Mozigrund Podcast

NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast

· PT51M25S

Összefoglaló

Ebben a Mozigrund Podcast adásban Oswald és Márk a "Nincs más választás" című dél-koreai filmet elemzik Park Chan-wook rendezésében. A beszélgetés a dél-koreai kapitalizmust, a férfiasság megélését a munkaerőpiaci változások közepette, és a film társadalmi kritikáját helyezi…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2026. 02. 23.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Park Chan-wook
Témák
dél-koreai film, társadalmi kritika, kapitalizmus, férfiasság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

délkorai filmek, azok a filmek, amelyek nem kultúrharcos szempontból közelítik meg >> alapvetően a tőkemunka tengelyen elhelyezkedő konfliktusát.

Tehát nem azt mondják hogy vannak jogfosztott kisebbségek, amelyek történelmi okoknál fogva elég tétel jár számukra, hanem azt mondják, hogy hogy vannak munkások és vannak tőkések, és ezáltal sokkal több terük van arra, hogy átfogóbban értelmezzék a kapitalizmust. a bántalmazók társadalma a Korejában úgy tudsz kitörni, hogyha van egy hegy és te kegyetlenül megmászod azt, de úgy, hogy közben másokat is, ha kell, úgymond lerúgsz onnan.

Nincs más választás, mint levadászni a riválisokat.

Nincs más választás, mint nem a pozícióba elhelyzkedni, hanem a cipőboltba. >> Mazigrund podcast.

I drink milkshake. >> Elemzünk, nem ítélkezünk. >> És most felvesszük megint. >> Üdvözlünk mindenkit.

Márka, >> sziasztok. >> Én meg Oszvadok és beszéljünk a korai filmekről, mert kijött a egyik legjobb korai rendezőnek, a párt csávoknak a új filmje, Nincs más választás, ami amúgy egy könyvadaptáció, amit már egyszer adaptált a Costa Gabras.

Ezt amúgy a film végén is megemlíti a rendező.

Ez egy kapitalista, kapitalizmus kritikus film.

Sokat elmond dekoreáról, a munkáról, a férfiasságról, maszkulinitásról, illetve arról, hogy mit tesz ezzel, meg amúgy is a emberekkel a kapitalizmus, meg a az, hogyha mondjuk munkaivel válsz igazából.

Igen, hát ez a sorozat, vagy ez a film is beletagozódik azokba a filmekbe és sorozatokba, vagy azoknak a sorába, amik az elmúlt években jelentek meg, és hát egészen népszerűbbvébbvé váltak.

Dél-Koreából jövett >> Squid Game, a paraziták is >> ezt a vonulatot viszi végig.

És szerintem ki kell jelenteni, hogy napjaink leg reflektívabb társadalma, legalábbis hogyha a filmművészetüket vesszük figyelembe, akkor az a dél-koreai szerintem >> és legkapitalistább is, hogyha >> és legkapitalistább >> kapitalizmusnak a klasszikus fogalmát tekintjük. versellem >> legnyugatiasabb ázsiai ázsiai ország egyébként.

És ez ez egyrészt igaz valamilyen szinten furcsa, de Észak-Koreára is olyan értelemben, hogy hogy hát Észak-korea pedig a totális ellentételnek a neoliberális kapitalizmusban topzódó Dél-Koreának. >> Nem tudom, miről beszélsz.

Ott vannak választások. >> Igen.

Van a kommunista párt és a hazafias népfront.

Igen, a júdeai névpont és a júdea nép.

Szóval, hogy alapvetően tényleg az van, hogy a legnyugatiasabb ország, illetve a keleti része azért, mert még magánhordozza a kommunizmust, ami szintén nyugaton nyert először érvényt, legalábbis ami mondjuk Ázsiából nézve nyugat, tehát Európában történt ennek az áttörése.

Nyilván délkorral pedig pedig a maga hiperkapitalista nézőpontú gazdaságával meg hát abszolút a a egyrészt ez egyik legfejlettebb is, másrészt pedig társadalmi berendezkedés szempontjából az egyik legjobban hasonlít egyébként a a nyugat-európai vagy akár amerikai mintázatokra. >> De Korea az a keleti ország, ami már annyira keleten van, hogy már nyugati. >> Ez ez jó megfogalmazás.

Nyilván mondjuk azért, haygy mondjam Japánban is van tehát Japán is egy nyugatiasult társadalom, elképesztő technológiai fejlettséggel.

Kína is elindult ebbe a az irányba abszolút az elmúlt évcetekben hát a gazdasági szempontokat pedig ugye nem is kell említeni.

Kína az Egyesült Államokatán a a világ második legnagyobb hatalma és és hát ugyanez ez Délk-korea is ugyanebbe a sorba beilleszthető. annyi, hogy azért Kínában és Japánban sokkal erősebbek még mindig ezek a kollektivista ö jegyek Dél-Koreában azért pont emiatt a nyugatosulás miatt kevésbé érvényesül, bár ott is jelen vannak még mindig.

Tehát majd beszélünk a filmről részletesebben.

Tehát ott is, hogy te komplettív évciet meg emberöltőket húzol le egy munkahelyen, az azért nem ritka.

Úgyhogy ebből a szempontból is egyébként van egy ázsiai vetülete is az országnak, és van egy nyugatias vetülete. >> Hát a nyugatias vetületet úgy is tekinthetjük, hogy a történelmi szempontból például ott ott volt például Vietnámia vagy koreai háború.

Igen. >> Például ami ami a második világháborúban után történt mondjuk Japánnal, ez a amerikaizálódás. >> Ühüm. >> Az a koreaiakkal is megtörtént későbbiekben a hideg háború, vagy ugyebár ugye márár a koreai háborúk során.

Igen. >> És vagy azután így a úgymond amerikai kultúra hatása is eléggé begyűrőződött, nem csak Japánba, hanem Koreába is.

Emiatt is lehetséges, hogy a kapitalizmus ott jobban gyökeret vetett, mint mondjuk Kínában akár, vagy annál >> nyilvánek történelmi okai vannak.

Kínába sokak szerint most sincsen teljes kapitalizmus, hanem egy ilyen államkapitalistaszerű berendezkedés van, ahol igazából a tehát ugyanúgy központi kézbe összpontosul a a vagyon különféle oligarchák meg mindenféle párthoz köthető gazdag üzletemberek révén, de hogy mégis csak azért azt látjuk, hogy az vagy a a kínai ipar az mondjuk sok tekintetben felveszi a versenyt akár az amerikaival is.

Hát hát szerencséjeük van, mert például a amerikaiak mikor kiszervezték Kínába a gyárokat, akkor ők nem számoltak azzal, hogy a kéniak nem csak >> igen hát adaptálták, és nem csak adaptálták, hanem tovább is fejlesztették már ilyen. >> Saját termékkel álltak utána elő. >> Igen, igen.

Úgyhogy ez egy ez végül is egy ilyen reális forgatókönyv, vagy egy ilyen magából vagy magától értetődő visszavágás.

És hát ma már tényleg ott tartunk, hogy hogy Kína abszolút világnagy hatalom.

Ö és hogy mit tud ez a délkorrea egyébként ezen túl is.

És akkor szerintem most már rá csatlakozhatunk egyébként magára a kapitalizmusról való gondolkodásra meg beszélgetésre.

Ö azért is nagyon reflektív társadalom, és azért is mondom ezt, mert Dél-Korea az a a vagy a délkorai filmek azok a filmek, amelyek nem kultúrharcos szempontból közelítik meg >> napjainnak a a alapvetően a tőkemunka tengelyen elhelyezkedő konfliktusát.

Tehát nem azt mondják, hogy vannak jogfosztott kisebbségek, amelyek történelmi okoknál fogva elég tétel jár számukra, hanem azt mondják, hogy hogy vannak munkások és vannak tőkések, és hogy eközött a kettő kaszt között nincsen átjárás és az egyik az folyamatos kiszolgáltatottja a másik félnek, meg alapvetően annak a rendszernek, amelyben élünk.

És ezáltal sokkal több terük van arra, hogy hogy nem tudom, átfogóbban értelmezzék a kapitalizmust.

Hát igen, én >> nem a nem az ilyen technikai meg az ilyen szétetnicizált kérdéseken van a hangsúly, amely mondjuk nyugaton erősen jellemző, hanem tényleg inkább azon, hogy hogy az a kapitalista rend, amelyben élünk, ahol pusztán a tőke felhalmozás számít, az mennyiben szolgálja egyébként az egyéneknek az érdekét abban az adott társadalomban?

Milyen boldogulási formák vannak ebben a társadalomban, és hogy hogyan lehet ebből kitörni, vagy meghaladni egyáltalán ezt a struktúrát.

A Squid Game adásnál mondtam, hogy ez nagyjából egy mondattal úgy szoktam értelmezni, hogy ez a bántalmazók társadalma a Korejában, am ott arról úgy tudsz kitörni, hogyha azzal van egy hegy, és te kegyetlenül megmászod azt, de úgy, hogy közben másokat is, ha kell úgymond lerúgsz onnan, aki próbál a melletted mászni, vagy az utadba kerül.

Szóval feltörhetsz, de nagyon nagy mentális, emberi ára van, mint ebben a filmben is, ahogy láthatjuk, hogy morális értelemben például a főszereplőnk az mennyire sok mindent önként feláldoz pusztán a fennmaradásért, azért az egzisztenciális szintért, ahova egyszer feltört már >> Igen. >> És megteremtette azt, ami neki megfelelő. mármint úgy gondol, hogy megfelelő.

És ez a egész délkorai társadalomnak a leképződése, hogy feltörhesz, de megvannak a bizonyos árai.

Ha meg fent vagy, akkor pedig jogod van ahhoz, hogy a úgymond felsőbb rendűségedet a ahhoz az, hogy te te feltörtél már, vagy ott fent voltál már, aztán lekommunikáld azok felé, akik képtelenek >> feltörni, vagy fel akarnak törni.

Ezért mondom, ez a bántalmazók társadalma ilyen szempontból, mert társadalmi beléjük van nevelve, hogy a tehető tehetősebbek kifejezhetik azt több fajta, többféleképpen is legyen ez verbális vagy fizikai képpen is, hogy ők tehetősek, ők elértek valamit, ami joguk van azt mondani a szegényebb rétegeknek, hogy idióta, nyomorék, szerencsétlen satöbbi, satöbbi, amit ugyebár Ordibán szoktak ezekbe a délkoreai filmekben meg sorozatokba is nem tudom, hogy a délkorai társadalom ilyen-e, hogy ennyire >> én abból abból szűröm le, amit ezekből a gyakkorának a kulturális társadalmi való mutat be. an ami a lényeg szerintem, és amit megmutat egyébként a Squid Gameem egészen jól, és egyébként ez a film is, de mondjuk abban különbözik a kettő, hogy ez a film ez tehát itt nem arról van szó, hogy itt a a emberünk az egy gyártulajdonos.

Tehát ő nem a nem a felső 10000, de még csak a felső 100z-nek sem a tagja valószínűleg ő egy >> középosztály színvonalon élő melós ember, aki ezt a és az ebből fakadó egzisztenciális biztonságot akarja fenntartani és megteremteni újra a családjának.

A Squid Game ezzel szemben meg tényleg azt mutatja meg, hogy nagyon kevés kiváltságosak, tehát tényleg a felső 10000nek a tagjai, azok közül nagyon kevés van.

És valójában azért van nagyon kevés, mert nem azért, mert ne lehetne több hely, vagy mert ne lenne több lehetőség egyébként az emberek előtt, hanem azért, mert a lehetőség alapvetően ebben a kapitalista termelési rendben ez egy illúzió.

És pont azért illúzió, és pont azért marad is illúzió, és pont azért kellenek azok az egyek, akik végül felérnek a jéghelyynek a csúcsára, hogy velük lehessen demonstrálni emberek széles tömegei számára, hogy lám neki is sikerült, akkor lehet, hogy neked is érdemes lenne megpróbálni, de a végén az egésznek az alján ott van az illúzió és a kapitalizmusnak is alapvetően ez a mozgatórja.

Meg hogyha ezt tényleg megint csak a nyugatról beszélünk, az amerikai álomnak is ez a mozgatórója, hogy egyébként neked van egy lehetőséged az életben, azzal úgy kell sáfárkodni, hogy a végén tegyérre ki belőle a legjobban.

Csak csak így nem lehet szerintem alapvetően egészséges mentális pszichés módon élni.

Mert ez megtöri az emberi társadalmakat, megtöri az emberi, megtöri az egyéni pszichét, megtöri az emberi közösségeket, és ebből alakulnak ki aztán azok a konfliktusok, amelyekről te is beszéltél az előbb, hogy itt embernek a farkasává válik.

És akkor ezt nevezhetjük Squid Game-nek, de nevezhetjük gyári hierarchiának, vagy munkai hierarchiának, ahol te egyébként lehet, hogy azonos beosztási fokon vagy, vagy azonos nem tudom, pozícióban vagy egyébként egy másik társaddal, akkor is egymás ellen vagytok hangolva, és egymás ellen vagytok uszítva, mert az előetel feltételei ezt diktálják, és alapvetően Ez az a ördögi kör, vagy ez az ilyen gordiuszi csomó, amit nem nagyon lehet feloldani, ameddig kapitalizmusról beszélünk.

Ez a kapitalizmusnak a sajátos lénye, és a természetéből fakad.

És ebben a fémben is szerintem ez nagyon erősen mutatkozik, vagy vagy megmutatkozik, hogy hogy egész egyszerűen el kell dönteni azokat a határvonalakat, amelyeket képes vagy és hajlandó vagy áthni azért, hogy te fenn tudd tartani a saját magad és a családodnak a jólét.

Igen, ezért is mondják a filmben, azt konkrétan a főszereplő mondja azt, hogy míg Amerikába, ha elveszted a munkád, akkor kicsúszik a lábad alól a talaj, de egy Koreában véged van konkrétan.

Abszolút persze >> en vége van lelőnek otthynak ki kikerülsz abból a merevstruktúrából, amibe beleküzdötted magadat, beletokosodtál esetlegesen, mint a főszereplőnk a a mású, hogy egy középosztálybeli szintre feltörte magát, ott van, onnan kiesik, nem tud visszamenni, mert sok hasonló van, mint ő, és a és ha egyszerűen nem tudja meghallani önmagát, és a rendszer sem támogatja annyira ezeket az embereket, hogy visszakerüljön, mert az újak már annyira annyival jobbak, hogy nem >> hát vagy egy vagy nincsenek kisújak, mert nincs rájuk szükség.

Ugye ennek a filmnek az egyik nagy vívmánya az is, hogy nem csak azt mutatja meg, hogy milyen a cégen belüli hierarchikus viszonyrendszer, és hogy hogyan tapossák egymást az emberek azért, hogy előrébb jussanak, hanem azt is, hogy mi van akkor, amikor egy komplett részleget leváltanak a robotok. >> Igen. >> És te ott vagy, hogy végigdolgoztál egy egy fél életet. egyébként szakmabeliként nem tudsz elhelyezkedni, mert már minden cég nyilván automatizációra állt át költséghatékonysági szempontok miatt, és ott vagy, hogy mi mi kedesz az életeddel 50 évesen két gyerekkel a nyakadon, egy feleséggel meg egy lakástörlesztővel, amit amit reménykedsz, hogy még a te életedben ki tudsz csengetni.

Úgyhogy nyilván ezek a nagyon nagyon szomorú dilemmái ennek a filmnek.

És végül is amit mondasz, abból meg ott van igazad szerintem a az előzőkre visszatérve, hogy a filmnek a végén pontosan emiatt a robotizáció miatt, az a csávó lesz az egyetlen, aki feljut arra a csúcsra végül, >> mert a filmnek a a zárós nitje az, hogy ő gyakorlatilag egyedül, mert már csak egy ember szükséges ahhoz, hogy karban tartsa a gépeket, meg felkapcsolja a villanyt reggel a gyárban, és az végül is ő lesz.

Hát eléggé érdekes módját választja az előmenetelnek, de de végül is bejön neki. >> Igen, mert röviden a kontextus annyi, hogy a főszereplőnk elveszti a munkáját.

Egy papírgyárban volt csoportvezető mondhatjuk műszakvezető.

Igen, >> műszakető >> és ugyebár a speciális szakmájából adódóan keres hasonló pozícióba lévő munkahelyet. viszont kiderül, hogy vannak az írt versenytársai, és miután rájön, hogy a klasszikus versenyhelyzetben interjúzás satöbbi, ott nem tudja kiharcolni magának azt a pozíciót, aminek következtében folytatódhat az az élet, ami az kirúgása előtt volt. jön a másik módszer, hogy versenytársakat szépen kiégtatja, és így akkor ő fog megmaradni egyedül, mint aki befut azért a pozícióért. >> Hát a kiiktatás az konkrétan megöli őket, tehát hogy ez így történik a filmben.

Na és ezek azok a dilemmák ugye nyilván ez egy szélsőségesen, tehát a a az véglet, akik eltolt >> fekete humorral szatirál. >> Nagyon Igen.

Nagyon vicces egyébként, tehát hogy ez nem egy reális…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast”

Miről szól ez az epizód: „NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast”?

Ebben a Mozigrund Podcast adásban Oswald és Márk a "Nincs más választás" című dél-koreai filmet elemzik Park Chan-wook rendezésében. A beszélgetés a dél-koreai kapitalizmust, a férfiasság megélését a munkaerőpiaci változások közepette, és a film társadalmi kritikáját helyezi… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Park Chan-wook.

Milyen témákat érint ez az epizód: „NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast”?

Fő témái: dél-koreai film, társadalmi kritika, kapitalizmus, férfiasság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „NINCS MÁS VÁLASZTÁS - "Ahhoz hogy feltörj, mennyire kell lebontanod önmagad belül?" | Podcast”?

Megjelenés: 2026. 02. 23.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/nincs-mas-valasztas-ahhoz-hogy-feltorj-mennyire-kell-lebontanod-onmagad-belul-po-c6a02d7c

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból