Prospero Könyvpiaci Podcast

Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon

· PT35M30S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen epizódja a brit könyvpiac aktuális kérdéseit tárgyalja, különös tekintettel a kiadók és szerzők helyzetére. Szó esik a közösségi finanszírozású kiadók problémáiról, mint például a Boundless Unbound Story megszűnése, valamint a Goodreads trollok…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2025. 08. 07.
Hossz
36 perc
Témák
brit könyvpiac, kiadók, szerzők, közösségi finanszírozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egész konkrétan az, hogy nem fizette ki a szerzőket, vagy nagyon lassan, vagy nagyon részlegesen. >> Hát ez mondjuk probléma. >> Azt elég nehéz lebuktatni egyébként, de egy esetben le lehet, hogyha a vélemények előbíródnak, mint ahogy a könyv megjelenik. >> Ó, ez kellemetlen. >> Az az állítás, hogy ezek már ki vannak zárva.

Tehát az volt a cikknek az állítása, hogy nem kapnak díjat.

Hét férfi nyert az elmúlt 10 évben, mindössze négy nő.

Tehát ez itt itt már nem igaz. hogy melyik a legsikeresebb magyar könyv, és hogy hány példányba kell a legsikeresebb magyar könyv. [Zene] Ez a Prospero könyvpiaci podcast, a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról. [Zene] Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket. [Zene] Szeretettel köszöntjük a Prospero könyvpiaci podcast hallgatóit.

Beszélgetőtársam most is Janzer Figyeles, én pedig Mózes Krisztián vagyok. >> Én is üdvözlök mindenkit. >> Volt már ilyen témájú podcastünk, hasonló témájú podcastünk.

Most is a brit könyvpiaccal fogunk foglalkozni.

Egészen pontosan ugye azt a címet adtuk neki, hogy újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon.

Frigyes, mit tudnál előjáróban elmondani, hogy miért foglalkozunk ennyit a brit könyvpiaccal?

Hát jó, persze nyilván adódik a válasz, hogy így gyorsan megválasztoljam sajnát magam, hogy mondjuk a brit könyvpiac a nyilván a világ legnagyobbja.

Most itt a brit az angol nyelvűt az mindenképpen talán >> hát az amerikai a legnagyobb objektíve és egyébként elvileg a német is nagyobb mint a brit, de mindenesetre nekünk a legizgalmasabb ez. erről már a múltkori adásokban, csak nagyon rég volt adás, és javasolnám is, hogy egy picit mentegetőzzünk itt az elején, hogy miért nem volt ennyi ideig.

Tehát azért nem jöttünk ki hónapokig, mert felkészületlenül nem akarunk kijönni, és amikor viszont nagyon nincs időnk, és itt most én vagyok a bűnösebben, akkor inkább nem jövünk ki. és könyvpiacci voltak.

Tehát a Prosperónál rengeteg informatikai fejlesztés volt az utóbbi időben, amiből látványos az internetes áruházunknak a nagyon nagy mértékű megújulása, ami nem is ért teljesen véget még, bár most már látszik az, hogy milyen jellegű az áruház, meg egy belső ügyviteli rendszer is idén el fog készülni egy négy éves munkával.

Szóval annyi minden volt, hogy nem éreztem úgy, hogy felkészületlenül neki lehetne állni a dolognak, és akkor ezért volt, hogy ilyen sokat kihagytunk, de azért most itt a nyár közepe tájékán mégis egy adást rögzítünk.

Most egy kicsit már normálisabb a helyzet. >> Igen, ezt meg tudom erősíteni, mert valóban erről a podcasttről is már hetek óta, vagy hát talán már szerintem több mint egy hónapja megy a egyeztet, és hogy akkor mikor jó.

És igazából nem én voltam az új kereszt, hanem tényleg a Frigyes. >> Nem, nem, nem, >> bár én sem unatkoztam az elmúlt időszakban.

De akkor csapjunk is bele, hogy tulajdonképpen mi is a helyzet a brit könyvpiac legújabb fejleményei kapcsán.

Meg, hogy ugye azt is itt összeírtuk, hogy miről nem lesz szó, és hát a miről nem lesz szó, tehát a mesterséges intelligenciáról, hogyha jól sejtem, akkor ma nem fogunk beszélni, de majd egy másik alkalommal.

Igen, ezt lehet, hogy amúgy is sokan unják, tehát nekik egy jó hír, hogy itt most erről nem fogunk beszélni.

Aki pedig nem unja, azoknak szerintem még idén egy külön adást tudunk ennek szentelni, mert erről annyira sok a hír, hogy ezt nem lett volna jó ebbe beleerőltetni.

Kezdjük akkor az első témával.

A boundless Unbound Story közösségi finanszírozások kiadó megszűnése. >> Igen. >> Mondjuk bevallom őszintén, hogy én magam azért az ilyen közösségi finanszírozású dolgokkal sokszor szkeptikus vagyok, azt hiszem ez a jó szó. >> Hát most ez a történet, ez igazolja a szkepszisedet. >> Ez viszonylag régen, tehát tizenvalahány évvel ezelőtt alakult ez a kiadó. az volt a neve, hogy Unband eredetileg.

Aztán olyan bő egy évvel ezelőtt, lehet, hogy kicsit régebben, jött egy csomó panasz, probléma ezzel a kiadóval kapcsolatban.

Egész konkrétan az, hogy nem fizette ki a szerzőket, vagy nagyon lassan, vagy nagyon részlegesen. >> Hát ez mondjuk probléma. >> Ez probléma.

Tehát ez a legnagyobb probléma, az egyik legnagyobb probléma, ami történhet. majd még ma pár másik típusú problémával is szembesülünk, hogy mi mi lehet a gond a szerzőkkel például, de de ez egy nagy probléma.

És akkor kineveztek egy új vezetőt az élére, átnevezték a kiadót Bundlessnek.

Itt most csak nagyon zárójelben mondom, hogy egy kicsit engem az egész történet emlékeztet arra, amikor >> az Alexandra mindig megszűnt, újra alakult.

Csak nálunk meg lehet csinálni azt is, hogyha most egy kicsit cinikus akarok lenni, hogy ugyanazon a néven.

És akkor hát most már az egyik ilyen alapító is, John Michinson is azt nyilatkozta, hogy ez számára tarthatatlan ez az ügy.

Ezek ilyen viszonylag friss történések.

Eljárás alá került egyébként a kiadó.

Tehát ez azt jelenti, hogy nem >> voltak egy cső csődbement, tehát hogy el >> hát igen.

Nem a nem hagyják önállóan működni, hanem valamilyen biztos neveznek ki.

De amúgy biztos nem lehet megoldani a dolgot. meg azzal, hogy átneveztük, meg új nevez vezetőt nevezünk ki, az ugye azért nem oldódik meg, mert ebben egész egyszerűen nincs pénz, tehát nincs elég pénz.

És akkor hát nagyon-nagyon sokan érintettek ebbe, mert azért itt nagyon sokszor első szerzős, nem annyira ismert szerzők, bár szerintem volt nekik olyan is, aki sikerre jutott, tehát 360 szerzőt érintett meg szerkesztőt ez a kil nem egy olyan kicsi, >> nem? egyébként mi ezzel a kiadóval kapcsolatban voltunk amúgy.

Tehát én egy másik kiadótól eljött egy hölgy, aki dolgozott ennél a kiadónál és egy nagyobbtól, kicsit nagyobbtól, nem nagyon nagytól.

És akkor így ő megkeresett minket, nem tudom hány könyvet vettünk tőle, azért nagyon sokat biztos nem.

És 656000 font legalább, amivel tartoznak.

Hát ez most nagyon durván egy ilyen 350 millió Ft körüli.

Ez ennyi biztos, de ennél valószínűleg több.

Szóval végül is ebből nem lesz semmi és egy ilyen szomorú történet, amiből én nem mernék következtetéseket levonni a közösségi finanszírozású kiadókra nézve. bár nincs túl sok közösségi finanszírozású kiadó, szóval semmilyen következtetést nem mondnék le, de erről a történetről talán érdemes volt beszámolni, mert mert vannak veszélyei annak, hogyha valaki könyvet ad ki, és annak is, hogyha olyan helyen adja ki, ahol nem tudja ellenőrizni, hogy mi fog történni.

És akkor itt nem derült ki, hogy itt most ezt valaki egyszerűen csak butaságból vagy tehát hozzánemértésből inkább ez látszik, tehát nem merült föl csalás. >> Hát el lehet költeni rengeteg pénzt rosszul. >> Igen. >> És hogyha nem is annyira rengeteg az a pénz, akkor meg még könnyebb elkölteni.

Úgyhogy inkább ez látszik, ha lesz ebben valamilyen fejlemény, mert azért ez nem ért véget.

Ezek ilyen 2025 júniusi júliusi cikkek, amiket erről találtam, a legújabbak.

Ha lesz valami, akkor természetesen azt elmondjuk. >> És mit kell tudni magáról erről a kiadóról?

Tehát egyébként az, hogy ők közösségi finanszírozásúak, az az így miben nyilvánult meg?

Tehát a kiadói profilban, vagy hogy az akkor? >> Szerintem abban abban nem látom.

Egy kicsit ez is egyébként probléma.

Nyilván egy ilyennek nincs profilja.

Ilyen kiadók Magyarországon is vannak, vagy hasonló kiadók, akik legalábbis olyan szerzőknek a munkáit adják ki, akik önállóan adnák ki egyébként.

Tehát ilyen magánkiadás abban segítenek, valahol a kiadó és a magánkiadás között vannak.

Ilyenek vannak Magyarországon is.

Én ebben nagyon szkeptikus vagyok, hogy >> És akkor az a közösségi a finanszírozás a költségeknek. >> Igen.

Tehát hogy akkor így a közösségi finanszírozás ilyenkor azt jelenti, hogy keresnek nem tudom olvasókat, akik beleraknak nem tudom 100 pontot vagy akármennyi pénzt. >> Igen.

Akkor ha jól értem, akkor igen.

Tehát ugye ez a kiadóhoz megy, ha igaz.

És akkor így elveszhet a pénz költségekre simán, de hogy de hogy elveszhet.

Neked még annyi hírt találtam ezzel kapcsolatban, hogy három volt szerkesztő alkalmazott most alakított egy kiadói céget, vagy pontosabban egy agencyt, tehát egy kiadói ügynökséget Tiger Team Creative néven.

És ha jól értem, akkor azért itt ugye maradtak hoppon. szerzők, és lehet, hogy őket is levadásszák, meg lehet, hogy újakat is megpróbálnák.

Igen, a tigrisek. >> Tehát, hogy hogy mondjam, nem teljesen halott ez a történet, vagy vagy legalábbis úgy úgy úgy vélik sokkan, de egyelőre ennyit tudunk erről.

A a következő téma a goodre trollok esete.

Hogyha jól sejtem, ez a Goodrits, ez egy olyan oldal, ahol lehet véleményezni a könyveket. >> Igen. >> És hogyha jól sejtem, akkor itt ez valami diszfunkcionalitás.

Tehát, hogy akik direkt, mint amikor megjelenik egy magyar film, de gondolom nem csak magyaral van ilyen, mondjuk egy ilyen állami finanszírozás, és akkor mozgalom indul, hogy mindenki egyes se értékelje az IMDb-n. >> Ja.

Ühüm. >> De ez ennél még rosszabb egyébként.

És hogyha elnézést kérek ezért, de ha megtehetem, hogy mondjak valami rosszat a az Amazonról, akkor néha megteszem. >> Kérlek.

Szóval a Goodr az az Amazon tulajdona, de természetesen nem úgy indult.

Tehát ez egy ez egy ilyen könyvadatbázis katalógus, ahol minősítik a könyveket, csoportok alakulnak, de hát végsősoron arról van szó, hogy ez befolyásolja a potenciális olvasókat.

Tehát, hogy elolvassak egy könyvet, vagy nem, ezt erősen befolyásolja.

És hát az, hogy most ilyen fals vélemények íródnak valamiről, akár nagyon pozitívak, akár nagyon negatívak, azt elég nehéz lebuktatni egyébként, de egy esetben le lehet, hogyha a vélemények előbíródnak, mint ahogy a könyv megjelenik.

Ó, ez kellemeten. >> És akkor és egy Joe Fernis nevű szerző, krimiszerző vagy valami hasonló tapasztalta először azt, vagy ő ő írta meg először, hogy előbb jelent meg vélemény, mint ahogy kijött a könyve, de még annál is előbb, hogy az előzetes példányok kijöttek volna, mert ugye vannak, erről beszéltünk, ilyen előzetes példányok, amit a sajtónak vagy a a véleményvezéreknek küldözgetnek el, >> és amit aztán utána sok ezzer font Igen, igen, igen, igen.

Egyes ugye erről volt egy hírnök, tehát hogy ez is egy probléma. >> Igen, ezzel is vissza lehetett élni, hogy drágán adták el ezeket az előes példánkat, de még ez se jött ki. >> Lehet, hogy a före családtagjai voltak azok, akik eset >> de de nem, várjál, negatív élményeket kap >> meg így >> van olyan. >> Szóval és aztán mások is jelezték ezt, hogy ez így van.

Hát a a az oldal az úgy próbálta egy kicsit menteni a helyzetet.

Azért amikor a sajtó megkeresi az oldalt, akkor már ugye kellemetlenebb a helyzet.

Mondtak valamit, hogy van szabályzatuk meg nem tudom én mi, de a szerzőnek a megkeresésére azt mondta, hogy nem vették le még a a véleményeket. pedig hát ez ugye tényleg teljesen egyértelműen nem volt valós vé >> it ez valakinek a szórakozás tehát igazából kérdés mint az előzőnél hogy hogy ott is ugye hogy a szándékosság tehát hogy vagy vagy egyszerűen csak tehát hogy itt ez valakinek az ki áll kinek az érdekében áll ahogy az a klasszikus kérdés de tehát hogy ez csak valakinek a szórakozása vagy vagy mit tudom én egy másik kiadónak vagy egy másik szerzőnek vagy egy más nem tudom a >> nem nem derült ez ki tehát hogy idáig nem ment el a dolog.

Ha ebbe is, ha esetleg lesz valami nyomozás vagy ilyesmi, és abból lesz hír, akkor megpróbálok figyelni rá, de nem derült ki, hogy ezt ki csinálja és miért. >> Erről az jutott eszembe, amit a filológiai szeminárium vezető mondott, az Ötvös Róán Tudomány Egyetemen, miszerint lehet a medencébe pisilni, de nem a rajtkőről.

Szóval, hogy így az, hogy az, hogy valaki véleményt ír, jó, az még úgy elmegy szódával, vagy úgy föl se tűnik, de de azért talán nem a rajt körről kellen nem azelőttért megjelenik a könyv. >> Hát igen, meg ugye a színházi kritikus, aki rendkívül negatív véleményt ír az előadásról, de úgy, hogy hát véletlenül az előadás elmaradt. >> Igen, igen, igen, igen, igen. >> Jó.

Na, a következő az egy szerzői hazugságokról szól, hogy ne csak a kiadókat bántsuk mindig meg a platformokat.

Van egy The Sou Pass című könyv, ami egyébként megjel magyarul is, az a címe, hogy a tenger útja.

A szerzője egy Reyor Win nevű hölgy.

Tulajdonképpen ez nem egy regény, ez fontos ebből a szempontból, hanem ez egy nonfiction, tehát ez egy valós történetet mond el, vagy hát valósnak kellene lennie a történetnek.

Nagyjából az az alaphelyzet, hogy elvesztik a házukat a férjével. a férj elől kiderül, hogy egy halálos betegségben szenved, és akkor hát erre ugye a leglogikusabb döntés az az, hogy akkor elmegyünk egy hosszú utazásra vagy ilyen gyalogtúrára végig a déli angol tengerparton.

Ez ez nem tudom én 600 valahány mérföld.

És akkor ebből készült egy könyv.

A könyv az 2018-as, magyarul 24-ben jelent egyébként meg, és 24-ben készült egy film is belőle.

Xakt. >> Igen, igen, igen, igen.

Főszereplésével egy kicsit az érzésem, hogy a lehet, hogy a magyar verzió is azért jelent meg, mert a film egy kicsit fölerősítette a dolgot.

Tehát hogyha arra rákeres Zem the Sou Pass a show útja. >> Én most a én most rákerestem arra, hogy a tenger útja.

Igen, >> igen, de ha az eredetre keres akkor is a film jön le inkább.

Az a lényeg, hogy kiderült, hogy hát egy csomó probléma van egyébként.

Az Observer újságírója ment utána annak, hogy ez igaz-e, amit a szerzőnő leír.

És akkor kiderült az, hogy a szerzőnő nem mondott igazat azzal kapcsolatban, hogy a félje halálos beteg volt. >> De valamilyen betegsége lehet, hogy volt, de nem volt ez annyira halálos.

Amit az is igazol, hogy 2018-as a könyv, és most 2025 van.

És ha jól értem, akkor él a férje.

Aztán még >> miért ebből a >> egyéb történetek is vannak, amik hát nem vetnek jó fényt a szerzőnőrel.

Például kiderült egy 64000 fontos csikkasztása a volt munkaadójától, ami még ekkorib mindig csőcső szoktak jönni.

Tehát, hogy akkor ha így valakinek így utánamennek, akkor mindig kiderül, hogy meg…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Boundless Unbound Story
  • Goodreads

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon”

Miről szól ez az epizód: „Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen epizódja a brit könyvpiac aktuális kérdéseit tárgyalja, különös tekintettel a kiadók és szerzők helyzetére. Szó esik a közösségi finanszírozású kiadók problémáiról, mint például a Boundless Unbound Story megszűnése, valamint a Goodreads trollok… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 07..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon”?

Fő témái: brit könyvpiac, kiadók, szerzők, közösségi finanszírozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Újabb történetek kiadókról és szerzőkről a brit könyvpiacon”?

Megjelenés: 2025. 08. 07.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/ujabb-tortenetek-kiadokrol-es-szerzokrol-a-brit-konyvpiacon-5f524cf4

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból