megvalósítani ezt a Godzilla figurát 1954-ben.

Milyen ilyen látványaffekteket és speciális kellékeket és jelmezeket használtak erre?

Illetve a végén pedig kitérünk arra, hogy ezeknek a Kaiju, azaz szörny óriás szörny filmeknek végül is mi lett a jövője, merthogy ezeket a filmeket mind a Godzilla indította. útjára leginkább. [zene] Nagyon erős ez a film szerintem, és elsősorban azért, mert ugye nem is telt el 10 év az atombomba ledobása óta, és megvalósították ezt a filmet.

Persze hozzá kell tennünk, hogy a amíg amerikai megszállás volt Japánban, addig egyáltalán nem tudtak erről filmet készíteni.

És amikor 54-ben elkészült ez a film, akkor volt két éve, hogy az amerikai, hogy japán már nem volt amerikai fennhatóság alatt.

És láthattuk az ikkuróba, hogy mekkora hatással volt az amerikai ilyen tömegmédiás nyomolás a japán társadalomra is, meg a kultúrára is.

Ö Honda Isiro Honda, a rendező és a a producer.

Ők kapva kaptak az alkalmon, hogy atomválság valójában.

Hát tehát az aktualitása óta, hogy ledobták az atombombákat Hirosimára és Nagaszakira, azóta ugye elteltek az évek, de az atomfegyverkezés, a hideg háború az javában zajlott még ebben a korszakban is.

Szóval, hogy ez a film abból is inspirálódott, abból a valós eseményből, hogy egy japán halászhajó az amerikai óceán részre tévedt, ahol amúgy a hidrogénbombával kísérleteztek, és a legénysége ennek a halászhajónak súlyos balesetet szenvedett, illetve hát súlyos egészségkárosodást szenvedtek konkrétabban, nem haltak meg. egy közülük, azt hiszem, ha jó, úgy olvastam utána, vagy ezt olvastam, hogy egy közülük halt meg.

Viszont ez az atomfenyegetettség, ez nagyon is jellemezte akkoriban a japán társadalmat. >> Ez volt a Daigo Fukulio Maru incidens, pontosabban >> ez volt a Halászhajó neve.

És hát ez, hogy mondjam, az elnevezés se a a Godzilla című filmben áldozatul Godzillának áldozatul eső hajóknak hasonló a neve.

Szóval, hogy így eléggé direkt az utalás.

De egyébként Honda is nyilatkozta azt, hogy hogy van kapcsolat, sőt, hogy tehát tényleg ez inspirálta őket.

De ebben az időszakban Hollywood is előrukkolt mindenféle ilyen ilyen nagy szörnyes filmekkel.

Persze ilyen amerikai módra, de hogy de hogy ez az atomsugárzástól eldeformált, hatalmasra megnőtt és kontrollálhatatlan erős lényeknek a a kultusza.

Ez itt abszolút beindult, vagy hát antikultusza.

Szóval, hogy mint mint negatív hősök, vagy mint negatív ilyen ilyen szörnyek, akik fenyegetik a társadalmat, ez elterjedt.

És hogy egy ilyen ebből is inspirálódtak.

Tehát így jött létre a Godzilla karakter, aki egyébként eredetileg egy polip lett volna, csak aztán megváltoztatták, hogy inkább egy ilyen sárkányszerű dinoszauruszszerű szörnyeteg legyen. >> Igen.

A egyik koncepcióban amúgy gomba formájú feje lett volna reagálva a gombafelhőre jobban így az atombombára is.

És a Godzilla név, vagyis a Godzira. >> Godzira.

Godzila, Godzila, Godzila, Godzila Godzilla Godzilla Godzilla. >> Az a gorilla, ami a godilla és a bálna, ami a kuira szavak, japán szavaknak a kombinációjából jött létre.

Amúgy van egy olyan mitosz, hogy a Tóónál volt egy kolléga, akinek Gira volt a B neve, mert olyan behem nagy figura volt, de ez inkább legenda, mert nem tudtá bizonyítani, hogy volt egy ilyen emberke. illetve hogyha már tohó, akkor azt tudni kell, hogy 54-ben a legenda szerint majdnem csődbement a gyártóc, ugyanis egyévben jött ki a Godzilla, az egyik híres szamurájfilmjük, illetve a hét szamuráj is Kuroszavától.

És mind a három film hát eléggé drága volt.

Azonban semmi bizonyíték nincsen arra, hogy amúgy veszélyben lett volna ez csak ez csak egy ilyen legenda arról, hogy amúgy mennyire költségesek voltak akkoriban is Japánnak ezek a filmek. >> [zene] >> Én rá is térnék arra, hogy elérhető egy csomóféle elemzés egyébként arról, hogy miért is azonosíthatjuk a Godzillát az atombomba megszemélyesítőjeként.

Nekem is vannak erről gondolataim, de kíváncsi vagyok arra, hogy te miket fedeztél fel a filmben, ami erre utalna.

Hát már az elején van a az a törzs a ilyen kis szigetnek a törzse, akik ugyebár a halászoljó legénységéhez kapcsolódnak.

És például ott van több öreg is, akik amúgy ilyen mítosszerűen beszélnek amúgy a a Godzilláról, Godziráról és amúgy mondják is, van egy azem egy olyan idézet, hogy aki a múltját nem félti, az amúgy a jövőjét sem úgy élheti meg.

Szóval, hogy így a ő reflektálva a arra amúgy, hogy a múltja, a múlt az amúgy vissza tud amúgy ütközni később.

És akkor arra gondolsz, hogy mint >> a az atombombák ledobását, hogyha nem élik meg ők, mint így kollektíven, akkor nem is tudnak tovább lépni a jövőbe.

Hát igen, hát ezt feldol hát egyrészt igen feldolgozni, másrészt amúgy van egy másik mondat, amit nem tudok idézni, de az arra reflektál amúgy, hogy a Godzilla kvázi amúgy az a korábbi hatalom, az a császárság, akik amúgy bevitték egész Japánt a háborúba, és annak a visszaköszönése a mint a radioaktív szörny ugyebár, akik miatt is a atomokba le lett dobva.

Szóval ez a múznak a visszacsengése.

Akkor ez viszont máris kétfelé ágazik, ez a hogy mit mit reprezentál Godzilla, mert én teljesen így magára a bombára, szóval annak a hatására gondoltam.

De akkor a te most azt hozod be igazából ezzel, hogy ez nem csak a bombának a reprezentációja, hanem hanem annak a korábbi ilyen hataloméhes meg ilyen nem tudom háborúskodni vágyó, terjeszkedni akaró állametésnek is lehet >> nem is állametés, hanem annak a korábbi ideak akik >> ennek a birodalm birodal >> Igen.

Hogyha ezt amúgy áttennénk Európá, Európába, akkor a japánok helyett lehettek volna a németek.

És akkor igazából ugyanez lett volna, hogy van volt egy szellemiség, aki ami elterjedt egy országban.

Aztán ez az ország meg megélte egy katasztrófát, japán esetében a atombombák és a feldolgozásnak a részeként amúgy például egy ilyen szörnyt alkalmazhatott egy rendező.

Én ebben annyiban értek egyet, hogy hogy szóval, hogy ha az államhatalom is igazából egy vagy hát a a vezetőség, vagy nem tudom, ők is egy olyan kategória, akik akik akik nem egy ember vagy ilyesmi, de mégis egy közös, nem tudom, ilyen nagy vízfejű ellenségként, egy leviatánként igazából.

Hát >> ha bálna. >> Hát ja, ja, ja.

Csak, hogy hogy akkor ő ők őket mint egy ilyen, nem tudom ernyő fogalom alá begyűjt ez a Godzilla dolog, mármint ez a Godzilla szörny. >> Igen.

És az >> akit le kell győzni, tehát hogy akit mindenképpen le kell győzni, mert egyébként a filmben ez egy óriási dilemma.

Takasi Simura által játszott paleontológus tudósnak ez a ez a legnagyobb hát nem tudom ilyen dilemmája, vagy hát igazából ő annak a képviselője, hogy hogy ezt a szörnyet nem kéne elpusztítani, hanem tanulmányozni kéne.

Ezzel szemben meg ott van a fiatalabb generáció a filmben. történetesen az az egyikük az ő lánya, Emikó, és neki a szerelme, aki meg egy katona, és és ő ők pedig abszolút annak a pártján vannak egyébként a nagy többséggel együtt, hogy hogy a szörnyet mindenképpen le kell győzni, át kell rajta lépni, mert ezt a fenyegetettséget már nem, tehát ez a népnek nem kellene ezt kiállnia, és hogy hogy nem tudom eltenni a múzeumba, úgyse lehet egy 50 mes tengeri ilyen radioaktív szörnyet.

Szóval, hogy nem feltétlenül alkalmas tanulmányozásra.

És ilyen értelemben értem azt, amit mondasz, hogy ez igazából egy korábbi berendezkedésnek, egy korábbi, nem tudom, bürokókratikus vagy ilyen imperialista berendezkedésnek is lehet a megformálása. >> Igen. múlt szelleme, illetve amúgy ez a konfliktusa a Takasi Simurának, a doktornak és a másik oldalt pedig az, akik azt bátolják, hogy pusztítsuk el Godzillát, az megint ez a terápiának egyfajta két nézőpontja, hogy temessük el, pusztítsuk el, nem akarunk elfoglalkozni, mert nekünk fájdalmat okoz.

Vagy pedig próbáljuk amúgy megismerni, kutakodni, tanulni belőle, mégogyha ez amúgy egy veszélyesebb út is, mert egy térbe kell veli azzal élni, aki amúgy fájdalmat okozhat per okozott korábban nekünk.

Ez pedig a terápiának az egyik ilyen megtestesülése. >> Mármint az, hogy szembenézel azzal és tanulmányozod és megtudod a nem tudom titkait meg.

Ahelyett, hogy dűből elpusztítanád, beszélni akarsz azzal, aki téged bántott. >> Igen. >> Ez amúgy érdekes konfliktus ebben a filmben szerintem. >> Igen.

És emellett egyébként ami amiről szerintem sokkal több ilyen elemzés meg kritika szól, az, hogy miért miért egy nagyon direkten a bombát testesíti meg.

Egyrészt azért a ahogyan színre lép, vagy hogy mondjam.

Szóval, hogy a víz alatt igazából ő csinál egy ilyen atomrobbanásszerű dolgot.

Így így látjuk a hatását igazából.

És egyébként ez nagyon izgalmas szerintem, hogy hogy egyébként az első 10 percben nem jelenik meg, csak a ráérkező reakciókat látjuk az embereken.

És ez is egy ilyen izgalmas, nem tudom izgalmas megtestes vagy ilyen pszichológiai meg megmutatása a filmben, hogy félni a láthatatlantól.

És végül is az atombomba is egy olyan dolog volt, ami hát amit nem láttak.

Plusz a sugárzás, ugye a radioaktív sugárzás, ami marad az atombomba után, vagy egy atomkatasztrófa után, mint nem tudom, Csernobilnál is, hogy az emberek hát nem látják, nem érzik át a veszélyt, de mégis ott van a levegőben, illetve hát látják a következményeit ennek a ennek a veszélynek, >> és hogy ezért ez a láthatatlantól való félelem ez ez is megmaradhatott, és és erre is egy végül is egy akkor egy terápiás gesztus az, hogy hogy ezt hogy ennek egy testet adunk.

Szóval, hogy illetve hát, hogy ők ennek egy test Igen. egy hatalmas testet adtak a félelemnek.

De de tényleg ez nagyon hangsúlyos a film elején, hogy igazából először azt látjuk, hogy a a a vidáman mulato vagy hát így ellevő halász hajó legénysége az teljes mindenki elpusztul.

Utána rögtön még egy halászhajó legénysége teljesen elpusztul, és aztán pedig a egy falut is, tehát ezt a bizonyos halászfalut is megtámadja a szigeten a Godzilla, de akkor sem látjuk őt, csak azt a hatalmas ilyen égszakadás, földindulás, vihar és mindenféle katas természeti katasztrófának ható ö ilyen zuhét, vagy hát azt, hogy a házak ott összeomlanak satöbbi.

És aztán amikor odaérkezik végül is a a paleontológus, meg az ő kis csapata, a küldöttség, akkor fedezik fel, hogy egyébként az a nagy kráter, ami ott keletkezett a faluban, az egy lábnyom.

És még mindig, még mindig nem láttuk a szörnyet, de érezzük, hogy mekkora nagy hatása van ennek a a társadalomra, és mekkora fenyegetettséget jelent.

Ennél tovább nem mutatni Godzillát, csak a a 14-es az Get Edwards rendezte Godzillában volt a szem ott az első óra után jelent meg.

Mondjuk az ő eléggé csinyen bánt is azzal, hogy megmutassa a Godzillát, mert minden akciójelenetnél levágta a képet.

Az ilyen ilyen szamb ilyen szempontból eléggé feldühített egy ponton engem.

De amúgy itt is meg ott is amúgy hatásos volt egy pontig, hogy amúgy nem mutatjuk, hogy ez a késeltetés.

És hogy utána viszont amikor megjelenik a Godzilla, és ami miatt elég direkten az atombombára utal, az, hogy sőt várjunk, térjünk vissza még ehhez a lábnyomhoz, ugye odaérkeznek a kutatócsoport és akkor egy ilyen >> ezzel a radioaktívitást kutatógéppel, assziszem Gengers Igen.

Azzal azzal a számlálóval ott így nézik, és ugye az így recseg.

Aki látta a a Csernobilt a beleég a ez a ez a recsegés, ez a bizonyos recsegés. az ember tudatába, és akkor ott néz nézik a lábnyomot és a lábnyomban megragadt vizet, meg ott találnak valamilyen őskori leletet, >> egy ilyen régi fosszíliát. >> Igen.

És hogy a annak is van sugárzása.

És akkor akkor már sejthető, hogy egyébként ez bizony egy egy atombombaszerű lény lesz.

És akkor utána, amikor pedig megjelenik Godzilla a színen, és nem csak a a a monstrumszerűségével, tehát hogy a fizikai kiterjedtségével rombol, mert ugye ő keresztül gyalogol egy falun, ahhoz nem kell radioaktívnak lennie, hogy keresztül gyalogoljon egy falun.

De aztán lesznek olyan képek, amikor a a lehelletét nagyon sokszor mutatják, és ez a lehellet végül is szerintem kifejezetten egy olyan dolog, ami ami talán nem tudom, ilyen közérthetővé teszi azt, hogy hogy a radioaktivitás önmagában ugye a lehellet is egy láthatatlan dolog.

Itt egy kicsit látszódik persze a filmben, de hogy hogy itt is azt látjuk, hogy ilyen hatalmas villanyvezeték, póznák meg oszlopok meg minden.

Ezek elolvadnak konkrétan a lehelletétől, illetve ha rá rálehel falvakra, akkor azok lángba borulnak.

Tehát tehát nagyon fertőző, és szerintem az egyik leg hát legmegrendítőbb, és egyébként valószínűleg a leginkább ilyen Hirosima Nagaszaki traumára utaló jelenet, amikor kórházban látunk egy csomó sebesültet, akik miután Godzilla már végiggyalogolt és lehelte a szigetet, >> fél Tokiót is. >> Igen. és és az…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „GODZILLA - Az atomkorszak szörnyszülötte, a makettvárosok végzete | Egyszer volt... | 1954”

Miről szól ez az epizód: „GODZILLA - Az atomkorszak szörnyszülötte, a makettvárosok végzete | Egyszer volt... | 1954”?

Az "Egyszer volt..." adásában a Mozigrund Podcast vendégei, Katica és Oswald, az 1954-es eredeti japán Godzilla filmről beszélgetnek. Az epizód fő témái közé tartozik, hogy Godzilla az atomtámadások (Hirosima, Nagaszaki) traumáját és a hidegháború atomfenyegetettségét… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „GODZILLA - Az atomkorszak szörnyszülötte, a makettvárosok végzete | Egyszer volt... | 1954”?

Fő témái: godzilla, atomkorszak, hidegháború.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „GODZILLA - Az atomkorszak szörnyszülötte, a makettvárosok végzete | Egyszer volt... | 1954”?

Megjelenés: 2025. 12. 05.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/godzilla-az-atomkorszak-szornyszulotte-a-makettvarosok-vegzete-egyszer-volt-1954-bd03957a

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból