Prospero Könyvpiaci Podcast

A könyv ára

· PT56M36S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast ötödik, 2024-es epizódjában Janzer Frigyes és Mózes Krisztián a könyvek árazásának bonyolult kérdéseit járják körül. Az adásból kiderül, hogyan tevődik össze egy könyv végső ára, a nyomdaköltségektől és jogdíaktól kezdve a kiadói árrésen…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2024. 01. 26.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Janzer Frigyes, Mózes Krisztián
Témák
könyvpiac, könyv ára, nyomdaköltség, könyvkiadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tehát ott akkor nincsen ilyen, hogy 5% kedvezmény?

Egyébként szerintem az mindegy, hogy a könyvet 4500 vagy 5000 forintért adjuk.

Lehetne ez a címe most ennek a podcast résznek, hogy megtaláltuk a bizományi könyvértékesítés egyetlen előnyét.

Mert mi lesz, hogyha megharagszik rám, még magasabb árést kér, rossz helyre teszi ki a könyveimet?

Hát akkor mennyivel jobban megéri az a 274 kötet 10 millióért?

Főleg, hogyha a szociológia iránt érdeklődünk, és nem a kémia iránt.

Ez a Prospero könyvpiaci podcast.

A nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról.

Egy könyves podcast, ami nem könyvekről szól, hanem azokról, akik kiadják, eladják és megveszik őket.

Az ötödik epizódban Janzer Frigyes és Mózes Krisztián, arról beszélgetnek, hogy miből tevődik össze egy könyv ára.

Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat a Prospero könyvpiaci podcast első 2024-es epizódjában, ahol is Janzer Frigyessel fogunk beszélgetni a könyv áráról.

Hát elöljáróban mondom, hogy a Frigyes mondta, hogy azért ezt mindenképpen jelezzük, hogy ez most egy szakmai, egy szakmaibb jellegű beszélgetés lesz.

Hát én azt gondolom, hogy a könyv ára az pont az, ami aztán mindenkit érint.

És mindenkit érdekel, hogy miért annyiba kerül egy könyv amennyibe.

Annál is inkább, mert ha esetleg valaki adta már a fejét könyvírásra, vagy ismer olyat, aki, akkor azért tudja, hogy megveszek a boltban 3000 forintért egy könyvet, és akkor egy ilyen nagyon alsópolcos könyvet mondtam.

És hát ebből a szerző nem 3000 forintot kap meg, ami nyilván nem, hiszen az áfa meg a mindenféle, de hogy ennek egy töredék részét.

Tehát azt gondolom, hogy ez a szerzők számára is érdekes lehet, de egyébként meg szerintem minden vásárló számára is.

Úgyhogy én azért mégiscsak azt mondanám, hogy szerintem ez igazán mindenkit érint.

Úgyhogy Frigyes, mit tudnánk elmondani a könyv áráról?

Köszöntöm én is a hallgatóinkat.

Én arra gondoltam, hogy próbáljunk meg végigmenni azokon az elemeken, amelyekből a könyv ára kialakul.

És akkor egy picit többet megértünk róla.

Vannak ebben egyszerűbbek, amiken hamar túl fogunk siklani, és van, ahol egy picit érdemes elidőzni.

Tehát ilyesmikre gondolok, ami ugye evidens, hogy nyomdaköltség, a szerzőnek, vagy illusztrátornak a jogdíja, vagy a jogdíj, bocsánat, tehát hogy a külföldi könyvről van szó, akkor a jogdíj, akkor viszont a fordítónak is van még díja, a kiadói munkák, az árrés, ami egy érdekes terület lesz, marketing, logisztika, tehát ilyesféle költségek.

Én itt, hogy gyorsan-gyorsan belevágjak, és akkor ugye én pont mondtam is az áfát, ugye az a könyveknél egyébként nem 27%, hanem 5%, tehát mondjuk legalább egyébként nem egy nagyon nagy összeg, tehát mondjuk 3000 forintos könyvnél például az csak egy 150 forint, hogyha jól számolom.

Az majdnem elhanyagolható, nyilván az sem teljesen jelentéktelen összeg, de majdnem elhanyagolható az áfa.

Valóban a könyv egy ilyen kedvező helyzetben van.

Úgyhogy amikor most számolni fogunk, akkor én majd javasolni fogok egy 5000 forintos mintaszámot egy könyvre, és nagyjából akkor elhanyagoljuk az áfát az egyszerűbb számítás kedvéért, mert akkor lehet ez a könyv 5100-5200 forint is, hogyha bruttó árat veszünk, de ez annyira jelentéktelen, hogy ezzel ne számoljunk, azt javaslom.

Nézzük a nyomdaköltséget, ami ugye a legevidensebb költség egy könyvnél.

Ha nyomtatott, akkor ez nem megúszható.

És én itt kértem egy pici segítséget egy kedves baráti nyomdától, amelyik egy nagy nyomda, és komoly digitális üzletága is van, és ofszet üzletága is van, tehát mind a kétféle módon nyomtat saját üzemében.

Hát az ofszet az a hagyományos, az egy jobb minőség.

Kicsit nagyobb példány számnál - majd itt jelezni is fogom, hogy milyen példányszámoktól mondta azt, hogy ofszet nyomtat - ott az ofszet nyomtatás a praktikus.

A digitális az majdnem olyan, mint az otthoni lézernyomtatónk, vagy az irodai lézernyomtatónk, hát azért annál kicsit komolyabb, meg ugye be is kell kötni a könyvet.

De kisebb példányszámoknál ez a digitális nyomtatás lesz a reális alternatíva.

Én egy elképzelt regényre kértem árat, 210x138 mm, a formátuma, a borítója színes.

Tehát a 210x138 az ilyen A5 környéke, nem?

Én egy konkrét könyvet mértem le, és az alapján kértem.

Olyasmi, tehát egy ilyen viszonylag tipikus ilyen regény, tehát hogy nem egy ilyen óriási, nem egy hatalmas nagy kötet, de egy ilyen kézbefogható normális, de nem is a legkisebb zsebkönyv méret.

Színes a borítója, és minden belíve egyszínű.

Hát ez nyilván fekete, de itt majdnem mindegy egyébként. 256 oldalas, tehát nem egy nagyon vaskos, de egy ilyen viszonylag átlagos könyvecskének mondható, és papírkötéses.

Ez is fontos, mert ugye ha keménykötéses lenne, az drágítaná a dolgot.

Igen, de már keménykötéses könyvek is már jóval ritkábbak, tehát már ez...

Igen, hát kicsit műfaja válogatja egyébként, hogy milyen, meg valamiből mind a kettőt kiadják.

Na most, én itt egy olyan játékot játszottam, hogy én megadtam egy csomóféle példányszámot, csak hogy lássuk, hogy a példányszámtól mennyire függ a nyomdai ár.

Tehát ötven, ötszáz, ezer, tízezer, sőt százezer példányra is kértem árat.

És akkor, ugye nehéz ez egy ilyen podcastban...

Tippelnék, tippelnék, tehát az ötven az az, amire a digitális nyomda...

Egyébként még az ötszázat is azzal nyomná, képzeld el.

Ezen én is. ...ésszerűbbnek tartották.

Tippelhetsz, ha akarsz, akkor játszhatunk, hogy ötven példánynál ez a kis formátum, ez hány forint a nyomás?

Várjál. 1000. 1484 forint plusz áfa, és itt az áfának már van jelentősége, mert itt 27%-os az áfa.

Jó, tehát 1500 forint mondjuk.

Aha, ez egy nagyon nagy különbség, és akkor az ötszázra is ő még digitálisat mondott.

Igen, érdekes módon digitálisat.

Én tudom, hogy még háromszázban is szoktak néha ofszet nyomni.

Akkor nézzük az ezer példányt.

Igen, és 800 volt az ötszáz, ugye? 862, tehát mondjuk, hogy 850.

Hát ennyit már itt nem esik, sajnos.

Ennyit nem esik. 701 forint, tehát 700 forint.

Jó, és akkor utána jönnek az extrémitások, mert ugye nyilván, ha már valami tízezer példányban jelenik meg, az már nagyon azért jól fogyó könyv.

Ahhoz Frei Tamásnak, Kepes Andrásnak, Harry Potternek és ilyesmiknek, Orvos-Tóth Noéminek kell lenni.

Igen, a Frei Tamás az lehet, hogy százezer.

Ugye szerintem erről nincsenek nyilvános adatok, úgyhogy majd az az utolsó adat lesz.

De szerintem abban is lesz némi meglepő.

Tehát az ezer volt 700 forint.

Jó, hát ott egy kicsit javult a helyzet. 428 forint.

És akkor mennyi a százezer? 300.

Tehát ott már nem javult olyan sokat.

Tehát tízezerről a 428 forintról, százezerre 356-ra javult.

Úgy érdemes belőni, hogy ez ember ilyen tízezeres nagyságrendre...

Én is úgy érzem egyébként, tehát hogy nem nagyon érdemes százezeret kinyomni, föl kell készülni arra, hogy nagyon fogy, és akkor nyomhatnak még.

Tehát még a szuperfontos könyvekből se.

És ugye itt nem csak magyar szerzők jönnek szóba, szerintem külföldi szerzők sikerkönyvei is magyarul.

De ebből talán az is látszik, hogyha egy angol kiadó milliós példányszámban nyom ki könyvet, valószínűleg ő se tudja már a padlóig levinni.

Ennél lehet jobb, meg nyomhat Kínában, meg Távol-Keleten, meg itt-ott-amott, és akkor még egy kicsit lenyomja, akkor csak a szállítási költségek sújtják majd.

Egyébként nagy áremelkedés volt, tehát egy kicsit így a szaksajtóban utána olvastam, hogy a 2022-es évben mindenféle okokból már komoly áremelkedések voltak, 15-40% körüli nyomdai...

És ez nagyon, ez közhelyes, ezt most mindenki mondja, ezt a papír áremelkedést, de hát most hadd mondjak egy konkrét példát, és ez nem nyomda, ez egy papírzsebkendő volt, amit én mindig... ilyen legegyszerűbb papírzsebkendő, az egyik nagy áruházlánc saját márkás papírzsebkendőjét vásároltam, ami legalább tíz éven át 99 forintba került a százas papírzsepi, és ez most 350, és ez mondjuk két-három év alatt jutott el ide.

Nagy volt az infláció, de hát azért nem volt 300%-os, vagy két..., hát hogy, igen.

Az irodai papírok is egyébként.

Na jó, szóval egy picit, én azt mondom, hogy zárjuk le ezt a részét a dolognak, de azért összefoglalva, az ötven példányos 1484, mondjuk, hogy 1500 forinttól, a tízezer példányos 428 forinton át, jutottunk el végül is a 356 forintig, a százezernél.

Szóval az biztos, hogy az nagyon nem mindegy, hogy egy könyvből mennyit adnak ki, de hát vannak olyan könyvek, amelyekből nem lehet egy-kétszáz példánynál többet kiadni, mert olyan jellegűek, és attól még jó, hogyha ezek megjelennek.

De ezeknél a könyveknél érthető az, hogyha drágábbak a könyvek.

Én azt mondom, hogy a könyvek árával kapcsolatos játékra, majd térjünk vissza a végén még.

Kitaláltam egy pici játékot, ilyen tippjátékot, de most egy picit ezt a részét hagyjuk.

Bocsánat, nem akartam belédfojtani a szót.

Igen, két dolgot akartam mondani.

Az egyik az az, hogyha egy könyvkiadónak a vezetője, az egy közgazdász, akkor azt fogja mondani ezekre a könyvekre, hogy ezeket ne adjuk ki, egy száz-kétszáz példányos könyveket.

De igazából ezt csak humornak szántam.

De amit viszont komolyan akartam még hozzáfűzni, amit te mondtál, hogy hogyan lehet lejjebb vágni az árakat, hogy mondjuk a Távol-Keleten nyomják.

Én azt figyeltem meg, hogy szerintem ilyen nagyobb hozzáadott értékű könyveknél, vagy olyan könyveknél, aminek bonyolultabb egy kicsit a nyomása, vagy színes minden oldal ilyesmi, én olyanoknál láttam többnél, hogy nyomtatták Kínában.

És meg is lepődtem, de ez nem tipikus, de én ezt többnél vettem már észre.

A Prospero egy 15 évvel ezelőtt kiadott egy gyerekkönyv sorozatot, ami egy angol kiadónak, a gyerekkönyv sorozata volt.

És azt egyben nyomták az összeset, egy helyen, Kínában, és az nagyon extra volt, mert abban volt egy csomó ilyen kis papírmérnöki trükk, be kellett ragaszgatni dolgokat.

És ott viszont már az annyira munkaigényes, kézimunka igényes volt, hogy az tényleg praktikus volt, hogy a kiadó Kínában nyomtatta.

Igen, igen, ez a Tündéri Lonka sorozat.

Na, picit szerintem menjünk tovább.

Ugye hát van, vannak aztán egyéb költségek, tehát vagy a szerzőnek, illusztrátornak kell fizetni, vagy ugye jogdíjat kell fizetni, és a fordítónak.

Hát szerintem ez ugye egy nagy titok, hogy mennyit fizetnek egy szerzőnek, és ez nagyon változó.

Hát először is van, amikor szerintem semmit.

És manapság inkább a példányszámonkénti eladás utáni jutalék az, ami a szerzőket megilleti.

Magyarországon mindenképpen ebbe az irányba tolódott.

Hát én most mondanék erre egy számot, aztán kiadói kollégák ezt lehet, hogy picit máshogy látják, de körülbelül ilyesmiket hallottam, ilyen 8-10% körüli összeg lesz.

Tehát ha egy pillanatra már ezt kivetítjük egy könyvre, aminek mondjuk 5000 forint a listaára, tehát az, amit ráírnak a könyvre, akkor ugye ebből, hát akkor mondjuk azt, hogy ez egy 1000 példányos könyv volt, abból 700 forintot elköltöttünk a nyomdára, és hát akkor mondjuk, hogy egy 500 forint a szerzőt illető díj.

De mindig akkor csak, hogyha eladják a könyvet.

És hát akkor van a kiadói munka, szerkesztés, én ebbe most nem mennék bele, mert ez ugye nagyon attól függ, hogy milyen jellegű a könyv, és hogy mennyi energiát tesz bele a kiadó.

Igen, tehát tördelni mondjuk mindenképpen kell valamilyen szinten.

Nyilván egy ilyen regénynél egyszerűbb a dolog.

Tehát azért átolvasni, akkor is, tehát hogy igen, tehát egy korrektor, olvasószerkesztő...

Ugye annak egy fix költsége van, tehát itt most már tényleg nagy, hogy nem mindegy, hogy ötszáz példányban adjuk ki, vagy tízezerben, mert ugyanannyiba fog kerülni ez a jellegű munka.

A fordítás is ugyanannyiba kerül.

Hát a jogdíj az valószínűleg nem, hogyha külföldi kiadónak fizetünk.

Annyit, ehhez egy ilyen kis megjegyzést, hogy egyébként ez a 8-10%, tehát én annyit tudok mondani, hogy én is ilyeneket hallottam, szóval ezt meg tudom erősíteni, amennyire én ezt ismerem.

De a másik része az pedig, hogy nekem volt olyan barátom, akit fölkértek arra, hogy írjon meg valami könyvhöz egy fejezetet, és akkor azt mondták, hogy ívenként fizetnek, nem tudom, 12 ezer forintot.

Na most azért itt rántsuk le a leplet, hogy itt akkor mit jelent ez, hogy ívenként, hogy az hány oldal egy ív, mert hogy ő akkor azt gondolta, hogy akkor az oldalanként 12 ezer forint, és akkor az egyébként, azt gondolom, hogy amúgy az valami tényleg ilyesmi összeg volt, és egyébként ez nem lett volna méltánytalan, azt gondolom.

És utána kiderült, hogy ja hát amennyit megírt ő, az volt egy ív.

És akkor mondta, hogy jó, hát akkor ez már tulajdonképpen mindegy.

A szerkesztői ív, azt hiszem, így hívják, ugye?

Azért ezekben egyébként én sem vagyok, a kiadói dolgokban annyira benne, de igen, szóval azért az viszonylag sok munka.

Erről az jut eszembe, aztán majd lehet, hogy ezt is kivágjuk, hogy nagyon régen a feleségem filmekhez fordított feliratokat, és akkor azért nem teljesen volt mindegy, hogy az a film milyen volt.

Mert hogyha mondjuk verekedtek benne négy percig, akkor is négy percet fizettek, de hogyha valami bonyolult beszélgetésben voltak, akkor is négy perc volt.

Úgyhogy nem teljesen volt mindegy.

Bár művészfilmeket kapott, szóval ez a verekedős, ez ritkább volt.

Mindig úgy szurkolt, hogy na jó, legyen már egy kis autós üldözés.

Nem volt rossz néha egy pár perc, amikor nem beszéltek.

Azt gondoltam volna, hogy egy ilyen munkánál leütésre fizetnek, mint oly sok másiknál.

Na, a kiadói költségek is egy valami, tehát egy kiadót fönn kell tartani, irodája van, bérek vannak, fűteni kell, nem tudom milyen számlája van.

Ezzel most végképp ne számoljunk, mert ez erősen kiadó méret függő is, tehát a legkevesebbe akkor kerül, hogyha valaki a hálószobájában vagy a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Prime Rate Kft

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A könyv ára”

Miről szól ez az epizód: „A könyv ára”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast ötödik, 2024-es epizódjában Janzer Frigyes és Mózes Krisztián a könyvek árazásának bonyolult kérdéseit járják körül. Az adásból kiderül, hogyan tevődik össze egy könyv végső ára, a nyomdaköltségektől és jogdíaktól kezdve a kiadói árrésen… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A könyv ára”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Janzer Frigyes, Mózes Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A könyv ára”?

Fő témái: könyvpiac, könyv ára, nyomdaköltség, könyvkiadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A könyv ára”?

Megjelenés: 2024. 01. 26.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/a-konyv-ara-83fefb1f

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból