Podcast a százegyes szobából

Célkeresztben a civilek – s09e07

· PT1H7S

Összefoglaló

A magyar kormányzat ismét a civil szervezeteket támadja, ahogy azt már 2014-ben is tette. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a műsor vendége, aki az Átlátszó stúdiójában beszélget Áronnal és Zolival. A beszélgetés kitér a civil szervezetek szerepére a társadalomban…

Röviden

Műsor
Podcast a százegyes szobából
Megjelenés
2025. 04. 05.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Móra Veronika
Témák
civil szervezetek, magyar kormányzat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — beköszönés 1:27 - mi is történt 2014-ben 7:07 - folyamatosan támadják a civileket 10:21 - A „jó civil” és „rossz civil”
  2. — Civilizáció 41:26 - nemzetközi kitekintés 46:16 - USAid támogatások, a magánfilantrópia hiánya Magyarországon 48:55 - Sz

Ebben az epizódban

[Zene] Sziasztok kedves hallgatók.

Ez a podcast a 101-es szobából következő adása.

Mint ahogy a felvezetőben olvashatjátok, Móra Veronika a vendégünk.

Vera Veronika Móra Vera a vendégünk, az ökotárs alapítója, elnöke vezérigazgatója ügyvezetője csak szimplán igazgatója.

Én azt hiszem, hogy országszerte ismert vagy.

És itt vagyunk az Átlátszó stúdiójában ezúttal, hiszen vendéges adásunk van.

És hát nyilván miért hívtuk a Verát ehhez az adáshoz?

Mert kicsit úgy érzem, hogy a magyar médiában nem sok szó esett arról, ami ami egyrészt elindult, meg majd a láthatáron is van, hogy mintogyha megint szorítanának egyet a civileken, és mintogyha megint 2015-öt írnák, vagy 16-ot, mikor volt a 14 14 ú de telik az idő.

Szóval, hogy egy kicsit úgy érzem, hogy a 2025 az új 2014, amikor is már volt egyszer az, hogy megtámadta ugyanez a kormány a az ökatársalt, és valahogy mintogyha ez lógna a levegőbe.

És szerintem az, hogy pár cikk lejött ebből a témából, mondjuk másfél hónappal ezelőtt, ahhoz képest mintogyha így elfelejtettük volna, holott ez úgy néz ki, hogy húsvétig nagy takarítás lesz.

Szerintem ugorjunk vissza először 144-re, hogy akkor mi történt.

Hú, emlékszel rá? azért nehéz lenne elfelejteni.

Tavaly szeptemberben tartottunk is egy kis megemlékezést az oktatás irodája előtt a belvárosban 14-15-ben na inkább elő egy kicsit hát előrébről kezdeném, mert azért ez első nem elsősorban és nem csak az Ökotás Alapítványról szól, hanem azokról a magyar civil szervezetekről, akik hogy úgy mondjam a magyar Magyarország, a magyar társadalom jobbításáért dolgoznak. tehetik ezt úgy, hogy hogy úgy mondjam, enni adnak az éhezőknek, vagy menhelyre gyűjtik a kutyákat, de tehetik ezt úgy is, hogy rámutatnak arra, hogy mi az, ami a társadalomban, a közigazgatásban nem működik, vagy diszfunkcionális. javaslatokat tesznek arra, hogy ezt hogy lehet-e jobbítani, és általában méve kiállnak azért, hogy akik valamilyen valamiképpen kisemmizettek elesettek gyengébbek legyen, tartozzanak bármilyen kisebbséghez, azok is élhessenek a jogaikkal, azok is tudjanak előrelépni.

Na most ez az, ami keresztűzben áll most már több mint egy évtizede.

Egész egyszerűen az én véleményem szerint azért, mert ugye azt láttuk, hogy a mostani kormányzat regnálásának 15 év alatt hogyan bontotta le, úgymond bontotta le, vagy szállta meg mindazon intézményeket, amik valamilyen módon a kormányzati túlhatalomnak ellentartanának. és mára már nem nagyon maradt más, mint a civilek, meg mondjuk még a független sajtó, akik valamilyen módon kiállnak, megszólalnak, kritizálnak.

Tehát az én megélésem szerint ez az első oka annak, hogy vagy az a legfőbb oka annak, hogy hogy miért PC-zik ki a civileket, és miért van egy úgymond civilellenes hadjárat.

Ennek egyik szereplője vagy elszenvedője az okotás Alapítvány, ami több mint 30 éves múltra tekint vissza, és annak idején a rendszerváltás környékén amerikai filantróp magánalapítványok azért hozták létre, hogy pénzeszközökkel, tehát pályázati úton, adományokkal támogassa az akkor éppen bimbózó zöld civil mozgalmat.

Aztán a működésünk évtizedéje alatt ez a küldetés kibővült, és most már nem csak zöldeknek, nem elsősorban zöldeknek, hanem általában véve a civil szervezeteket támogatjuk, erősítjük azért, hogy ezeket az előbb elmondott funkciójikat jobban be tudják tölteni.

Mi elsősorban egy támogatásosztó szervezet vagyunk, tehát nagy jellemzően nemzetközi donoroknak az ilyen célra rendelt pénzeit osztjuk tovább nyílt pályázati úton Magyarországon.

És tizen tehát a a 10-es évek elején a mi gyakorlatunk, addigi gyakorlatunkban legnagyobb program lebonyolítására megbízást nyertünk.

Ez volt a norvég civil támogatási alap.

És e körül robbant ki egy botrány, vagy nem tudom, hogy a botránya, vagy ügy.

Igen, nevezzük botránynak szerintem. 14 környékén, ahol már ez látható és kimondott volt kormányzati szereplők részéről, hogy alapvetően az a bajuk, hogy a norvég civil támogatási alapban mi tőlük függetlenül a kormány által nem ellenőrizhető módon nyújtunk támogatásokat, vagy nyújtottunk támogatásokat olyan szervezeteknek, akik kiálltak a jogállamiságért, a demokráciáért, a korrupció ellen, a nőkért, a környezetért és hasonló dolgokért.

Tehát már akkor megjelent egyébként egy 13-as lista olyan támogatott szervezetekből, akiket az akkor tehát a kormányzat, az akkori meg a mostani kormányzat nem kívánatosnak titulált.

És aztán ezt követték mindenféle egyéb vádak.

Ez volt az első nagy civil ellenes sajtókampány.

Ami akkor még sokként ért mindenkit.

Tehát 14-ben az a tény, hogy hazugságokat írnak le rólunk, az egy döbbenetes dolog volt.

Ma már ugye hát ki húzza fel a szemöldökételre.

Szóval szóval egyrészt elindult egy ilyen nagy sajtókampány, hatósági vegzállások, különösen a kormányzati ellenőrzési hivatalt az egy kehít használták erre a célra, nem csak nálunk, hanem támogatott szervezeteknél is.

És aztán az egész kicsúcsosódott 14. szeptember 8-án egy rendőrségi házkutatásban, amiután mindenféle bírósági csaták következtek, mert nem akarok belemenni a jogi részletekbe, de fölfüggesztették az adószámunkat, akkor az ellenert indítottunk, a házkutatás jogszerűségét megkérdőjeleztük, ebben igazat is adott nekünk a bíróság.

És aztán végül 15 végén a támogató norvégok és a magyar állam közötti megállapodás eredményeként lezárult ez a történet.

Tehát ennek feltétele volt, hogy minket hagyjanak békén.

De hát addigra az is kiderült, hogy ezek az összes nyomozások meg vádak, ezek teljesen alaptalanok és légből kapottak voltak.

Ez már most jó hosszú volt, és pedig ez egy nagyon rövid kivonata a sztorinak.

Ez nagyon fontos volt, hogy innen indulunk és az látszódik, hogy még nem ismétlődött ez meg, de már a kormányzati narratív jobban nem is a kormányzati, hanem a propaganda médiában ennek egy újabb változata kezd teret nyerni.

Inkább én annyiban helyesbítenék, hogy ez sose is ment el.

Tehát 14 óta voltak mondjuk így nyugalmasabb időszakok és intenzívebb időszakok, de a civilek, mint kormányzati vagy a kormány által kijelölt ellenség, az folyamatosan ott volt.

Tehát ugye ne felejtsék el, tehát a a norvég ügy idején még nem voltak korlátozó jogszabályok, aztán 17-ben hozták a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt.

Ühüm. 18-ban a stopsorost, ami kifejezetten ugye a menekültekkel, bevándorlókkal foglalkozó szervezeteket célozta. 25-ben jött a homofó propagandatörvény.

Tehát nem feltétlenül volt, ami az egész civil szektor célozta, ugye a 17-es törvény, és aztán voltak, amelyek bizonyos specifikus csoportokkal foglalkozó, nekik segítő, őket képviselő szervezeteket támadtak.

És mindeközben a a propagandamédiába való lejáratások azok ö azok teljesen soha nem múltak el.

Volt amikor kevesebb volt belőle, volt amikor több volt belőle.

Szóval én nem azt mondom, hogy megint elkezdődött valami, hanem inkább ez a 10 éve tartó folyamatnak ismét egy intenzív szakaszába jutottunk, ami persze folyamatos eszkalációt jelent, hiszen egyre nagyobbat kell mondani és egyre nagyobbat kell lépni, vagy megpróbálni hát szintet lépni a dolgokban.

Arra van teóriád, hogy most ez miért következett be?

Tehát, hogy miért miért szállt rá idézőjelesen most megint a a kormány a civilekre, vagy most miért ők vannak a fókuszban éppen?

Hát ahogy az előbb mondtam, mert ki más legyen a fókuszban.

Tehát kik vannak még itt ugye könnyű célpont.

Arra gondolsz, a bíró őket is elkezni.

Tehát azért a civilek az egyik fókusz, de ugyanúgy fókusz az újságírók, ugyanúgy fókusz az ellenzék.

Ö tehát mi vagyunk az egyik fókusz ö hogy könnyű célpont-e?

Ö igen, azért, mert önmagában egy civil szervezet az egy kormányzati gépezethez képest senkiér semmi már bizonyos.

Tehát, hogy tehát hogy sem emberi, sem anyagi erőforrásai nincsenek arra, hogy szembe tudjon szállni.

Tehát az egyes civil szervezet az könnyű célpont tud lenni, de ha összefognak a civilek, akkor azért már sokkal nehezebb célponttá válnak.

Tehát az, hogy azok a szervezetek, akik 14 óta folyamatosan keresztűzben vannak, az ökotás, de sokan mások is még mindig itt vannak, léteznek és tevékenykednek, azért az mutatja, hogy hogy nem feltétlen annyira könnyű célpontok.

És ebben az az együttműködésnek, összefogásnak, egymásért való kiállásnak nagyon fontos szerepe van. 17-ben, amikor ugye ez a bizonyos külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény jött, akkor jött létre a civilizáció koalíció, ami egy ilyen mondjuk így véd szövetsége a nagyobb szervezeteknek, ami egy azóta is létező és aktív dolog.

És azt gondoljuk, akik benne vagyunk, hogy ez az egyik záloga annak, hogy mi még mindig vagyunk és és tudjuk folytatni a munkát.

Még egy pillanatra oda visszatérve, hogy az egyedi civil szervezet az könnyű célpont.

Ez azért is nagyon igaz, mert mert a kormányzati propagandában van egy nagyon határozott felosztás, vagy egy szektor megosztására irányuló erőfeszítés. sajnos sikeres a jó civil és a rossz civil, ami egyben kijelöli azt, hogy ki a hogy mi a mondjuk így leg a kormány szempontjából szemszögéből legitim civil tevékenység.

Ez egyértelműen az ilyen nagyon hagyományos, karitatív dolgok.

Gyűjtsünk karácsonyi ajándékot a gyerekeknek, meg az ilyen rekreációs jellegű tevékenységeknek népdalkör meg sakklub, meg mit tudom én.

Tehát aki ezeket csinálja, azok a jó civilek.

Viszont ha valaki aki viszont ezen túllép és valamilyen ügyben érdekérvényesít megszólal nyilvánosan, vírál, akkor ő a rossz civil kategóriába kerül.

És egyébként a jó civilből a rossz civil kategóriába át is lehet kerülni nagyon könnyen.

Ahogy szoktam mondani, hogy odáig rendben van, ameddig egy civil csak megeteti az éhes szájakat, de hogyha esetleg megkérdezi, hogy miért vannak éhes szájak, akkor már a rossz civil kategóriában van.

Ezt egyébként most már nyelvileg is elválasztják, tehát a a rossz civil azok az NGOK.

Direkt ezt az angol rövidítést használják, és nem azt, hogy civil szervezet, ami ugye egy ilyen elidegenítő dolog.

Na, szóval ezt azért is mondtam el, mertogy azt azért látjuk, hogy ez a megosztás olyan szempontból eredményes volt, hogy főként azok a kisebb, jellemzően vidéken működő szervezetek akik függenek a helyi hatalmi viszonyoktól, azok azok sokkal inkább, hogy úgy mondjam, befogják a szájukat.

Tehát rájuk ez sokkal erősebben hat.

Angolul ez a chilling effekt nevű dermesztő hatás. és ők nem állnak ki feltétlenül, nem végeznek érdekérvényesítést, megcsinálják a falunapot, de nem mennek azon túl, nem közösködnek a célbovett szervezetekkel satöbbi, satöbbi.

Nekem úgy tűnik, hogy avval, hogy most március 15-én a miniszterelnök úr arról beszélt, hogy húsvétig így tiszta lesz minden, azért az egy szintlépés.

És ugye most a Kocsis Máté bejelentette, hogy akkor lehet, hogy lesz ezeknek a civil szervezetek vezetőinek még vagyonosodási vizsgálat, vagy tehát hogy megvizsgálják, hogy velük mi a helyzet, ami nyilván én azt gondolom, hogy nincs jelentősége, mert nem ti hordjátok haza a pénzt és nem áll a trezorban a milliók.

De ennek ellenére az egy elég erős jelzés, illetve az, hogyha ha esetleg kiterjesztenék a pártokról szól törvényt a külföldi finanszírozásról, ami azért az egész színát nagyon nagyon nagyon rosszul érinteni, ha jól nyilvánvaló.

Vannak számaid erről egyébként, vagy ezt lehet tudni, hogy hogy Magyarországon a civil szervezetek, nem tudom működésére mennyi pénz érkezik be?

Ö hát vannak statisztikák, csak azért a statisztikákat olyan szempontból egy kicsit nehéz értelmezni, hogy a hivatalos statisztika szerint olyan 53000 körüli egyesület és alapítvány működik Magyarországon, de ebbe beleértendő a helyi sportegyesületektől kezdve a népdalkörökön keresztül mindenki.

Szóval ennek a ennek az 53000-nek most így nincsen meg séróból a szám, de egy olyan körülbelül a fele az, aki sport, szabadidő, kulturális tevékenységekkel foglalkozik.

Tehát nyilván nem a célkeresztben, viszont azt is jó.

És a szektor összbevétele az most nem akarok hülyeséget mondani, mindig összekeveredek a nullákkal. 1000 milliárd azt hiszem ilyesmi.

A nemzetgazdaság 4%-a körül van egyébként.

És azt is látjuk, hogy vagy szóval azt is mutatja a statisztika, hogy az állami támogatás az ebből ilyen 38-40%, ami egyébként nagyjából az európai átlagnak megfelel.

Csak ugye azt is tudjuk, ennek egy jó része nyilvánvalóan a normatív támogatás, tehát azoknak a szervezeteknek, akik valamilyen intézményt tartanak fenn, iskola, öregotthon, akármi, azok ugye kapnak ők is normatívát itt, mert közfelatot lát így van. ezenfnak mindenféle állami támogatási formák a civileknek, de hát ezt újságírok, például az átlátszók kimutatták, hogy hogyan folynak el, vagy hogyan kerülnek fideszes politikusok által alapított, vezetett szervezetekhez.

Szóval, szóval azt látjuk, hogy van egy óriási nagy egyenőtlenség.

A szintén a hivatalos statisztika mondja azt, hogy a szervezetek körülbelül 3-4yed része az évi 5 millió Ft alatti bevétellel működik, ami ugye azt jelenti, hogy vagy tök önkéntesek, vagy mondjuk van egy félállású emberük maximum.

És akkor már akkor már egy rossz úfizetett félállású emberük, és legalább őt őt ezt félában föl tudják venni.

És ez egy nagy szó, de azt mondom, hogy az öt ez ez a kategória.

Szóval, hogy nagyon nagy, tehát a a szektor 34 nagyon pici, akik megkapják az évi 1-200 300000 Ft-ot a Nemzeti együttműködési alapból, vagy a helyi önkormányzattól, vagy az akárhonnan, és ebből összejön ez az állami támogatás.

Viszont a másik oldalon ott vannak azok a szervezetek, akik célkeresztben vannak, akiket ugyan elméletileg nem nincsenek kizárva ezekből az állami pályázatokból, de miután már négyszer nem nyertek, ötödikre már valószínűleg nem pályáznak.

Szóval lényegében véve ezeknek a szervezeteknek hazai közpénzforráshoz jutnia lehetetlen.

Akkor marad ugye a az emberektől való tehát a támogatás adománykérés, ami azért ugye látjuk, hogy egyre jobban terjed, egyre többen, egyre sikeresebben csinál, tehát ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Ökotárs Alapítvány
  • Átlátszó

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Célkeresztben a civilek – s09e07”

Miről szól ez az epizód: „Célkeresztben a civilek – s09e07”?

A magyar kormányzat ismét a civil szervezeteket támadja, ahogy azt már 2014-ben is tette. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója a műsor vendége, aki az Átlátszó stúdiójában beszélget Áronnal és Zolival. A beszélgetés kitér a civil szervezetek szerepére a társadalomban… Az epizód a Podcast a százegyes szobából című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Célkeresztben a civilek – s09e07”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Móra Veronika.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Célkeresztben a civilek – s09e07”?

Fő témái: civil szervezetek, magyar kormányzat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Célkeresztben a civilek – s09e07”?

Megjelenés: 2025. 04. 05.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/podcast-a-szazegyes-szobabol/celkeresztben-a-civilek-s09e07

Több epizód a Podcast a százegyes szobából-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból