Prospero Könyvpiaci Podcast

Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok

· PT51M14S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen adásában a könyvpiaci szempontokat vizsgálják az irodalmi Nobel-díj kapcsán. Megvitatják, hogy kik voltak magyar esélyesek Kertész Imre és Krasznahorkai László mellett, és mi változott a 21. században a díjazottak kilétében. Szó esik a jelölési…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2025. 10. 23.
Hossz
51 perc
Témák
könyvpiaci szempontok, irodalmi nobel-díj
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

bölcsészek vagyunk, úgyhogy maradunk a számoknál. >> Tehát azt, hogyha mi most megnézem az angol toplistát fogyásokban, akkor biztosan mondhatjuk azt, hogy aki a legelején van, az nem fog irodalmi Nobel díjat nyerni. >> A svédek írnak egy levelet, hogy lesz valamilyen irodalmi díj, hát akkor jelöljünk valakit, és akkor jelölték kemény Ferencet.

Utána nyilván őt többet nem jelölték.

Úgy szól a szabály, hogy az októberi bejelentéskor legalább vélelmezniük kell azt, hogy életben van a díjazott. >> Abszolút reménytelen szerintem.

Tehát magyar költő az szerintem ne bízzon ebben sajnos. >> Tehát írjunk angolul, de mindenképp Európában éljünk és regényt írjunk. >> Ez pontosan így van.

A 2026-os Nobel díjat, azt nem mondjuk meg, hogy milyen mi a neve, aki nyeri, de milyen nemzetiségű lesz. [Zene] Ez a Prospero könyvpiaci podcast, a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról. [Zene] Egy könyves podcast.

Ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket. [Zene] Szeretettel üdvözöljük a Prospero könyvpiaci podcast hallgatóit a podcast 18. adásában, amit mondhatnám, hogy egy külön kiadás.

Az állandó beszélgetőtársam ezúttal is, Janzer Frigyes. >> Üdvözlök mindenkit én is.

És mivel idén nem lesz külön adásunk Frankfurtról, ezért akkor legalább lesz a Nobeldíjak kérdéséről, az irodalmi Nobeldíjak kérdéséről.

Nagyjából azt a címet adhatjuk résznek, hogy hogyan nyerjünk irodalmi Nobeldíjat.

És most fölkonferálhatnánk egy interjút Krasznohorai Lászlóval, >> aki meg tudná mondani.

Nem biztos, hogy meg tudná mondani egyébként. >> Nem, nem ez nem nem ez fog következni.

Hát igyekeztünk könyvpiaci oldalról megközelíteni a kérdést, és itt a Frigyessel az előző percekben arról váltottuk egy pár szót, hogy mind a ketten komoly előtanulmányokat végeztünk a témában.

Hát szerintem csapjunk is bele, hogy hogy kell irodalmi Nobdiát nyerni.

Hát először is gratulálunk Krasnorkai Lászlónak, a második magyar irodalmi novíjasnak.

Hát ezt mindenképpen szögezzük le.

Így van. >> És talán talán annyit hadd mondjak el ilyen összehasonlításképpen, mert szerintem van egy kis érdekesség, hogy nemzetközi szempontból, hogy milyen sok olyan ország van, akiknek nincsen, vagy csak egy irodalmi novedéja van, illetve, hogy a környező országokat megnéztem és két osztrák van ugye a Peter Huntke, aki 19-ben nyert, és Elfred Jeleninek, aki pedig 2004-ben.

Tehát milyen érdekes, hogy mind a ketten kettésre után >> nyertek és előtte nem nyert osztrák Nobedia, iralmi Nobel, illetve szintén ez is 2015-ben Svetlana Alexjevics, ő ukrajnai születésű, de orosz nyelven alkotó fehérorosz író.

Hát igen, ő ő egyébként nem is klasszikusan író, majd itt talán erről érdemes lesz beszélni, mert az kilóg egy kicsit a az utóbbi 25 évből. >> Igen.

És akkor még van Herta Müller, aki pedig ugye Nicki falván született Erdélyben, egy sváb Romániában, de németül ír és hát német és román, de hát inkább németek közé sorolják.

Tehát, hogy azt akarom csak ezzel mondani, hogy hogy az is érdek, és Kerta Müller is most kapott novel díjat az elmúlt 25 évben.

Most ezt gyorsan akartam mondani, hogy >> 2009-ben >> Igen. >> Tehát, hogy milyen érdekes, hogy ez a térségünk ez így 2000 óta kapott viszonylag több Nobel, illetve hat lengyel szerző kapott. ők viszont egy kivételével >> a 2018-as Olga Navoja Tokar csuk volt, aki aki egy friss volt. >> Igen.

És előtte viszont öten és egy cse volt, akit én meg is lepődtem. >> Hát az nagyon kevés a cseirodalomnak a színvonalához képest egyébként.

És azon is meglepődtem, hogy én őt nem is, bevallom őszintén, nem is igazán ismertem az ő munkásságát.

Az már régebbi az a csaj. >> Igen.

Ühüm. >> Úgyhogy úgyhogy ezek ezek azért érdekes. >> Jó, majd itt a nemzetiségekről beszéljünk.

Egyet még ha megengeded, akkor hozzáteszek ehhez a magyar vonatkozásokhoz.

Nem valódi magyar vonatkozások ezek, mert te itt inkább a régióról beszéltél, de a 2020-as irodalmi Nobeldías, amerikai Louise Glück, ő nála az apai szülők magyar származásúak voltak egyébként. >> Igen, igen, igen.

Még még azért annyit akkor, hogy tehát nem fogunk irodalmi szempontból beszélni, már csak azért se, mert most elárasztotta a a podcastok, cikkek tömkelege a a dolgot, és nem is értünk hozzá.

Tehát mi tényleg maradunk a könyvpiaci oldalnál, >> bölcsészek vagyunk, úgyhogy maradunk a számoknál. >> Hát igen, jó.

Én ráadásul magyar szakos voltam, de a legkevésbé se merném vállalni, hogy erről a témáról, irodalmi oldalról beszélek. >> Én is voltam magyar szakos.

Úgyhogy >> na de német szakos is majdnem voltál, meg holland szakos végképp voltál. >> Igen, igen.

Hát holland arró papírom is van.

Igen, igen, igen. >> Hát akkor hogyan haladjunk tovább?

Effrigyes, >> talán azt elmondhatjuk, hogy voltak magyar esélyesek a 20. században.

Én ezt nem teljesen tudom megítélni.

Tehát itt Herceg Ferencől kezdve többeket is emlegettek esélyesként, de hogy egész őszinteliek, én ezt nem tudom megítélni.

És annyival is korlátoznánk a tárgykörünket, hogy hogy alapvetően a 21. századról beszélünk.

És csak néha-néha hoztam olyan adatokat, amivel visszatekintünk egy kicsit, mert meg is változott szerintem a helyzet.

Tehát hogyha arra gondolok, hogy egész fiatalon mondjuk egyébként Kipling volt a legfiatalabb, ő 41 évesen nyert még a 20. legelején, de mondjuk Albert Kámő, aki nekem kedvenc íróm, ő 1957-ben nyert, és akkor ő mindössze 44 éves volt.

Picit más világ volt, azt gondolom.

Tehát, hogy talán még azt is megmerem kockáztatni, hogy kevésbé volt fontos az, hogy könyvpiacilag mi történik valaki körül, mert mondjuk az 50-es,60-as vagy akár a 70-es években is egy értelmiségi mondjuk Nagy-Britanniában, Franciaországban Svédországban vagy Németországban sokkal inkább olvasott ilyesmit, sokkal inkább követte.

Tehát lementek a példányszámok.

Akkor szerintem evidensebb lehetett az, hogy kinek adnak Nobel díjat, vagy kinek van esélye, és nem kellett hozzá valami külön óriási nagy mesterkedés, vagy így se gondolom, hogy mesterkedés vezet egy irodalmi Nobeldíjhoz, de a kiadók részéről egy nagyon tudatos munkára biztosan szükség van, vagy az irodalmi ügynökök részéről is, és az írónak is együttműködőnek kell lenni.

Majd talán erről is tudunk beszélni.

És akkor mondjuk egy kamünnél az szerintem evidensebb volt, hogy olvasták, hogy volt egyfajta recepció, hogy lefordították mondjuk angolra meg más nyelvekre, és jobban benne volt egy értelmiségi életében az, hogy hogy ő ilyesmit olvas.

Aztán ugye kamnél biztos, hogy igen biztos, hogy ez átalakult azért. >> Igen.

Kamünnél most hogyha hát egy kicsit ilyen fekete humorral akarunk élni, és nem nem szívesen élek pont a kedvenc író esetében, akkor ő az ő halálához járult inkább hozzá a kiadója, mert 1960-ban egy autóbalesetben halt meg, és a az autót a kiadója egy Galimár vezette.

Ma is a Gelli már adja ki a kemű könyveket egyébként.

Tehát, hogy hogy persze egy szoros kapcsolat lehetett.

Ez abból is látszik, hogy együtt utaztak, de szerintem mára lementek a példányszámok nagyon erőteljesen és egy rétegigény, egy egyfajta szűkebb olvasói réteg van mögötte.

Majd amikor a döntésről beszélünk, akkor nem az dönt szerintem, hogy most valakit nem tudom én, 100000 példányba adnak ki.

Tehát azt, hogyha most megnézem az angol toplistát fogyásokban, akkor biztosan mondhatjuk azt, hogy aki a legelején van, az nem fog irodalmi Nobedíjat nyerni.

Tehát itt nem ez egy ilyen magas irodalmi szféra, ahol nem extrém nagyok a példányszámok.

Persze, és majd erre mondok számadatot is, abban az értelemben nagyok a példányszámok, amikor már megnyeri, akkor akkor hirtelen keresett lesz az adott író.

Igen, ugye mondtad, hogy a azért néhány szóban említsük meg a azokat, akik magyarként voltak vagy közel kerültek a novelého de előtte talán arról is érdemes szót ejteni, hogy hogy zajlik a jelölés, hogy hogy kap valaki Nobeldíjat, tehát hogy zajlik a jelölés folyamata.

Most ez csak egy ilyen dióhéban, hogy a bizottság, a Nobelbizottság kiküld az akadémiáknak, tehát a különböző nemzeti szervezeteknek irodalompresszoroknak a korábbi díjazottaknak egy felkérést, hogy jelöljenek.

És ez elvileg a kezdetek óta hasonlóan zajlik.

És aztán ebből áll össze egy több 100 fős lista, amiből aztán egy 20-30 fős listát alkotnak a >> Igen.

Én 1526 láttam, de de >> Igen, igen.

Én én olvastam, hogy volt, hogy 30 teljesen mindegy.

Na, nagyságrendileg egy ilyesmi több 10-es lista.

Igen, >> ez ilyen tavasz környéke, és aztán májustól van öt jelölt, és akkor ők közülük választanak végül, és >> és elől nem tudjuk, hogy kik ezek a jelöltek. >> Igen, igen. 50 évig titkos, tehát az 1974-es az utolsó, amiről lehet tudni, hogy kik voltak a jelöltek. >> Ühüm.

És ez a Novel díj honlapján egyébként elérhető egy nagyon jól kereshető adatbázisban, úgyhogy úgyhogy ott bárki megnézheti.

És egyébként erről a folyamatról, illetve a magyar jelöltekről pont ma jött ki nyári Krisztiánnak egy cikke.

De én már tegnap kutattam ennek utána, de elolvastam Druszám cikkét is, úgyhogy ezek alapján akik valójában jelöltek voltak, tehát ugye vannak olyan emberek, vannak olyan írók, akikről utólag híresztelik, hogy hát ők már mennyire közel voltak a Nobedíhoz, de de mégsem voltak jelöltek.

Itt most azokról lesz szó, akik tényleg jelöltek voltak.

Hát nagyon érdekes, 1901-ben és kettő-ben jelölték Kemény Ferencet, aki a Nob, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja volt. >> Ő sportszakíró.

Na most hát ez azt mutatja, hogy nyilván 1901-ben 2-ben még nem lehetett tudni, hogy mi is ez az irodalmi Nobeldíj.

És ezzel akartam is arra utalni, amit mondtál, hogy változtak a nyilván az elvárások, a gondolkodás az egész Novedéről.

Hát itt most 1901-ben gondoljuk, hogy a svédek írnak egy levelet, hogy lesz valamilyen irodalmi díj, hát akkor jelöljünk valakit.

És akkor jelölték Kemény Ferencet.

Utána nyilván őt többet nem jelölték, de hogy >> hát ez nem volt annyira kialakult.

Aztán 25, 26 és 27-ben Herceg Ferencet az élet kapuja című legényéért jelölték.

Herceg Ferencnek a megítélésébe ne is menjünk bele.

De már csak azért sem kaphatta meg, mert nem volt fordítása a regények. >> Nehéz.

Igen. >> Illetve nem volt teljes fordítás. >> Ilyen egyetemi emlékeim vannak és szerintem elég jó volt.

De aztán hogy milyen ideológiát társítanak ő hozzá, az egy más kérdés, és arról ő nem is feltétlenül tehet.

De nekem jobb írónak tűnt, mint amilyet szokás gondolni róla.

Aztán 1935-ben Szabó Dezső, ugye az elsodort falu. >> Ez annyivan érdekes, hogy az upszalai egyetem Finnugor tanszékének professzora Björn Collinder ajánlotta, és végül abban az évben nem osztottak Nobelíjat, mert nem találták egyik írót sem elég jónak, vagy egyik művet sem elég jónak ahhoz, hogy kihozzák.

És hát Szabó Dezsőnél is az egy komoly probléma volt, hogy nem volt fordítása megfelelő nyelvekre a regénynek.

És aztán egy évvel később Tormai CEC 36-ban és 37-ben is jelölve volt.

Neki volt. >> De ez a jelölve volt.

Nem, az ötben nem, ahogy én tudom, az ötben nem volt senki, >> de 20-as listára fölkerült, és neki volt egy befolyásos véd támogató is, Fredrich Bők, és még fordítás is elkészült német nyelvre, és törekedtek arra, hogy még a magyar kiadás megjelenése előtt már elindult a fordítás.

Tehát figyeltek arra, hogy hogy lehessen ebből akár Nobeld is.

Tehát itt már bejött az, hogy szerette volna ő is ezt elérni, illetve a kiadó az ősi küldött című regénytilógia volt, amit ő a Magnum mópuszának szánt.

Ez ez lett volna a főmű, és aztán mégsem volt elég meggyőző, de azért a 20-as listára fölkerült. >> Jó, az már az már könyvpiaci szempontból valami, hogy német fordítás volt.

És akkoriban Svédországban nagyon sokan tudtak németül.

És a befolyás svéd támogatója a svéd akadémián is bent volt, meg a bizottságban is, tehát hogy egyébként valós esélyeje volt.

De aztán 1937-ben meghalt tavasszal, és ugye posztumuszt nem adnak ki Nobelíjat, de akkoriban még ez nem teljesen így volt, mert pont néhány év >> Igen.

Pont néhány évvel azelőtt egy svéd költő ugyanúgy tavasszal halt meg, és aztán ő megkapta a posztumus a Novellát.

Azóta úgy szól a szabály, hogy az októberi bejelentéskor legalább vélelmezniük kell azt, hogy életben van a díjazott, és csak akkor lehet megkapni, mert volt már olyan, hogy valakiről azt gondolták, hogy én a pont néhány nappal előtte meghalt, de az a lényeg, hogy hogy Torm Cec emiatt akár megkaphatta volna, de azért már akkor se volt azért azt fontos szerintem, hogy nem kapták meg, tehát hogy Igen.

Tehát, hogy nekem is volt esélyem a Wimdom bajnoki címre, csak el se indultam rajta.

Ennél közelebb voltak, de nem akarok utálatos lenni, de nem kapták meg. >> Igen.

És akkor na ezen gyorsan végigszaladunk.

Utána Ies Gyula, Lukás György, Mécs László, Vörös Sándor és Juhász Ferenc voltak jelöltek.

Ebből Iés Gyula sok éven állt, meg M Sászló és Vörös Sándor is többször.

De itt a nagy nehézség az volt, hogy a költészetet azért nagyon nehéz jól lefordítani.

Tehát költők eleve erről majd fogunk beszélni.

Pláne más nyelvi költők meg aztán végképp.

Hát Vörös Sándor, aki szerintem a magyar 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb zsenéje, >> tehát az ő versit lefordítani, hát ez nem ez abszolút abszolút reménytelen szerintem.

Tehát magyar költő az szerintem ne bízzon ebben sajnos.

És akkor még annyit tegyünk hozzá, hogy egy öt, illetve tulajdonképpen hat tagú bizottság van, aki dönt, és ebben mind svédek vannak, írók.

Van, aki író és tudós is, tehát irodalomtudós.

Azért ez is egy fontos dolog, hogy itt végül is nem az van, hogy a nagy közvélemény, a svéd, nem tudom én, írótársadalomból 130-an döntenek, mint mondjuk nem tudom én a >> Hát egyébként az a Oscar pontosan.

Ott azért jó >> Igen, ott sokan döntenek, de itt nem.

Tehát azért ez kiszámíthatatlanabbá is teszi a dolgot, hiszen az ő ízlésük az, hogy ők…

Említett entitások

Témák

  • könyvpiaci szempontok
  • irodalmi nobel-díj

Szervezetek, cégek

  • Prospero

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen adásában a könyvpiaci szempontokat vizsgálják az irodalmi Nobel-díj kapcsán. Megvitatják, hogy kik voltak magyar esélyesek Kertész Imre és Krasznahorkai László mellett, és mi változott a 21. században a díjazottak kilétében. Szó esik a jelölési… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok”?

Fő témái: könyvpiaci szempontok, irodalmi nobel-díj.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan nyerjünk irodalmi Nobel-díjat: Könyvpiaci szempontok”?

Megjelenés: 2025. 10. 23.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/hogyan-nyerjunk-irodalmi-nobel-dijat-konyvpiaci-szempontok-4df643ad

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból