Prospero Könyvpiaci Podcast

Politika és könyv

· PT56M29S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen, jubileumi 20. adásában a politika és a könyvpiac kapcsolatát vizsgálja. Szó esik a könyvek megsemmisítésének módszereiről, mint a könyvégetés és a könyvdarálás, valamint a hozzáférés korlátozásáról. Kitérnek a Kádár-kori TTT könyvpiaci…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2026. 03. 18.
Hossz
56 perc
Témák
könyvégetés, tiltott könyvek, könyvpiac, politika, kádár-kor, áfa
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a meseország mindenki, >> amelyik könyvnek a létezésl azt gondolom, hogy jóval kevesebben értesültek volna, hogyha ő ezt nem darálja le.

Tulajdonképpen ez egy ilyen unortodox marketing fogásnak is elment volna.

Itt a szegény Dúródórának ugye meg kellett vásárolnia ezt a könyvet, tehát ő is hozzájárult legalább egy példánnyal a sikerhez, amire Gál Katalina a könyvkelló kis könyvtelesztők egyesülésének elnöke azt mondta, hogy akkor itt most már fölmerül az, hogy a Bibliát is esetleg lefóliázzák, mert azért abban is lehetnek heteró és homoszexuális tartalmak, és ráadásul a templomok 200 mes körzetében levő vallási könyves boltok is léteznek.

És akkor ugye volt a tiltott kategória, kik voltak ilyenek, például Konrád György íróként, vagy két költőt mondanék még ugye Petri György, Faludi György.

Aiszem nem az volt a szempont, hogy hogyha György volt a keresztneved, vannak politikai célzatú könyvek és akkor van ez a én a két arcú című képregény, >> amit fizetett hirdetésben is hirdetnek a Facebookon. >> Így van.

Ez egy a Fideszhez közelálló szervezetnek a kiadványa.

Én egy két nappal a megjelenés után átsétáltam ide a Libri könyves boltba, hogy megnézzem, hogy kapható-e a könyv.

Nem járultam hozzá a gazdasági sikerhez azzal, hogy megvegyem, de belekukkantottam.

Tehát ez egy ez egy szimplapanda kiadvány.

Tehát hogy a szikra 1900 nem tudom én 50-ben >> megnyalta volna a 10j.

És szerintem érdemes összehasonlítani a könyvnek az áfáját a sörnek az áfájával.

Ugye például hát ha van olyan ország, ahol a sörnek az áfája az az igazán fontos, akkor az Csehország.

Ez a Prospero Könyvpiaci podcast, a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról. [zene] Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket.

Ez a Prospero könyvpiaci podcast jubileumi 20. adása, ami ezúttal a politika és a könyvpiac kapcsolatáról fog szólni.

Arra gondoltunk, hogy ebben a kampány időszakban ennyi kis kitekintést mi is megengedünk magunknak a politika irányába.

Beszélgetőtársam ezúttal is Janzer Frigyes.

Én Mózás Krisztián vagyok. >> Üdvözlök én is mindenkit.

Talán egy picit végigfuthatnánk azon, hogy hogy nagyjából milyen témákra gondoltunk.

Jó, tehát itt a politika vagy a történelem az nagyon sokszor érintkezett a könyvpiaccal, és itt végtelenül sokáig lehetne beszélni a legkülönbözőbb érintkezési pontokról. fölmérül egyáltalán, hogy hogy lehet-e a kettőt teljesen szétválasztani, mert valószínűleg szét se lehet teljesen választani. >> Hát azért szerintem az érdekes egyébként, hogy a politika az mindig a fölé rendelt státuszban van, és a könyv mindig az alárendelt be, tehát eszközként vagy demonstrációs eszközként szolgál.

Ugye mindjárt majd az elején a könyvégetés, könyvdarálás témáról fogunk beszélni. >> Igen, de ugye szó fog esni a az pedig a végén csak, hogy az előre ugorjak.

Az is politika ugye, hogy az áfa tartalom mennyi és akkor még nem tiltottunk be egy könyvet se, nem daráltunk le, nem égettünk el, nem tudom micsoda, nem nyomtunk meg, >> hát nem csak nem csak negatív hatások vannak, hanem majd ott látni fogjuk, hogy pozitívak is.

Azért ettik a végére, mert ugye mindig olyan szörnyű dolgokról beszélünk, és akkor inkább a végén végén próbáljunk meg valami jóról.

De aztán beszélnénk ugye a Kádár korszaknak a támogatott tűr tiltott hármasságáról.

Beszéljünk arról, hogy egyáltalán vannak-e manapság tiltott könyvek a világban. >> Igen, erről eldőzetesen beszéltünk a Frigyessel, illetve fölmerült, és mondtam, hogy én igazából nem is tudom, hogy van-e olyan, mármint a világon biztos, hogy van, de hogy Magyarországun van-e bármi olyan könyv, ami be van tiltva.

De hát ez is majd pár perc múl ki fog derülni.

Jó, de mondjuk van-e van-e Németországban tiltott, van-e az Egyesült Államokban tiltott, majd erről is beszélünk, akkor például a tankönyveknek az állami kézbevételéről, ami szintén politika, a pártkiadókról vagy a politika, mint tulajdonos a könyvpiacon témákról is beszélnénk, és akkor végül majd az áfa igen vidám kérdésével zárnánk.

Ott még egy kis pici cifrázást is kitalál.

A Frigyes készült oda egy kis egy kis frappáns frappáns aprósággal, úgyhogy úgyhogy jó az áfa is nagyon izgalmas lesz, úgyhogy addig ne kapcsoljon el senki és ne állítsa le a podcastet, és ne kezdjen v ne tekerjen a végére, mert közben is valamit próbálunk mondani. >> Folyamatosan nagyon izgalmas és érdekfeszítő témák lesznek.

Tehát a tankönyv egyébként még az is egy olyan dolog, hát az oktatáspolitika, tehát az is egy ugye egy állami feladat és ennek a szabályozása az menthetetlenül, tehát nem tehát hogy a az egész könyvpiac azért nem tudja függetleníteni magát a politikától olyan értelemben, hogy hogy azért a politika ennek a szabályozója és akármennyire szabad is egy ország, akármennyire szabad is a piac, a sajtó, valahol lesznek keretek, amit viszont a politika fog meghatározni.

Tehát, hogy ez egy állandó dolog. >> Bár majd erről ott a tankönyveknél beszélünk, hogy azért volt néhány évtized Magyarországon, ahol bárki kiadhatott tankönyveket, és a tanárok elég szabadon eldönthették, hogy mit használnak.

Tehát ott kevéssé kevéssé avatkozott be a politika.

Az is politika, nem avatkozik be. >> Ez is politika.

Illetve ott is ugye el kellett dönteni, hogy azért tankönyv-e valami vagy sem.

Az, hogy milyen előírások alapján mentén döntik el, azért abban is, tehát hogy a végén mindig van a politikának szerepe.

Nyilván az egész más, hogyha a politika megmondja, hogy ezt a 100 könyvet lehet egyáltalán kiadni az országban, meg a meg a másik véglet, hogy hogy szinte bármit. >> Igen.

Jó, majd akkor ott ott még erről beszéljünk egy kicsit. >> Ki fog derülni.

Tehát a a történeti áttekintéssel kezdjük, ahogy egy ilyen magyar didxisban ez mindig szokás.

Igen, visszamehetünk ennyire is.

Én azt gondoltam, hogy először nézzük ezt a könyvégetés per könyvdarálás témát, amiből a darálás az azért egy újabb keletű jelenség.

Úgyhogy a könyv éégetés volt így a történelemben a a a tipikus jelenség.

Ezek nem feltétlenül központi politika által indított akció volt a történelemben.

Itt van egyébként egy rövid összefoglalás Gostoni Gergelynek és Takács Dánielnek összefoglalása, amiből például kiderül, hogy Magyarországon az első bizonyítható könyvégetés az 1525-ben volt Sopronban.

Hát ez egy nagyon jó legyen is milliomos kérdés lett volna 40 millió Ftérem.

Igen, hát azért ezt nehezen nem tudom, tehát hogy ez csak a közelítés lehet ugye a te szereted ezt a játékot, amikor közel kell lenni ugye a az évszámhoz.

Az >> Igen, igen. >> Itt ez, mert ugye akor akkoriban, bocsánat, hogy szavadba vágok, pedig már én már láttam, hogy hogy szólásra emelkedtél volna.

Azért itt ugye a politika azt gondolom mondjuk itt most úgy beszélek erről, hogy én direkt nem néztem ennek utána, de hogy azért ekkoriban a könyvégetés az inkább az egyház hozz kötődött, vagy legalábbis ahhoz is a az eredetnek tanokkal kapcsolatos könyvégetések.

Azt gondolom, hogy nagyon vagy ereknek minősített tanokkal kapcsolatos könyvégetések voltak jellemzőek.

Tehát nagyon szép festményeket is lehet találni.

Például [nevetés] Pedro Beruguete, hogyha jól ejtem, ő egy reneszánfestő a albigensek neek a könyvégetéséről például.

Aztán, hogy egy kicsit a történelemben közelebb kerüljünk, a Fortepánon nagyon sok képet lehet találni, például az 1956-os könyvégetésekről.

Pontosabban itt egy olyan volt, ami kiemelt fontosságú volt.

A Szemelve utca és a Kossut Lajos utca sarkán a szovjet társaság országos központja előtt égettek, >> ahol már a magyarok világszövetsége szerint szerintem igen. >> És ez egyébként később a szovjet kulturális tudományháza volt, majd ugye a magyarok háza lett.

Tehát ez a sztóriához egészen közel van.

Ez egy spontán könyvégetés volt.

Ugye ez 56-ban az emberek odamentek, kivitték a könyveket és elkezdték égetni, de ez egy gigantikus méretű, tehát a a fotókor látszik, egy gigantikus méretű égetés volt.

Az egész utcát elborították a könyvek, illetve a >> De jósajteább, hogy Fekete István műveit égették, vagy a nem tudom, tehát hogy hogy mit égettek itt nyilván szovjet könyveket, igen.

Tehát a marxizmus alapjai meg, >> hogy ez egy támogatott dolog volt, hogy a legmagasabb árést a könyvkereskedők a egypár dologra, tehát kortársmagyar szerzőkre is például, de mondjuk a szovjet könyvekre is kapták.

Úgyhogy ezt érdemes megnézni a Fortepánon, mert mert ez nagyon brutális méretű nagy égetés volt, és szerintem ez annyira nem ismert.

Tehát az 56-os forradalom azért az nem volt olyan nagyon régen, nem is volt olyan nagyon hosszú, tehát nagyon sok mindent tudunk a a sztálin szikrázó csizmái, ahogy a nem ifákkal húzzák le meg mit tudom én, tehát hogy nagyon sok sok sok részlet meg a magyar Igen.

Talán ez nem annyira, mert ez nem annyira látványos, mint mondjuk a köztársaságtéri dolgok, ahol egyébként besorozott egyszerű 20 éves katonákat akasztottak fel.

Tehát, hogy hogy nyilván nem is annyira drámai a könyvnek a megsemmisítése, de de hát volt ez is.

És egy persze itt nem a könyvek ellen irányult, hanem a szovjetek ellen irányuló indulat lényeg.

Ebből >> egy picit, ha közelebb jövünk a mostani időszakhoz, nem, bocsánat, még egyet vissza. 1941-ben Magyarországon egyébként Németországhoz hasonlóan zsidó szerzők műveit is égették.

Ugye például lehet olyan cikkeket találni, fotót is, ahol látszik, hogy Radnóti Miklósnak a köteteit égetik, de másokét is.

Tehát a történelemben ez nagyon sokszor fejezett ki a korszellemnek megfelelő szörnyi eszméket is, hogyha szabad így mondanom.

És hát általában mégha érthető is az 56-os könyvégetés, a legtöbb ilyen jellegű égetés olyan volt, ami hát azért nehezen helyeselhető akció lenne.

És ebbe a kategóriába sorolnám a a viszonylag legújabbat is, ami ugye nem egy könyvégetés volt, hanem egy könyvdarálás volt. és aarálásnak is egy speciális formája, mert ugye nem volt olyan nagy méretű darálógép, amibe rendesen le lehetett volna darálni a könyvet, ami egyébként ugye hát előfordul néha, hiszen >> van olyan könyv piacon túltermelés van, és egyszerűen megsemmisíttetik a könyveket a kiadók, hiszen ott áll neki pár ezer példány, és látszik, hogy nem fogja tudni eladni.

Tehát van ez az ipari formája is, ami kevésbé politikához kötődő, sőt egyáltalán nem.

Ugye itt Durró Dórának a az akciójáról van szó, >> és a Meseország mindenki. >> Igen, a Meseország mindenkiér, >> amelyik könyvnek a létezésől azt gondolom, hogy jóval kevesebben értesültek volna, hogyha ő ezt nem darálja le.

Tehát ez egy tulajdonképpen ez egy ilyen unortodox marketing fogásnak is elment volna, de én azt gondolom, hogy Durró nem a lobbistája volt ennek, hanem hanem ő tényleg [nevetés] ő tiszta szívből vár. nem örült ennek, de egyébként azt nyilván érdemes el, ez ugye a Mi Hazánk Mozgalom politikusa, talán ezt még érdemes elmondani, és ez 2020-as történet, de nyilván sikert hozott, tehát hogy ezt a könyvet, ezt szerintem többször annyian vették meg.

Mások is támadták ezt egyébként.

Aiszem, valami csepeli politikus is támadta ezt a könyvet.

Ugye ez a könyv, hogyha jól emlékszem, ez ugye arról szól, hogy néhány klasszikus mesét írtak át úgy, hogy a főhősök azok a szexuális kisebbségekhez tartozóak legyenek.

De nem csak ilyenek vannak benne egyébként, tehát nyilván szelektíve is darálhatták volna a könyveket, mert vannak benne nem a szexuális kisebbséghez tartozókról szóló történetek is.

De azt szerettem volna mondani, hogy ez mindig a politika használja fel a könyvet a saját céljaira.

Itt azért az volt a sajátos, hogy minden ilyen könyvégetéses, könyvmegsemmisítéses akció az úgy zajlott, hogy odamentek, kivitték a könyveket valahonnan, mondjuk a szovjet kultúra házából, vagy hogy hívták, és hát erőszakkal jutottak hozzá a könyvekhez, és égették el.

Itt a szegény Durró Dórának ugye meg kellett vásárolnia ezt a könyvet.

Tehát ő is hozzájárul. >> Elev támogatta a >> Igen, ő is hozzájárult legalább egy példánnyal a sikerhez.

Majd utána igen nagy munkával ugye szét kellett tépkedni a könyvet és úgy betenni néhány oldalanként a darálóba.

Szóval ez egy kicsit azért a paródiája is volt.

Nem is tudtam, hogy ez ilyen ilyen műszaki nehézségekkel járt.

Ez >> van róla videó, tehát hogy ezt ezt nem fogjuk betenni a leírásban, mert nem helyeseljük a dolgot.

Tehát nyilván mindenki tiltakozott ellene, és nyilván szerintem tényleg többször annyit adtak el a könyvből, mint amennyit anélkül adtak volna el.

Szóval ezek azért ha a valódi céljukat nézzük, akkor bizonyára sikeresek, ha a deklarált céljukat, akkor pedig hát kontraproduktívak az ilyen jellegű akciók.

Igen, nem sikerült arról találnom darabszámot, hogy hány darabban értékesítették ezt a könyvet, de az viszont volt olyan beszámoló, hogy csak előrendelés lehetett már.

Tehát a darálás után annyira ez egy milliós nézettségű cikk meg videó volt, hogy hogy a darálás hatására az összes elkelt, úgyhogy >> Igen.

Ugye ma már nem lehet tudni példányszágokat, erről már sokszor beszéltünk.

Régen belenyomták a könyvekbe, és az egy nagyon jó dolog volt, mert mégis csak lehet >> egyébként ezt úgy hívják, csak hogy legyen ilyen kis fun fact, ha még ezt nem hangzott el a podcastek eddigi 19 adása során.

Ez a Barbara Strayand effektus, sőt Barbara Strazon ugye nincsen benne.

Jó közepén. ugyanis vele történt az meg, hogy valakik valami projekt keretében befotózták az egész amerikai tengerpartot, az egész nyugati partot, és föltették az internetre így végig, és akkor meg lehetett nézni a tehát nyilván házak is, meg >> tengerpart, meg fák, meg hegyek, meg akármi. >> És ő perbe fogta, vagy kérvényezte, hogy az ő házát azt azt takarják ki, szedjék le, nem tudom micsoda.

És utána már mindenki az ő házára keresett rá.

Míg ha ha ő nem kezdett volna elapozni, akkor embernek eszé volna, hogy egyáltalán valószínűleg ez a projekt is kevésbé lett volna ismert, és az meg aztán végképp, hogy hogy az ő háza…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Gál Katalina
  • Dúró Dóra

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Politika és könyv”

Miről szól ez az epizód: „Politika és könyv”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen, jubileumi 20. adásában a politika és a könyvpiac kapcsolatát vizsgálja. Szó esik a könyvek megsemmisítésének módszereiről, mint a könyvégetés és a könyvdarálás, valamint a hozzáférés korlátozásáról. Kitérnek a Kádár-kori TTT könyvpiaci… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Politika és könyv”?

Fő témái: könyvégetés, tiltott könyvek, könyvpiac, politika, kádár-kor, áfa.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Politika és könyv”?

Megjelenés: 2026. 03. 18.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/politika-es-konyv-df3fec13

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből