Szürke Zóna Podcast

A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.

· PT58M13S

Összefoglaló

A Szürke Zóna Podcast új epizódjában Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer a "A Kegyetlen" című true crime dokumentumsorozat alkotóiként mutatkoznak be. A beszélgetés során részletesen kitérnek Magda Marinkó kegyetlen ügyeire, a sorozat elkészítésének folyamatára…

Röviden

Műsor
Szürke Zóna Podcast
Megjelenés
2025. 12. 03.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Csa, Tóth Csaba, Schubert István
Témák
true crime, dokumentumsorozat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szürke zóna. [zene] Köszöntöm a kedves hallgatókat.

A mikrofonnál Rezső, valamint két vendégem is van.

Az egyikük Dezső András újságíró, a Telex munkatársa.

Üdvözlöm a hallgatókat. >> Illetőleg Tóthd Csaba, a Paprika Stúdió tartalomfejlesztési vezetője és a sorozat kreatív producere.

Köszönöm a meghívást én is. >> Az epizódunk apropóját az adja, hogy december 2-án az RTA Plus Prémium platform felületén jelenik meg a kegyetlen című magyar True Crime dokumentum sorozat, ami Magda Marinkó kegyetlenségét és ügyeit dolgozza fel.

És erről szeretnék beszélni az alkotókkal.

Csaba, te mint a műsornak a kreatív producere, kérlek, vezesd fel, hogy miért most jutottunk el odáig, hogy megjelenjen egy magyar magyar gyártású True Crime dokumentumsorozat. >> Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ez létrejöhetett és nyilván nagyon sokan csodálkoznak, hogy miért tartott ennyi ideig, hogy elkészült egy igazi vérbeli és talán reményeink szerint a nemzetközi streaming szolgáltatókon is látható sorozatokhoz hasonló dokumentumfilmsorozat Magyarországon.

Fontos hangsúlyozni, hogy megtörtént bűneseteket dokumentumfilmek feldolgoztak már Magyarországon.

Nem kívánjuk azt állítani, vagy nem akarjuk azt állítani, hogy mi vagyunk az elsők, akik valaha foglalkoztak megtörtént bűneseteken, bűnesetekkel televíziós környezetben.

Rengeteg klassz riportfilm és és akár dokumentumfilm is készült a témában. amiben újdonság többek között ez a sorozat, az az, hogy tartalmilag és különösen formailag, de azt hiszem, hogy mindkét szempontból megpróbáltunk létrehozni egy olyan sorozatot, amely tulajdonképpen magában foglalja, vagy vagy létrehozza azt a hangulatot, energiát és dramaturgiát, ami ennyire népszerűvé tette ezeket a sorozatokat a a Netflixen, HBO-n és más szolgáltatókon.

Azaz egy picit átalakítottuk azt a formavilágot és tartalmi világot, ami a korábbi dokumentumfilmeket jellemezte.

És egy és talán azt mondhatjuk, hogy krimisítettük, vagy kri krimisebbé tettük ezeket a történeteket, vagy most konkrétan Magda Marinko történetét.

Hogy miért tartott ez ennyi ideig, ez ez nagyon sokrétű és és nagyon érdekes kérdés.

A leginkább a a hallgatókban az merülhet fel, hogy ha van ilyen a Netflixen, akkor miért nincs Magyarországon?

Nyilván sejtik sokan, hogy ennek alapvetően nem az az oka, hogy nem voltak nem volt elég kreatív elme vagy rátermett gyártóc, aki akinek eszébe jutott, hogy kellene ilyet csinálni, vagy akár platform, televízió, akit érdekelt volna, hogy bemutasson ilyen tartalmat.

Az szerintem észrevette mindenki a a szolgáltatókat, a szíszolgáltatók, a hazaiak és a tévtársaságok is, hogy ez a műfaj borzasztóan népszerű és és tulajdonképpen ennek a népszerűsége mit sem csökken az utóbbi években.

Az igazi akadály az anyagi volt.

Egy ilyen sorozatot ilyen vizuális minőségben, amit tulajdonképpen szerintem már elvár mindenki egy ilyen típusú klasszikus true dokumentumsorozattól, Magyarországon elkészíteni eddig hihetetlenül drága lett volna.

Erre igazából senki nem tett kísérletet.

Ennek nyilvánvaló az az oka, hogy nem rendelte meg tőlük senki.

Egyszerűen azért, mert a költségvetés hatalmas lett volna.

Egyrészt az, hogy az archívumok beszerzése vagy az archívfelvételek jogosítása viszonylag sokba kerül, de ez még ez még azt hiszem, hogy megugorható bizonyos esetekben.

Az igazi nehézség az, hogy a true crime sorozatok éppen azzal a formai megoldással hozzák létre a a krimi jelleget és a a majdnem, hogy a fikciós tartalmakhoz hasonlító izgalmakat és és cliffhengere és formavilágot, hogy az eseményeket igyekeznek nagyon-nagyon hitelesen, izgalmasan és szórakoztatóan illusztrálni.

Tehát a történet nem csupán beszélőfejekből és és archív újságok újságkivágások bevágásából áll, hanem mint ahogy nagyon jól megszokta minden.

True crime rajongó, tele van szórakoztató, látványos illusztrációs jelentekkel.

Ez eddig nagyon drága volt. >> András, téged kérdezlek, hogy a Magda Marinkó ügye az egy jó választás az első magyar dokumentumsorozat témájának, avagy mégis csak ugye sokan egy sorozatgyilkosként tartják számon.

Ő olyan értelemben nem sorozatgyilkos volt, hogy nem a kéj vezérelte a cselekményeit, hanem sokkal inkább az anyagi kérdések.

De hogy neked, mint ugye egy témában rendkívül foglalkoztatott újságíró, mi az álláspontod erről, hogy pont ezt az ügyet dolgoztátok fel?

Szerintem jó választás annyiban mindenképpen, hogy ugye ahogy mondtad, nem csak egy sorozatgyilkos, tehát nyilván esetleg úgy él emberek fejében, hogy ő egy sorozatgyilkos, de mind a bűncselekmények elkövetésének ideje, korszaka, ugye ez a rendszerváltás utáni 90-es évek első fele, az egy nagyon izgalmas korszak volt mind bűnügyi szempontból, mind hát társadalmi szempontból, tehát egy átalakulóban lévő ország. ról szó, még ugye akkor nem volt az EU tagja Magyarország, nem volt a NATO tagja, viszont a szomszédban dultáború, a DSNF háború, és ez mindenképpen hatással volt a ugye Szeged környékén, illetve hát a déli régiónak a mindennapjain, az életére, a társadalomra, a bűnözésre és azon túl, hogy ugye Magda Marinko nem volt egy klasszikus értelemben, tehát nem egy kétgyilkos volt, hanem ogy egyébként a filmből majd azért kiderül sok minden olyan is, ami esetleg eddig sőt, hát olyan is, ami eddig nem volt tudott.

Ő azért több volt, mint egy sorozatgyilkos.

A gyilkolás az nyilván volt annak egy olyan optikája, meg hát is ítélték el, hogy ugye ezek olyan rablógyilkosságok voltak, de mégis ezek nem a klasszikus értelemben van, tehát megy egyszerű gyilkosság.

Ugye a gyilkosságok nagy része Magyarországon az az, hogy mit tudom én, a családon belül van egy veszekedés, megöli a egyik családtagnak a másikat, vagy rokonságon belül.

Tehát nagyon vagy a barát egy egy másik barátot vagy ismerősi körben történik.

Az a fajta tehát brutalitás és az a fajta mint elkövetési mód, mint maga a jelleg a mint aminek tehát hogy vadidegen embereket, hogy emberek ölnek olyan embereket, akiket egyébként nem ismernek.

Ez azért, tehát ez már inkább ha ugye az alvilágságokkal is mondom, nem akarom nagyon ellőni, hogy mi a film tartalma, de erre is nyilván keressük a választ, hogy hogy mi volt valójában ezeknek a gyilkosságnak a hátterében, vagy mi lehetett, vagy a hatóságok mire gyanakodtak.

És ezért volt olyan értelemben egy jó választás, hogy egy olyan időszakot dolgozott fel, ami alapvetően ig nagyon izgalmas.

Tehát ez a rendszerváltást utáni évek.

Ezt ezt én nagyon szeretem, ezt az időszakot. nagyon színes, fordulatos, teljesen más volt a akár a bűnözés is, akár annak az ökoszisztémája, főleg a az ország déli részén, ahol azért dult a csempészet, ugye a háború volt a szomszédban, és emiatt sok külföldi bűnöző volt itt Magyarországon.

A rendőrség az még sokkal gyengébb volt, ezt ösztelenebb, mint mondjuk manapság.

Tehát egy nagyon izgalmas időszak, úgyhogy szerintem ezért mindenképpen jó választás volt.

Illetve mondom, tényleg hangsúlyozom, itt nem egy kégyilkosról van szó, vagy nem egy ilyen nagyon primitív történetről, hanem nagyon sok rétege van, és ezeket szerintem mind ki tudtuk bontani, és ez is az, ami ami szerintem tartalmilag megkülönbözteti ezt a ezt a produkciót egy hagyományos dokumentumfémtől. egy megjegyzés, jó kis cliffhengert hagytam a az előbb a mondatom végére, és nem árultam el, hogy mégis miért készült ez a miért készülhetett el ez a sorozat most, de szerintem nagyon röviden, mielőtt kiegészíteném egy picit az Andrist elmondom, hát az történt, és erről szerintem beszélgetünk majd később részletesen, de most talán megosztom a hallgatókkal, hogy technológiailag vált lehetővé egy olyan megoldás, hogy az illusztrációs jeleneteket AI eszközökkel, tehát generatív mesterséges intelligenciát használó eszközökkel hozzuk lé. létre, azaz képeket mozgatunk meg, illetve hozunk létre mozgóképeket hozunk létre mesterséges intelligenciával, külön különböző típusú eszközökkel, azaz egyetlen percet sem kellett az illusztrációs jelenetekhez forgatnunk, így a forgatási költségeket és az illusztrációk költségeit lényegesen alacsonyabban tudtuk tartani, és ez a költségvetés már lehetővé tette azt. nem volt könnyű így sem, erről is szívesen beszélek a konstrukcióról, de lehetővé tette azt, hogy ez a sorozat létrejöhessen.

És ide kapcsolódik az a megjegyzésem, ami egy picit kiegészíti az Andrist, hogy volt még egy aspektus a Magda Marinkó ügyben, ami miatt erre esett a választás, és nem csak a mi választásunk, hanem az RTL plus és a sorozatot lineáris tévén nemsokára sugárzó Viasat 3 döntése is ez volt és erre esett.

Ez pedig az, hogy hihetetlenül véres az egész sztori.

Tehát nagyon-nagyon kegy, ahogy a címe is mutatja, nagyon kegyetlen történetet, nagyon sok súlyos, brutális, véres gyilkosságot mutatunk be.

És a tendencia, a nemzetközi tendencia egyértelműen az, hogy azokat a sorozatokat nézik minél többen, ahol a lehető legtöbb vér folyik.

Ez bármilyen hülyén és riasztóan vagy szomorúan hangzik is, de tény.

Tehát ez egy nemzetközi true crime trend.

Valahogy ennek a műfajnak a rajongói, akik jellemzően 30 és 50 közötti nők, mi nem csak Magyarországon, hanem a világban is, minél véresebb tartalmat kapnak, annál jobban megnézik.

Úgyhogy valószínűleg a shortlistből, amit nyújtottunk a csatornáknak, hogy mely témákat dolgoznánk fel szívesen, és ezen a shortlisten fent voltak olyan legendás ügyek is, mint a Móri Gyilkosság, vagy éppen a 90-es évek magyar alvilágának és Sporig Tamás történetének feldolgozása.

Mégis ezt választották, hogy ez legyen az első évad.

Ugye a Trukr-nak az egyik legérdekesebb kérdése, hogy ha feldolgozol egy bűnügyet, akkor hogy építed fel a dramaturgiát, hova helyezed el azokat a főbb sarokpontokat, amelyek nézhetővé érdekessé teszik a tartalmat?

Nyilván ez egy dokumentumsorozatnál is ugyanúgy megvan, mégis csak kell, hogy legyen egy íve a történetmesélnek.

A Magda Marinkó ügyében hogy közelítettétek meg az elmesélni szánt történetet? kinek a nézőpontjából, kinek a történetét akartátok inkább elmesélni esetleg a nyomozóhatóságnak, vagy vagy magának a Magdamarinkónak?

Nyilván a rendelkezésre álló anyagok ezeket meghatározó mértékben befolyásolhatták >> alapvetően?

Igen, ez volt a vagy ez a helyes megállapítás, hogy ugye abból tudunk főzni, amink van.

Az a hát úgymond szerencsénk volt, de ezzel sokat is kellett küzdeni, hogy minél több megszólalónk legyen.

Szerintem viszonylag sok megszólalónk van.

Én ugye ez szoktam ugye én true crime-okat nézni és és szerintem azokhoz viszonyítva, tehát általánosságban kevesebb megszólaló van egy-egy ilyen sorozatban, mint amennyi nálunk.

Ez azt is jelenti, hogy exkluzív megszólalásaink is vannak, tehát olyanok, akik még soha nem szólaltak meg.

És alapvetően azok úgy úgy úgy dolgoztunk, hogy volt egy tervünk tulajdonképpen, hogy hogy lesz elmesélve ez a történet.

Tehát készült készültek scriptek már úgy, mint egy mint akár egy játékfilmnél, hogy na mi lesz, és majd mit szeretnénk ezektől az emberektől hallani, illetve hát a a történetmeséléshez kicsit mint a amikor a gombhoz varjuk a kabátot, hogy majd akkor megtaláljuk hozzá a megfelelő megszóralót.

De ezen a scripten időközben azért módosítgatni kellett, hol kicsit kellett hozzányúlni, hol jobban.

Ugyanis ahogy haladtunk előre, ugye kutattuk fel a lehetséges megszólalókat, egyezkedtünk velük, volt aki hallandó volt beszélni, de nem akart kamera elé állni, tehát háttérben tudott úgymond segíteni információkkal.

Voltak, akik kamera elő elé álltak, voltak, akik igent mondtak, aztán visszaléptek, aztán megint ugye rá kellett őket beszélni, hogy mégis csak jöjjenek el, és ez is ugye mindig a szemünk előtt lebegett, hogy na vajon mi lesz a kifutás?

Tehát ez nem úgy működik, mint egy játéknél.

Aztán időközben rájöttünk, hogy hogy ugye megírjuk előre a dramaturgiát, és akkor ehhez találunk embereket, hanem itt azért az igenis számított, hogy ki mond igent, ki áll kamera elé és amit mond, az hogy illeszthető be a történet mesélésbe.

Emellett ugyanúgy szempont volt, hogy hogyan mondja, az pedig ugye a kamerán, a kamera előtt derült már ki.

Az egyik legnagyobb kihívás ez. ugyanis nekünk nincsen ebben a filmben nincsen narráció.

Ugye egy dokumentumfilmben az nagyon megkönnyíti a dolgot, mert akkor van egy narráció, gyakorlatilag előre meg lehet írni és akkor betűdelni a hozzászólá szólásokat.

Itt ugye azért van ennyi ember, azért volt erre szükség, hogy tényleg ők meséljék el a történetüket az ő szemszögből is.

Éppen ezért a kérdésedre a válasz, hogy itt nem az van, hogy a rendőrség szemszögéből vagy Magdingok környezete szemszögéből, vagy a akik ilyen-olyan módon a történeti részesei voltak, azoknak a szemszögéből, mondjuk hozzá áldozatok hozzátartozóinak a szemszögéből, hanem gyakorlatilag a lehető legtöbb szemszögből lett bemutat bemutatva ez a történet, pont azért, mert tényleg nagyon sokféle ember megszólal a Marinkónak az egykori barátja, rendőr, aki nyomozott Ott az ügyön újságíró, aki újságíróként foglalkozott ezzel a témával, dolgozó, aki aki a cukrászatban dolgozott, ahol ugye ez nagy családon áldozatnak a család fő fője volt a a vezetője annak a cukrázdának, ugye ez nagy cukrázda.

Tehát itt tulajdonképpen egy nagy merítés volt, és akkor igazából így így pont ez adja szerintem a az anyagnak egy egy gazdagságát, hogy hogy nagyon sok szemszögből látjuk, és nincs egy fő vonal, tehát nincs úgy egy fő szereplő azt lehet mondani, hogy több olyan ember van, aki markánsan megjelenik, például mondjuk Maringó várlottra, aki az idegenlégióban is vele szolgált.

Igazából mi is itt tanultunk ebbe bele, hogy ezt hogy kell csinálni, de de tényleg azt tudom mondani, ez kicsit olyan, mint én ugye könyveket írok, és az is true crime könyvek, hogy ellentétben a fikciós könyvekkel, ami tök jó, hogy leül az ember és kitalál valamit és megírja, és ő alakítja az egészet.

Itt ugye nagyon sok mindent egyrészt alakít a történet maga.

Tehát az köt, az köti valamennyire a dramaturgiát, és a történetet kell jól…

Említett entitások

Témák

  • true crime
  • dokumentumsorozat

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.”

Miről szól ez az epizód: „A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.”?

A Szürke Zóna Podcast új epizódjában Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer a "A Kegyetlen" című true crime dokumentumsorozat alkotóiként mutatkoznak be. A beszélgetés során részletesen kitérnek Magda Marinkó kegyetlen ügyeire, a sorozat elkészítésének folyamatára… Az epizód a Szürke Zóna Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Csa, Tóth Csaba, Schubert István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.”?

Fő témái: true crime, dokumentumsorozat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Kegyetlen (vendég: Dezső András újságíró és Tóth Csaba kreatív producer) - Szürke Zóna 233.”?

Megjelenés: 2025. 12. 03.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szurke-zona-podcast/a-kegyetlen-vendeg-dezso-andras-ujsagiro-es-toth-csaba-kreativ-producer-szurke-z

Több epizód a Szürke Zóna Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból