Pertu

A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód

· PT40M24S

Összefoglaló

Dr. Mara Gyöngyvér biológus szerint a mikrobiomunkra ható tényezők, mint az étrendváltás vagy a stressz, lassú változást igényelnek a szervezet részéről, mert a belső mikrobiális közösségnek időre van szüksége a valódi alkalmazkodáshoz.

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 05. 19.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Mara Gyöngyvér
Témák
mikrobiom, étrendváltás, stressz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[harang] A személyre szabott orvoslás a jövő.

Egy szuperorganizmusként tekintünk a mi szervezetünkre.

A mikróbasejtek száma az mondjuk megegyezik a saját humán ember sejtjeinknek a számával.

A tápcsatornánkban él a mikrobiomunknak gyakorlatilag a jelentős része.

Úgy kell a táplálékunkra gondoljunk, hogy gyakorlatilag mi egy közösséget is etettünk a tápcsatornánkban. ráhatása van a mikrobiomnak és a genetikára.

Ezt hívja ma a tudomány epigenetikának.

A mikrobiom kialakulásának a legkritikusabb időszaka az a nullától három éves korig van. pdig onnan is kaphatunk üzenetet, hogy vagy valamit szeretnének, [zene] és a éppen így meg az agyunkban gyakorlatilag megfogalmazódik mondjuk az édesség iránti vágy.

Általában, hogyha valaki mondjuk valamilyen étrendről [zene] átáll egy teljesen más étrendre, akkor ne várja azt, hogy ez egy zökkenőmentes átmenet lesz, mert azért ennek megvan az ideje.

Már 24 óra leforgása alatt a mikrobiom közösség reagál például arra, hogyha rostot fogyasztunk.

Valamikor [zene] a mikrobiom még ennél is sokkal diverzebb volt.

Az antibiotikumokról [zene] két szempontból is a mondanám azt, hogy azért óvatosan bánjunk velük.

Az egyik szempont az a mikrobióm, és a másik szempont az az antibiotikum rezisztencia.

Az élelmiszereink is lehetnek probiotikusak.

Vannak olyan mikróbák, amelyek [zene] egyik szervezetben egyik féle arcokat mutatják, másik szervezetben egy más közösségben másféle arcokat. >> Ez itt a Pertoell Erdély egészségmagazinja.

Közérthetően szakértőkkel, tabuk nélkül.

Van bennünk valami, amit nem látunk, igazából nem is érzünk, de alapvetően meghatározza azt, hogy hogyan működünk az energiánkat, az emésztésünket, az immunrendszerünket, sőt egyre több kutatás szerint már a hangulatunkat is.

Sziasztok, ez itt a Perto Health Erd sokszínű egészségmagazinja.

Ha mondhatok ilyet, saját hivatásom miatt a mai témát különösen nagyon vártam, hiszen a mikrobiomról fogunk beszélni.

Marad Gyöngy vér biológus, egyetemi oktató és kutató, aki a mikróbák is az ember kapcsolatát vizsgálja.

És persze segít nekünk feltérképezni ezt a picit félreesőbb területet, amit szerintem sokan nagyon félreértünk.

Nagyon örülök, hogy itt vagy velünk. >> Szia!

Megtisztelő, hogy itt lehetek, és köszöntök én is mindenkit, és örülök, hogy értő beszélgető partnerem leszel.

Úgyhogy rögtön bele is csapunk úgy a közepébe, hogy ne nagyon szakmázzunk, mert azért itt egyértelműen az a cél, hogy a hogy a mindennapi emberhez szóljunk.

Viszont azzal kezdtem, hogy a területed az sokszor elég félreértet.

És pont emiatt szeretném, hogyha azzal kezdenénk, hogy monddál kérlek köznyelven, hogy mi is az a mikrobiom, és hogyan kapcsolódik hozzánk.

Hát a mikrobiomról elég sokan hallunk itt, ott olvasunk, vagy valahol szembejön velünk, és a nagyon fontos, hogy tisztázzuk, hogy mit értünk ez a fogalom alatt.

Hát eleinte csak azt értették, hogy a kik azok a mikroorganizmusok, amelyek az emberi szervezetben megtalálhatóak.

Tehát, hogy kvázi egy ilyen névsor volt a mikrobiomkutatás területén az, hogy akkor milyen mikroorganizmusokkal élünk együtt.

Tehát, hogy egy szuperorganizmusként tekintünk a mi szervezetünkre, de ma már a bió, tehát a mikrobióm fogalma, az már azt is magába foglalja, hogy ezek a mikróbák mit tesznek, milyen kompetenciákkal bírnak, mi a hoz mi a hozzáadott érték, tehát hogy mit tesznek a szervezetünkben.

Úgyhogy gyakorlatilag a velünk élő mikroorganizmus közösséget és az ők tevékenységét értjük ezalatt.

Nagyon sok helyen olvastam tőled, hogy azzal jössz, mint érdekes tény, hogy most már tudjuk, hogy sokkal több mikróba él bennünk, mint emberi sejt.

Ez a gyakorlatban egyébként mit jelent?

Hát képzeld el, hogy a azért is szoktam sokszor úgy a beszélni erről a témáról, hogy a jelen ismeretek szerint, hogy valóban a humán mikrobiom projektnek ez volt az eredménye, hogy azt mondták, azt állították, hogy tízszer több mikróbával élünk együtt, de közben ez a tény megdőlni látszik, és úgy tűnik, hogy egy az egy az arány.

Tehát, hogy most a mikróba sejtek száma az mondjuk megegyezik a saját humán ember sejtjeinknek a számával.

Tehát kvázi úgy kéne elképzelni, hogy fele ember, fele mikróba.

Nyilván, hogy ne magát a tömegét tekintve ez nem így néz ki.

Ugyanis a mikrobiális sejtek azok lényegesen kisebbek, mint a saját sejtjeink. >> Te hogyan jutottál el egyébként így a mikroba közösséghez?

Körülbelül azt mondhatnám, hogy a egy olyan több mint 10 évvel ezelőtt a úgy kezdett érdekelni, mint mikrobiológus kutatód, de nem nagyon nyúltam akkor míg kutatási területént a mikrobiomhoz, hanem én is olvasgattam a cikkeket, meg így lenyűgözött ez a humán mikrobiom projektnek az eredménye.

Igazából egy ilyen szerelem projekt volt, hogy így követtem, olvastam és a és még volt is talán egy-két előadás, ami amikor erről beszéltem érdeklődő közönségnek, és akkor aztán egyszer csak a megnyílt a terep a kutatási téren is, és akkor így a saját témám vált.

Picit nehéz egyébként szerintem úgy általában beszélni átlagemberrel a mikrobiomról.

Legalábbis hogyha arra gondolok, hogy ilyen nagyon személyes tapasztalatként én a dietetikához úgy kerültem ennyire közel, hogy elkezdett saját magam miatt érdekelni a táplálkozás, de éreztem ennek a hatását.

És ugye mondtam, hogy a mikrobióm hát lényegében nem látszik, nem nagyon érezzük, de hogy akkor akkor mégis mik azok a jelek, amik úgy tényleg arra abba az irányba terelnek, hogy hogy ennyire szorosan összefügg ez az egészségünkkel?

Hát azért sok sok jel van, ami ami mondjuk a vagy hát kutatás aztán meg pláne több, de amúgy a amiatt, hogy a tényleg annyit foglalkoznak vele, szerintem lépten nyomon az emberrel szembe jön és akkor olvassa, hogy hát mennyire fontosak ezek a bennünk élő mikróbák arról, hogy a hogy például meg megőrzik az ő ő egészségét, hogyha egy megfelelő egyensúly tud kialakulni, mert mondjuk helyet foglal el, és nem engedi, hogy a bőrén patogén mikroorganizmusok megtelepedjenek, vagy a tápcsatornájának, a bélfalnak mondjuk az épségét megőrzik, vagy esetleg képesek arra, hogy vitamint szintetizáljanak, vagy a tápanyagot lebontsák.

Tehát, hogy számos szerepük van, és hogyha ez itt egy kicsit valamiért sérül, akkor már kezdjük is érezni, hogy hogy valami nincsen rendben.

Bár mikróbák ugye nem csak a távcsatornában élnek, én most szeretnék egy picit inkább ebbe az irányba elindulni.

És itt nagyon-nagyon érdekel egyébként, hogy mik azok a az elsődleges pontok, ami a táplálkozás és a mikrobiom kapcsolatát így így igazából kimutatja.

Tehát milyen irányba kell valaki igazából gondolkodjon, hogyha esetleg diszkomfortérzetet érez, puffadást érez?

Hát sok minden befolyásolja még ezenkívül a mikrobiomot.

Majd talán erről is szó esik a mai beszélgetés során, de tényleg az egyik leg a erőteljesebb befolyásoló tényező az a táplálkozásunk.

Tehát, hogy igazából mit teszünk a táplálékkal, végigjut a tápcsatornán.

A tápcsatornánkban él a mikrobiomunknak gyakorlatilag a jelentős része.

Ott is a vastag bélben található meg a legjelentősebb része.

És hát ez erről is tudunk már a legrégebb óta és ennek a jelentőségéről.

És akkor természetesen, hogyha az ott élő mikroorganizmusokkal úgy fognak alakulni, változni aszerint, hogy mit adunk nekik enni.

Tehát, hogy egy picit úgy kell a táplálékunkra gondoljunk, hogy gyakorlatilag mi egy közösséget is etetünk a tápcsatornánkban, és attól függően fog ez a közösség alakulni, változni, hogy milyen jellegű vagy milyen típusú tápanyagot adunk nekik.

És a képzeljük el, hogy mondjuk 1000erféle baktérium él itt ebben a közösségben.

És hát ebből vannak olyanok, amelyekből nagyon kevés van, és vannak olyanok, amelyek tömegesek.

És mondjuk az a jó, hogyha azok a tömegesek, akik jót tesznek nekünk valami, jót tesznek az egénységünkre, ugye említetted, hogy akár a kedélyállapotunkat is befolyásolhatják, tehát hogy olyan vegyületeket fognak termelni az élet folyamatai krívén, hogy amit én enni adtam, táplálék, azt lebontja és átalakítja más anyagokká, ugye, és akkor ezek az anyagok felszívódnak a szervezetembe, és ezek mindenféle folyamatban szerepet játszhatnak. kommunikál bél az aggyal mind a két irányba kommunikál az immunrendszeremmel gyulladáscsökkentésben játszanak szerepet tehát nagyon-nagyon fontosak vagy hát persze vitaminok még egyebek ilyen ezek is szintén fontosak és a legkisebb a ilyen táplálkozási szokás az is gyakorlatilag változást tud eredményezni nyilván hogyha az így hosszú távon fenn fenn marad változást tud eredményezni a mikro mikrobiomban és van a mikrobiomban akár egy ilyen szezonalitás is.

Ugye most jövünk ki a téli időszakból, most jönnek a tavaszi zűrtségeknek az időszakai, azért valljuk be, hogy télen nem tudunk olyan változatosan táplálkozni zöldséggyümölcstéren, mint amilyen jó lenne a mikróba közösségünknek.

Úgyhogy egy kicsit ott is alakult a téli táplálkozási szokásunkhoz a mikrobiom, aztán most tavasszal visszaalakult.

Tehát ott ott a szezonalitás az az természetes. >> Mennyire van egyébként ebben szerepe a genetikának?

Itt most gondolok arra, hogyha például egy ugyanabban a családban élő testvérpár, nagyon kevés korkülönbség van köztük, ugyanazt eszik, ugyanannyit mozognak, és az egyikük egy picit elindult már akár a túlsúly irányába, a másik pedig nagyon vékony, kicsi, mozgékony, tehát abszolút teljesen más genetikai hajlamot örököltek igazából.

Itt mennyire befolyásoló egyébként a mikrobiom, tehát fennállhat annak a lehetősége, hogy például az egyik vagy a másikukban esetleg több akár a jobb baktériumokból kap helyet, a másikban pedig inkább a a negatívak, a gátlóak? >> Én a genetika szerepét azt inkább abban a kontextusban látom, legalábbis eddig.

A erről tudok, hogyha egy betegség vagy egy valami, tehát hogy egy hajlamot tud örökölni valaki, vagy egy hajlama van, és akkor annak a kialakulásában, tehát egy genetikai hajlam, egy valamilyen táplálkozási vagy valamilyen ugye valamilyen szokás, és a mikrobióm együttese tud esetleg valamit kialakítani.

Nagyon népszerűek tényleg ezek a akár az ikerkutatások is a mikrobióma tekintetében, és a valóban azt vizsgálják, hogy akkor most hogyan is néz ki az, hogy az életmód az mennyire tudja befolyásolni, hogyan modulálja a mikrobiomot, akkor hogyha az egypetélyű ikreket azért is szeretik, mert ott a genetika ugyanaz, és akkor a genetika abba meg nem szól biztosan bele. >> Úgyhogy a és ráhatása van a mikrobiómnak is a genetikára.

Nyilván nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a géninket fogja megváltoztatni, hanem a géneknek a működését, tehát ki, illetve bekapcsolhat géneket, és a génink működését tudja megváltoztatni.

Ezt hívja ma a tudomány epigenetikának. >> Ühüm.

Itt egyébként, hogyha az epigenetikát vesszük, akkor milyen hosszú idő kell ahhoz, hogy a mikrobiom változni tudjon?

Tehát itt gondolok arra, hogy nyilván számít már az, amit gyerekkorban elfogyasztunk, de hogyha fennáll például egy olyan eset, hogy gyerekkorban á nem szereti a zöldséget, gyümölcsöt, nem eszi, meg nem is erőltetik, és akkor egyszerűen ott van egy 30-40 éves felnőtt, aki mondjuk életében nem kóstolt még paprikát például.

Innen vissza lehet-e egyébként valamennyire táncolni?

Tehát fel lehet-e építeni innen ugyanúgy egy viszonylag diverz mikrobionkultúrát?

Hát a a mikrobiom kialakulásának a legkritikusabb időszaka az a nullától három éves korig van. [horkantás] Igazából ugye az első pillanat az a szülővel való találkozás, a születés pillanata.

Igazából már az anyambe kap valamennyi mikrobiális beoltást a gyerek, de hogy gyakorlatilag a születés pillanatában kap és utána szerzi az első mikroorganizmusokat is.

Ebben az első három évben alakul ki a mikrobióm.

És a a szilárd tápanyagra való áttérés is ekkor van.

Ebben van valamennyi szerepe nyilván a növényi rostoknak is, hogy milyen milyen rostot fogyasztunk avagy nem, de hogyha nincsen valamilyen, tehát az, hogy most a gyerek válogat, nem kóstol meg paprikát, vagy ezt azt abból ne csináljunk olyan nagy esetet, mert valamiért nem szereti, vagy nem nem izlik neki, ki lehet váltani ezt egyéb egyéb a táplálékkal is, és hasonlóan próbáljunk meg neki egyéb zűrtséget vagy gyümölcsöt felkínálni. viszont a felnőtt mikrobiomnál ott egy kicsit már másabb a helyzet, amíg gyerekkorban a kialakulás fázisában elég érzékeny, és mondjuk ott kell különösen odafigyelni akár gyógyszeres kezelésre meg sok mindenre, addig a felnőttkori mikrobiom egy picit már stabilabb.

Tehát ott azért azt elmondható, hogy ott ahhoz, hogy ott valamilyen változást elérjünk, ahhoz egy akárhogyha táplálkozással, akkor egy fenntartott életmód kell, egy fenntartott a valamilyen a diéta vagy egy étrend, ugye, és a ezzel lehet olyan változást elérni.

Az, hogy hogyan alakul a mikrobiom, mindenkinek sajátos, tehát olyan, mint az új lenyomatunk, teljesen sajátos, mindenki egyéni, mert hozzá a családból onnan szerezte, hogy ezt szerezzük a barátainktól, akikkel összeköltöztünk egyetemista korunkban, meg ez az, tehát hogy azért kis mértékben innen-onnan még kerül a mikróba a szervezetünkbe, de [horkantás] a a jelentősebb változást gyakorlatilag a táplálkozással tudunk elérni, mert azt fogja megvált, ztatni azt, hogy a mikróbáink közül melyek azok, amelyek el fognak jobban szaporodni, attól függően, hogy mit adunk ennik. >> Mit gondolsz egyébként a erről a szeretem, nem szeretem dologról?

Mertogy ez most megint egy picit saját tapasztalatból kiindulva.

Én gyerekkoromban ugyanúgy nem annyira szerettem például a zöldségeket, nem is annyira volt fontos.

Igazából sok olyan élelmiszer meg tápanyag van, amit jelenleg például imádok, de ezt valahogy azzal értem el, hogy így így egyszer csak elkezdtem fogyasztani őket, és most már meg egyszerűen igényem van rá.

Én egy picit úgy is gondolom így a saját szakmámból, hogy bár ez nem mindenre igaz, merthogy például egy pacallávest nem fogok megenni azért, mert az agyamban van arról egy kép, ami miatt én arra azt mondom, hogy nem szeretem.

De hogy önmagában például amikor valaki azt mondja a paradicsomra, most abszolút…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Pertu Health

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód”

Miről szól ez az epizód: „A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód”?

Dr. Mara Gyöngyvér biológus szerint a mikrobiomunkra ható tényezők, mint az étrendváltás vagy a stressz, lassú változást igényelnek a szervezet részéről, mert a belső mikrobiális közösségnek időre van szüksége a valódi alkalmazkodáshoz. Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mara Gyöngyvér.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód”?

Fő témái: mikrobiom, étrendváltás, stressz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A mikrobiom titka / Pertu Health 11. epizód”?

Megjelenés: 2026. 05. 19.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/a-mikrobiom-titka-pertu-health-11-epizod-e41cd2ce

Több epizód a Pertu-ből