Porkoláb Gyöngyi

PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI

· PT35M21S

Összefoglaló

A Campus Fesztiválon rögzített beszélgetés apartnerségről és a fejlődésről szól. Puskás András (MBH Bank) és Miklós Völgyi Péter (Debreceni Campus Nonprofit Kft.) az értékalapú együttműködésről, a pénzügyi edukációról és a brandépítésről értekeznek. Fókuszban a fesztiválélmény…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 08. 09.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Puskás András, Miklós Völgyi Péter, Porkoláb Gyöngyi
Témák
partnerség, fejlődés, pénzügyi edukáció, brandépítés, fesztiválélmény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Folytatódnak a Woman beszélgetések, amelyek izgalmas vendégekkel érdekes témák mentén zajlanak.

Ez alkalommal két olyan fiatalember a vendégem, akik nélkül azt lehet mondani, hogy nem jött volna létre az a fesztivál, amellyen most részt veszünk.

Partnerségben fejlődni címmel beszélgetünk Puskás Andrással. >> Szervusz András, aki az MBH bank egyik alelnöke, egyébként pedig a kampusz fesztiválnak az egyik támogatója. és Miklós Völgyi Péterrel, aki régi kollégám, a debreceni kampusz Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője.

Mindig el szoktam mondani, hogy Pál László a másik, egy más feladatkörben itt szaladgál a fesztiválon.

Szóval itt ül egy bank, ugye a bank általában a stabilitást képviseli, a fesztiválok meg a szabadságot.

Hogyan hozható ez összhangba, partnerség szintjén?

Nem húzza-e valamilyen irányba egyik a másikat?

Akár pozitív vagy negatív dolgot is lehet, vagy olyan negatív dolgot, amiből tudtok építkezni?

Tát mindenkinek kell egy bank, mindenkinek kell egy jó bank.

Így a kampusz fesztiválnak is.

Ugye manapság pénzügyi partner nélkül nem is szokott nagy fesztivál létrejönni.

Nyilván szükség van arra, hogy hogyan tudunk bankkártyával fizetni, hogyan tudunk a telefonunkkal fizetni, hogyha meg akarunk hívni valakit egy jó sörre.

Erre is szükség van, ehhez is szükség van egy bankra, de természetesen ahhoz is, hogy megteremtsük azt a pénzügyi hátterét a kampuszfesztiválnak, ami professzionális működést tesz lehetővé, hiszen ez egy cég. aki ezt működteti.

Ezt a céget ki kell szolgálni egy banknak.

Mi vagyunk az a bank, aki kiszolgálja.

És hála Istennek már nem csak a kampuszfesztivált, hanem Debrecen életének számos pontján jelen vagyunk.

Csak hagyok még muníciót a későbbi kérdésekre is. >> Mindenképp ugye azt mondtam, hogy szabadság a fesztivál.

Biztos sok szót lehet még társítani a fesztiválok mellé is, nyilván a kampuszfesztivál mellé is.

Így van ez, Peti, hogy ez szabadság, illetve az, amit mondtam, hogy stabilitás egy bank, az AD-e fesztiválszervezőknek egyfajta olyan támaszt, ami jó is néha, meg aztán ki tudja, hogy merre lehet belőle tovább lépni?

Persze, hát a kollégáim meg a akik nagyon odafigyelnek arra, hogy pontosan évről évre mit csinálunk, hogyan fejlődünk, tudják, hogy az MBH nekünk egy egy friss kapcsolat egyébként, mert eddig egy másik pénzügyi szolgálatóval dolgoztunk, de a debreceni jelenléte miatt a bank gyakorlatilag szerintem tökéletes a további jövőnk felépítéséhez.

Nyilván tudjuk azt, hogy egy teljesen professzionális bankról van szó.

Nem állnánk szóval csak úgy bárkivel.

Nyilván amikor Andrással leültünk beszélgetni arról, hogy kinek mi az elvárása ezzel a fesztivál kapcsolatban, akkor nagyon-nagyon sok mindenben egyet tudtunk érteni, hogy az MBH szeretne a fiatalokhoz minél közelebb kerülni.

Minden banknak fontos az, hogy a abban a világban, amikor gyakorlatilag rengeteg pénzügyi szolgáltató, gondolok itt alternatív szolgáltatókra van a a piacon, akkor ők azt a legfogékonyabb korosztályt hatékonyan tudják megszólítani, ami egy fesztiválon ugye tömegében jelen van.

Hogyan tud egy bank a fesztiválozó fiatalokhoz szólni?

Ez mindig nagy kérdés, ugye, hogy miként értik a fiatalok a bankolást, egyáltalán a bankkártyahasználatot, azt a fajta gazdálkodást, ami nyilván célja az NBH banknak is, hogy edukatív módon már a fiatalokat is megszólítsa.

Hogyan, miként van erre lehetőség?

Egy bank tud mondjuk a nagy színpad közelében úgymond verbuválni? >> Nehezen nehezen.

Ezzel próbálkoztunk néhány évig más fesztiválokon nagyon nyögvenyelősen ment megmondom őszintén.

Úgyhogy ezt ezt fel felhagytunk ezzel, de ettől még maga a pénzügyi edukáció az egy nagyon fontos dolog, csak nem biztos, hogy fesztiválokon kell ezt megvalósítani vagy elmélyíteni.

És a fiatalok, mint célcsoport valóban, ahogy te is említetted, nagyon fontos számunkra.

És ilyen szempontból az NBH mint brend jelenik meg.

Ugye sokszor vitatkozunk házon belül is, hogy érdemes-e a brend építés céljából valahol megjelennünk és szponzorként kvázi fizetnünk ahhoz, hogy hogy ez a brend megkapja a fiatalok által kedvelt titulust, vagy pedig konkrét termékekkel kampányoljunk, legyünk jelen, reklámozzuk.

Ugye egy fesztivál nem alkalmas arra, hogy sok jelzálokhitelszerződést fogunk kötni.

Nem valószínű. >> Nem valószínű, szerintem sem.

De arra viszont nagyon alkalmas, hogy a a brendet bemutassuk, és hogy a brendhez társítsák azt a fiatalos, lendületes szabadságiránti érzést, zenét, táncot, bulit, mindent, ami pozitív brendértéket ad NBH-nak.

Tehát a fesztiválokon, itt a kampuszfesztiválon, különösen mi ezt keressük.

És ugye sokat beszélgettünk arról, hogy miben miben különleges a kampuszfesztivál a többi fesztiválhoz képest.

Én ezt próbálom teljesen objektívan tekinteni.

Tekintettel arra, hogy nagyon szeretem Debrecen, de nem vagyok ide valósi, és nagyon sokat járok Debrecenbe, de nem vagyok ide valósi.

Ezért talán egy kicsit objektívabban látom a a kampuszfesztivált a többi fesztiválhoz képest.

Ugye Kósa Lajos képviselő úr azt mondta, hogy kampuszfesztivál a legjobb fesztivál Magyarországon.

Én inkább >> polgármester úr meg azt mondta talán a sajtótájékoztatón, hogy az Origó. >> Az origó.

Én pedig úgy fogalmaztam, hogy a legszerethetőbb fesztivál.

Tehát én én azt érzem a kampusz fesztiválon, amit régen éreztem más fesztiválokon, amik ilyen nemzetközivé, nagyon nemzetközivé kinőtték magukat a hosszú évek során, és eltolódtak inkább a külföldi dominancia irányba, a hazai dominanciából, legyen az előadó vagy akár a résztvevőknek a köre.

És a kampuszon pedig meg mindenki megtalálja ugyanazt a családias, szerethető légkört, ugyanazokat a az embereket, akikkel szívesen találkozik, akikkel akár ha meghívják egymást egy sörre, akkor nagyon szívesen ott marad és leragad valahol és beszélget.

Tehát én azt gondolom, hogy ez ez egy nagy érték.

Ezt nem szabad elveszteni vagy elfelejteni a majd a fejlődés során, mert nyilván a kampusz is fejlődik.

Mihez értékhez próbáljuk az MVH brendet társítani?

És ezt ennek az előnyeit szeretnénk ezáltal kihasználni. >> A fesztivált 17-éve építi az a csapat, aki azt lehet mondani, hogy évről évre próbál hozzátenni valamit ahhoz, hogy valódi közösség élmény legyen, hogy élmény legyen, és a zenei fellépőkön túl tényleg mindenki meg tudja találni a találkozást.

És azt mondom, hogy itt nyilván a színfalak előtt nagyon szép ez a partneri kapcsolat, de hogy lehet, hogy izgatná az embereket és talán engem is, hogy mi van a színfalakon túl egyáltalán, hogy kezdtétek el ezt a fajta közös gondolkodást.

Most itt András meséltél néhány olyan dolgot, ami egy brendépítés és kapcsolódás valamilyen módon.

Hogyan találtátok meg ezeket a közös értékeket?

Felhív telefonon téged, Miklós Fölgyi Péter, hogy hát nem gondolkodtok-e valami szponzori dologban? lenne itt egy ilyen elküldjük ezt a csomagot, hogy történt ez?

Mi szükséges ehhez, hogy valódi partneri kapcsolatok alakuljanak? >> Nagyon jó a kérdés, de igazából én ezt organikusan nézem mindig.

Tehát én azt mondom a kollégáimnak is, hogy nem szabad semmit sem erőltetni, tehát ne erő ne legyen izzadságszaga, ne foljon az orrunk vére, amikor valami mellé odaállunk.

És ez a kampuszfesztiválon tipikusan meg tudott valósulni ez az organikus fejlődés, mert ugye mi történt? szoktam emlegetni.

Ennyi műhelytitkot így elárulhatok, hogy volt egy négyszem közti beszélgetésem hosszú évek évekkel ezelőtt polgármester úrral, Pa László barátommal, és azt mondta nekem, hogy András, túl sok mindent akartok egyszerre.

Legyen ez egy stepb step építkezés Debrecenben, az NBH banknak, és érezze mindenki ennek az előnyeit, és próbáljuk ki a egymáshoz fűződő viszonyunkat, a kapcsolatépítést.

És most már számos pontján itt vagyunk a város életének.

Itt vagyunk négy bankfiókkal, 10 ATM-mel, az nyilván a banki kiszolgálás.

Most nyitunk pár nap múlva egy új fiókot, például a Debrecen Plázában, ami egy 11 fős legnagyobb fiók lesz, amit létrehozunk.

Debrecen értékének és erejének megfelelően kell a mi képviseletünket is bemutatni itt és megmutatni Debrecenben mindenkinek.

Ugye ez egyik lába a történetnek, a másik lába, hogy Debrecen város, mint önkormányzat és intézményei és cégei banki kiszolgálását megpróbáltuk megnyerni pályázatokon, hiszen ez egy tender mindig, hogy győzzön a jobb, ki adja a jobb ajánlatot, ki a jobb, és ebben tudtunk nyerni.

Tehát ott vagyunk már Debrecen város és intézményeinek.

Azt csak jelzem, hogy Debrecen egy olyan város, hogyha ezek a kapcsolódások, kötődések létrejönnek, akkor azért ezek bővülni tudnak. >> Peti, hogy látod ezt?

Ugye ahogy András mondta, ez azért évekre nyúlik vissza, legalábbis az előkészítése ennek a fajta együttműködésnek.

Te személy szerint miért örültél el annak, hogy az MBH bank itt van és valós partnerként jelenik meg a fesztiválon? >> Tudni kell azt rólunk, hogy eléggé hűséges tíusok vagyunk.

Az összes partnerünkkel kapcsolatban azt el lehet mondani.

Pepsi soproni >> bizony. >> Hát a Pepsivel szerintem 30 éve lassan, hogy együtt dolgozzunk.

Guarana, hát az a Pepsinnek a energiaitala egyébként.

Amúgy a banki partnerünk is sokáig egyébként egy másik szolgáltató volt, de gyakorlatilag elértünk egy olyan pontra, hogy az NBH-nak Debrecenben olyan súlya kezdett el kialakulni, hogy úgy éreztük, az MBH részéről egy még aktívabb és egy még mindenki számára gyümölcsözőbb kapcsolatot tudunk kiépíteni.

Én azt gondolom, hogyha minden olyan partnerünkkel, akiket felsoroltam, nagyon-nagyon régen együtt dolgozunk, akkor hogyha egy döntést egyszer meghoztunk, akkor nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon rossz dolognak kell ahhoz történni, hogy ezt most hirtelen megint váltsuk.

Tehát én nagyon bízom abban, hogy egy felelős döntést hoztunk és 10 év múlva Andrással ugyanígy így fogunk kücsörögni és beszélgetünk arról, hogy már 10 éve együtt dolgozunk. >> Így legyen. >> Melyek a legnagyobb kihívások itt?

Ugye az előző napokon beszélgettem több olyan egyetemi vezetővel is, aki egyik ő pont Debreceni Egyetemnek a kancellárja, aki a kezdetektől hát ha lehet azt mondani, ilyen jógazda szemével kísérgeti a fesztivált.

Ugye Bát Zoltánról van szó, aki ugye felvetette így egy félmondat erejéig, hogy a zenekaroknak a drágulása azért sokszor megnehezíti a fesztiválok helyzetét.

Látjuk a magyarországi vagy hazai fesztiválpiacot.

Melyek azok kihívások, amelyeket ti láttok ilyen módon?

És ez a fajta erős partneri kapcsolat hol tud összezárni ebben?

Hiszen a külső gazdasági helyzet is tud azért úgy alakulni, hogy szükség van arra, hogy esetleg egy más stratégia mentén is gondolkodjatok? >> Te most a Porkolá Gyöngyi podcast adását hallgatod.

Ha szeretnél ehhez hasonló tartalmakat, iratkozz fel, lájkold vagy dislikákold a tartalmat, kommentelj, mert kíváncsiak vagyunk véleményedre.

Ezzel nemcsak az algoritmus segíted, hanem minket is, hogy elérhessünk minél több hallgatóhoz, nézőhöz, de legfőképpen, hogy minél több és érdekesebb történeteket mutassunk be.

Keresd Porkolábgyöngy a Spotify-on, a YouTube-on, kövess minket az Instán és a Facebookon is. >> Hát én eről egy pár szót szívesen mondok, mert elmondtam most sok több sajtótermékben is egyébként, hogy hogy a fesztiválok azok sajnos most egy válságos időszakot élnek.

Mi nem annyira még, de mi is kezdünk egy kicsit rosszabbul kinézni eredményesség szempontjából.

Az az, hogy mondjuk azt, hogy kettő.

A gazdasági helyzet, ami tudjuk, hogy lehetne azért volt már jobb, mint most úgy általában a világban, ami Magyarországra is kiadt.

A másik pedig az, hogy megnéztük kollégáimmal, hogy három éve a magyar zenekarokra mennyit költöttünk, és ebben az évben a magyar zenekarokra mennyit költöttünk. 100%-kal drágult az áruk a magyar zenei programcsomagnak. míg a belépők ára 30-35%-kal nőtt három év alatt.

Tehát olyan elképesztő nagy különbség van a zenekarig gázsikban, amiket már belépőkből nem tudunk finanszírozni.

Ezt ezt ki kell ki kell, hogy jelentsük, hogy van egy olyan belépő árszint, ami fölött már egy átlag debreceni, Debrecen környéki fiatal nem fog eljönni a fesztiválra. viszont, hogyha olyan döntést hozunk, hogy mondjuk kihagyunk az általuk szeretett, nem tudom 20 legjobb zenekarból hatot, akkor lehet, hogy megforulunk mit tudom én, 40 millió Ftot, de lehet, hogy el fogunk veszíteni mondjuk 20%-nyi vendéget.

Magyarul nekünk egyébként előre kell menekülni és az ilyen kapcsolatokból kell olyan támogatói forrásokat bevonni, amelyek gyakorlatilag abban segítenek, hogy a belépő árak nagyjából tartása mellett egy olyan közeget teremtsünk, ahol a partnerek is nagyon jól érzik magukat velünk.

Tehát, hogy úgy érzik, hogy érdemes a fesztiválba invesztálni, és ez a közös öröm, ez fenntartja a fesztivál további éveit, és akár a fejlődésünkhöz is segíthet.

Nyilván ezt információként hozzá lehet tenni, úgy talán a kampuszról szoktuk mondani, hogy a legtöbb hazai zenekart felvonultató nyári zenei fesztivál.

Tehát ennek tükrébe látva, hogy mi azért megtesszük azt, hogy tényleg feltörekvő fiatal zenekarok tömkelege is megjelenik, és látszik, hogy fejlődik évről évre itt a a fesztiválon.

Tehát ez a küldetés, ha megvan egy szervezői gárdában, akkor valóban ezek a számok nagyon érdekessé teszik, hogy mi mentén léphetünk előre, hogy >> hát óvatosnak kell lennünk, ez tény, de de mindig hiszünk magunkban.

Meg hiszünk abban, hogy még az is lehet, hogy most, hogy így éppen süt ki a nap, és majdnem esett az eső, és szinte biztos volt tegnap is, hogy esni fog az eső, hogy olyan, mintogyha valaki így fentől így fogná a kezünket évek óta.

Ebben van, aki hisz, van aki nem.

Én igyekszem ebbe egyébként tényleg hinni és egyébként ettől még lehet, hogy ma megázunk, nem tudom, de abban hiszek, hogyha sok ember akar valami jót cselekedni, vagy jót csinálni, az általában valami olyan energiát kap, amit hívhatunk, nem tudom, karmának, sorsnak, Istennek.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI”

Miről szól ez az epizód: „PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI”?

A Campus Fesztiválon rögzített beszélgetés apartnerségről és a fejlődésről szól. Puskás András (MBH Bank) és Miklós Völgyi Péter (Debreceni Campus Nonprofit Kft.) az értékalapú együttműködésről, a pénzügyi edukációról és a brandépítésről értekeznek. Fókuszban a fesztiválélmény… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Puskás András, Miklós Völgyi Péter, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI”?

Fő témái: partnerség, fejlődés, pénzügyi edukáció, brandépítés, fesztiválélmény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „PARTNERSÉGBEN FEJLŐDNI”?

Megjelenés: 2025. 08. 09.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/partnersegben-fejlodni-3c5c22c7

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból