Prospero Könyvpiaci Podcast

Kiadói vagy magánkiadás - mi a jobb választás?

· PT50M29S

Összefoglaló

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen epizódjában Mózes Krisztián és Janzer Frigyes a kiadói és a magánkiadás közötti választás szempontjait vizsgálják. Megbeszélik, hogy milyen célokat érdemes kitűzni a könyvkiadás kapcsán, különös tekintettel arra, hogy pénzt akar-e keresni a…

Röviden

Műsor
Prospero Könyvpiaci Podcast
Megjelenés
2023. 12. 13.
Hossz
50 perc
Témák
könyvkiadás, magánkiadás, kiadói kiadás, könyvpiac, szerzői jogok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

azt a kiadót kell megtalálni amelyik már bizonyított és más szerzőkkel profi munkát végzett majdnem a nulla az esélye annak hogy ő egy józsef attila k a végén ugye itt azt döntött hogy az elnök lánya olvasta és neki nagyon tetszett ne adjál ki könyvet azelőtt mielőtt meglenne a [Zene] piacod ez a prospero könyvpiaci podcast a nemzetközi és a hazai könyvpiac fontos témáiról [Zene] egy könyves podcast ami nem könyvekről szól hanem azokról akik kiadják eladják és megveszik [Zene] őket a ób gyes és mózes krisztián arról beszélget hogy kiadói vagy magánkiadásban érdemesebben megjelentetni egy könyvet szeretettel üdvözöljük a prospero könyvpiaci podcast hallgatóit a mai adásban jzer frigessel a magánkiadásokról fogunk beszélni ami azt gondolom hogy egy nagyon érdekes téma és azt gondolom hogy sokakat érint h sokan játszottak már el a gondolattal hogy ú hát lenne nekik egy jó ötletük vagy esetleg van is valami írott anyaguk vagy a nagyszülőjük visszaemlékezése és hát milyen jó lenne kiadni és hát de persze biztos a kiadók nem adják ki na de majd magán kiadásba majd az milyen jó lesz hát frigyes mit gondolsz erről igen ez egy ez egy jó példa volt ez a nagyszülők emlékiratai ugye lehet a nagymama szakácskönyve vagy sok minden egyéb és szerintem tényleg az elején tisztázni kell hogy mi a célja ennek a kiadásnak tehát át hogy ez nem egészen a podcastunk témájába tartozó de hogyha a családtagjainknak barátainknak akarunk ajándékozni valamit az ugye egy egy dolog és a digitális nyomta technológiának köszönhetően ki tudjuk adni a könyvet egy példányban vagy 10-ben vagy 20-ban tehát lehetséges ez csak hát ez egy nem egy könyvpiaci kérdés mert könnypiaci kérdés az hogyha akárhogy is nézzük a dolgot de pénzt akarunk keresni vele és ugye tegyük gyorsan hozzá hogy azt hogy ez most még jobban fölcsigázzuk a hallgatókat de gyorsan lehűtöm őket hogy ki tudjuk adni egy vagy 10 példányba hát ez tök szuper de nyilván a 10 példányos kiadásnak a költsége pláne az egy példányos kiadásnak a költsége az sokszoros a egy darabra vetítve mondjuk egy 500 példányoshoz képest vagy 1000 vagy még több így van tehát ha igényesen akarja valaki megszerkeszteni akkor akkor így van ugye én erről kevésbé fogok tudniz beszélni mert általában könyv piaci szerkesztőségi vagy technikai kérdésekről kevésbé tudok inkább kereskedelmiekről de nyilván az egyszeri költségek a grafikus a tördelő satöbbi azok pont ugyanúgy jelentkeznek egy példány esetén is a nyomási költség az az viszont nem mert régen ugye csak offset technológiával lehetett nyomni ahol hát nagyjából ilyen 2-300 példányig lehetett lemenni vagy mennek le manapság is de hát már az se olyan nagyon ésszerű de a nyomási költségek a digitális technológiának köszönhetően azok nem túlzottan nagyok tehát nem sokkal nagyobb mint ha offset nyomnának mondjuk 1000er példányt lehet hogy van a kétszeresen most azt nem tudom de szóval az nem vészes de az egyszeri költségek hogy eljussunk odáig hogy a könyv nyomtatható legyen azok nyilván nagyok és hát akkor ugye van a másik kérdés hogy vagy el akarunk jutni valamilyen szélesebb közönséghez vagy tehát valamilyen közön özönséghez tehát el akarjuk adni magyarul a könyvet és nem oda akarjuk ajándékozni valakinek hát itt itt is az a kérdés hogy mi ez a közönség tehát hogy nem tudom én most mondok egy példát amihez könnyű eljutni vagy viszonylag jól körülhatárolható mondjuk a római kor történelmével foglalkozó régészek és történészek igen ez egy nagyon zárt csoport hát ez egy zárt valami valószínűleg aki erről ír az ismeri és azt a 35 embert aki magyarországon ezzel foglalkozik lehet hogy 350 de hogyha hát nem sok igen de hogyha angolul ír és kiadja ezt a könyvet magánkiadásban vagy majd ugye itt lesz egy köztes verzió arról érdemes beszélni akkor is meghatározható hogy spanyolországban ki az a 150 kutató franciaországban ki az olaszországban romániában németországban és a többi és a többi és akkor persze ugye már itt fölmegy akkor akkor ez már több 1zer ember aki potenciális vásárló lehet de azért lehet magán kiadásb kiadni de utána aminek történnie kell az professzionális kell hogy legyen különben nem tudok egy listát építeni nem tudom a kolllegáimat meggyőzni arról hogy mon mondjuk vegyük azt hogy én romai kori történész vagyok vagy régész nem tudom meggyőzni őket hogyha nem profint csinálom hogy vegyék meg a könyvemet vagy hát inkább könyvsorozatot mert egy könyv miatt ekkora munkát beletenni nem nem érdemes az szinte biztos és arról nem is beszélve hogy a professzionalitás a külsőségeken is meg kell hogy mutatkozzon tehát én azért találkoztam majd gondoltam erről mesélek hogy én is találkoztam magánkiadásos könyvekkel sőt részt sőt írtam is ilyet meg részt is vettem ilyenben és hát nyilván a legolcsóbb verzió amikor az ember ezt így magának megcsinálja worldben meg mit tudom én és akkor abból tulajdonképpen így egy ilyen kinyomtatás és ez inkább ez nem kiadás hanem k kinyomtatás a így a leg alssóbb polcos megoldás hát ott azért nem is ingerli az embert arra hogy ezt megvegye mert a külsőségek miatt hú hát azért de vajon ez lett elektorálva átolvasta-e valaki lett-e tördelve rendesen nem tudom tehát hogy azért ezeknél így fölmerülnek ilyen kérdések tehát hogy hogy azért azt nem lehet megúszni hogy hogy az ember hozzáértő embereket vonjon be tehát hogy magá ességhez ez is hozzátartozik azon túl hogy kik a szerzői mondjuk egy könyvnek és annak milyenek a kapcsolatai hogy az egy konferencián előad-e ahol még 100 ember látja vagy vagy sok konferencián tehát tudják hogy ki ő tehát nyilván de most ez egy nagyon speciális eset volt tehát nagyon ritka hogy ennyire pontosan meg tudjuk határozni a közönségünket általában nem így van mert hogyha egy picit tágabbra megyünk és azt mondjuk hogy mondjuk 16 hat és 20 év közötti fiatalok akik szeretik a mangákat ez is egy elég pontos meghatározás de itt már sokkal nehezebb elérni ezt a kört tehát persze vannak rendezvények meg nem tudom én biztos forognak ezek az emberek itt ott amott de ez már sokkal nehezebb tehát ehhez már azt hiszem szükség van arra hogy a könyvpiacra magára a könyvkereskedelemben annak a rendszerébe kerüljön be a könyv mert az előző esetben direkt be el tudom érni tehát egyszerűen kihagyom a könyvkereskedelmet nem is érdemes bevonni tehát azt a amit mondtál hogy 35 magyar érdekeltet vagy azt a nem tudom én 5 5000 külföldi érdekeltet amely aki a római történelemmel ilyen módon foglalkozik azt nem nem fogja elérni a könyvkereskedelem rendesen tehát ott ott nincs is más lehetőségem hát igen szóval ezek ezek azok a könyvek tehát ez a mondjuk ez a régészes hipotetikus könyv amit nem a libriben fog megvni senki hogy bemegy és akkor na hát itt van egy szakács vegyünk valami szakácskönyvt meg ajándékba vagy nem tudom micsodát és akkor ez majd pont jó lesz tehát igen a a booklineon már praktikus ha ott van vagy az online értékesítésbe de azért olyan nagyon nagy sikert nem fog aratni ezzel senki igen de még ott is lehet hogy az ember egyszer egy google kereséssel fog erre rátalálni a kiadó vagy a magánkiadó honlapján tehát az á igen de lehet hogy azért praktikusabb megvennie a bookline-nál megt még vesz három másik könyvet és ingyenes szállítást kap tehát hogy ezt most nem akarok a bookline-nak reklámot csinálni de bármilyen online kicsit nagyobba aztán hát ugye persze hogy milyen milyen jelleg a könyv lehet más is tehát hogyha egy kicsit viss igen sal még igen ide akartam én belekötni hogy azért még ez a 16 és 20 közötti mangák én azt gondolom hogy még ez sem a tipikus tehát hogy hogy akikkel én vagy amikről én így hallottam hogy hú hát milyen jó lenne kiadni az ő könyvét az hú hát van egy szuper jó könyv amit ő írt mondjuk egy krimi vagy egy fantasy vagy egy akármi és akkor hát ezt már így elküldte kiadóknak és persze a gonosz kiadók mind azt mondták hogy nem pedig hát valószínűleg ő lesz a következő jk rwling vagy hát nem tudom fantasy írókat nem annyira tudok mondani de szóal a jó mad a végén beszéljünk erről is igen de de hogy én azt gondolom hogy nagyon sok ilyen ilyen nem tudom alanyi költő van akik akik azt gondolják hogy hogy megváltják a könyvpiacot azzal hogy hogy hogy hogy ki lehet adni az úy művüket na most ezeknél meg ugye végképp nincs egy ilyen szigorúan meghatározott célcsoport tehát még ez a 16 és 20 közötti mangakedvelők ez még megint egy jobban megfogható mint az hogy hát mindenki aki tud olvasni és és és szereti a regényeket vagy mondjuk érdekli a fantasy deát már a az is egy annyira tág kör ami egyfelől tök könnyűvé tehetne hogy jaj hát ez van 100z ember akit érdekel a fantasy magyarországon lehet hogy 1 millió teljesen mindegy és akkor hát itt milyen könnyű lesz a adni majd 1000 könyvet hát itt meg pont ezért lesz nehéz igen ez egészen biztos és mondjuk itt mondtad a a az alanyi költőt tehát hogy az a legnehezebb eset tehát hogyha most azt nézzük meg hogy valaki jó azt mondja hogy a nagy közönségnek szánja nyilván ott is van célközönség és mondjuk verses kötetet ír na most azt a tényt leszámítva hogy hogy azért majdnem a nulla az esélye annak hogy ő egy józsef attila k és egyébként józsef attila se élt meg abból hogy tehát ha nem támogatják a 60ék meg mások akkor akkor hát semmi pénze nincs tehát ez ez egy nagyon nehéz téma és most tényleg nem akarok ilyen abszurd humor irányába menni de az se segít rajta hogyha a költő meghal tehát általában ettől se lesz népszerűbb a kötete mert ugye józssef attilánál nyilván ez ez egy döntőtényező volt tehát ez a a verseskötet az majdnem teljesen reménytelen egyébként is megváltoztak az olvasási szokások tehát nyilván van ma magyarországon néhány költő akinek elfogadható példán számban mennek el a kötetei de már az egyesült államokban is a már már nagyon rég is az ilyen 1zer példányok verses köteteknél azok normálisnak meg jónak számítottak ami esetleg igen hogyha olyan hallgatja aki n is annyira képben hát azért 1zer példányat magyarországon se egy nagyon sok mármint hogy magyarországon az van aminél jó és van aminél meg hát igen nyilván arra nehéz építeni a regény ugye valószínűleg egy eggyel jobb de hát regényt is tonnaaszám írnak még magyarok is tehát ez ez nem jó és ugyanez a helyzet a szakácskönyvvel iszonyattz híres embernek kell lenni hogy írj egy szakácskönyvet és akkor rögtön megesz igen hát vagy a vagy előtte a youtube-on vagy tiktokon vagy valahol be kell futni mint mint ilyen gastro szakértő vagy nem tudom mi és akkor utána van valószínűleg esély arra hogy hogy sikeres lesz könyvformában is de nem könyvel nem könyvként kezdődött a dolog igen tehát hogy itt igazából mindegyik arra fut ki már a a a régészes témájú könyvtől így most a szakácskönyvig hogy akkor könnyebb könyvvásárlásra váltani a a a dolgokat hogyha előtte van már egy egy olyan múltja az embernek egy olyan ismertsége ami amit át lehet aztán váltani erre hogy hogy hogy ha meglátják a nevét hogy hú hát ez egy hiteles ember akkor ettől veszek könyvet tehát hogyha tartok könyv konferenciákon előadást a római kori régészeti eredményekről akkor nagyobb eséllyel veszik meg hiszem már ismerik a nevemet hogyha a youtube-on csinálok 5000 főzős videót és ezt elkezdik egyszer csak így követni akkor utána meglátják a könyvesboltban az én nevemen a szakácskönyvet és azt fogják mondani ó hát ez érdekes na hát ez ez ez már ezt tudom kicsoda akkor azt megveszem igen igen tehát ez a döntőszempont sajnos azt kell hogy mondjam hogy nem a könyv tehát az hogy abban ott milyen betűk vannak és azok hogyan adnak ki valami értelmet az az sokkal kevésbé pontos fontos mint hogy ki adta ki aztán persze nyilván ha nagyon rossz a könyv akkor egy másodikat már nem fognak talán megvenni tőle de de ez a fontos tehát nagyon leegyszerűsítve a dolgot azt is mondanám hogy ne adjál ki könyvet azelőtt mielőtt meglenne a piacod és most ez akkor lehet tényleg a legnemesebb piac is tehát lehet verses kötet is csak csak ne tehát hogy úgy nem érdemes kiadni hogy hogy nem tudjuk hogy ki fogják elolvasni odáig el kell jutni lehet hogy az öt év munkája hogy valakinek legyen itt ott am ott nem tudom én 50000 követője és akkor kiadhat egy könyvet mert lehet hogy az 50000 követőből 5000 meg fogja venni a könyvét anélkül szerintem reménytelen és akkor persze most végigmehetünk ezeken a lehetőségeken tehát a teljesen magán kiadás az az hogy hát az se teljesen magán az azért nagyon valószínűtlen hogy én grafikusnak is jó vagyok meg tördelőnek is meg találok egy nyomdát és tényleg az ideális nyomdát találom meg tehát ott is valószínű be kell vni szakembereket mert én valószínűleg megírom vagy illusztrálom a könyvet de de azon túl k szakember de mondjuk egy regénynél még mondjuk a tördelés az egy viszonylag egyszerűbb dolog tud lenni tehát hogy szóval én azért azt gondolom hogy legalábbis legyen az embernek olyan igen barátja aki már látott ilyen folyamatot igen le lehet hogy így van mondom ehhez ehhez én se értek nagyon sőt tehát nem nem mernék nyilatkozni én azért valami nagyon jó grafikust biztos bevonnék a dologba itt ak elmesélném azt hogy nekünk a van egy egyesület aminek a tagja vagyok és 30 éves lett és kiadtunk egy könyvet erre egy az egyesület 30 éves történetét bemutató könyvet amit én írtam itt a szöveget és hát én raktam nagyjából össze de ehhez és ezt úgymond teljesen magánkiadás tehát ez az egyesület neve alatt futott vagy hát fut és ez a könyv ugye úgy jött létre hogy a tördelő azért az egy tördelő tehát az egyesületnek van egy tagja aki egy grafikus tördelő tehát csinált már ilyet én azért már előtte is írtam is meg vettem részt könyvkiadásban meg tanultam is erről tehát hogy olyan emberek csináltuk akik mind már láttak ilyet és ugye ez ma itt a célcsoport is és őt csináltak ilyet igen és itt maga a célcsoport is az egyesület 4-5000 fős tagsága amire nyomtunk 500-at ebből a könyvből ja akkor ugyanez az arány amit én mondtam hogy egy 10% mondjuk igen igen hát még nem még azért van belőle de hogy de hogy az a lényeg hogy itt azért egy jól meghatároz tehát hogy működhet ez de tényleg itt itt is volt egy jól meghatározott célközönség és és voltak…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kiadói vagy magánkiadás - mi a jobb választás?”

Miről szól ez az epizód: „Kiadói vagy magánkiadás - mi a jobb választás?”?

A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen epizódjában Mózes Krisztián és Janzer Frigyes a kiadói és a magánkiadás közötti választás szempontjait vizsgálják. Megbeszélik, hogy milyen célokat érdemes kitűzni a könyvkiadás kapcsán, különös tekintettel arra, hogy pénzt akar-e keresni a… Az epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 12. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kiadói vagy magánkiadás - mi a jobb választás?”?

Fő témái: könyvkiadás, magánkiadás, kiadói kiadás, könyvpiac, szerzői jogok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kiadói vagy magánkiadás - mi a jobb választás?”?

Megjelenés: 2023. 12. 13.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prospero-konyvpiaci-podcast/kiadoi-vagy-magankiadas-mi-a-jobb-valasztas-9cd35884

Több epizód a Prospero Könyvpiaci Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból