Szürke Zóna Podcast

Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.

· PT1H7M21S

Összefoglaló

Dr. Dörgő Sándor sci-fi író és jogász volt a Szürke Zóna podcast vendége. A műsorban közéleti vita bontakozott ki a GABO-per kapcsán, mely során szó esett a fantasztikus irodalmi közegről, a közösségépítés kihívásairól és a belterjesség kritikájáról. Dörgő Sándor jogi és írói…

Röviden

Műsor
Szürke Zóna Podcast
Megjelenés
2025. 09. 11.
Hossz
1 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Dörgő Sándor, Schubert István
Témák
irodalom, közösségépítés, vitakultúra, sci-fi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Szürke zóna. [Zene] Köszöntöm a kedves hallgatókat.

A mikrofonnál Rezső, valamint Dr.

Dörgő Sándor, skifi író és jogász.

Üdvözöllek Sándor. >> Üdvözlöm a kedves hallgatókat, nézőket.

Sándorral már korábban egyeztettünk egy közös epizódban, csak megakadt ez az egyeztetés, viszont azóta történt egy smás, és ezalatt az egys más alatt azt érteném, hogy történt egy közéleti esemény.

Nevesül az, hogy bepereltek minket. egész pontosan a kiadóvállalatunkat, már epizódot is csináltunk róla, és erről írtam egy cikket, és Sándor ezzel kapcsolatban élt egy megnyilvánulással, egyfajta közelti vitát kezdeményezett, amire később a rről szóló epizódumban, epizódunkban én is reagáltam, és ezzel kapcsolatban kibontakozott egy közéleti vita közöttünk, és ezt fogjuk most megtárgyalni.

Mielőtt belevágnánk, megkezdnek Sándor, hogy mit lehet tudni rólad, az irodalmi munkásságod miről ismerszik meg?

Ha jól tudom, akkor volt egy kiadott könyved a Marsbook kiadónál. >> Igen.

Egyébként a az a leírás, amit adtál pár perccel ezelőtt, vagy pár másodperccel ezelőtt, az egy teljesen pontos leírás.

Én jogász vagyok civilben, ügyvédéről egészen pontosan, illetve fantasztikus irodalommal is foglalkozom már idástól három éve, ha egészen pontos szeretnék lenni.

Pontosabban ez az a pontosabb megfogalmazás, hogy publikálok három éve.

De egy körülbelül 10 éve írok a fióknak ide-oda a moda.

Igen, egy regényem jelent meg a bevitel című videójátékos science fiction regény.

Ezenkívül öt vagy hat nyomtatásban megjelenő novellával is büszkélkedhetek ezek, mint science fiction horrorvonalon.

Illetve most egy drámán dolgoztam, versfordítások, de alapvetően a science fiction a fő fókusz.

Ha jól tudom, akkor ez a bevitel, amellyel elsőként megjelentél, ez egy pályázatnak az eredménye volt, hogy a kiadó kiadta ezt a könyvet, vagy ezt a kéziratot.

Pontosan miről szól ez a történet? >> A Bevittel alapvetően a a Ready Player One-nak és a három test problémának, mint Rvezete.

Tehát ezt a könnyedt populturális vonalat szerettem volna összehozni egy kicsit komolyabb fizikán alapuló háttérrel.

Az, hogy ez most hogy sikerült, az nyilván egy nagyon szubjektív megítélés alá esik.

Ezt az olvasók szerintem eldöntik majd.

Én nagyon szerettem írni ezt a a regényt.

És így van a a Marsbuk Kiadónál a Hallhatatlanok pályázat nakak a győzelme adta a lehetőséget, hogy gyakorlatilag én ezt a regényt megjelenthessem klasszikus kiadói modellben. >> És azóta ugye, ha jól tudom, dolgozol egy úgymond macskás skifin, legalábbis én így tudnám összefoglalni egy olyan milyen, hogy is mondjam, ilyen sötét űrhorroron, amelynek egy macska a főszereplője.

Erről tudnál mesélni egy kicsit?

Ö igen, ez nagyban inspirálta ezt a kéziratot a az Alien, ugye a bolygó neve halál, pontosabban már nem is a bolygó neve halál, a nyolcadik utas a halálban, a Jesy karaktere. az egy macska volt, aki az egyetlen karakter az Alien franchise-ban, aki túllte a az összes részt.

És mindig is már a bevittel előtt is játszottam azzal a gondolattal, hogy egyrészt egy állati perspektívából meghírt regény az nagyon különleges lehet, és így igazából maga az Alien iránt érzett szeretete, mint a franchise iránt érzett szeretetem, illetve a kozmikus horror is ide sorolandó, bíztatott arra, illetve vitt arra, hogy el nekiálljak egy ilyen kéziratnak, de ez még egy nagyon kezetleges fázisban van. más projekteken dolgoztam eddig. >> Amikor ezen a történeten dolgozol, akkor valamiféle szinopszisod vagy treatmented van, amit alapul veszel, vagy csak a fejedben van egy koncepció, és azt követed, amikor írod? >> Alapvetően most itt behozhatnám azt az örökvitát, hogy logline vagy premisz alapján lehetne-e jobb regényt írni.

Én én alapvetően premisza párty vagyok.

Tehát a a legesleelső dolog, hogy keresünk egy olyan premisztát, egy olyan motívumot, üzenetet, hogy egy mondatban leüthető valamit, ami az egész szegény meg fogja határozni.

És ahhoz igyekszem egyébként passzintani az eseményeket.

Most a bevételentétben nyilván azért, mert ez egy jövőben játszódó dolog, szóval nem napjainkban játszódó dolog.

Így a az általam kísért gyűlölt világépítésre is kellett most hangsúlyt fektetni.

Így igen, most van nagyon sok különböző formájú és formátumú segédanyag, amit felhasználok. >> Okés, térjünk rá esetleg a science fiction közösségre, amelyet én elég sokat kritizáltam.

Nem is a közösséget kritizáltam, hanem inkább azokat a tényezőket, amelyek megakadályozzák, hogy kialakuljon és fenn maradjon ez a közön közösség.

Ugye amikor a Pintér Bence vendégünk volt, ő azon az állásponton volt, hogy nem is biztos benne, hogy volt-e valaha közösség a fantasztikus irodalomban Magyarországon.

És több olyan tartalmat is hallgattam már, amelyből kiderül, hogy még akár 50 évvel ezelőtt is nagyon szélsőséges állapotok voltak, csak akkor még ugye nem egy digitális korszakban éltünk, így más mások voltak a konfliktusok, meg azoknak a platformjai is mások voltak.

Van közösség a fantasztikus irodalomban?

És hogyha van, akkor mi tartja össze? vagy hogyha nincs közösség, akkor mi az akadálya, hogy ki alakuljon? >> Érdekes, hogy most a Pintér Bencec is beszélgetést felhoztad.

Én pont ma délután hallgattam meg részint egyébként erre a beszélgetésre készülvén.

És egyet tudok egyébként érteni azzal, hogy hogy ez inkább közeg, mint sem közösség, de egy másik oldalról közelíteném még meg, mint Bence.

Szóval a a közösség szerintem az egy bizonyos létszámig működik csak.

És azért most az elmúlt években, most akár ha csak az elmúlt 10 évet nézzük, a magyar SSF most akár, vagy a a csak összességében a magyar fantasztikus irodalom egy robbanásszerű növekedésnek indult, ki fogunk biztos térni rá, de látszik szerintem a Gabónak a novel beküldött novelláinak a számán is, hogy évről évre több lesz, ami szerintem egy tökörvendetes dolog.

Az, hogy létezik-e és valami összetartó erő van-e benne, ezt ezt én nem nagyon tudom megítélni.

Szóval én azt látom, hogy vannak egyébként kis közösségek, ahogy azt beszéltétek abban az adásban is, amik akár alzsánerek közé beszéltünk itt a a Weirdről vagy a kozmikus horrorról például nagyon nagyon klasszikus kis közössége van és és így tök erős közösség és ez tök jó, hogy így van, de az a lényeg, hogy ezek a kis alzsánerek, kis érdeklődések köré szerveződnek kisebb közösségek, és ők együtt alkotják a közeket.

De én úgy gondolom, hogy ez egy organikus dolog, és ez folyamatosan fejlődésben, formálódásban van.

A közeg az szerintem egy jó leírás.

Most >> én ha jól emlékszem, akkor abban a Pintérben Bencés epizódban, amelynek címe az, hogy zónák találkozása.

Ha jól emlékszem, arra az álláspontra helyezkedtem, hogy hogy igazából közösség valamilyen szinten biztos, hogy volt.

Lehet, hogy mások a fogalmaink, hogyha közösségről van szó.

Én arra gondolok, hogy egész egyszerűen emberek, akik nem feltétlenül ismerik egymást, el tudtak menni egy műfázba, le tudtak ülni, előadásokat hallani és hallgatni, és nem feltétlenül volt szekértáborozós díj, hanem egész egyszerűen szerették az emberek a a ezt a műfajt, szerették ezt a ezt az irodalmi zsánert, és és szerettek egyetértettek abban, hogy ez jó, ez érdekes, és ezt jó hallgatni.

Viszont én azt látom, de ezt egyébként nagyon sok módon és platformon tematizáltam már, azt látom, hogy erre nagyon-nagyon kevés esély van, mert a digitális világ annyira sok lehetőséget adott, hogy belemarjunk a másikba, illetve annyira hatalmas csatornát képezett az emberekben duó toxikusság előtt, hogy az egy elsőrendű akadálya a közösségnek a kialakulásában, hogy ilyen dolgok megtörténjenek.

És abban egyetértek veled, hogy ez inkább egy spontán dolog.

Tehát hogyha nem alakul ki közösség, akkor azt nem lehet erőltetni.

Viszont az szerintem letagadhatatlan, hogy a fantasztikumhoz egy nagyon nagy érdeklődés fűződik Magyarországon, és egy elég gazdag történelme is van, az is letagadhatatlan.

És ebből a szempontból igazából az én tartalomgyártásomat ez is, illetve hát a, hogy mond mondjam, tartalomgyártói elveimet ez is definiálta, hogy ilyen viszonyok mellett azért mégis csak érdemleges lenne kiszűrni azokat az elemeket, amelyek egyértelműen akadályozzák a közösségnek a kialakulását vagy fennmaradását.

Te azonosítottál ilyeneket, amelyek megnehezítik a közösségek létezését?

Hát most itt kicsit amú megfogta a fülemet először, hogy ugye itt most fantasztikus közösségről beszélünk, és hogy annak az tényleg egy olyan terület, ami nagyon sok embert érdekel, ezzel abszolút tudok azonosulni és tudok ezzel a gondolattal menni.

Azonban itt szerintem el kell kicsit határoznunk a az irodalmat, a videójátékot.

Szóval a különböző médiumok között azért nagyon nagy a szórás, és főleg itt a film és a videójáték javára Magyarországon.

Most azért a nyáron nagyon sok olyan eseményen jártam, amit te is említettél, vagy több olyan eseményen, azért nem olyan nagyon sokon, több olyan eseményen, és ott az jött ki, hogy azért magyar magyar SSF irodalmat m nem olyan sokan olvasnak, mint mondjuk Marvel filmekre elmennek, tudom, ez sarkos példa.

Tehát alapvetően az irodalom, mint médium az betölt valamilyen szinti szintű géekeeper vagy kapuőri szerepet.

Ö bár ez szerencsére a kutatások alapján újra változik, tehát ezen ebben láthatunk majd javulást, illetve az is, hogy ugye ez nem egy intézményesült dolog, tehát a a szép irodalommal szemben, ahol ahol szerintem azért nagyon sok olyan probléma van, ami rendszerszintű probléma, ami még az SSF-ben nem ütötte fel a fejét, de egyszerűen, hogy ez a rendszerszintű intézményesülésnek a hiánya, ez valahol egy áldás is, meg egy átak is.

Ö de én nem tudnék azonosítani egy olyan problémát, ahogy te mondjuk azonosítottátok a a korábbi adásokban a beleljességet, vagy a a az elitizmust, mert az elitizmussal részint egyet tudok érteni. >> A belterjességgel én magam is egyet tudok érteni.

Olyannyira, hogy én mondtam is egy ponton, hogy a belterjességgel vitába szállni, vagy azt számon kérni ebben az országban, ebben a kisországban elég nagy dőreség, mert ez akármi van, az lesz.

Ön sokkal inkább a belterjességnek az eltagadását látom problémásnak, és a mondjuk ez egy tök jó alkalom, hogy ezt körbejárjuk, hogy ugye most te is ugye a könyvednek a kiadásán dolgozol.

Egy könyvet kiadott már egy kiadó, ez szerintem egy nagyszerű teljesítmény.

És a következő kézradodnak is keresel egy kiadót.

Ugye amikor azon gondolkodunk, hogy egy kiadó szempontjából milyen faktorok játszanak szerepet, amikor arról kell, hogy döntsön, hogy kiadja-e valakinek a kéziratát, akkor számos faktor nyilvánvalóan szerepet játszhat.

Tehát egyrészt a a szerzőnek a személye, a megjelenése, a személyisége az, hogy hogy eladható-e egyáltalán, hogy tud-e beszélni a nyilvánosság előtt, hogy mond-e hülyeséget, amikor interjút ad, vagy mondjuk az se egy elhanyagoltható kérdés, hogy nyilván nyilv nyíltan rasszista-e vagy nőgyűlölő, hogy hogyan kezeli a kritikát, hogy hogy áll hozzá a szerkesztői döntésekhez, vagy mennyire alázatos.

Ezek rengeteg olyan kérdések, amelyek nyilvánvalóan szerepet játszanak egy kiadó olvasatában, mert egy könyv kiadása az nem kevés pénz, mint befektetés a könyvkiadó oldaláról.

Tehát a mennyiségtől meg tartal tartalomtól meg formátumtól függően több millió Ftos befektetés is lehet.

És ez ugye csak utólag térül meg.

Tehát letagadhatatlan, hogy egy ilyen volumenű döntés tekintetében azért egy alaposan körbe kell járni a kérdést, hogy nem fogunk-e mellé az adott szerzőnek a megválasztása során.

Ezen faktorok közé természetesen magától értetődően oda is kell sorolni azt, hogy tud-e írni, vagy tehetséges-e az író.

Nyilvánvalóan ez is egy faktor, de nem az egyetlen faktor a sok közül, amikor arról dönt egy kiadó, hogy kiadja-e valakinek a kéziratát.

És én a belterjesség kritikámat aköré húztam fel, hogy az utolsó faktort leszámítva, tehát hogy tud-e az író írni, az összes tabu téma, de olyannyira tabu téma, hogyha csak tematizálni kezded, akkor egy ilyen dü dühös tömeg kiszed kisz szétszed téged a kommentszekcióban.

Tehát igazából én az arra az álláspontra helyezkedem, hogy ezeknek a faktoroknak a felvállalása még nemesítené is a brendet olyannyira, hogy a felek megtisztelik az olvasóközönséget azzal, hogy őszinték.

De azt látom, és csak ennyiben zárnám le, kíváncsi vagyok a véleményedre ezzel kapcsolatban, hogy a belterjesség kritika részemről ugye az, hogy van beljesség, csak ez el van tagadva, ami szerintem nem egy egészséges dolog, mert meg megilleti az őszinteség, meg a tisztánás lehetősége a feltörekedni vágó vagy feltörni vágyó írópalántákat, és hogy lássák, hogy milyen szempontok és szerepet játszanak.

Viszont ez a sok faktor azt leszámítva, hogy tehetséges-e valaki, az el van tagadva és tabu témáva tabu témává van züllesztve.

Mit gondolsz erről? >> Hát ez nagyon komplex kérdés.

És amúgy az elmúlt nem is tudom idestova egy másfél két évben a különböző hazai SSF platformokon szerintem nagyon-nagyon sok mindenki nagyon-nagyon sok mindent elmondott ezzel kapcsolatban.

De én értem egyébként most így mondom a Pintér Bencés adást meghallgatva egyébként voltak megvilágosodásaim.

Ezt azért el kell mondjam, hogy neked ugye ennek az álságosságával látsz problémát, ha most fogalmazhatok így.

És azért is, mikor elkezdtünk beszélgetni most a streamből, mindegy, beszélgettünk még más pár dologról, akkor is mondtam, hogy szerintem nagyon sok olyan probléma van, amit vagy szemlélet miatt, vagy valahogy miatt, más miatt látunk.

Tehát én ez a eltagadást én nem tudom úgy azonosítani.

Tehát ahogy a azt hiszem a Veres Attilás adásotokban megnézegettem az adásokat, mert szerettem nagyon sokat, szóval azért is bántott az, hogy most itt kicsit összekülönböztünk az online térben, de hogy a Veres Attilánál is ugye ezt mondta, hogy az álságossággal van a gond, hogy neki egy a közszereplői minőségében valahogy ezt egy transzparenciát kéne közvetítenie, amivel én nem feltétlen értek egyet.

Szóval mindenki a saját szerencséjének a kovácsa.

És ahogy te mondtad az elején, egy egy könyvkiadó, mikor egy szerzőt választ, akkor ha mondjuk egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.”

Miről szól ez az epizód: „Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.”?

Dr. Dörgő Sándor sci-fi író és jogász volt a Szürke Zóna podcast vendége. A műsorban közéleti vita bontakozott ki a GABO-per kapcsán, mely során szó esett a fantasztikus irodalmi közegről, a közösségépítés kihívásairól és a belterjesség kritikájáról. Dörgő Sándor jogi és írói… Az epizód a Szürke Zóna Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dörgő Sándor, Schubert István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.”?

Fő témái: irodalom, közösségépítés, vitakultúra, sci-fi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Közösségépítés, rombolás és vitakultúra az irodalomban (vendég: Dörgő Sándor író) - Szürke Zóna 226.”?

Megjelenés: 2025. 09. 11.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szurke-zona-podcast/kozossegepites-rombolas-es-vitakultura-az-irodalomban-vendeg-dorgo-sandor-iro-sz

Több epizód a Szürke Zóna Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból