Szürke Zóna Podcast

Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.

· PT44M14S

Összefoglaló

Ferenc K. Zoltánnal, a Fekete Kolostor című könyv szerzőjével beszélget Rrezső. Szó esik a könyv amerikai megjelenéséről, a szerző korábbi kiadói tapasztalatairól és a Morningstar Publishing történelmi regényeiről. Kitérnek az Ünnepi Könyvhéten történt atrocitásra is, amelyet…

Röviden

Műsor
Szürke Zóna Podcast
Megjelenés
2025. 06. 27.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Ferenc K. Zoltán, Schubert István
Témák
könyvkiadás, történelmi regény, ünnepi könyvhét, irodalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Szürke zóna. [Zene] Köszöntöm a kedves hallgatókat.

A mikrofonnál Rezső, valamint ismételten egy vendég, aki nem más, mint Ferenc K Zoltán, a Fekete Kolostor című könyvnek a szerzője, melyet a Hellbound Books kiadott nem olyan régen az Egyesült Államokban, illetőleg a Morning Star Publishing Kiadó, hazai kiadó képviselője.

Ebben az epizódban szeretnék először is beszélni veled a könyvedről, illetőleg arról, hogy hogy sikerült ezt külföldi megjelenéshez juttatni.

Utána rátérnénk a kiadói tapasztalataidra, mert hiszen Skóciából menedzselsz egy magyarországi kiadót, ami történelmi regényeket ad ki, és hát talán ennek apropóján, de nem olyan régen, az ünnepi könyvét történt is egy atrocitás, amelyben sajnos áldozati oldalon, hogy úgy mondjam, érintett voltál, és ezt szeretném veled kitárgyalni.

Hogy alakult ennek a könyvnek a megírása, illetőleg, hogy sikerült eljutni oda, hogy az Egyesült Államokban megjelentessék?

Hú, hát ez egy kicsit hosszabb sztori azért.

Tehát a a Fekete Kolostor, ha jól emlékszem, akkor 2023 nyarán jelent meg.

Viszont ezt én még 2021-ben kezdtem el írni, és a az elég rossz hírű Arte Tenebrárum kiadóval kezdtem el még dolgozni ezen a könyvön.

És hát gyakorlatilag az első fejezetet írtam meg, amikor elég durván összevesztünk, ugye, és a utána jött ez a perrelfenyegetőzés, meg nemzetközi bíróság letartóztatunk, minden jön a csillagflotta klingonokkal mindennel.

Hát egyrészről akkor határoztam el, hogy kiadót alapítok, viszont utána úgy kezdtem el írni már a fekete kolostort, hogy az angol piacra is beférjen.

Tehát volt már abban egy szándékosság, hogy úgy írjam meg, hogy amerikai piacra beférjen, mert tudtam, hogy itt élek Spóciában azt is, hogy elég jól beszélek angolul.

És akkor kezdtem el így komolyabban angol irodalommal foglalkozni, és így hát foglalkozhatott a gondolat, hogy hát de jó lenne, hogyha magyarként azért megjelenhetnék külföldön.

Azt nem gondoltam volna, hogy sikerülni fog, de hát végül is sikerült.

És a könyvtörténetét mi inspirálta?

Miért pont ezt a vadnyugati sztorit választottad egy magyar szállal egybekötve?

Hát ez szintén egy érdekes sztori, mert eredetileg nem ez volt a a terv, hanem az a könyv, vagyis az a történet, ami most idén fog megjelenni, az lett volna az első.

És ez a vadnyugati szál, ez csak ilyen visszaemlékezés szintjén jelent volna meg. viszont az egyik jó barátom, a pont a szénégető Rihard, a Metal Hammeres újságíróval beszélgettem, és vázoltam föl neki ezt a ezt a sztorit, és ő például azt tanácsolta, hogy ez a vadnyugati történet, ez annyira egyben van, és annyira jó, hogy ez megérne egy külön könyvet, és úgy voltam vele, hogy hát jó, hát akkor akkor írjuk meg.

Amúgy is szeretem a a régi klasszikus vadnyugati filmeket. és mindig valahogy úgy úgy olyan a gyermeki csodálattal néztem ezekre a dolgokra.

Úgyhogy ebből a szempontból kifejezetten jó volt az, hogy végre nem a a kommunistáknak vagy a náciznak a rémtetteit kell tanulmányoznom, hanem hanem mondjuk vadnyugati párbajhősökről kellett olvasnom.

Ez egy sokkal jobb élmény volt, mint sem a gulágról vagy a vagy a koncentrációs táborokról való olvasás.

Amikor megjelent, akkor küldtél nekem egy recenziós példányt, amit ezúton is hálásan köszönök, és iszonyatosan tetszik a kiadvány, gyönyörű szép, nagyon igényes, a szöveg nagyon szépen van szerkesztve, tehát jó kézbe venni.

Az azt hiszem, ez volt az első visszajelzésem a könyvről, hogy hogy tényleg egy kiváló kiadvány.

És talán mondhatom, hogy nem nem volt akkora meglepetés valami azért mégis csak a valamekora mégis csak volt, amikor arról számoltál be, hogy az Egyesült Államokban egy texasi kiadó, a Hellbunt Books is megjelenteti.

Na, ide hogy sikerült eljutni?

Igazából ugye a Morning Star Publishinggel kapcsolatban kerestem kiadványokat.

Nem is kerestem kiadványokat, hanem már egy ideje gondolkodtam azon, hogy hogy a horror fele is nyitnánk, és ez lett később a Morning Star Dark Vision, és valahogy nem is tudom, belefutottam Lex Age Jonesnak a tükör túloldala című könyvébe.

Azt én elolvastam, és nekem az annyira tetszett ez a könyv, hogy megkerestem a kiadót, hogy mi lenne, hogyha megvásárolnám, vagy vagy meg milyen feltételekkel vásárolhatnám meg a a fordítási jogot, mert én kiadnám szívesen Magyarországon. át ezt ezt most egy picit átugorhatjuk, tehát letárgyaltuk ezt a megjelenést, meg ezeket a ezeket a jogteam megállapodásokat.

Elkezdtem dolgozni a könyvön és James Age Longmoreal a a Hellboundnak a tulajdonosával úgy elég jó baráti viszonyba kerültünk, és így egyszer csak megkérdeztem tőle, hogy hogy érdekelné-e esetleg egy ilyen vadnyugati horror egy egy enyhe vallási beütéssel. azt mondta, hogy fordítsak le egy részt a a könyvből, küldjem el neki.

Én nem is tudom, egy hónapon belül, vagy egy hónappal később talán lefordítottam az első fejezetet.

Elküldtem neki, utána egyszer csak írt, hogy szeretnél bekérni a teljes kéziratot.

Mondtam, hogy hát azért az időbe fog telni, mire egy ekkora terjedelmi szöveget én átültetek angolba.

Hát nem is tudom, több hónapnyi munka volt azért több embernek a többvi munkája volt, mire ezt lefordítottuk. elküldtük a kiadónak, és utána egyszer csak kaptam egy szerződést, hogy ez a mi ajánlatunk, tetszik-e.

Hát én azonnal azt mondtam, hogy persze, hát igazából még ingyen is vállaltam volna az amerikai megjelenést, úgyhogy igazából ennyi a sztori.

Tehát nem nem volt semmilyen nagy csoda.

Milyen volt eddig a könyvnek a fogadtatása akár magyar fronton, vagy a nemzetközi szintéren, vagy egyáltalán mondjuk a szerző olvasótársaid, hogy viszonyultak ehhez a ehhez a fejleményhez, hogy amerikai megjelenéshez jutottál?

Fú, hát azért próbálkozunk mi kicsit nagyobb csinadrattát, hogy hogy mondják ezt tenni a dolog mögé.

Egyelőre azért viszonylag kevesen számoltak be róla.

Nem tudom egyelőre megmondani a az okát.

Az írótársaim hát a közvetlenül a megjelenés után azért sokan megkerestek, hogy akár pénzt is ajánlottak azért, hogy én hozzak nekik össze egy amerikai megjelenést.

Én ezeket ugye általában leszereltem, mert hát nem nem tudok csak úgy összehozni, hogy amerikai megjelenést bárkinek, de leginkább gratulációk jöttek.

Hát féltékenység az talán egy embertől jött, akik aki kerekerec megmondta, hogy egy ilyen hozzám hasonló alkat ezt hogy tudta összehozni. biztos sokat fizettem, vagy hát természetben is.

Ezt most inkább nem mondanám el, hogy mit mondott szó szerint, de úgy a fogadtatása úgy kifejezetten a könyvnek jó volt.

Azért a a Hellbound elég sok recenziós példát kiküldött. ezek a kritikák, ezek szépen kezdenek bejönni, és többségében azért azért pozitív, tehát ilyen ha százalékosan fejezzük ki, akkor akkor olyan 80-90 között szokott lenni a a könyvnek a kritikai fogadtatása, vagy hát az eredménye.

Úgyhogy én ezt eddig pozitívnak tartom, aztán meglátjuk, hogy mi lesz még a későbbiekben.

Akkor most beszéljünk egy picit a Morning Star Publishing profiljával, meg egyáltalán azzal, hogy hogy tudod ezt menedzselni Skóciából.

Ugye csak történelmi könyveket adtok ki, és ugye mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy ez nem ilyen önköltséges kiadó, tehát a szerzőnek nem kell fizetni a megjelenésért.

Ez nagyon fontos, mert ha jól tapasztaltam, akkor az utóbbi időben ért titeket az a kritika, hogy ez pont fordítva van, hogy fizetni kell a a szerzőnök.

Tehát a aki ezt a kritikát megfogalmazta, az egy perces se szánt arra, hogy utánanézzen a a kiadónak.

Na, mesélj csak, hogy akkor hogy sikerül ezt a kiadót menedzselni külföldről, illetőleg, hogy mi a koncepció a portfólió mögött.

Hát így visszatérve egy pillanatra ezzel a fizetős vagy nem fizetős kiadóval, viszonylag azért többször elő szokott fordulni így online, hogy minket azzal vádolnak, hogy nálunk fizetni kell.

Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy kérdezze meg a szerzőnket, hogy mennyit fizetett nekünk.

Tehát nincs nincs olyan szerzőnk, aki aki a kiadásért, szerkesztésért vagy bármiért úgy fizetett volna.

Tehát mi minden költséget vállalunk és minden kockázatot mi vállalunk.

És ezból a szempontból előnyös egy szerzőnek, hogy így mi biztosan megpróbáljuk eladni a könyveket, mert hogyha nem adjuk el, akkor nem fogunk tudni működni.

Tehát ennyire egyszerű a sztori. a kialakulásunk vagy a megalakulásunk, hogy az szintén ugye az Arteebrárumból jött, vagy hát onnan, mert amikor a második könyvemmel megjelentem náluk, ugye akkor elég csúnyán összerúgtam a a port Gabriel Wolfal és azt hiszem, arról beszéltünk is már többször, meg ugye még még talán a átetenebb rárumról szóló epizódotokban is szerepeltem ez ügyben, azt így nem fejteném ki bőven, de akkor nekem nagyon elegem lett a a a könyvkiadásból meg a könyvkiadókból.

És úgy voltam vele, hogy ezt lehet csinálni tisztességesen is.

És a magánkiadóknál azt láttam, hogy iszonyat mennyiségű pénzt vesznek el a szerzőktől és nagyon sok pénzt el is kérnek a szerzőktől.

Tehát amikor kifizetésre kerülne sorra, akkor ilyen ilyen ilyen filléreket fizetnek, és azért ennél többet keresnének a szerzők. mint amennyit a magánkiadók fizetnek.

Úgyhogy én úgy voltam vele, hogy csináljunk már egy tisztességes kiadót, akik hajlandóak szóba állni a a kezdő vagy amatőr szerzőkkel.

És mutassuk már meg így így kicsiben is akár, hogy lehet ezt tisztességesen csinálni, átláthatóan és normálisan.

Úgy, hogy nem csak a a romantikus, erotikus fantaszikönyvek jelennek meg, ami tucatszámra van mindenhol, hanem esetleg egyetb gondolatoknak is teret adunk.

És nekem először mindenkire, tényleg mindenki azt mondta, hogy ez pénzkidobás, elégetem a pénzemet, ennyi erővel kidobhatnám az ablakon, semmi értelme nincsen.

Itt vagyunk most már ugye évekkel később, és működünk.

És elég jól működünk, mert azért nem csak egy könyvünk jelent meg angol nyelven.

Tehát nem csak az enyém, hanem Pető Zoltánnak a végtelen című könyve is megjelent angolul, illetve előfordul, nem előfordulhat, hanem nagyon valószínű, vagy török nyelvre is le fogják fordítani.

Ezenkívül van még egy könyv, ami valószínűleg meg fog jelenni idegen nyelven.

Úgyhogy ebből a szempontból mind az olvasók részéről, mind a a az elismertségünk szintjén szerintem egy elég jó szintet sikerült elérnünk ahhoz képest, hogy hogy honnan indultunk el, és hogy milyen milyen pénzösszegből kell dolgoznunk.

Tehát azért az nyilvánvaló, meg szerintem látható is, vagy érezhető.

Ö és nem a kiadványok minőségén, hanem hanem egy azon kis kiadó vagyunk, négy főből állunk, hogy mi nem dolgozunk akkora pénzzel, mint mondjuk a a Gabó, tehát a a töredéke, amiből dolgozni tudunk, és mégis meg tudjuk oldani, hogy a szerzők pénzt kapjanak, a szerzők megjelenjenek, ott legyünk rendezvényeken, és szép kiadványaink legyenek a a nagy üzletekben vagy a hálózatokban.

De ezt evidens is teszitek a szerzőknek, akik hozzátok fordulnak, hogy hogy ezt tudjátok ajánlani.

Tehát, hogy a lehetőségeitek korlátozottak, mint minden kezdő kiadónak, de azt gondolom, hogy legalább legalábbis úgy veszem ki, hogy a bizonyos szerzők ezt abszolút tudják vállalni.

Tehát, hogy van egyfajta ilyen érdekközösség egy kezdőkiadó és egy megjelenni vágyó szerző között, hogy szerencsére akkor nem kell fizetni a kiadásért, nem úgy mint egyébként egy csomó versenytársatok esetén, de közben oké valami kompromisszumot mégis csak köt, hogy hát kis példányszámba korlátozott terjesztéssel, de legalább megjelenik, tehát hogy legalább el tud startolni, de e tekintetben nem szokott lenni probléma, ugye?

Nem, nem, igazából még azt se mondanám, hogy olyan korlátozottan terjesztenénk, mert azért a nagy hálózatokból meg a nagy üzletekben ott vagyunk.

Hát jó, nyilván nem az ország legkisebb lírájában meg librijében is, de a legfontosabb helyeken azért ott vagyunk.

És én azt tapasztalom, hogy egy szerző már már minden megjelenésnek örül még akkor is, hogyha fizetni kell érte.

Az meg, hogy nem kell fizetni érte, az meg csak egy plusz.

Ebből következik, hogy mivel nálunk nem kell fizetni és mi vállaljuk a kockázatot, hogy azért hozzánk elég nehéz is most már bekerülni. 10ből kilenc szerző nem szokott bekerülni.

Viszont mi mindenkinek válaszolunk és mindenkinek el szoktuk mondani, hogy miért nem miért nem kerülhetnek be hozzánk, vagy miért nem jó az az adott kézirata.

Hát általánosságba véve a legtöbb szerző vagy hát kézirat, hát nem jó.

Most akkor finoman fogalmaztam, hogy kiadhatatlan. viszont van egy réteg, akik viszont nagyon jól írnak.

Nekik azt szoktam ajánlani, hogy írjanak egy populárisabb témában, mert kaptunk olyan késziratot, amit én nagyon szerettem, tehát nagyon nagyon jól esett elolvasni.

Viszont soha senki nem hallott szerintem még róla, tehát a a portugál forgalomról szólt, és hát még nekem is meg kellett néznem, hogy ez mikor is történt konkrétan, meg meg mi volt a a polgárháborúnak az oka, meg a forradalomnak az oka. és történészbarátaimmal kellett egyeztetnem, hogy ez most így tulajdonképpen micsoda.

De nagyon jó könyv könyv, tehát mondtam a szerzőnek, hogy írjon egy populárisabb témában, és akkor keressen meg minket, mert azt kiadnánk.

Az előbb mondtad, hogy ugye egy csomó szerző nem ír jól, vagy hát nem jó a kiadhatatlan a kézirata.

Ezt kérlek valahogy konkrétáljuk amennyire tudjuk.

Tudom, hogy a a az irodalom az egy szubjektív élmény, de valami képet szerintem tényleg kéne kapniuk a szerzőknek, akár azoknak, akik hozzátok fordulnak, vagy bármilyen kiadóhoz, hogy hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy hogy jól írjanak, vagy az a benyomás változzon, amit ami ami nálatok kialakul, amikor egy rosszabb kéziratot olvastok, hogy mitől lesz rosszabb kézirat a helyesírási hibák miatt, vagy vagy te a tehetségtelenség miatt, vagy az alázat miatt, vagy hogy lehet ezt behatárolni?

Hát azért ez több faktoros dolog, és nyilván ez is szubjektív, tehát lehetett most én mondok valamit, és más kiadós ez nem fog egyetérteni.

Tehát onnantól kezdve, hogyha egy összetett mondatot nem tud elm leírni,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Morningstar Publishing

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.”

Miről szól ez az epizód: „Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.”?

Ferenc K. Zoltánnal, a Fekete Kolostor című könyv szerzőjével beszélget Rrezső. Szó esik a könyv amerikai megjelenéséről, a szerző korábbi kiadói tapasztalatairól és a Morningstar Publishing történelmi regényeiről. Kitérnek az Ünnepi Könyvhéten történt atrocitásra is, amelyet… Az epizód a Szürke Zóna Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ferenc K. Zoltán, Schubert István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.”?

Fő témái: könyvkiadás, történelmi regény, ünnepi könyvhét, irodalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Atrocitás az Ünnepi Könyvhéten (vendég: Ferenc K. Zoltán, Morningstar) - Szürke Zóna 219.”?

Megjelenés: 2025. 06. 27.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szurke-zona-podcast/atrocitas-az-unnepi-konyvheten-vendeg-ferenc-k-zoltan-morningstar-szurke-zona-21

Több epizód a Szürke Zóna Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból