Prospero Könyvpiaci Podcast

A Marx tértől a Nyugati térig

· PT59M49S

Összefoglaló

Az 1945 és 2025 közötti magyar könyvpiac történetét dolgozza fel az epizód. Az 1948-as államosítástól a rendszerváltás utáni magánosításig és a mai kétszereplős állapotig követi a piac alakulását. Kiemelten foglalkozik az 50-es évektől a 80-as évekig tartó időszakkal, a 90-es…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2025. 12. 12.
Hossz
1 óra 0 perc
Témák
könyvpiac, magyar történelem, szocializmus, rendszerváltás, kiadói piac, kiskereskedelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Látni fogjuk, hogy ami történt, amihez ma eljutottunk, az egy logikus történelmi fejlődés eredménye.

Három év alatt, míg a polgári könyvkadás megdrágította a könyveket, bestsellereket adott ki.

Ez ezt úgy írja, hogy volt pofájuk bestsellereket kiadni.

Nem hasznos az olyan bizonytalan forrásból származó állítás, mely szerint valahol a Tiszán túlon Moric, a boldog ember című könyvét csak úgy adta el a komerciális lelkű boltosunk, ha vásárló parasztember onkológiai szakkönyvet is vett hozzá. >> Mit tipelsz?

Hány példányban kelt el Grecsó Kristán első verses kötető? >> 54. >> Hát nagyon jó indulható voltál.

És akkor még egy ilyen saját sztori, hogy én megtaláltam a teljesen ingyenes könyvvásárlásnak a módját, ami nem azt jelentette, hogy loptam ezekbe a >> így, így már értjük, hogy honnan van a cég ugye. >> Elindultunk így a hát ilyen állampárti időkből '8-tól, és most ha a Lírát megnézzük, meg a librit, akkor az minden.

Tehát azok könyvkiadói csoportok, kiskereskedelmi egységek, ez még fontosabb egyébként.

Nagy kerek is. az alakult ki, ami nyugaton sehol nincs, hogy ezek minden egyszerre, tehát kisker, nagyker, könyvkiadó, nincs ilyen nyugaton, és ez biztos, hogy nem egy egészséges dolog. [zene] Ez a Prospero könyvpiaci podcast, a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról. >> [zene] >> Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket.

Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat a Prospero Könyvpiaci podcast 19. epizódjában. amikor is egy rendhagyó epizódal készülünk.

Hát tulajdonképpen mindegyik rendhagyó, mert vagy valamilyen eseményez kötődik, vagy vagy csak úgy magától rendhagyó.

Szóval meg lehet, hogy azért is rendhagyó, mert nincs benne akkora rendszer, mint mi szeretnénk, de a lényeg, hogy a cím a Marx tértől a nyugati térig, hogy ez mit is takar, arról állandó beszélgetőpnerem Jan Zerfügyes fog beszámolni.

Én pedig Mózes Krisztén vagyok.

Szeretettel köszöntjük önöket. >> Én is köszöntök mindenkit.

Hát ugye ennek van egyfajta direkt és egy átvitt értelme ez a Marxértől a nyugati térig.

Ugye a direkt értelem az az, hogy azt a teret, ami a nyugati pályaudvarral szemben van Budapesten, azt úgy hívták a szocialista időkben, hogy Marsér.

Tehát igazából nem kell mennünk semmit, hogyha a tértől a térig megyünk, csak időben.

És ma ez a tér, ez egy könyvpiaci szempontból fontos tér.

Azt be kell vallani egész őszintén, hogy akkor nem volt az.

Tehát az átvitt értelme a dolognak az fontosabb, hogy egyfajta ilyen a szocialista ideológiát nagyrészt kiszolgáló könyvpiactól azért ennél egy kicsit összetettebb volt majd erről beszélünk.

Eljutottunk valamiféle nyugatias dologig.

Hát érdemes megnézni a nyugati téren a libri könyvesboltot, hogy milyen szép. az bármely nyugati városban is a könyvesboltok dísze lehetne.

Plusz egyébként a Librinek, amelyik a messze a legfontosabb könyvpiaci szereplő, pontosan itt van a székhelye a nyugati téren, a könyvesbolt fölötti emeleteken.

Úgyhogy van ennek egyfajta közvetlen meg átvitt értelme is. majd a közvetlen is érdekes lesz egyébként, tehát hogy tényleg könyves boltok, milyen könyvesboltok voltak a nyugati téren vagy a környékén, de fontosabb talán az átvitt értelme a dolognak.

És bár előtte még lesz egy a témán kívüli aktualitásra reflektáló pár mondatunk, de nem bírom megállni, hogy én, mint névtanos nyelvész, vagy hát legalábbis így végeztem, és a szakdolzatomat utcanevek és politika címmel írtam, ne citáljam ide a szegedi Marx tér történetét, ami szerintem az egyik legfrappánsabb átnevezésen ment át.

Ugyanis ugye ma ezt Mars térnek hívják.

És csak egy kicsit kellett rajta módosítani, de a Budapesten ugye nyugati tér lett belőle.

Tehát ezt most nem is tudom, hogy előtte is nyugati tér volt, vagy voltát volt-e neved, de szerintem nyugati tér volt előtte is, úgyhogy >> viszonylag valószínű.

Ezt ezt nem tudom sajnos egyébként. >> Nyilván a nyugati pályudvar majd egy érdekes utcanév dolog még szóba jön, amit viszont nem neveztek át a szocialista időkben a környéken, de majd erről akkor később egy picit.

És akkor térjünk is rá az aktualitásokra, merthogy ugye az előző adásunkban Krasnahorkai László Nobel díja szolgáltatta a központi témát, ami hát azóta is még szerencsére, mondhatom, hogy szerencsére, mert jó, hogyha ilyen dolgokról tudunk beszélni.

Szerencsére most is még az asztalon van tulajdonképpen, hiszen most fogják átadni a Nobeldíjat.

Azóta két nemzetközi könyviker is született, vagy hát elismerést kaptak. magyar származású írók.

Mind a kettő Angliához, vagy hát Londonhoz konkrétan kötődik.

Ugye az egyik az a Booker Price, a Booker Di, amelyet megkapott David Szalai.

És a Booker D-ról beszéltünk már korábban, majd Frigyesd meg is, kérem, hogy azért egy pár szóban mondja el, hogy ez miért is jelentős.

Ugye Krasnorkai László is megkapta a Booker díjat, ő a nemzetközi bukat korábban.

De ez egy nagyon rangos elismerése az angol könyvpiacnak, hogyha jól >> Igen.

Ezt ezt említettük is talán, hogy egyfajta alternatívája kezd lenni a Nobeldíjnak.

Már nyilván a ez a fajta booker díj az kevésbé lehet, de ez a régebbi és és bevettebb.

Ugye először van egy hosszú lista, valamikor talán tavasszal vagy nyár elején, aztán egy rövid lista, amin csak néhány ember van rajta, és aztán valamikor így késő ősszel döntenek a a nyertesről, és az most Did Szalai lett.

Ő azt mondta egyébként, hogy úgy gondolja, hogy a magyar kreditet a Krasznaorkai László irodalmi Nobeldíjával kimerítették.

Úgyhogy ő már nem számít arra, hogy ő díjat fog kapni.

De úgy úgy tűnik, hogy nincs ilyen, hogy magyar keret, mert akárhány magyar díjat kiadnak.

És te is találtál még egyet. >> Igen.

És konkrétan talán úgy fogalmazott, hogy amikor a rövid listára fölkerült, tehát már rajta volt a rövid listán, és akkor nyerte meg Kraszahorka Obdet, akkor tehát akkor ő már biztos esélytelen, és aztán mégsem.

Ugye róla azt kell tudni, hogy ő Kanadában született és az édes apja magyar, de ő maga élt Pécsen.

Én azt olvastam, hogy egy hón Budapestö, de talán évek is szerintem évek. >> Igen, de egy egy hónapra jött, de aztán így ott ragadt Pécsen.

És ahogy én olvastam, tehát ő nagyon sok helyen élt, tehát a családdal éltek talán Beirú. >> Igen, szerintem onnan el kellett menekülniük.

Aztán éltek Londonban, ugye Kanadában született, és akkor most Bécsben él, de hogy mindenképpen megvan a magyar kötődése, mégogyha azért nem is tekinthető szá, tehát nem nem magyar az anyanyelve.

Ja, hát azért is nyerhette meg ezt a díjat, hiszen ehhez angolul kell írni a a normál bunker díjhoz. >> Ang a könyv címe egyébként azért hangozz a test magyarul.

És még egy dolgot akartam mondani ide még, hogy ugye a Booker díj az a cégről kapta a nevét, ami a cég alapítójáról kapta a nevét, akik egy kereskedő céget, de nem könyvkereskedő céget hoztak létre a 19. században.

Tehát ez egy véletlen egybeesés, illetve hát lehet, hogy volt benne aztán egy, >> hogy ez milyen jól rímel rá, de de hogy hogy nem >> könyves cég hozta létre, vagy alapította.

Jó, és te találtál még egy díjazotat röviden, akkor erről beszéljünk, mert ma még sok sok mondandivalónk van. >> Igen, mindig úgy indulunk neki, hogy hát egy fél óra lesz, és akkor ehhez képest aztán mindig túlbeszéljük.

A másik pedig George Sirtes, aki ez egy tegnapi hír, most vagy tegnap előtti tegnapi, tegnap előtti november 28a van. >> Ő pedig harmadik Károly angol királytól.

Bár én mindig meglepődöm, hogy Károlynak hívják a királyt, ugye?

Szóval lassan puff felel egy kicsit.

Szóval a harmadik Károlytól kapta meg az ő felesége aranyérme a költészetért díjat és ő nyolc éves korában, 1956-ban költöztek ki azóta Londonban, illetve Angliában, és ami még plusz aktualitást ad, vagy pluszban ide köti, azon túl, hogy ő magyar anyanyelvűnek is, hát magyar angol kettős anyanyelvűnek tekinthető. hogy ő fordította le a sátántangót angolra, >> és az egy régi dolog.

Tehát az valamikor így a háton 90 körül fordíthatták le, szerintem a 90-es évek legelején esetleg előbb fordították le németre. >> Igen.

És ő nagyon sok magyar művet, tehát Mára Sándor és Szabó Magda életművénynek jelentős részét is lefordított angolra.

Úgyhogy úgyhogy ezért ő már számai van.

Úgyhogy számos magyar díjat kapott hát a 90-es évek után, illetve angol díjakat is, tehát a fordításokért is, meg aztán saját jogán. >> Igen.

Igen. >> Na, hát ezekkel a szép magyar sikerekkel szerettük volna megnyitni ezt a podcast adást.

Jó, hát amúgy is nem is biztos, hogy ilyen vidám irányba fordul majd az adás további része.

De azért igyekszünk egyébként érdekes meg néha humoros dolgokat is mondani, mert a történelem produkál vicces dolgokat is néha.

És annak a megértéséhez, ami most van a magyar könyvpiacon, szerintem érdemes megérteni az elmúlt 80 évet, mert az nem a semmiből nőtt ki, ami most van, vagy ami rátszólag a semmiből nőtt ki egy bizonyos időszakban, például amikor nagyon sok kiadó, új kiadó született, az meg egyfajta hiánynak a betöltésére szolgált.

De összességében azt lehet mondani, majd látni fogjuk, hogy hogy ami történt, amihez ma eljutottunk, az egy logikus történelmi fejlődés eredménye. >> Igen.

Hajlamosak vagyunk mindig ezekre úgy tekinteni a jelen állapotunkra, hogy ez így előzmény, vagy a történelem nem annyira fontos, de azért ez általában ezeknek a történ szerintem talán talán képesek leszünk ennek a megmutatására.

Jó, iduljunk el 1945-től, sőt egy egészen picit lépjünk vissza, és föl is teszek neked egy kérdést.

Az első könyv, ami mondjuk, hogy régen ezt úgy mondták, hogy felszabadulás, most nem mondják így, de mindenesetre a német csapatok kiűzésének a az idején keletkezett, az még akkor adták ki az első ilyen könyvet, amikor még nem mentek ki teljesen a német csapatok, csak mondjuk úgy az ország keleti felén voltak már orosz csapatok. 1944 október 24-én milyen könyv jelent meg szerinted?

Ö mert a könyvpiac okos és reagál a törtelmi változás. >> Egy magyar orosz te. >> Így van.

Egy magyar >> és valami valami Békés Csaba Gyula valami ilyen szinten vagy azed. >> Szeged.

Igen. >> Egy magyar orosz zsebszoltál.

Na hát ezt tudtad is vagy kitaláltad.

Ezt ezt igen, mert ez pont eszembe is jutott nekem az nyelvészet szakon a Kis Gábor a tintakiadó vezetője tartott lexikológia vagy lexikográfia szemináriumot, és nagyon kedveltem, és akkor ezt ő is el hozott belőle egy példányt.

Az vicces és a könyvek azért segítenek a praktikus dolgokban is.

Ha jönnek az orosz katonák, akkor tudjunk velük beszélni.

Na, ez egy nagyon nehéz időszak volt egyébként, mert hiperinfláció volt, hogyha tehát ugye tudjuk, egy egészen elképesztő infláció volt.

Nagyon sok nyomda megsemmisült a világháború alatt, tehát nagyon nehezen indultak a dolgok.

És hogyha egy évet a békeidőben előreugrunk, akkor 1946-ban 1128 cím jelent meg Magyarországon, ami azért egy elég kicsike szám, főleg ha a későbbi időkhöz viszonyítjuk. >> Szerintem orientációként mondjuk, hogy most mennyire, >> én én azem most olyan nagyságrendileg, nem néztem ezt most meg, olyan 15000 körül lehet talán >> csak, mert így azért könnyebb el. >> Igen, így könnyű.

És mondok egy pár számot, akkor már nehéz a számokat megjegyezni.

Tehát 46-ban 1128 könyv 7 millió példányban, ami egyébként azért eléggé vicces, mert a példányszámok viszont elég nagyok voltak, hogyha így belegondolsz.

Tehát ez egy ilyen nem tudom 6000-es 6000-es példáz >> aztán 47-ben már 1737, tehát egy ilyen másfélszeresére nőtt.

A példányszám viszont csak 8 millióra. 54-ben és majd erről az időszakról már részletesebben beszélünk, akkor már 2750 könyv és 74-ben, csak hogy egy kicsit a perspektívát látjuk, 7281.

És akkor ez duplázódott még mondjuk így a nem tudom én, 2000-es évek elejére.

Ez egy sajátos időszak volt egyébként ez a 45-48 közötti, ugye politikailag is, történelmileg is, hiszen ez egy itt voltak ugyan a szovjet csapatok, de de ez egy szabadabb időszak volt. >> Akkor még úgy >> némi választási csalásokkal, de de azért a végén, de de szabadabb időszakot.

És például nagyon érdekes, hogy a Népszava cikke 1946 október.

Itt az akkor meg kell jegyeznem, hogy hogy nagyon sokat használtam az Arkanumnak a szenzációs folyóirat cikkadatbázisát és a Fortepant is egyébként, mert mert néha jó volt képeket is megnézni.

Ez mind a kettő csodálatos forrás. 46. október megérkezik Stanley Unwin, a könyvkiadók nemzetközi szövetségének elnöke.

Egyébként ez vicces ez a Unwin név, mert ő alapított még a 20. elején egy kiadót.

Ez az Allen anden Anwin, ami ma is létezik, és a Harper Colnis csoportnak a része.

És ő ő minden volt akkor, tehát a Nemzetközi Könyvkiadó szövetség elnöke, a brit könyvkiadók egyesülések elnöke, a British Council osztályvezetője.

Szóval nekem a háborúban is elég sok szerepe volt, de elmondják, hogy az ő révén elég sok könyv jutott el Magyarországra, angol könyvek és könyvkiadókkal, könyvkereskedőkkel írókkal fordítókkal, kulturális és külügyi szakemberekkel folytatott megbeszélés.

Az egészet csak azért mondtam el egyébként, mert picit jellemzi azt a nagyon rövid időszakot, amikor volt egyfajta nyugati nemzetközi kapcsolat is. >> Igen.

És és ez azért is talán egy kicsit érdekes, mert 19457ben azért az angol nyelv még messze nem volt annyira domináns sem a világon, végképp nem Magyarországon.

Tehát akkor azért ez még jobban egy ilyen hát az egyik külföldi nyelv volt. >> Igen.

Egyébként szerintem a 20-as-30-as években elég sok angol nyelvű könyvet fordítottak, de itt is ebbe a cikkbe is leírták, hogy probléma egyelőre, hogy kevés fordítót tud angolul.

Szóval itt itt ez ez még egy nehéz időszak volt.

És akkor egyébként megmaradtak azok a nagy nevű kiadók, amelyek a két világháború között is voltak.

És ezek így ismerősek lehetnek egyébként a nevek.

Atéum, Révai Franklin Hungária újyar könyvkiadó.

És ezeket azt >> Igen, ezek mind az a a a szülők polcának a régi könyvei. >> Igen.

És ugye Atéum ma is van, mert azt újra föltámasztotta a Líra, tehát a Lírának az egyik kiadója, ha jól emlékszem,…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Grecsó Kristán

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Marx tértől a Nyugati térig”

Miről szól ez az epizód: „A Marx tértől a Nyugati térig”?

Az 1945 és 2025 közötti magyar könyvpiac történetét dolgozza fel az epizód. Az 1948-as államosítástól a rendszerváltás utáni magánosításig és a mai kétszereplős állapotig követi a piac alakulását. Kiemelten foglalkozik az 50-es évektől a 80-as évekig tartó időszakkal, a 90-es… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Marx tértől a Nyugati térig”?

Fő témái: könyvpiac, magyar történelem, szocializmus, rendszerváltás, kiadói piac, kiskereskedelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Marx tértől a Nyugati térig”?

Megjelenés: 2025. 12. 12.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/a-marx-tertol-a-nyugati-terig-f52b02c5

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból