reményhal

RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot

· PT1H4M17S

Összefoglaló

A Reményhal podcast első adásában Buru Évi, Orosz Réka és Bán András gondolatébresztő beszélgetést folytatnak a radikális lágyságról, ami a sebezhetőség elfogadását, az optimizmus megőrzését és az empátiát jelenti. Kiemelik a közösség erejét a kihívásokkal teli életben, és…

Röviden

Műsor
reményhal
Megjelenés
2025. 10. 10.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Buru Évi, Bán András, Orosz Réka
Témák
radikális lágyság, sebezhetőség, optimizmus, empátia, közösség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Na elkezdtük. >> Itt vagyunk. [Zene] >> Kellene egy frappáns.

Üdvözöljük kedves hallgatóinkat.

Ez itt a Reményhal podcast. >> Aha.

Visegrátnál a hajóvonták tanálkozása.

Van még egy új podcast a magyar piacon. >> De minek? >> De minek?

Én ezt >> Itt van Buru Évi, akit ismerhettek mondjuk a nyitvatartás podcastből. >> Igen. >> Itt van Orosz Réga, akit ismerhettek mondjuk a virtuális világvége podcastből.

Itt vagy az olvasó könyvklubból is.

Semmi baj, én meg csinálom a haloknak a kulcsot és a bzas védeket, de mégis úgy éreztem tünk, hogy kérne valami újdonság ebbe az éterbe, ami egy podcast, de több mint egy podcast.

És hogy mit mondanánk a hallgatóknak, hogy ez miért lesz jó nekik, vagy mi mivel lesz több ez a podcast, mint bármelyik másik.

Persze tudjátok, van az az érzés, amikor így azt érzed, hogy vége a világnak, és hogy már nincs értelme semminek, és nincs értelme kikelni az ágyból, és nincs értelme emberek közé menni, és hogy miért csináljuk ezt az egészet.

Na hát a mi is kollektívánk gyönyörűen összejött, és úgy döntött, hogy akkor is ellenáll ennek. >> Ühüm. >> Igen, de hogy nálam ez nem ilyen lázadás, vagy nem tudom, én azt gondoltam, bár ezt nem tudom eldönteni, ebbe beszéljek, ugye?

Az jó, hogyha mikrofonba beszél. >> Igen.

Szóval ezt nem tudom eldönteni, hogy ez egy ilyen tudatos kiútkeresés ebből a válságos időszakból, vagy vagy nem, de hogy azt gondolom, hogy nem nem nagyon van értelme másképp jelen lenni. >> Mit tetsz má? hogy hát csak úgy, hogyha magunkra szedünk némi optimizmust, konstruktivitást reményteli gondolkodást, valami jó indulatot, kedvességet.

És most nagyjából ez így nagy szó így rögtön a nem tudom harmadik percben, de így kábé ezt érzem így a küldetésemnek is valahol, vagy nem akarom ezt a szót használni, hogy küldetés, de hogy hogy valahogy én magamat is beletenni abba az állapotba, meg másokat is, akik mondjuk kapcsolódnak hozzánk bármilyen más platformon, vagy bármilyen más térben, akár offline terekben is, hogy hogy kezdjünk el beszélgetni egymással egy másfajta origóból, egy másfajta a hangszínben másfajta világlátással, mert >> különben nem tudom értelme van bármi létezésnek. >> Itt ugye van egy pár hívószó, amit így mi megfogalmaztunk, amikor erről erről a projektről elkezdtünk gondolkodni.

És akkor az egyiket be is dobom ide, hogy ez a radikális lágyság, ami mondjuk lehet, hogy nem a férfinek kellett volna mondja, de lehet, hogy akkor >> még jobb, >> de hogy például ez szerintem egy olyan téma, ami nagyon is hiányzik egyébként nem csak a magyar szcénából, hanem úgy a világban úgy látom, hogy ez így ez így nagyon kivesszőben van, vagy már szinte nincs is.

Nem. >> Nektek mit jelent ez, hogy radikálisan lágy?

Nekem a radikális látság az valami olyasmi hogy a barátaim mindig azt mondják, hogy nem tudják felfogni épésszel, hogy hogy lehet az, hogy elé megyek az életnek, elé megyek a helyzeteknek, és hogy sebezhetően állok bele mindenbe, ami az életben jön.

És hogyha fáj, hogyha rossz, azt is elfogadom, és azt is tudom lágyan kezelni és abban is tudok egy kedves ember maradni a nap végén.

Nem fogom feladni az optimitásomat és az emberiségbe vetett hitemet.

Most ilyen hatalmas szavakat mondok, de nekem a napvégén emberek vagyunk, akiknek szüksége van a törődésre, a kedvességre, az empátiára, hogy hogy emberségesek maradjunk egymással.

És én ezt minden nap próbálom megtenni a magam részéről. >> Ühüm.

Amúgy olyan jó ezt hallani a Teszádból ilyen fiatalon, mert közöttünk azért szerintem van majdnem 20 év korönbség, és hogy én is ezt gondolom, de én már most a 46 éves fejemmel gondolom ezt.

Szóval nem tudom, hogy hol szabad ebben csúnya szavakat mondani, hogy volt egy szerintem viszonylag felhőtlen és üde és problémamentes fiatalkorom, nem tudom egészen sokáig.

Aztán nyilván jöttek a a gyerekek, meg a vállalkozás, meg a rossz házasság, ez így bedarálódtam ebbe.

És akkor nekem valahogy ebből a fájdalomból és egy ilyen reményvesztett állapotból való kiút lett ez, hogy visszataláljak ehhez a ehhez a pozitív, de olyan rosszul ez a pozitív.

Lehet, hogy ilyen fogalmakat is fizikusan pozitív.

Mit gondolunk arra, hogy pozitív?

Nem tudom, mert ez ez is totál átszenődött, nem?

Tehát hogy hogy amikor valakire azt mondják, hogy jaj te olyan pozitív vagy, ez a nem tudom, mintogy ez egy ilyen erőltetett, felvett árlalc lenne. pedig hát nem az, mert én is így vagyok jelen amit a Réka itt elmondott, hogy minden helyzetben beviszem a sebezhetőségemet, és nyilván nem szándékosan, tehát hogy mit tudom én, nem akarok sírni egy olyan környezetben, ahol ahol mondjuk nem illik, vagy azt gondoljuk, hogy nem illik, bár mert mondjuk nem szégyenlem, vagy nem tudom, mert így ez van.

Tehát, hogy belőlem így így ürül ki a feszültség, vagy ettől könnyebbülök meg.

És nem mondom azt, hogy mindig nagyon könnyű most, hogy ilyen közhellyel éljek a a félligt teli poharat nézni, mert egyáltalán nem az.

M de valahogy így könnyebb lefeküdnöm minden reggel, hogyha vagy minden este, hogyha így elengedem ezt a mérgelődést szorongást félelmet és valahogy valahonnan nagyon mélyről megpróbálom előtúrni a hitet. egyszer beszélgettünk veled erről András korábban, hogy és azt hiszem ezt ezt húztad ki belőlem, hogy >> üüm >> tényleg a hitről nem is esett szó, amikor így írogattuk össze ezeket a hívószavakat. >> Ühüm. >> Hm.

Ö ezt majd a reménynekről szóló adásba tartogatom, de de hogy itt most nem egy ilyen hittérítő rádiót hallgatnak a kedves nézők, hanem >> nagyon odafigyeltünk a brainstormingnál, hogy véletlenül se menjünk el ebbe az irányba. >> Igen.

Nagyon nehéz szerintem ez a látságtéma, és én férfiként meg azt gondolom, hogy még nehezebb.

És valahogy ahogy öregszem, egyre inkább remélem, hogy ez nem a hormonháztartásom változásának csak a a trükkje, de hogy egyre inkább azt érzem, hogy olyan rendszerszintű problémák kellős közepén éljük a hétköznapi élet életünket, ahol iszonyatosan kicsi a mi hatókörünk, és hogy nagyon keresem azokat a a pontokat, ahol én nekem mégis van hatásom arra, hogy ez a világ, amiben élek milyen >> és hogy az egyik az pont ez szerintem, hogy kedves vagyok, hogyha van rá lehetőségem, vagy vagy vagy lágy vagyok, vagy nem keményen állok bele egyből egy ilyen hétköznapi szituációba.

Most láttam egy nagyon jó digitális detox után visszatévedtem az Instagramra félve, és szembe jött egy egy videó, egy ilyen klasszik ilyen vendéglátós jelenet. egy nő, egy vendég visszavisz valamit, nem tudom, a fagyiában volt hajszál, tök mindegy.

És akkor az eladó nagyon-nagyon kedvesen reagál neki, hogy természetesen nagyon sajnáljuk, visszaadjuk a pénzt, itt van egy, nem tudom hűségkártya, vagy nem tudom mi.

Legközelebb vásárold le, és és nem tud vele mit kezdeni a a panaszkodó vendég, hogy így mi van?

Tehát, hogy ez ez és akkor így az eladó így néz és akkor ránéz, hogy oké, do you wanna fight?

Tudod, hogy akarsz veszekedni, és akkor mondja a nő, hogy igen, és akkor elkezd így rentelni, tudod, ilyen elkezdi szűni, és hogy megyek, és olyan izé egy csillagos reviewt fogtok kapni a Google-ön, hogy itt lesz az egész internet és mindenhol a jelen, és kihagyja a dühét, és akkor így összekacsintanak, ránéz az eladó, hogy jól esett, igen, köszönöm szépen.

És akkor >> most már jó, >> most már jó.

És akkor csak így és akkor végülis tök békével távoznak, de ugye nagyon nagyon vicces volt.

De hogy kellettem ide, hogy >> hát az, hogy a hétköznapi helyzetekben mondjuk, hogyha azt választod, hogy lágy vagy, kedves vagy, én azt veszem egyször, hogy Magyarországon ez nagyon gyanús viselkedés 2025-ben. >> Az biztos.

Egyébként nekem ez egy ilyen általános stratégiám, és ezt egy pár éve alkalmazom, hogy mindenhova nagyon kedvesen és nagyon jókedvűen igyekszek belépni.

Például, hogyha a boltban vásárolok, akkor a kasszáshoz. vagy a dohányboltban, vagy hogyha a buszon vagyok és teli van, tehát mindenhol a lehető legjobb a legkedvesebb pozícióból próbálok megjelenni.

És amikor látom ezeket a halálosan kiégett embereket, akiknek már nincs kedvük ott lenni, meg nyilván vannak olyan élethelyzetek, amikor minimálbért dolgoznak, és egyébként is gondolom ezeknek az embereknek meg kell küzdeni azzal, hogy mindenki >> köcsög velük és a vásárlók nagy része az nem így fog odamenni, akkor én is látom mindig rajtuk a megrökönyödést elsőre.

Másodra pedig azt, hogy elkezdenek beszélgetni, vagy elkezdenek megnyílni.

És így találom magam olyan fura helyzetekben, hogy hajnali egykor a manna LBC-ben a kasztástól hallgatom, hogy épp most veszett össze a párjával, és hogy el akar költözni, és itt akarja hagyni ezt a munkát.

De nem baj, ma este még itt van, úgyhogy egyébként mi újság, úgyhogy nem ismerjük egymást.

És ezzel a radikális látsággal egyébként az élet maga kibontakozik, mert hogyha így elé állsz az életnek és azt mondod, hogy jó, akkor gyere rám, akkor belekeveredsz ilyen helyzetekbe, hogy teljesen idegen emberekkel, teljesen idegen helyzetekben a komfortzónádon kívül tudsz egy csomó történetet és egy csomó sztorit kapni, ami szerintem fantasztikus. egyébként >> most eszembe jutott valami, hogy hogy vajon mennyire tudatos ez a részemről vagy nem, és azt hiszem, hogy mégis csak van benne valami lappangó tudatosság, mert és nem tudom, hogy lesz-e egy pont, ahol majd akár ebben a adásban, vagy ebben ezen a platformon szerintem tök jó lenne, hogyha érintenénk majd egy ponton így nagyobb mélységekben is akár az individualizmusnak a kérdéskörét, és hogy ü >> hogyan hat ez ránk, és hogyan hat ez társadalmi szinten is, mert Nagyon sokszor találom magam szembe olyan véleményekkel, hogy hogy de hát miért miért törődsz másokkal, ugye az nem a te problémád?

Tehát, hogy nagyon sokszor kapom meg ilyen kvázi kritikai észrevétellel, hogy ne törődj már azzal a csávóval, akinek meghalt a felesége, merthogy be fog szippantani, meg meg majd lehúz téged is, vagy mit tudom én, hogyha valaki sokat károg, ne hallgasd meg megint, mert rossz kedved lesz tőle, vagy nem tudom.

És ezek így sokáig dolgoztak bennem, hogy akkor most velem van, velem van a baj, én vagyok túl kedves, vagy én vagyok túl empatikus.

Én ezt én is nagyon sokszor megkapom, hogy túl kedves vagy, azért azért kerülsz mindig ilyen helyzetbe.

Igen. >> És akkor jöttem vissza a múltkor Pécsről a Felcser Dávid barátunknál voltam, ahol felvettünk egy közös nyitvatartás epizódot, és akkor lett vége az Ördökatlan Fesztiválnak, és nagyon sokan voltak a vonaton a ami jött vissza Budapestre.

És akkor leszállt mellettem egy fiatal csaj, irdatlan sok bőrönddel, tehát hogy egy ilyen félszobányi bőröndje volt, meg keresztbe kasúra itt a táskák meg minden.

És akkor volt, aki így segített neki, lepakolta a vonatról és akkor így elmentem mellette, de így így valami tudod, így megállt, most visszafordultam, hogy mondom, ez mind a tied?

Mondom, most ne haragudj már, hova mész ezzel a rengeteg táskával?

Tehát mondja szigetfesztiválra megyek dolgozni.

Úgy volt, hogy a barátommal fogok jönni, de szakítottunk két hete, és visszamondta az egészet.

Én már azért sem akartam visszamondani, és hogy dolgozni fogok.

Nézzünk, most is kirász tőle a hideg.

Mondom, gyere basszus, akkor bepakollak a kocsiba, úgyhogy bepakoltam a kiscsajt a kocsiba, tele lett a Prius a sátortól kezdve minden volt nála, érted?

És akkor végül is a TH7h7 közepén raktam ki, vagy nem tudom meddig. >> Ühüm.

És ezt neked akartam mesélni Bandi, mert képzeld el, hogy óvodapedagógusnak tanult a a lány.

Már nem is emlékszem, hogy hogy hívták, és akkor kérdeztem tőle, hogy de egyébként mi leszel, hogyha nagy leszel?

És tudod mit mondott? >> Mit? >> Hogy tévébe mondó, érted? >> Tehát, hogy 2025-ben és ezt és ezt a Bandi tudja róla, mert amikor a kiégéses epizódomat vettük fel nálad, akkor én ezzel kezdem az adást. megkérdezted, hogy mi akartam lenni, amikor kicsi voltam, és és én elmesélem, hogy én tévében mondó akartam lenni, és hogyan játszottam a ilyen nagy két szárnyú ablak előtt nagymamámnál, és ugyanezt mondtam, hogy hajóvonták találkozása tilos meg minden, és valahogy olyan olyan szeretetteli élmény volt, ahogy a ahogy ahhoz az úton végigbeszélgettem ezzel a tök vadidegen csajjal, érted?

És amikor elváltunk, akkor mit tudom, bemutatkoztunk egymásnak.

Na akkor sok sikert meg nem tudom.

És és igen, hogy igazából meddig tartott nekem segíteni neki?

Szóval nem tudom, hogy elvittem-e volna Budaőrsre.

Egyébként >> de ugye is az is a jó szerintem ezekben a történetekben, hogy ennek van egy ilyen multiplikátor hatása.

Tehát egyrészt ez a csaj >> a te sztoridat szerintem biztos, hogy 10 embernek már elmesélte. mint élete egy jó élményét, és azok az 10 ember inspirálódott ebből és lehet, hogy azok közül valaki, hogyha látni fog egy ilyen sok bőröndös embert, akkor ugyanúgy föl fog ajánlani egy fuvart.

Nem? >> Ühüm. >> Láttátok azt a filmet?

Nem tudom, hogy mi a címe, lehet, hogy nem ez a címe, hogy Pay it Forward.

Ez szerintem az a kisfiú, aki a hatodik érzékben a Bruce Willisszel, és pont erről szól, hogy ugye hazavisz egy hajléktalant, és akkor mit tudom én, ad neki enni, meg engedi, hogy megfürdess, tehát hogy megfürdjön, és akkor hogy valahogy már nem emlékszem, hogy honnan jön, hogy ez egy iskolai projekt, vagy vagy valami más katanása van a kiscsávónak, de hogy x számú emberrel ugye jót kell tenni, és akkor Akkor cseribő megkérja azokat az emberek is, hogy de akkor te is.

És akkor ez így az a az a mondás, vagy nem tudom, az a várakozás, hogy akkor majd ez így társadalmi szinten fog rezegni.

Hát igen, és nekünk is valahogy ez a célunk ezzel, hogy társadalmi szinten, vagy hogy így szépen lassan rezegjünk együtt, csak ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot”

Miről szól ez az epizód: „RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot”?

A Reményhal podcast első adásában Buru Évi, Orosz Réka és Bán András gondolatébresztő beszélgetést folytatnak a radikális lágyságról, ami a sebezhetőség elfogadását, az optimizmus megőrzését és az empátiát jelenti. Kiemelik a közösség erejét a kihívásokkal teli életben, és… Az epizód a reményhal című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Buru Évi, Bán András, Orosz Réka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot”?

Fő témái: radikális lágyság, sebezhetőség, optimizmus, empátia, közösség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „RH1 radikális lágyság és tervek - reményhal pilot”?

Megjelenés: 2025. 10. 10.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/remenyhal/rh1-radikalis-lagysag-es-tervek-remenyhal-pilot-d2ed06db

Több epizód a reményhal-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból