Gyarmatok és gyarmatosítók – Hol van ebben a képben Magyarország?
· PT58M35SÖsszefoglaló
Ginelli Zoltán kritikai geográfus és történész Köves Alexandrával a gyarmatosítás, dekolonizáció kérdéseiről beszélget, különös tekintettel Magyarország félperifériás helyzetére és szerepére ebben a diskurzusban. Az ökológiai közgazdaságtan szempontjából vizsgálják a gazdasági…
Ebben az epizódban
A fenntarthatósági átmenetben annak megértése, hogy hogyan és miért alakult és alakul a mai napig a gazdasági fejlődés eltérően a gyarmatosító és a gyarmatosított nemzeteknél, kulcsfontosságú.
Magyarországon azonban ezt a megértést számos tényező nehezíti.
Egyáltalán hová tartozunk ebben a tekintetben?
Magyarországon egyszerre esik túl sok és túl kevés szó a gyarmatosítás kérdéseiről.
Túl sok akkor, amikor a politikai színtéren dobálózunk a gyarmatosítás fogalmaival, túl kevés pedig akkor, amikor ezt valóban szeretnénk megérteni, és reflektálni arra a skizofrén helyzetre, hogy félperifériás helyzetünknél fogva, mi mindkét oldalhoz tartoztunk és tartozunk, miközben egyikhez sem.
Ebben az adásban Köves Alexandra Ginelli Zoltán kritikai geográfus, történésszel beszélget ezekről a kérdésekről annak érdekében, hogy elhelyezhesse Magyarországot ebben a diskurzusban.
Az ökológiai közgazdaságtan alapkiindulópontja, hogy a gazdaság feladata az lenne, hogy „jó életet biztosítson mindenki számára az ökológiai eltartóképességen belül”.
Ebben a kontextusban egyértelmű, hogy ez egy olyan elosztási kérdés, amely nem csak társadalmakon belül, de nemzetek és régiók között is jelentős kérdéseket vet fel.
A dekolonizáció kérdésköre még nagyobb jelentőséget kap akkor, amikor a gazdasági növekedés kényszereit akarnánk kivenni a rendszerből, hiszen ezt nem tehetjük úgy meg, hogy nem gondolkozunk azon, hogy ez milyen hatással lesz a kevésbé szerencsés helyzetben lévő régiókra.
A jelenlegi természeti problémáink jelentős részéért pedig leginkább azok az aktorok felelnek, akik gyarmatosítók voltak, és most azt kérik a fejlődő országoktól, hogy ők más irányban és ütemben fejlődjenek.
Míg ezzel a rendkívül bonyolult helyzettel a világ legnagyobb része képtelen normálisan szembenézni, Magyarország félperifériás helyzeténél fogva még narratívájában is – nemhogy cselekedeteiben - csúszkál a gyarmatosítók elleni szabadságharcos és a globális észak arroganciája között.
Hol helyezkedik el ebben a diskurzusban Magyarország?
Egyértelmű vajon ebben a kérdésben a történelemben betöltött szerepünk?
És mi van a jelenlegi gyarmatosítással?
Ezekkel a kellemetlen, de igen fontos kérdésekkel szembesíti a hallgatókat Ginelli Zoltán kritikai geográfus, történész, aki ebben az adásban Köves Alexandrával beszélget.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…