Prospero Könyvpiaci Podcast

A Kirtsaeng - Wiley per és más jogi érdekességek a könyvpiacról

· PT49M31S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast vendégei, Janzer Frigyes és Mózes Krisztián, a könyvpiac nemzetközi és hazai jogi érdekességeit vitatják meg. Az adásban szó esik a Supap Kirtsaeng és a Wiley kiadó közötti perről, amely az egyetemi tankönyvkiadókat érintette. Kitérnek a Hachette és…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2024. 07. 10.
Hossz
50 perc
Témák
könyvpiac, szerzői jog, mesterséges intelligencia, tankönyvkiadás, digitalizálás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

el fogjuk tudni játszani azt a játékot hogy hagyunk egy néhány másodpercet mindig az ügy ismertetése után és mindenki magában eldöntheti hogy szerinte ki nyert és ez a kirzang ez ilyen közép ófel német írásmód szpá kirzang ez egy tojföldi fiatal ember egyébként a per tárgya szerint a google jogosulatlanul szkenelt be és digitalizált mint egy 20 millió könyvet és odáig elment a dolog egyébként hogy a martinnak a trónok harcának a hatodik és hetedik kötetét a biztonság kedvéért megíatták [Zene] gpt-vel ez a prospero könyvpiaci podcast a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról [Zene] egy könyves podcast ami nem könyvekről szól hanem azokról akik kiadják eladják és megveszik [Zene] őket a 10 epizódban janzer figyes és mózes krisztián az elmúlt évek jelentős külföldi könyvkiadói jobbvitáiról beszélgetnek szeretettel üdvözöljük a prospero könyvpiaci podcast hallgatóit legújabb adásunkban állandó beszélgetőtársammal janzer frigyessel fogunk beszélgetni egy olyan perről egy olyan ügyről amiről tulajdonképpen én sem tudok sokat és itt el kell álluljak egy kulisszatitkot hogy kivételesen erre a podcastre most én nem készültem semmit sem szándékosan azért hogy engem is őszintén meglephessen az ügy kimenetele mert én sem tudom azt hogy mi lesz a vége a pernek úgyhogy én hát is adnám frigyesnek a szót hogy hogy mutassa be itt a a az ügy szereplőit illetve az alapállást és azt is hogy pontosan miért is választottad frigyes ezt a témát a mai podcast fő motívumává én is köszöntök minden hallgatónkat próbáltunk egy olyan vagy próbáltam egy olyan címet adni a podcastnak amire ha ránéz valaki akkor körülbelül 1000 emberből 999 nem tudja hogy ez mi de ugyanakkor mégis érdekes a dolog tehát én régóta a fejemben volt hogy beszéljünk erről de hát nyilván nem akartuk az első második epizódban ezzel kezdeni mert ez annyira speciálisnak tűnik ez a téma tehát megnéznénk részletesebben ezt a kirzengwi lippert és utána még mondanék néhányat és és mivel nem készültél és ez nagyon jó így ezért el fogjuk tudni játszani azt a játékot nem csak veled hanem a hallgatóinkkal is hogy hagyunk egy néhány másodpercet mindig az ügy ismertetése után és mindenki magában eldöntheti hogy szerinte k kinyert az adott perbe aztán majd megmondjuk az eredményt kivélve az utolsót ahol még nincs eredmény ez egy egyre izgalmasabb egyébként tehát ugye ez két két név ez a ha jó sejtem ez a kirzang és a wiy wiley igen igen és ez a kirzang ez valami egyébként ilyen köz közép ófel német írásmódal teht nem igen ez spá kircang ez egy toajföldi fiatalember egyébként ó én azt gondoltam én ezt teljesen elhittem ez valamien és tényleg ja igen igen igen nem de hogy hogy ez ez egy tehát én holland történeti szövegolvasás órán simán ez ez ez előett volna igen igen íy elsőre nehéz eldönteni hogy ez ez ez honnan származik ez a név jó és hát akkor a a wiy az pedig egy jnboiley and s az egy nagyon régi 1807 óta működő amerikai eredetű kiadó amelyik a világon sok helyen van jelen most már nem csak amerikában hanem természetesen angliában ausztráliából és máshol tehát ez egy nagyon fontos kiadó de majd itt még más kiadók is szóba jönnek mielőtt azonban belekezdenénk mivel ez egy szakmai podcast azt gondoltam hogy legalább egy percig legyünk unalmasak nagyon unalmasak mielőtt belekezdünk hát szerintem már több perce megy az podcast úgyhogyigen igen de hogy most a következő egy perc lesz udalm jó tehát azt mondanám hogy ilyen célközönség szempontjából háromféle kiadót különböztetnék meg az első az a tipikus az amire általában gondolunk az a könyvesbolti forgalmazásra célzó kiadó ez lehet persze online könyvesbolt is de olyasmi ami amit tipikusan ilyen módon vesznek meg az emberek aztán van egy másik ami már kevésbé nagy példány számba megy el ezek tudományos és szakkönyvek ez is lehet hogy könyvesboltba megy el persze de de nem ugyanaz a fajta tömeges sikerre számot tartó könyv és akkor vannak az oktatási könyvek és itt majd most erről fogunk beszélni és nyilván ebben lehet alsófokú oktatás középfoktó oktatás amiről mi beszélni fogunk az egyetemi tankönyvek és tulajdonképpen ilyen magyarországon majdnem hogy azt mondanám hogy nincs tehát persze vannak egyetemi kiadók meg más kiadók és előfordul hogy tankönyvként használják a könyveiket de míg mondjuk középiskola vagy általános iskolai tankönyvet elég sok kiadó adott ki régen most már kevesebb mert ez egy állami monopólium lett lényegében és a piacon kívül van az egyetemi tanköny magyarországon nem állami monopólium csak éppen nem nem nem komoly üzlet ellentétben más országokkal például az egyesült államokkal vagy bár itt a méretgazdaságossággal van ez összefüggésben azzal és a fizetőképességgel tehát magyarországon nem lehetne előírni azt hogy sok 100 dollárért vásár janak mindenfélévben tankönyvet a hallgatók az egyesült államokban meg ezt elő lehetett írni és akkor egy picit visszatérve magára a történetre ez a kircáng nevű fiatalember 1997-ben ment aföldről a cornel egyetemre itt többféle forrás van az egyik szerint phd-t szerezni a másik szerint egyetemi tanulmányokat folytatni szerintem ez az utóbbi az igaz és ahogy beiratkozott az egyetemre nyilván előírtak neki tankönyveket és azt vette észre hogy ezek a tankönyvek ezek meglehetősen drágák viszont nem olyan drágák ugyanezek a tankönyvek tejföldön ühüm és megkérte a rokonait hogy legyenek szélesek akkor vegyenek könyveket és küldjék el neki az egyesült államokba majd rájött hogy ebből igazából üzletet is lehet csinálni és hát ezt vitatott hogy milyen értékben adott a könyveket de nagyjából az 100000 dolláros érték volt ezt mind a két fél vitatta nyilván az egyik keveselta a másik sokkalta táz ilyen milliós milliós tételő t milliós tételbe adott el így könyveket a az e tehát ez egy ilyen reexort tulajdonképpen tehát elvileg ez ha ha jól sejtem itt a könyvekkel az történt hogy kinyomták őket kábé amerikában elvitték thaföldre is meg mindenhova és utána onnan thaföldről visszahozta amerikába és még mindig neki volt haszna igen a azt nem hiszem hogy amerikában nyomták már akkor se egyébként igen tehát hogy de egy amerikai kiadó ki kiadta egy amerikai kiad el adta földön megvette és visszahozta amerikába és eladta drágábban vagy olcsóbban mint ugy igen és hát ez a fiatalember adta el az ebay-en olcsóbban de úgy még mindig nagyon megérte neki is meg azoknak akik megvették egyébként ez a piac ez a legnagyobb ez a fajta piac ez indiában volt egyszerűen a mérete miatt meg amiatt hogy ott nagyon sokan tudnak angolul sok egyetem van sok egyetemista tehát mi is beleszoktunk vagy belefutottunk sok abba hogy indiai könyveket kérnek a mi ügyfeleink nem feltétlenül lehet behozni hiszen van egyfajta korlátozás rá hogy azt az indiai piacra adták ki akkor van baj hogyha nincs más verziója a könyvnek üüm az indiai piac a legnagyobb ilyen szempontból és itt úgy kell elképzelni a dolgot hogy vannak ezek a alapjában véve nagy amerikai kiadók amelyek szeretnének eladni olyan piacokon is ahol nincs olyan fajta fzetőképes kereslet amely náluk de a könyv előállítási ára alapján nyilván eladható a könyv mondjuk töredékáron is ötöd áron is bizonyos piacokon irtózatos nagy mennyiségben és ilyen szempontból valószínűleg tejföld az nem a legelső ilyen piac volt de mivel ott sincs olyan fizetőképes kereslet mint az egyesült államokban ezért tájföldön is olcsóbban adták a könyvet egyébként ha a magyar piac felé szánták vagy akár európai piacok felé ott is állt ban alacsonyabb árakat alkalmaztak és bocsásd meg csak hogy jó jól értsem a tehát azok az ügyféek akik nálatok indiai könyvet keresnek akkor az azt jelenti hogy hogy amerikai könyvet keresnek né téleg indiait keresnek de de előfordul hogy kinéznek az internetről valamit és megkeresik ugyanazt a könyvet ezt hozzá kell tenni hogy más isbn száma van mert nyilván a az indiai piacra más isbn számmal adják ki és azt látják hogy hát nem tudom én mondjuk 12 dollárba kerülne és egyébként meg amerikában meg 120 dollár és akkor ti ezt nem is tudjátok beszerezni hivatalosan nem hiszen az az indiai piacra van gyártva az a könyv de most egy majd erre még egy egy mondattal visszatérhetünk csak előbb elmondanám a teljes történetet és akkor leadhatnád a tippedet is szóval az az történt hogy a wiley megelégelte ezt a dolgot a wiy tankönyvkiadóként sem jelentéktelen nem a legnagyobb ne nem a legfőbb profilja talán de de sok tankönyve van egyetemi tankönyve és 2008-ban tehát azért elég sokat várt több mint 10 évet beperelte a kircangot ja addigra azért elég jól élt ebből a bizniszből ha jól ctem igen szerintem is ez ez hozzájárulhatott a az amerikai nem tudom mennyire drága életnek a viteléhez és a wiy két alacsonyabb szintű bíróságon megnyerte a pert nyilván az amerikai jogtulajdonos sérelme volt a hivatkozás és ez még nem a végeredmény tehát most a végeredmény az volt hogy ez egyébként egy wiley kircáper volt hiszen a wiley volt a felperes majd a kircánk felebbezett és a dolog elment az amerikai legfelsőbb bíróságig amely 2013-ban tehát azért elég lassan öt év alatt jutottak el idáig hozott egy döntést na most erre akkor tippelhetsz hát én úgy tudom hogy a magyar jogrendben ez úgy szokott lenni statisztikák szerint ha jól emlékszem hogy a 60%-kát változtatja meg a másodfokú bíróság az első fokúak és ahhoz hogy ez egy jó sztori legyen én azt gondolom és nehogy ne legyen annyira unalmas mint amennyire akár lehetne és nem szerintem ez tök érdekes egyébként remélem a hallgatók is így gondolják tehát én azt gondolom hogy itt akkor mégis csak a kérzánk javára télt a legfelső bíróságen íg egy doktrina itt nagyon jogi kérdésekbe nem fogunk belemenni de merthogy nem is értünk hozzá de ez ez egy könnyen érthető dolog lesz first sale doctrine tehát az első előadás doktrinája ami azt mondja ki hogy a jogtulajdonosnak az első előadásra van joga tehát magyarul azt befolyásolhatja hogy mi történik tejföldön hogy mennyiér adja mennyérre adja el tföldön vagy de utána amikor már valakinek a birtokába kerül akkor már ő úgy adja el ahogy akarja és ott ahol akarja és nincs földrajzi korlátozás tehát a 2013-as döntés végülis a kircánnak adott igazat jó itt akkor gyorsan egy egy autóipari párhzamot hadd mondjak az a toyotát szokták azzal megvádolni hogy ő ilyen milíciákat lát el mert igazából toyota land cruiserekkel közlekedik egész afrika és az összes terrorista arra hegeszti rá a ilyen mindenféle nem tudom gépkarabélyokat meg akármicsodákat és akkor itt is a toyota mindig mondja hogy ő azokban az országokban nem is ad el meg mit tudom én és hát nyilván itt is az történik hogy ők eladják valahol és aztán meg ezek összeszedik és elviszik afrikába tehát hogy igen amikor az észak-koreai diktátor nem tudom én mercedesszel jár mert nyilván ők azért nem tudnak összeraknies kocsit most nem tudom konkrétan ez van-e akkor se a mercedes adta el neki igen és az összes filmben is ezt lehet látni egyébként igen azért lépte nyomon vannak ilyen ilyen dilemmák itt arra is kell gondolni hogy például a könyvtári kölcsönzés videó kölcsönzés am most már egyre kevésbé érdekes most most itt a fizikai hordozóval létező videók de akár eladása sem olyan amit korlátozni lehet ilyen értelemben tehát ezeket a szerzői jog a az amerikai szerzői jog sem védi egyébként e-könyvekre nem vonatkozik a szabály tehát annál nem lehetne ezt megcsinálni hogy én megveszem akár s kérdésm egyébként azért nem volt ennyire egyszerű a döntés mert bizonyos bírók külön véleményt fogalmaztak meg tehát csak simán többségi alapon döntöttek például híres pár éve elhunyt ru bader ginsberg nevű bírónő akiről sokat lehetett hallani szerintem a az elmúlt években igen én is emlékszem ő például ellenvéleményt nyilvánított ki most a maga a történet szerintem érdekes de a következményei még érdekesebbek ugyanis ebből nem tudott más következtetést levonni a wiley mintogy nem alkalmazhat különböző árakat különböző országokban akkor akkor mindent az amerikai árra kellett emelni ez viszont lehetetlenné tette vagy nagyon korlátozta azt hogy bizonyos ennél gyengébb piacokon nem annyira fizatóképes piacokon eladjon könyveket tehát ő voltak olyan árak amit úgy neveztek hogy international edition vagy international student edition ezt például magyarországon is alkalmazták más isbn-nel jöttek ki pontosan ugyanaz a könyv csak olcsóbban adták tehát a magyar piac is ilyen köztes helyzetben volt nem volt annyira olcsó mint az indiai egyébként visszatérve a történetre emiatt hogy ez megszűnt vagy lényegében megszűnt vagy csak nagyon nehézkesen egyedi megállapodások alapján tudnak alacsonyabb árakat adni bizonyos könyvek esetében bizonyos országokra emiatt minket sokkal ritkábban érez ez a kérés hogy hozzunk be indiai könyvet merthogy már nem nagyon van ez tehát ez inkább egy régebbi történet volt na most a wiyt is rosszul érintette ez a dolog hát ez a kirzangon kívül ha jótem azért mindenkit rosszul érintett tehát azokat is akik ott laknak igen hát sőt a kirzangot is rosszul éíti tajdonképpen mert az ő biznis is meg jó deát addig addig keresett valamennyit kirzang egyébként egy létező valaki phd-t szerzett az egyesült államokban közgazdaságtan vol nem matematikából tehát ki ki tudta számolni a az árés különbségeket és és ma is egy egyetemi oktató de nem az egyesült államokban szóval vannak olyan kiadók amelyeket erőteljesebben érintett mint a wiit ez a dolog sajátos módon elsősorban két ilyen kiadó van ez az egyik a pearson education a másik meg a sangage és én azt láttam hogy őket ez annyira megütötte ez a dolog hogy mindenféle fura döntéseket hoztak hosszú éveken keresztül tehát például a megpróbált spórolni és a közép-kelet-európai piac esetében amit régen nagy-britanniából látott el áthelyezte a raktárát lengyelországban mert nyilván ott olcsóbban szolgálták ki a az ügyfeleket aztán attól a lengyel raktártól egy pár év után elvette és áttette egy másik lengyel raktárba ez egyébként logisztikailag egy nagyon rossz ötlet mert ugye nem nagyon sok könyvet szállítunk lengyelországból tehát onnan sokkal kényelmetlenebb most egy kiadókönyvét szállítgatni ü rosszul is ment egyébként…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Supap Kirtsaeng

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Kirtsaeng - Wiley per és más jogi érdekességek a könyvpiacról”

Miről szól ez az epizód: „A Kirtsaeng - Wiley per és más jogi érdekességek a könyvpiacról”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast vendégei, Janzer Frigyes és Mózes Krisztián, a könyvpiac nemzetközi és hazai jogi érdekességeit vitatják meg. Az adásban szó esik a Supap Kirtsaeng és a Wiley kiadó közötti perről, amely az egyetemi tankönyvkiadókat érintette. Kitérnek a Hachette és… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 10..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Kirtsaeng - Wiley per és más jogi érdekességek a könyvpiacról”?

Fő témái: könyvpiac, szerzői jog, mesterséges intelligencia, tankönyvkiadás, digitalizálás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Kirtsaeng - Wiley per és más jogi érdekességek a könyvpiacról”?

Megjelenés: 2024. 07. 10.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/a-kirtsaeng-wiley-per-es-mas-jogi-erdekessegek-a-konyvpiacrol-8752554a

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból