SPILGERY Talk

SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.

· PT1H10M5S

Összefoglaló

Járai Máté színész, műsorvezető vendége Spilák Gergelynek a SPILGERY Talk podcastban. Máté kendőzetlenül mesél a családi gyökereiről, Maár Gyula és Törőcsik Mari hatásáról, a színpadi jelenlét pszichológiájáról, valamint a párkapcsolatáról feleségével, Kirával. Kitér továbbá…

Röviden

Műsor
SPILGERY Talk
Megjelenés
2025. 07. 25.
Hossz
1 óra 10 perc
Szereplők, említett nevek
Spilák Gergely, Maár Gyula
Témák
színészet, párkapcsolat, élettörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

De az is milyen érdekes most, hogy mondod, hogy a hogy a hatás, hogy nagypapa unoka, hogy hogy Már Gyula fogalmazott így, és nem én.

Ő azt mondta halála előtt pár évvel, hogy hogy azért én jól jó jó szar nagyapád voltam és hát ebben igaza van, >> akkor önkritikus. >> Szóval igen, igen.

Tehát, hogy azért ő ezt így megállapította, hogy persze mit tudom én, gyerekkoromban hozott nem tudom mit meg de de nem az a típus volt, aki mondjuk egy születésnapra plüsmackóval állított be gyerekkoromban.

Szóval nagyon nem ez a >> igaz igazából az tehát az a lényeg, hogy nem nem ajándékokkal akart téged megvenni, vagy nem az a nem figyelmes volt úgy. >> Igen, de ugyanakkor meg, amikor mit tudom én gond volt a szüleim magánéletével már úgy értem, hogy nem tudom a a az édesanyámnak voltak problémái vagy izé, akkor simán az volt, hogy én két-három hétre le tudtam hozzájuk menni velembe nyaralni.

És én hiszem, hogy az én sikerem a színpadon az mindig ebből az energiából fakad, amit látnak az emberek. sose vagyok enervált, nem engedem meg magamnak ezt, ami persze rengeteg lelki és és különböző nehézségekhez vezet, mert én nem engedem meg magamnak azt, hogy nem vagyok a toppon.

Márpedig nem tudsz mindig a toppon lenni.

Olyan nincs, hogy te mindig a toppon vagy, hanem az van, hogy igyekszel.

De azért rajtam is látszik, hogyha kicsit enerváltabb vagyok, de de azt hiszem, hogy színpadon is ez az energia látszik, ami jó érzés, ha háromlik lefele.

Olyan erős ez a hit, mint egy vallásos emberben az istenhí, hogy nem lehet megkérdőjelezni.

Szóval nekem ilyen a kiír az élet a második feled. >> Igen.

És emiatt aztán mondhatnak bármit, hogy ez undorító, vagy ahogy ti éltek, az miért szörnyű meg nem tudom én micsoda.

Én meg engem ez azért nem érdekel, mert én vagyok benne és én látom.

És ameddig ezzel senkit nem bántunk meg, és nem megyek ki transzparensekkel az utcára, hogy éljetek ti is így, >> addig senkinek meg lehet ítélni, és szíve joga azt, mondja, hogy neki ez kívülről nem tetszik, de mindenkinek ilyen párt kívánok egyébként hozzáteszem. >> Spilgeri Tolk.

Spontán beszélgetések az életről, az élethez.

Egy műsor, amelyben inspiráljuk egymást és másokat.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Spontán beszélgetések az életről, az élethez.

Egy műsor, amelyben inspiráljuk egymást és másokat.

Akik követnek és néznek, azok pontosan tudják, hogy számomra értékes, érdekes embereket hívok meg mindig.

Néha ismert, néha nem olyan ismert embereket is meghívok.

És az a fontos nálam, hogy én szeretem azt, hogyha a az egész beszélgetés egy inspiráló és értékteremtő beszélgetés lesz.

A mai vendégem egy számról nagyon különleges vendég, mert azt gondolom, hogy a személyisége, illetőleg a szakmaisága az egy az egy az egy példaértékű beszélgetést fog adni.

És bár voltak nálam márt már színművészek, volt itt nálam Revicki Gábor, Spiláklára, vagy éppen Hujber Feli, de a mai vendég az épp Járai Máté, úgyhogy Máté nagyon köszönöm a meg a meghívást. elfogadását.

Örülök, hogy eljöttél. >> Nagyon köszönöm.

Én mindig nagyon örülök, hogyha valaki kíváncsi rám egyébként.

Tehát sokszor szokták kérdezni, hogy hogy mondasz nemed, vagy van olyan, ahova nem mész el, és mindig mondom, hogy hát ha kíváncsi rám valaki, akkor mindig az az első, hogy megtisztelem azzal, hogy én, hogy én elmegyek.

És természetesen és és nagyon örülök, hogy te is kíváncsi voltál rám.

És egyébként az elég érdekes, ahogy mi kvázi találkoztunk az éterben, mert a mert a gyakorlatilag a kozmetikusomon keresztül derült ki, hogy én szívesen jönnék hozzád beszélgetni.

Azért azt mondjuk el, tehát hogy hogy az volt, hogy mondta nekem, hogy hogy nem tudom, ismered-e a Spilág Gergőt, ő beszélgetéseket csinál, podcastot csinál, és mondom, hogy Gergely, bocsánat, Spilág Gergely.

Igen, >> nem, ez viccesen. >> De jó, hát persze, hát nem, hát ahogy kell.

És akkor de még a Gergelynek egyébként nem a Gergő a becézése. >> Egyébként én sokszor sokszor magam sem tudtam annó és úgy volt, hogy után jártam és van a Gergely meg a Gergő név és nyilván sokan leggőzik a Gergelyt.

Igen. >> De gyakorlatilag ez két különálló név.

Nem mintogyha egyébként akkora különbség lenne szerintem közte. >> Hát jó, azért én sem mindegy, hogy Máté vagy Márk, mert azért ebből is nagyon sok van.

Tehát mondjuk teljesen jogosan kéred ki magadnak.

Nem azért kérdezem, csak mindig azt hittem, hogy minden Gergely Gergő, de nem minden Gergő Gergely.

Hozzáteszem például én ugye kintéltem sokat Ausztriában, BSben, és az osztrákok nem tudták kimondani, mindig azt mondták, hogy Gergeli. >> És akkor egyszerű volt a Geri. >> Ja.

És akkor innen van ez a spilággi. >> És akkor innen lett a a akár a spilgeri, vagy vagy maga az, hogy geliznek engem.

De egyébként alapvetően bármit elfogadok, ahogy hívnak.

Édesanyám, amikor kisgyerekként rosszoltam, néha még ilyen >> genyót is elitett.

Ezt ígérem a beszélgetés alatt.

Visszatérve tehát ahhoz a dolghoz, hogy a kozmetikus >> Igen.

Tehát, hogy ez milyen érdekes, hogy hogy ő mondta, hogy hogy Vaspilág Gergely, aki podcastot podcast beszélgetéseket csinál meg minden, és hogy és hogy esetleg ha van kedved, vagy nem tudom, akkor biztos örülne, hogy beszélgessétek egy ilyet.

És én mondtam, hogy igen, nagyon szívesen.

És valóban nagyon érdekes, hogy én még mindig hiszek abban, hogy beszélgetni a legjobb dolog a világon.

Tehát, hogy bármennyire is fejlődik minden körülöttünk, azért az mindig nagyon érdekes, hogy két ember beszélgetni kell, már ha mindkettő izgalmas a másik számára természetesen, de hogy szerintem az nagyon-nagyon fontos.

Imádok podcasteket nézni, imádom a beszélgetős műsorat és a mi ugye te fiatalabb vagy nálam, de a mi generációnk nagyjából >> 83-as, te pedig 7 >> 78-as, tehát mondom öt évvel, de nagyjából az egy generáció és és azért a mi gyerekkorunkban rengeteg beszélgetős műsor volt.

Vitrai Tamás, Fridericus, tehát a nagynevek, akik leültek.

Igen. >> És azért nem véletlenül az iszonyatosan ment és >> és hát ezért a térhódítása a podcastnek is, hogy hogy nagyon szeretik az emberek jó esetben, hogyha olyan ember a vendég, aki aki izgalmas számukra, de hát most már végtelen a tárház. >> Igen.

És ugye rá kapcsolódva a te által említett nevekre, ugye nekem pontosan ezek azok az emberek, akik ugye hát gyerekkoromban is ott voltak és szerepeltek, vagy még néha ugye volt a Frey Dossié, tényleg voltak tényleg ezek a nevek, akik az ember számára val emblematikus arcok voltak.

És amikor én elkezdtem magát a műsort egy nagyjából két éves, sőt most lesz gyakorlatilag két éves a műsor, akkor mindig azt mondtam, hogy na ezek mellett az emberek mellett, akik évtizedek óta ott vannak, nyilván ez egy nekem egy óriási kihívás, hogy felfejlődhessek, úgyhogy nem volt igazából nekem ilyen szintű tapasztalatom, illetve ami nagyon fontos, hogy lehetőséget sem kaptam, és mindig azt mondtam, hogy ha nem, akkor én teremtek magamnaküm. >> És akkor visszajöttem mécsbe, és azt mondtam, hogy én önm megvalósítok.

És akkor így jött az, hogy összeállt és egyre jobb lett.

És ugye érdekes dolog, hogy hogy most már eljuthattam arra a szintre, hogy például ilyen számomra tényleg mondjuk így, hogy híres és szakmailag elismert ember is szívesen jön el hozzám.

És ez nekem egy óriási jó, tehát jó eső érzés, hogy hogy már vagyok egy olyanfjta talán jelenség, hogy most már például te is eljött és komolyan veszed ezt, hogy hogy beszélgessünk. >> Nem kérdés.

És egyébként, amit most mondtál, ez nagyon érdekes a az önmegvalósítás, hogy belőlem például ez nagyon hiányzik.

Képzeld el, hogy hogy én azért nagyon szeretem és nagyon kényelmes tudok lenni.

Tehát nagyon át tudok keseredni dolgokon, hogy miért nem jön össze, hogy miért miért nem vagyok itt, vagy miért nem vagyok ott, vagy miért nem szerepelek itt, vagy miért nem szerepelek ott.

De amikor azt mondják nekem, hogy teremtsd meg és csináld meg magadnak, akkor mindig úgy érzem, hogy ja, hát ha nekem kell megcsinálni, akkor lehet, hogy annyira nem is akarom.

Tehát ez például abszolút egy ilyen negatív tulajdonságom előadóművészként, hogy én például nem tudom, hogy egy ilyennek azt se tudnám, hogy hogy kezdjek neki, mint amit te kitaláltad, hogy te beszélgetni akarsz számodra érdekes emberekkel.

És nekem is megvolt az a lehetőségem, hogy amikor nagyon dübörögtem a mériában, akkor nagyon kíváncsiak voltak rám.

Tehát ha akkor elkezdtem volna valami műsort én csinálni, akkor simán lehet, hogy ma már az egy sikeres műsor lehetne.

De azért mindig voltam annyira kényelmes, hogy szerettem, hogyha körülöttem így megteremtik a feltételeket.

Tehát jobban szeretek eljönni ide beszélgetni, mint hogy ne kelljen nekem kelljen ezt az egészet kitalálni, nekem kell megszervezni, mert ennek van egy szabadsága is, de van egy terhe is ugyanakkor. >> Ez ez abszolút így van.

Tehát ugye én például főleg az én műsoromban jellemző ez, hogy most spontán beszélgetünk.

Ergo pár fontosabb pontot, főleg egy olyan embernél, aki azért ismert.

Nyilván az ember azért utána olvas, utánanéz, de én attól függetlenül szeretem ezt a szabadságot kihasználni, hogy hogy Ergó, nem berakni magunkat egy olyan útvonalra a tehát olyan témába, amit te mondjuk 80 helyen elmondtál, hanem hanem mondjuk egy picit belemenni ebbe, hogy na akkor beszélgessünk és adott esetben olyan témába is bele akadunk, ami mondjuk mind a kettőknek kihívásm, >> de viszont ez teszi értékessé meg érdekessé a dolgot.

És egyébként a másik dolog, amin gondolkoztam közben, hogy ezt mondtad, hogy olyan érdekes, hogy neked gyakorlatilag a a nagyapád is ugye rendező volt, úgy tudom, Már Gyula.

És hogy picit mintogyha akkor ez a családnak benne lenne a a a vérébe talán ez a fonal, amit te is átvettél, vagy ez a ez a fajta irány, és lehet, hogy ez neked egy tehát mintha folytatnád ezeket a dolgokat, mint a család. >> Teljesen egyértelmű.

Szóval nekem sose volt kérdés, hogy én színész akarok lenni, és nem is rendező, és nem is énekes, és nem is más, hanem színész, és tehát ilyen óvodás koromra emlékszem vissza.

És nyilván ennek az is volt az oka, hogy én nagyon sokat mentünk Töröcsik nagyanyámat megnézni már gyerekkoromban.

Tehát nyilván láttam, tudtam, hogy hogy a nagyapám filmrendező, hiszen a tévébe mentek a filmjei, vagy elmentünk moziba egy-egy premierjére.

És én nagyon-nagyon nekem nagyon imponáló volt Már Gyula jelensége.

Én tudtam róla, egy nagyon intelligens, nagyon jó humorú, jó illatú, jól öltözött ember volt, és én nagyon akartam olyan lenni, mint ő.

És aztán milyen érdekes, hogy egy generáció kimaradt, és én nagyon-nagyon hasonlítok rá, még ha nem is vonásaimban feltétlen, de de például a feminitásom, vagy vagy az élethez való hozzáállásom, szóval nagyon sokban szerintem nagyon hasonlítok rá, vagy hasonlítok hozzá.

Emlékszem, hogy még Töröcsik nagyanyám élt, amikor azt mondta, hogy hát büszke is lehetsz, hogyha bárki is azt mondja, hogy hasonlítasz rá, mert hogy mertogy Már Gyula azért számára volt a minden. >> És benne tovább él picit talán akkor ez a fajta ö >> hát igen, remélem, hogy remélem, hogy tovább él és és bár ugye Töröcsik Mari nem volt vérszerinti nagyanyám, de azért mégis csak mégis csak elképesztő hatással volt rám.

Tehát amikor én megszülettem 78-ban, akkor a nagyapám mellett a nagyanyám már Töröcsik Mari volt, és nekem nagyon-nagyon hát imádtam őt nézni, imádtam elmenni, és és mindig azért büszke voltam rá, hogy én nekem azért nem nem csak egy egy ikorikus színésznő, hanem azért ő a nagy >> Hány éves voltál akkor mondjuk, amikor úgy nagyjából te ezt már tudtad értékelni?

Nyilván h két h- három négy éves gyerek még ezt úgy nem.

De mondjuk már ilyen óvoda vagy kisiskolás korodban jött?

Képzeld el, hogy óvodában már abszolút, hiszen akkor már már azok a meselelemezek, amiket a Mari mama mondott föl, vagy ő volt benne a boszorkány, vagy bármi, én azokat éjjel nappal hallgattam.

És hát ez egy híres családi történet, hogy én >> elvileg azért tanultam, mert ez lehet, hogy ez csak egy anekdota, de anyám így mesélt, hogy én azért tanultam meg nagyon korán beszélni, mert amikor nem volt velem bent a szobában, akkor akkor betette ezeket a meselelemezeket.

Tehát egész nap beszélt hozzám valaki tulajdonképpen, és emiatt elképzel jöttek.

És és mai napig gyakorlatilag kívülről el tudom mondani a szegény Johnny és Árnikát, amit ugye amiben a Mari mama volt a boszorkány, vagy a János vitézt, vagy tehát azokat a meselemezeket, amiket ő mondott föl, és és ez mai napig hatással vannak.

Tehát biztos, hogy a színházi pálya felé ez is terelt, hogy ők jelen voltak az életemben.

Ez egyértelmű. >> Egyébként ez nagyon érdekes dolog.

Pont mondta el a Jánoszt annó pont a Revicky Kábra, aki volt itt vendég, ő mondta, hogy őneki például az édesanyja úgy tudta azt mesélni, hogy úgy, úgy senki.

És pont ővel is beszéltük, hogy mennyire fontos szerepe van annak, hogy mondjuk akár egy anya fia kapcsolatának, de én szerintem egy akár nagymama fiú, vagy akár így most a testetben nagypapa fiú kapcsolatának is, mert valahol az embernek mindig ez a szocializációja, ami mondjuk az életének ebben a szerintem nagyon döntő gyerekkori szakaszában van és lát, ez iszonyatosan befolyásolja a későbbi dolgokat, akár a pár a párral való viszonyulását, akár tényleg azt, hogy mi lesz belőle.

Tehát ezek azok a pillanatok, nálad is például a kommunikáció, ami gyakorlatilag az így lett.

És később most te valószínűleg ezt nem nem biztos, hogy így lennél. >> De az is milyen érdekes most, hogy mondod, hogy a hogy a hatás, hogy nagypapa unoka, hogy hogy Már Gyula fogalmazott így és nem én.

Ő azt mondta halála előtt pár évvel, hogy hogy azért én jó jó jó szar nagyapád voltam, és és hát ebben igaza van, >> akkor önkritikus volt. >> Szóval igen, igen.

Tehát, hogy azért ő ezt így megállapította, hogy persze mit tudom én, gyerekkoromban hozott nem tudom mit meg, de de nem az a típus volt, aki mondjuk egy születésnapra…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.”

Miről szól ez az epizód: „SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.”?

Járai Máté színész, műsorvezető vendége Spilák Gergelynek a SPILGERY Talk podcastban. Máté kendőzetlenül mesél a családi gyökereiről, Maár Gyula és Törőcsik Mari hatásáról, a színpadi jelenlét pszichológiájáról, valamint a párkapcsolatáról feleségével, Kirával. Kitér továbbá… Az epizód a SPILGERY Talk című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Spilák Gergely, Maár Gyula.

Milyen témákat érint ez az epizód: „SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.”?

Fő témái: színészet, párkapcsolat, élettörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „SPILGERY Talk ⎢ 54. rész ⎢ Járai Máté - Tabuk nélkül. Őszintén.”?

Megjelenés: 2025. 07. 25.. Hossz: 1 óra 10 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/spilgery-talk/spilgery-talk-54-resz-jarai-mate-tabuk-nelkul-oszinten-850c1e17

Több epizód a SPILGERY Talk-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból