Szürke Zóna Podcast

A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.

· PT1H35M11S

Összefoglaló

A GABO kiadó szerkesztője, Kleinheincz Csilla indított pert a Szürke Zóna podcastet is kiadó ancor.hu ellen, egy általuk megjelentetett cikk miatt. A cikk a GABO kiadó 2024-es antológiájának visszásságairól számolt be, beleértve az anonimitás megsértését és egy másik kiadó…

Röviden

Műsor
Szürke Zóna Podcast
Megjelenés
2025. 08. 01.
Hossz
1 óra 35 perc
Szereplők, említett nevek
Schubert István, Kleinheincz Csilla
Témák
irodalom, könyvkiadás, sajtóper
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Szürke zóna. [Zene] Köszöntöm a kedves hallgatókat.

A mikrofonnál Rezső, valamint állandó vendégem Dani. >> Sziasztok.

A mai nap a gabo perről szóló sorozatunkat fogjuk folytatni.

Ugye ez az a per, ami ellenünk indult, egy helyregaigazítási per volt.

És a Gabo Kiadó szerkesztője, Kinnhes Csillag kezdeményezte a hírportálunkkal az ancor.hu-val szemben, de a kiadóvállalatunk ugyanaz, tehát hogy a Szkeóna podcastet is ugyanaz adja ki, mint az ancor.hu-t.

Úgyhogy ennek a kiadóvállalatnak kellett helytállnia.

És az előző epizódban meséltük el az előzményét ennek a dolognak.

És ebben az epizódban fogunk rámenni konkrétan az eljárásra és a tárgyalásra.

Nagyon érdekes fordulatokat fog ez tartalmazni még azok számára is, akik nem annyira konyítanak a joghoz.

Szerintem bárki megtaláltja az érdekes részt ebben.

Már csak azért is, mert nem nagyon találkozunk olyan tartalmakkal, amik egy kicsit a laikus embert közelebb hoznák ahhoz a területhez, amit annyira démonizálnak nagyon sokan.

Ugye egy csomószor, egy csomó alkalommal beszéltem az elmúlt hetekben is, hogy ugye ezt, hogy beperelnek, ezt az ember inkább kerülni szokta, és emiatt néha arra is vetemedik, hogy nem vállalja a véleményét, vagy korlátozza a saját vélemény nyilvántési szabadságához fűződő jogát, de a valóság különösen sajtóper esetén nem ennyire szomorú, nyugodtan vállalhatja az ember a véleményét, és még akár úgy is alakulhat, hogy mondjuk első fokon veszít, de szerencsére egy ilyen személyiség jogi alapokon nyugvó pertvesül például egy sajtóper.

T azt el lehet vinni nagyon sokáig, és hát a minél magasabbra megyünk, annál inkább kedvez a véleményformálónak az alapjogi állapot, amelyhez a felsőbb bírói fórumok nyúlnak.

Mielőtt azonban belevágnánk az ügy kitárgyalásába, megkérdezek Dániel, hogy mit gondolsz a témáról?

Nos, hát ugye tényleg azért beszéltünk már egy-két dologról az ezt megelőző epizódokban is, meg hát nyilván ennek a kis miniorozatnak az első részében is, és lehet, hogy néhol azért ugye ismételgetjük magunkat, de hát nyilván ezt azért esszük, mert vannak aspektusai ennek a témának, amik fontosak számunkra.

És hát ugye feltöltöttük az első részt, és ugye végül is már jöttek hozzá szólások akár YouTube-on meg máshol is.

És érdekes egy picit látni azt is, hogy hogy mi erre a reakció.

Ugye ezt így aránylag már az elején tudtuk mi ketten, hogy ebből biztos, hogy lesz tartalom, hogyha ugye ez az egész téma tovább megy, és hát jött az a eléggé ominózus pont, hogy na akkor be lettünk perelve.

És hát ugye ugye ezt úgy angolul úgy szokták mondani, hogy egyből beindult a content brain, merthogy hát tartalmat lehet gyártani mindenből is.

De hát azért ez egy eléggé érdekes fordulat volt ebben a témában, és nyilván én is tudtam, hogy hogy most itt történjék akármi is.

Biztos, hogy fogunk róla beszélni, de érdekes volt.

Igazából én arra kaptam fel a igazán a figyelmemet, amikor megkérdezték, hogy ezt a ezt a magánügyet miért kell feltölteni?

És ezt nagyon érdekesnek tartottam, mert én egyébként valahol egy hiánytémának tartom azt, hogy az emberek nem beszélnek arról, hogy azért az, hogy valakit beperelnek, most tök mindegy, hogy sajtóper vagy magánúton akármilyen polgári vagy bármi, ez ez azért szerintem fontos tud lenni abból a szempontból is, hogy ha a témától magától eltekintünk, hogy azért ennek mi a folyamata, milyen adott esetben buktatói lehetnek, kihívások nehézségek legyen szó akár pénzügyi dolgokról vagy bármi másról is.

Már pusztán szerintem ezért egy fontos téma tud lenni, mert tényleg azért az ember azt én is ezek közé tartozom, akik azért úgy megijednek, hogyha azt hallják, hogy hoppá, most be lettél perelve.

És nyilván ugye ezen mi így kuncogtunk egyet, és ezt mondtad is, hogy hát ugye próbáltad figyelni az embereknek a reakcióit, amikor te ezt közölted, és hogy azt is, hogy te igazából ezt egy kicsit örömmel fogadtad, hogy azért ez egy olyan kihívás, ami ami egy egyedi lehetőség lehet, de tényleg szerintem azért fontos tud lenni, hogy erről is beszéljünk, mert mert nem feltétlenül én amikor egyéb külföldi videókat nézek, akkor sokszor hallom azt, hogy ugye például nagy cégek, vállalatok szoktak ezzel fenyegetőzni, és szerintem már azért több adásban is beszéltünk erről, hogy ez egy megfélem megfélemlítési taktika is tud lenni.

Talán egészen még az ártete nem rárumra visszautalva még ott is talán mondtuk ezt, hogy hogy nyilván amikor az emberek szeretnek dobálózni azzal, hogy ugye mennyi pénzt, időt, energiát bele tudnak fektetni ebbe, és akkor hogy ezzel talán megpróbálják megfélemlíteni a a másik felet, hogy akkor ő visszaálljon, és akkor gyakorlatilag ezzel így így erővel letolják a a másik felet, és akkor elhallgattatják azt.

Úgyhogy szerintem egyébként sok aspektusa van pusztán a pernek magának is, hogy hogy miért lehet erről fontos beszélni.

És és hát ugye a a témára való tekintettel is szerintem érdekes eset tud lenni az, hogy hogy tényleg hogy próbálkozott ez a bizonyos réteg egy része ugye visszacsapni és valamilyen úton, módon befolyásolni azt, hogy milyen tartalmat gyártsunk.

De hát nyilván ugye, mint ahogy azt beszéltük, fontos ez a téma.

Ugye az írás nekem nem feltétlenül fontos, de az, hogy amikről eddig beszéltünk, hogy a a szektásodás, a mentalitás, egyes embereknek a megnyilvánulásai, hogy egy kicsit ez a csorda érzés, ez hogy alakul, ez nyilván akár ugye engem mondjuk grafikus téren érinthet, abból a szempontból is fontos lehet, mert én is ismerek Facebook csoportokat, ahol kicsit azt érzem, hogy hogy van egy, most nevezzük akkor elitnek, van egy elit aki kicsit talán úgy érzi, hogy neki jobban benne van a a része az, hogy ő mit mond, és annak mekkora súlya van, és ezáltal talán egy picit elnyomják a akár a pályakezdőket, vagy akárki másokat.

Úgyhogy most szerintem érdemes tényleg úgy is tekinteni erre a témára, hogy nyilván mi most egy bizonyos közeget boncolgatunk most már x epizód óta, de hogy mindentől függetlenül szerintem egyéb karrierhobbi meg minden lehetőségben is sajnos megbújhat ez a jelenség.

És emiatt talán érdemes beszélni erről, hogy hogy ezt ezt hogy lehet talán észrevenni, mit érdemes megfigyelni, és hogy kell ezt kezelni, mert ettől függetlenül nem biztos, hogy az egész közeg szarban van, hanem nyilván ez egy egy rétege, egy egy kis szelete tud lenni egy adott témának, amit mi itt boncolgatunk és vesézgetünk. >> A sajtóper egyébként egy rendkívül sajátos típusa a polgári peres eljárásoknak.

Ugye ez az a dimenziója a jognak, amikor különösen az eljárás jognak, amikor egymásnak mellérendelt szereplők perlekednek egymással.

És ezen belül is van egy ilyen extra kategória sajtóper, ami szinte az egyetlen egy esete, vagy egyetlen egy típusa a polgári pereknek, amikor azt a felett terheli a bizonyítás kötelezettsége, akit beperelnek. minden más esetben, különösen például büntetőjogi esetben, a vádlót terheli a bizonyítási kötelezettsége.

Tehát tehát én megvádollak téged, és nekem kell bizonyítanom azt, hogy miért áll meg az a vád, kivéve a sajtóper, mert ott nem ez a helyzet, ott akit beperelnek, annak kell bizonyítania, hogy miért volt az az állítása valószerű vagy valóságos, ami miatt beperelték.

És ez egyébként nagyon izgalmassá meg érdekessé teszi ezt a dolgot.

De egyébként ezt a helyzetet, bármennyire is ijesztőnek tűnik, a jogalkotó azon a ponton egyensúlyozta, vagy azon a ponton orvosolta, hogy egyébként helyreizítási perben a valótlan tényekért, vagy a valós tények hamis színben való feltüntetésekért kell helytállnod.

Mi a különbség a tény és a vélemény között?

Tény az, ami bizonyítható, ami objektíven egy olyan állapot, ami objektíven bizonyítható, tehát igazolható.

Ezzel szemben a vélemény vagy értékítélet vagy következtetés az egy olyan kategória, ami nem lehet sajtóhelyregazítási pernek a tárgya.

És hát ebből fakadólag is én pontosan tudtam egyébként, amikor meg késhez kaptam a helyregazítási kérelmet, mert ugye az meg kell, hogy előzze a sajtó pert, hogy az érintett, tehát a a felperes az határidőn belül eljuttasson egy ilyen kérelmet, hogy ennek a közlését kívánom vagy követelem lehozni azon a platformon, ahol a vele kapcsolatos közlést is lehozták.

Bár érdekes fordulat volt ebben a konkrét ügyben, hogy Kleines Csilla nemcsak egy ilyen közlemény közételét várta el tőlem, de a helyregészítási kérelmében követelte a következőt is.

Felhívom arra, hogy a cikkben személyemmel szemben megfogalmazott becsületsértő kifejezéseket hivatkozásokat jelenlevelem készhezvételét követő három napon belül korrigálni vagy törölni szíveskedjenek.

Ellenkező esetben személyiségi jogény védelmi érdekében kénytelen leszek igénybe venni a rendelkezésemre álló jogvédelmi eszközöket.

Tehát ő nem csak egy egy közleményt kíván lehozni a róla szóló cikkkel párhuzamosan, hanem követelte azt is, hogy egyébként abból a cikkből, amit korrigálni hivatott ez a általa megkövetelt közlemény, abból törőjük a ránézve becsületsértő kifejezéseket és hivatkozásokat, ami kicsit furi, de nagyjából úgy kiderül, hogy mi volt a hozzáállása ehhez a jogintézményhez.

De nagyon előre szaladtam, inkább mesélnék ennek a cikknek a hátteréről. a Gabo olyan szerző novelláját jelenteti meg, aki érintett volt egy másik kiadó elleni honlaprogálásban.

Ugye az előző epizódban elmeséltem viszonylag hosszan azt, amit most röviden összefoglalok, hogy foglalkoztunk a fantasztikus irodalmi közegnek a sajátosságaival, az árnyoldalaival, a belterjességgel, az elitizmussal, melynek hatására egy ilyen irodalmi szekta célkeresztbe is vett minket.

Az egyik ilyen megjelenésben reménykedő egyébként a Gabonál rendszeresen pályázó amatőr novellista, Leni arra is vetemedett, hogy eljön a közönség találkozónkra és onnan tudósítva egyébként hamis információkat kezdjen el terjeszteni rólunk, aminek egyébként teljesen evidens módon az volt a célja, hogy hiteltelenítsen minket.

Mi meghívtuk őt a műsorba, de többek tanácsára is, így például Kes Csila tanácsára is visszautasította a részvételt, amikor kértem, hogy tisztázza a velünk kapcsolatos valótlan állítást, akkor megtagadta a válaszadást.

Nem válaszolt egyáltalán, de ugye aminek után ezt egy nyilvános chatben tárgyalták ki, hogy mi legyen a az irányadó, mi legyen a frappáns válasz.

Nekem pontosan tudom, hogy ki mit javasolt neki, hogy mi mit válaszoljon.

És ez az előzmény csak azért releváns, mert a Lenny innentől kezdve a szürke zónának a legelvetemültebb kritikusa lett.

Tehát, hogy ha még nem is közömbös volt a hozzáállásunk, de azért Hébe hallgatta a műsort, meg ugye posztolgatta a tartalmainkat, de ugye onnantól kezdve, hogy a a skifivel meg ezzel az irodalmi elittel foglalkoztunk, és feltételezem azért, mert nem a méltatás szándékával vettük a szánkra a Gabo és az AGV nevű kiadóknak a képviselőit.

Ezért, hogy mondjam, paradigmát váltott a kisasszony, mertogy mertogy innentől kezdve gyakorlatilag bármiből képes volt levezetni a hiteltelenségünket. és minek után ebben az irodalmi csoportban folyamatosan tematizálva voltunk, mint a közös ellenség, ahogy az egy ilyen szektában szokás, ezért valamilyen módon folyamatosan volt lehetőség reflektálni a hiteltelenségünkre.

Bármit csináltunk, bárminek az ellenkezőjét csináltuk, az valamilyen szinten megalapozta azt, hogy mi mi hiteltelen szereplők vagyunk.

És nem is ez a lényeg, mert hát ezen azért felül tud emelkedni az ember, tehát egész egyszerűen belehallgat egy podcastbe, nem tetszik neki, nem tetszik, amit képviselnek a tartalomgyártók, egész egyszerűen túllendül rajta, nem hallgatja többet, nincs oka többet foglalkozni vele, de ugye a a skifi közegében leginkább egyébként a Gabó Kiadó árnyékában, ez teljesen másképpen megy, mert hogy nekem ez volt a meglátásom, és igazából ezt tematizáltam ebben a cikkben, hogy tény, hogy a fantasztikus irodalmi közeg nagyon nagyon toxikus, de van a ennek a toxikusságnak egy nagyon határozott és nagyon látványos forrása.

Ez pedig a Gabo Kiadónak a holdudvara.

És ennek ennek több oka is van.

Ö egyrészt én azt vettem észre, hogy azok a novellisták, akik el akarnak valamit érni az irodalmi szintéren, és ennek a célnak az elérése érdekében egyébként egy ígéretes állomás az, hogy például a Gabónak az éves rendszerességgel megjelenő skifi antológiájába megjelenjenek egy novellával, vagy nagyj isten, illetve hát adj isten kiadják a könyvét a a Gabónál.

Na az egy elég elég meghatározó állomás. a Gabó országos ismerségnek örvend, úgyhogy miért is ne akar egy amatőr novelista tenni ezért, de ugye akadályban ütköznek nagyon sokan, mert hogy nem igazán tudják, hogy mit lehetne ennek az érdekében tenni.

Tehát évről évre jelentkeznek ebbe az antológiába, kapnak egy igent vagy egy nemet, vagy még nemet se kapnak, hanem egész egyszerűen csak a nyertesek listáját sorolják föl a honlapon, de nem tudják megmondani ezek a pályázók, hogy mit tudnak mit tudnak javítani azért, vagy mi egyáltalán min javítsanak azért, hogy mondjuk a következő évben olyan novellát írjanak, amivel beválogatásra tudnak kerülni ennél a kiadónál, ebbe az éves rendszerességgel megjelenő antológiába.

És itt vettem észre egy ilyen a toxikusságot előidéző tényezőt, hogy a a Gabó környezetében a pályázók, és itt ugye több 100 emberről is lehet szó, mert hiszen évente több 100-an pályáznak a Gabóhoz, megpróbáltak a saját módjukon, vagy a saját módszereikkel, a saját eszközeikkel tenni azért, hogy elősegítsék a beválogatásnak az esélyeit, és minek után a saját írói képességeiken nem tudják, hogy ugyan mi a francot kéne javítani, mert nem tudják, hogy az előző vagy az azelőtti írásuk miért volt rossz, vagy mi mit mind kellett volna változtatni, ezért elérhető és reális irányba kezdtek el menni.

Egész egyszerűen fölvették azt a stílust, amit a például a Gabo szerkesztőjétől ellestek.

És hát ez a stílus eléggé méltatlan a különböző az irodalomnak a különböző ellenérdekű, vagy csak nem a saját slepjükbe tartozó szerep szereplőjének a mocskolása, hiteltení meg torpedózása.

Tehát, hogy ilyenek ilyenekből áll gyakorlatilag a a közhangulat a fantasztikum háza táján.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.”

Miről szól ez az epizód: „A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.”?

A GABO kiadó szerkesztője, Kleinheincz Csilla indított pert a Szürke Zóna podcastet is kiadó ancor.hu ellen, egy általuk megjelentetett cikk miatt. A cikk a GABO kiadó 2024-es antológiájának visszásságairól számolt be, beleértve az anonimitás megsértését és egy másik kiadó… Az epizód a Szürke Zóna Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Schubert István, Kleinheincz Csilla.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.”?

Fő témái: irodalom, könyvkiadás, sajtóper.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A GABO-per 2. rész: "Tudja, kik a pályázók?" - Szürke Zóna 224.”?

Megjelenés: 2025. 08. 01.. Hossz: 1 óra 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szurke-zona-podcast/a-gabo-per-2-resz-tudja-kik-a-palyazok-szurke-zona-224

Több epizód a Szürke Zóna Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból