Tudatos család podcast

#74. Harcolsz vagy teremtesz?

· PT30M36S

Összefoglaló

Ebben a részben a Tudatos család podcast vendégei a "harcolsz vagy teremtesz?" kérdést járják körül. Megvizsgálják, hogyan rögzülhet bennünk a küzdelem és az ellenállás gondolata, és hogyan gátolhatnak meg ezek minket a könnyed teremtésben. Felmerül a kérdés, hogy mi történik…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2023. 11. 05.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Koller Krisztián, Koller Zsuzsi
Témák
tudatosság, küzdelem, teremtés, önismeret
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] addig nem tudok befogadó lenni amíg ellenállásba akarásba vagy fix nézőpontokban vagyok és a fix nézőpontjaink amit elhittünk arról hogy hogyan lehetségesek a dolgok és hogyan nem lehetségesek azok tartják fent szerintem ezt a ezt a küzdelmet hogyha nem küzdünk akkor megengedésbe tudunk lenni és be tudjuk fogadni alapvetően ami ott megoldja önm szerintem minden helyzet megoldja ün magát ha nincsen benne küzdelem magunk ellen dolgozunk amikor akarásból és küzdésből [Zene] működünk szép napot mindenkinek k susival és koller krisztiánnal beszélgetünk sziasztok szia hogy vagytok köszönjük nagyon vidáman az mindig jó hogyha jó a kedv a kérdés az hogy harcolsz vagy teremtesz mára legalább é na melyik őtök mit csinál harcol vagy teremt hát mikor mint jó ja megengedésben vagyunk bármit lehet igen azért gondoltuk hogy hozzuk ezt a témát mert azért az ember ha hajlamos és természetesen nálunk is előfordul hogy küzdünk valamivel mint az őrült és és és válvetve és tartjuk a a a az ajtót hogy úristen nehogy bejöjjön valami vagy nehogy áttörje a a a határainkkat valami tényező és és rájövünk hogy valójában hiába küzdünk mert csak fenntartjuk azt a helyzetet amit nem akarunk tehát amikor az a kérdés hogy harcolsz vagy teremtesz akkor a harcolsz alatt a az olyan dolgokat értitek amikor valamiért nagyon küzdünk meg amikor ez a vannak ezek a szép kifejező szavaink hogy megfeszítet munkát raksz bele és és nagyon nagyon akarod és nem csak ez hanem amikor valami ellen tehát valamiért vagy valami valamiért vagy valami ellen egy harcol harcoló küzdelmes energiabefektetéssel működsz nekem erről a küzdésről az jut eszembe mint a disznó a jégen nem tehát hogy így így csúszik a lába és közbenő megpróbál vagy vagy hát tehát hogy ugyanúgy mint hogyha így így hog hogyha így nem harcolna tehát hogy így megállna egy helyben akkor is ugyanúgy állna nem yanott maradna és ugyanaz y és ugyanaz a hatás és hát nekem ilyenkor az jut mindig eszembe hogy én is szoktam küzdeni mint disznó a jégen és ilyenkor jö csak így föntről megnézem maga de mi lenne hogyha megállnék egy kicsit és akkor mi lenne hogyha én ezt abbahagynám és akkor mi lenne hogyha csak simán állnék ott és nem nem küzdenék és nem csinálnék semmit hanem csak ott állok és akkor lehet hogy meg is van a válasz de hát amikor harcolunk küzdünk én egyébként úgy ismerem mint lúa jégen de egyik jobb mint a másik tehát tök mindegy hogy ki de a jég az mindig jó mert az egy jó kis csúszós talaj de nekem erről mindig az jut eszembe vagy amikor én benne vagyok akkor annyira nagyon elhiszem azt hogy ennek lesz eredménye tehát hogy hogy azért csinálod nyilván mert teremteni akarsz és elhiszed mert valahol ezt is kódolták nem hogy tehát meg kell küzdened a dolgokért bele kell tenned renget erüt energiát és akkor elhiszed hogy ez működni fog és lehet olyan hogy tényleg működik mármint hogy ez a ez a disznó a jégen ez egy jó példa maradjunk ennél tehát hogy ez működhet hát szerintem a valamit azért teremtünk vele de nagyon sok esetben nem azt amire valójában vágyunk én azt látom hogy hogy vagy sokkal kevesebbet vagy pont az ellenkezőjét tehát inkább föntartjuk azt a helyzetet amit nem akarunk hogyha küzdünk mint mint sem mint sem egy olyan helyzetet vagy egy olyan sikert érjünk el amit amit igazán szívből szeretnénk a küzdelem alatt még azt is a küzdés alatt még azt is értjük hogy itt vannak a belső vívódásaink a az hogy én dühös vagyok az hogy hát ilyen csomó-csomó ilyen jó kis negatívumok vannak körülöttem és ellenállás van benne akarás van benne és itt hogyha most megnézek egy célt hogy van egy célom úristen én azt nagyon szeretném de hogy van egy ilyen hiányérzet tehát hogy a hiányérzetből kezdek rágondolni akkor már ez a küzdés mert én a hiányt akarom megszüntetni például hogy nem tudom az a célom hogy legyen egy jobb autóm de hát oké de hát akkor most miért nem nézek körbe és akkor küzdök hogy úristen legyen egy jobb autóm legyen egy jobb autóm de hát körben nézek hát tök jó autóm van most is tehát hogy hogy valahogy így kellene ez hogy egy ilyen megfigyelőbe tudunk-e lenni hogyha küzdünk nincsen baj az hogy küzdünk mert az egy az szerintem ez csak egy ilyen piros lámpa hogy helló küzd küzdök és mi lenne hogyha ezt megnéznénk kintről hogy a küzdelemmel merre haladunk mit csinálunk ezzel vagy gátoljuk magunkat tehát itt például ugye a küzdelemről most arról beszélek hogy egy hiányérzet van bennem és nem tudom befogadni mondjuk a jobbat a jobb autót vagy a másik autót hanem egy jellenállás van bennem és ez ezzel küzdök belül önmagamon belül és szerintem a küzdés mögött rengeteg ilyen fix nézőpont van amit elhittünk ami működtet mint ezt a ezt a harcot ezt a küzdelmet mert nem tudjuk azt elképzelni hogy lehet esetleg könnyedén is elérni valamit én én én sok ilyet találtam magamban csak azért gondoltam hogy erről beszéljünk mert rengeteg olyan hiedelem van bennünk ami valójában nem is igaz csak azonosultunk vele valamikor megfogadtunk ott valamit vagy ellenálltunk vele és pont azért ragadtunk bele és és nem engedi meg azt hogy egy kicsit a szemüvegünket kicseréljük a arra hogy hogy hogyan érkezhet meg mondjuk ez könnyedén az életünkben amire vágyunk vagy esetleg lehet annál jobb is ugye itt megint az van hogy valamit nagyon jelentőségtelivé teszünk és akkor küzdünk vele vagy vagy érte ami nagyon-nagyon fontos és csak az csak az csak úgy működik tehát ott van egy csomó akarás ahogy a krisztián is mondta tehát itt az ellenállásaink és az akarásaink és a fix nézőpontjaink amit elhittünk arról hogy hogyan lehetségesek a dolgok és hogyan nem lehetségesek az tartják fent szerintem ezt a ezt a küzdelmet és a teremtést is meg is szüntetik ezek a nézőpontok vagyis ezek a küzdések mert addig nem tudok befogadó lenni amíg ellenállásba akarásba vagy fix nézőpontokban vagyok tehát hogy meg sem érkezhet az könnyedén ez az autó mi lenne akkor hogyha megnyerném mondjuk a lotton nem tehát hogy nincs is vagy a van egy ilyen nyereményjátéka az egyik banknak és mi lenne hogyha mondjuk onnét mondjuk megnyerném de ez nincs is benne a valóságomban nincs is benne a nézőpontomban tehát eleve kizárom ezt a dolgot tehát hogy csak nekem dolgoznom kell azért hogy legyen fixen egy pénzem hogy én én tudjak venni egy jobb autót és mi lenne hogyha ezt úgy csak úgy megengednénk kiküldenénk az univerzumb hogy oké autó gyere gyere én úgy szeretnélek téged gyere gyere gyere gyere és bár hogy jöhetsz és akkor egyszer csak úgy megjön megjön a egyszer csak úgy megteremtődik könnyen és nem kell úgy hogy küzdjünk mint disznó a égen hanem simán állva csak simán így megfigyelve befogadva ezt az egészet igen mert hogy mert valójában mindenki rendelkezik teremtő erővel képességgel hogy tudja úgy az életét alakítani ahogyan szeretné csak ugye nem erre kondicionáltak minket hogy ezt ezt használjuk meg a szüleinktől sem feltétlenül ezt láttuk hanem egyszerűen azt láttuk hogy igen küzdenek hónapról hónapra igyekeznek beoszani a pénzt akárha valaki ilyen családból jött tehát hogy nem azt láttuk hogy hogy ez olyan flottul könnyedén tud menni és akkor ezzel azonosulva mi is küzdünk tovább ó egy olyan dolgot hoztatok föl bennem ami így már rég el volt felejtve de de de én elmondom és szerintem ugyanez erről van szó hogy számomra ez egy szemléletes példa megtapasztalni nem volt annyira vicces egyébként de ez a nyelvtanításhoz kapcsolódik és mivel mindenki tanult nyelvet ezért mindenki bele tudja magát képzelni mondjuk most egy tanári oldalról hogyha jött egy nehéz szerkezet amit tudtam hogy meg kell valahogy értetnem meg kell tanítanom akkor jött a küzdés mint lúd a jégen meg disznó a jégen az összes létező oldalról megnéztem hogy honnan lehet ezt megközelíteni kidolgoztam a forgatókönyvet jól bemerevítettem mert ezt fogjuk csinálni ez fog történni és akkor majd jól megértik és akkor én én mint egy hős amazon megmutattam hogy ezt hogy kell csinálni elmondtam nem találtam közönségsikerre azt el kell mondanom viszont utána mindig jött egy érdekes jelenet tudjátok van a filmekben az amikor mondjuk a főhős elindul és mögötte így fölrobban minden ő meg teljesen nyugodtan csak megy tovább na ilyenkor volt az hogy azt láttam hogy most mindent amit én órákon át előző éjszaka megalkottam hogy tudjak segíteni azt most így el kell dobnom akár szó szerint is mert ez nem fog működni és onnantól kezdve hogy nem volt rajta súly nem volt rajta bemervítés bennem nem volt egy küzdés hogy én meg akarom tanítani én el akarom mondani onnantól kezdve érdekes hogy a bonyolult nyelvtani szerkezetek már nem tűntek olyan bonyolultnak senkinek sem és még én el akartam mondani azt is hogy ez miért így van és akkor ez hogyan és kiderült hogy senkit nem érdekel hogy miért van így örül hogy tudja amit tudnia kell és ő nem akar mögé látni és akkor így rájöttem hogy hát akkor küzdhet ugyan tovább hogy jaj hát mindenképpen értsétek meg de nem kell hogy megértsék és és nekem ez ez így ha harcolni akkor emlékszem ott hogy mennyi munkát fektettem abba hogy valamit el tudjak mondani jól az nyilván nem lett jó amit én elmondtam tehát hogy nekem ez ez tökre ezt a példát nagyon jó reprezentálja szerintem is hányszor csináljuk ezt és valójában hogyha feltennénk csak a csak egy ilyen kérdés hogy hogyan tudná ez a helyzet megoldani önmagát vagy vagy csak egyszerűen csak egy k kit megállva tényleg ahogy a krisztián is mondta csak így megengedni azt ami van és és és elfelejteni ezt a sok akarást meg görcsöt meg meg meg nyomást amit mi csak mi helyezünk rá semmi mást akkor az egész helyzet a legggyakrabban képes ön szinte önmagától kikerekedni valahogy a végére nem tehát hogy saját magunk ellen dolgozunk amikor akarásból és küzdésből működünk nekem is van egy ilyen példám leültem a nagyobbik lányunkkal matekozni és hát mondtam hát leültünk és akkor hát én az én logikámmal elkezdtem itt számolni hogy hogy hogy csináltam én nekünk hogy tanították két perc múlva fölállt és elment mert megsértődött tanárbácsi tudok ugye tanárbácsi egy ül egyes tanárbácsi ugye tudjuk azt hogy én is pedagógus voltam tehát hogy nagyjából azért van némi közöm a gyerekekhez és akkor hát miután lenyugodott akkor nézzük meg még egyszer és akkor így elengedtem ezt az egész dolgot tehát hogy akkor oké akkor nézzük meg oké és akkor azt csináltuk hogy akkor jó ő elmagyarázza nekem hogy ő nekik hogy magyarázta el az ervirra néni és ő elmondja nekem hogy ő az én tanárom és szerepet cseréltünk hogy aztán ő lett az én tanárom ő mutatta ő magyarázta el nekem hogy ők hogy csinálják az órán és ezáltal rájött ő hogy hogy csinálták az órán és ezért ő ügyesen már tudta és mivel megcsinálta így már már egyedül tudta megcsinálni utána a matek feladatot tehát csak a jelenlétem csak az hogy a disznó ottál a jégem és nem küzdz és nem küzdök vele hanem csak egyszerűen megengedésben vagyok és vagyok ebbe a flow állapotba és úgy is meg fog oldódni című jelszó tehát hogy úgy is menni fog tehát hogy nincsen benne küzdés hanem jött ő és akkor csak annyi hogy szerepet cseréltünk de ez előtte nem jutott eszembe tehát hogy nem tudtam azt hogy ez hogy fog működni és és ez az ami szerintem jó hogyha nem küzdünk mert akkor megengedésbe tudunk lenni és be tudjuk fogadni alapvetően ami ott megoldja önmag szerintem minden helyzet megoldja önmagát ha nincsen benne küzdelem igen igen ha elengedjük a kényszerképzetet ugye ami ami belénk van programozva ez a tevékenység és csinálás kényszer hogy hogy mindenképpen meg kell ragadnunk szorítanunk kell és és csinálnunk kell hogy ez ez utána jó legyen tehát ha valaki ez hajlandó egy kicsit fellazítani magában és megengedni a lehetőségét annak hogy a dolgok könnyedén alakuljanak akkor akkor lehetővé válik ez is és az üt eszembe amit palacska andrástól hallottam talán ha jól emlékszem az arányok a lényeg de nem biztos hogyha pontos számokat mondom hogy egyébként a varázslat 1% a cselekvés és 99% a megfigyelés de lehet hogy k és 98 nem biztos hogy pontosan emlékszem de hogy azért ez így kikerekedett a szemem nekem is hogy hogy mennyire másképp vagyunk mi nevelve programozva mást szoktunk meg mást láttunk és ha és ha hajlandóak vagyunk meghaladni ezeket a nézőpontokat vagy ezeket a paradigmákat amik működtettek bennünket idáig akkor mi más válik lehetségessé lehetségessé válik a könnyedség és a és azok a dolgok amiket amiket lehet hogy még elképzelni sem tudunk szóval nagyon érdekes és ahogy így beszéltél erről a példáról nekem az jutott eszembe hogy hány ember küzd például a kilóival tehát ha és még így is vannak még talán az újságcikkekben is a címek hogy harcol a kilóival meg küzdök a kilóimmal és már ez a kifejezés is így bebetonozza ezt az egészet nem csak a a a gondolatmenetet hanem a kilóinkat is képes így magunkra betonozni és hogyha abból azzal megyünk tovább amit a krisztián mondott hogy igazából ha a testünkkel kapcsolatban is csak csak elkezdjük ezt a sok akarást abbahagyni elengedni és egy picit úgy belelazulni abba ami van és utána elkezdünk a megfigyelőjévé válni csak annak hogy mit csinálunk így nap mint nap hogy hogyan viszonyulunk mi a testünkhöz hogyan étkezünk mennyi mindent adunk neki ami tápláló és mennyi mindent ami fölösleges mennyi mozgás az amit mi a testünkkel végzünk és sorolhatnám tehát ha tényleg ezeket csak csak azt gyakoroljuk hogy jelen legyünk azzal ami van van és ezeket megfigyeljük egy csomó információra bukkanhatunk nem csak az információkat a hasznos tudást ami bennünk van meg ott van mindenhol körülünk körülöttünk az orrunk előtt azt takarja el a mi akarásunk és küzdésünk ó megint van egy ilyen sztori ami most jött a nagyon kedves barátom mesélte hogy elmentek egy all inclusí hotelba ott voltak négy-öt napig és hát reggeltől estig lehet kajálni és elment assiszem 78-79 kgval és zöldséget evett hússal és hát megitte azt a 3 l vizet és annyit aludt hogy azt mondta hogy annyira nem kellett a szénhidrátnék mert annyira aludt hogy fogyott 3 kilót azt hittem valami mást fogsz mesélni de jó nem nagyonem tehát hogy hogy ő azt mondta hogy ő azért megy el hogy képzel krisztián én annyira sokat aludtam hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#74. Harcolsz vagy teremtesz?”

Miről szól ez az epizód: „#74. Harcolsz vagy teremtesz?”?

Ebben a részben a Tudatos család podcast vendégei a "harcolsz vagy teremtesz?" kérdést járják körül. Megvizsgálják, hogyan rögzülhet bennünk a küzdelem és az ellenállás gondolata, és hogyan gátolhatnak meg ezek minket a könnyed teremtésben. Felmerül a kérdés, hogy mi történik… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#74. Harcolsz vagy teremtesz?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Koller Krisztián, Koller Zsuzsi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#74. Harcolsz vagy teremtesz?”?

Fő témái: tudatosság, küzdelem, teremtés, önismeret.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#74. Harcolsz vagy teremtesz?”?

Megjelenés: 2023. 11. 05.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/74-harcolsz-vagy-teremtesz-f4d3a5ce

Több epizód a Tudatos család podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból