Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései

· PT1M7S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast júliusi epizódjában a körforgásos gazdaság kérdéseit vitatják meg. Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója elmagyarázza a körforgásos és a lineáris gazdaság közötti különbségeket, kiemelve a hulladékcsökkentés és az…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 07. 01.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Bene Dániel, Magyar Péter, Orbán Viktor, Ursula von der Leyen
Témák
körforgásos gazdaság, fenntartható városok, hulladékcsökkentés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júliusi epizódjaiban a körforgásos gazdaság kérdéseiről beszélgetünk mai epizódunkban vendégem bene dániel a magyar fejlesztés ösztönző iroda vezető tanácsosa akivel a körforgásos gazdaság központi kérdéseiről fogok beszélgetni szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szervusz köszönöm a meghívást és a lehetőség kezdjük talán azzal bár lehet hogy a minket nézőknek és hallgatóknak már evidens lesz erre a kérdésre a válasz de picit nézzük meg mit jelent a körforgásos gazdaság fogalma és miben tér el az ugye úgynevezett lineáris gazdaságtól tulajdonképpen a lineáris a legegyszerűbb fogyasztási szokás ami ma már nem egy járható ú gyakorlatilag egyik társadalmi réteg számára sem hogy bemegyek a boltba megveszek valamit ezt elfogyaszt és ami szemét képződik azt eldobom vagy kidobom akár a polgár méretében nézzük akár pedig egy nagyobb közösség mint mondjuk egy város egy önkormányzat aki szintén vásárol javakat használ javakat és utána ezeket a javakat eldobná ezt neveznénk lineáris folyamatnak a körfzgásos gazdaság az ennél sokkal több ott igazából gondolunk arra hogy mi lesz a jövő hogy hogyan tudjuk úgy felhasználni azokat a fogyasztási cikkeket és javakat amik a mindennapi életünket szolgálják hogy ne képződjön belőle hulladék illetve minél kevesebb hulladék képződjön belőle és ugye gyakran szoktuk feltenni azt a kérdést számos fenntarthatósági aspektusban hogy milyen szinten érdemes ezzel foglalkozni úgyhogy most picit a körforgásos gazdaságnál is nézzük meg az egyes szabályozási szinteket ugye alapvetően amikor fenntarthatóságról beszélünk akkor nagyon gyakran az ens fenntartható fejlődési céljaira gondolunk ahol ugye alapvetően a hulladék mint olyan ugye nyilván valamilyen úton módon a 12 célban mint körforgásosság jelenik meg de hogyha például egy szinttel úgymond lejjebb lépünk és megnézzük az európai uniót aki ugye már alkothat a polgáraira kötelező érvényű jogszabályokat hogy jelenik meg a körforgásosság az európai unió szintjén az európai uniónak a támogatási rendszere mellett nagyon sok stratégiai és keretdokumentuma van igazából ezek szabják meg azokat a célokat ami mentén kell a különböző fejlesztéseket megtervezni és ez a körforgásos gazdaság is egy egy ilyen célterület amit a környezet védelme az értékek védelme az ember karbon lábnyoma miatt egy nagyon fontos terület és igazából amikor támogatási rendszerről beszélünk akkor vannak úgymond szabályok de ezek nem is szabályok igazából ezek olyan keretek amiknek egy nagyon erős társadalmi elfogadottsága van mind a vállalkozás mind kormányok mind pedig egyén szintjén hogy ezeket közösen akarjuk alkalmazni mert az a célunk hogy egy olyan világban éljünk ami élhető nem csak számunkra hanem az utódaink számára is é ugye itt az elmúlt öt évben azért ursula von derlen politikája erőteljesen a fogalmazzunk így zöldebb irányba fordult ki tudsz emelni az elmúlt öt évből olyan körforgásos gazdasághoz köthető elemeket névszerint vagy alapvetően mondjuk kezdeményezések szint amire érdemes figyelni én úgy gondolom hogy nyilván amikor ezek a keretdokumentumok születtek akkor nem volt még háború nem volt még covid tehát ebben nagyon szigorú szabályok vannak a green dealben is amiknek meg kell felelni a támogatási rendszerre benyújtott különböző pályázatok és fejlesztési kezdeményezések során nyilván ezek lehet hogy egy picit lazítva lesznek a közeljövőben mert azért látjuk hogy akár hogyha m mondjuk a én az agráriumot emelném ki és a mezőgazdaságnak a területét nézzük akkor van azért ezzel szemben egy elégedetlenség tehát a greenalnek nem csak a pozitív oldalát látják a termelők hanem a negatív oldalát is hisz mindamellett hogy ezeket a szabályokat amiket közösen alkottuk be kell tartani ugyanakkor versenyképesnek is kell tudni maradni itt európai szinten és világszinten is de van igen hát ugye néhány hónappal ezelőtt csak ehhez rákapcsolódva amit amit mondasz ugye azt gondolom hogy talán a a nézők hallgatók is emlékeznek még arra hogy azért alapvetően brüsszel utcái traktorokkal voltak elárasztva ennek mi volt a mögöttás szakpolitikai vonatkozása ebbe be tudod-e avatni a hallgatókat nézőket ennek főleg az hogy mellettünk ukrajnában ahol kitört a háború olyan árakon és olyan szabályozási rendszerben tudnak termelni ami az európai unióban már elképzelhetetlen tehát ők használhatnak olyan vegyszereket például amiket már nem lehet forgalomba hozni az európai unióban és ezáltal náluk a termelési költség sokkal alacsonyabb és így úgy tudják árazni a termékeket hogy azok olcsóbbak az európai térben megtermelt termékekhez és nyilván amikor kitört a háború ők elsősorban harmadik országok felé értékesítettek tehát afrika felé nem tudták kivinni a gabonát alapvetően és behozták európában és egy olyan jelentős árkülönbség keletkezett hogy az itthon megtermelt gabonát nem tudták értékesíteni a termelők ebből is láthatjuk hogyha vannak keretrendszerek szabályozórendszerek azok az árban is jelentkeznek és minden esetben meg kell próbálni meghatározni azt az optimumot hogy ezek a keret hogy ezeket a keretrendszereket alkalmazni tudjuk de ugyanakkor versenyképesek is tudjunk maradni a hazai és a nemzetközi piacon is és e ugye szintén itt az elmúlt öt éves ciklus végén azért hogyha visszatérünk általánosságban a a green dealre akkor azért erőteljesen szóba kerültek olyan kritikák akár az európai parlamenti képviselők részéről akár az unió szakpolitikát követők részéről hogy nem feltétlen teljes egészében sikerült elérni a főcélját egyrészt te hogy vélekedsz erről másrészt pedig ugye te is említetted részben a háborús helyzetet részben pedig azt gondolom hogy azért megéri visszautalni a a covidra is mint hátráltató tényező mennyiben volt szerepe ennek a két nemzetközi jelenségnek abban hogy az európai unió öt éves programjába kitűzött green deal nem feltétlen teljes egészében valósult meg igen én úgy gondolom hogy alapvetően a green denek a célkitűzései jók tehát a ha akár mondjuk a klímasemleges klímasemlegességet nézzük vagy azt nézzük hogy hogy milyen rendszerekben kell mondjuk termelést folytatni a mezőgazdaságban ezekkel nem vitatkozik senki de valóban a covidnál amikor a határok nem voltak átjárhatóak akkor azért nagyon sok új jelenség el találkoztunk mi is a magyar mezőgazdaságb például olyanokkal hogy mondjuk akár a tejet itt megtermelik a gazdák be tudjuk csomagolni de már műanyokkupokat nem tudunk rátenni mert az egy olyan országból érkezik aki ugyanúgy az európai szabadpiacnak a része de pillanatnyilag nem lehet a határon átmenni és nem lehet mondjuk a a a kupakot a a a a palackra vagy a dobozra behozni és akkor így mindenki elkezdett gondolkozni magyarország is hogy hát vannak nemzetstatégiai ágazatok a mezőgazdaság is ilyen jó hogy közösen is megyünk egy egy egy közös cél felé de azért vannak nemzeti célok és annak a kereteit itthon is itthon is meg kell gyakorlatilag teremteni ugyanakkor hogyha mondjuk akár az energetikát nézzük és és és és nem csak az agráriummal foglalkozunk akkor láthatjuk hogy például a lakosság kkv-k és az ipar is milyen lelkes mondjuk a zöldenergiával kapcsolatosan tehát itt a a napelemeknek a telepítésében akár lakossági akár pedig ipari szinten nagyon sok beruházás történt nagyon sok támogatást kapott egyébként a lakosság is és ha megnézzük ennek a mértékét hogy úgymond a fosszilis energiáról hogyan tudunk leszakadni akkor azt láthatjuk hogy a napi energiafelhasználásná 60-70 y a nyári időszakokban akár a 100%-át is ki tudja már váltani a a a zöld energia tehát ez például abszolútan megfelel a a a green dealben kitűzött célnak és ugye te is itt most támogatásokról beszéltél hogyha visszafordulunk kifejezetten a körforgásos gazdaság irányába akkor milyen támogatási rendszer figyelhető meg például az európai unió részéről és ezt pontosan kiknek szánják a tagállamokon belül a körforgásos gazdaságot az európai unió nagyon sok szinten támogatja egyrészt hogyha az operatív programoknak a világáról beszélünk ami mindig nemzeti hatáskörben van mert itt fogalmazódnak meg a pályázati felhívások itt történik az értékelés kiválasztás szerződéskötés és finanszírozás akkor elsősorban a keehop plus programból finanszírozza azokat a beruházásokat amik értelmezhetők akár a hulladék akár az energiatermelés területén ha pedig a közvetlen uniós alapokat nézzük meg ahol körülbelül 38 alapról beszélhetünk ott pedig számos alap támogatja a körforgásos gazdaságot a program a horizon program a cev program a digitális európa program akkor az rrf ami megint egy külön terület az is támogatja a a körforgásos gazdaságot és az rrf a covidba született és akkor született a single market program is ami infrastrukturális beruházásokat támogat a tagországok esetében ez is egy új alap ez is támogatja a a körforgásos gazdasághoz illeszkedő projekteket ugye most te is gyakorlatilag soroltad a különböző rövidítéseket és olyan pályázatokat ami azért valljuk be hogyha nem feltétlen szakértő valaki a témában akkor talán kevésbé áttekinthető vagy kevésbé gyorsan és könnyen elérhetőek ezek az információk ti a magyar fejlesztésösztönző irodánál pontosan mivel foglalkoztok és hogyan tudjátok segíteni abban a különböző szereplőket hogy itt az előbb felsorolt pályázatok vagy akár más jellegű kezdeményezések és pályázatok eljussanak hozzájuk a magyar fejlesztés ösztönző iroda egy állami cég aminek az a feladata hogy segítse a magyar és itt most kárpátmedencei térben gondolkozó magyar vállalkozásokat embereket kutatóintézeteket ernyőszervezeteket abban hogy minél több közvetlen uniós támogatást tudjanak elnyerni brüsszelben ha megnézzük az arányokat hogy jelenleg mennyi támogatást kap magyarország akár mondjuk a terület akár a lakosság akár a gdp arányában akkor azt lát láthatjuk hogy nagyon elmaradunk az európai uniónak a fejlett országaitól nem azért mert nem vagyunk ügyesek nincsen annyi innováció itt a magyar gazdaságban inkább a pályázói kedv az az ami nagyon alacsony ezeknek a pályázatoknak az életciklusa hosszabb tehát körülbelül egy év onnantól kezdve hogy én pályáztam mire finanszírozást fogok kapni minden k egy picit inkább ráállt erre az operatív programos világra akár mondjuk az agráriumról a kapról akár mondjuk a strukturális és kohéziós alapokról beszéljünk mert az kiszámíthatóbb jobban tervezhetőbb könnyebben elér elérhetőbb de ugyanakkor mi úgy látjuk hogy vannak olyan közvetlen alapok is amik ismertek egyébként magyarországon mondjuk a horizon európa azt nagyjából mindenki ismeri ott az egyetemek nagyon sok projektet szoktak elhozni pályázni pedig körülbelül 10íszer 20szor annyi pályázatot szoktak beadni mint amennyi nyertesprojekt van végül is a live program is szerintem egy egy ismertebb program meg a digitális európa program az is egy ismertebb közvetlen uniós alap mi amiben segítünk mint magyar fejlesztés ösztönzőiroda az az hogyha vannak megkeresések meg hát mi is indukálunk természetesen megkereséseket akkor próbáljuk megtalálni azokat a felhívásokat amik a cégeknek a portfóliójához illeszkednek hogyha ez megtörténik akkor itt minden pályázathoz egy konzorciumnak a felállítása szükséges aminek sokszor 8-10 tagja is van két hrom négy öt tagországból itt érdemes a régi tagországokat bevenni minden esetben ebbe a konzorciumba akkor segítünk felépíteni ezt a konzorciumot és akkor utána pedig a a projektet fejleszteni mert sok pályázat azért egy ilyen 70-80 oldalnak a kidolgozását is szükségessé teszi és az nem egy egyszerű feladat tehát annak egy hosszú hosszú életútja van és azt gondolom hogy mint fenntartható városok adja magát a következő kérdés hogy hogyan látjátok ebben a folyamatban a települések és a városok szerepét mennyire jelennek meg dominánsan akár mondjuk konzorciumi oldalról akár gyakorlatilag érdeklődőként ilyen típusú pályázatok iránt igen a new b program az igen fontos valamennyi településnek az életében és a városok egy központi szerepet töltenek be az európai unióban próbálnak egy olyan tért kialakítani a keret dokumentumok segítségével hogy igazából egy településnek-e sorsa egy picit a saját kezében is van a a településnek a a menedzsmentjének vezetőjének a polgármesternek és áy próbáljon ő is egy ő is egy nagyobb térben gondolkozni tehát indukálja mondjuk a mezőgazdasági termelőket az él elmiszer előállító üzemeket hogy olyan fejlesztéseket beruházásokat végezzenek ami a városban élő közösségnek a javát is szolgálja egyébként az egy picit más a közvetlen uniós támogatásokban hogy hogy azok sektorszemlegesek alapvetően tehát nincsen külön az agráriumnak nincsen külön az élelmiszeriparnak nincsen külön az egészségügynek úgymond támogatási alapja hanem arra ösztönzi a azokat a szere őket akik akik támogatást szeretnének elnyerni hogy ők csináljanak szektorális programokat azokból a felhívásokból és ez a városokra is értelmezhető hogy mondjuk hogyha ott van egy élelmezésügyi kérdés mondjuk a közétkeztetés akkor azt próbálja egészen a termeléstől az ott élő polgárokon keresztül úgy össze úgy összehegeszeni egy projektet hogy egy nagyon erős együttműködés van benne tehát egy egy egy egy nagyon erős olyan képesség hogy valamennyi szereplőt aki aki aki része ott ott ennek a közösségnek gyakorlatilag összekapcsolja és ugye itt az előbb te is említetted hogy nagyon gyakran azért a pályázási kedvvel van probléma és ugye részben persze ennek lehet oka a pályázat hosszú időtartama lehet oka azért alapvetően az a fajta szakmai összetettség amire te is utaltál de nagyon gyakran én azt gondolom és erősíts meg vagy celfolj meg ezzel kapcsolatban hogy nagyon gyakran ezt inkább elméleti oldalról látják és nagyon nehéz megfogni hogy egy-egy ilyen pályázatnak hogyha például európai unió szintű innovációt várnak akkor ez mit jelent a gyakorlatban tudsz-e esetleg a körforgásos gazdaságra vonatkoztatva vagy a saját tapasztalatod és múltbeli projektekre visszautalva olyan gyakorlati elemet mondani ami kifejezetten mondjuk a körforgásos gazdasághoz szorosan kapcsolódhat én talán itt a kérdésedből az innováció szót ragad adnám most ki mert nekem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Fejlesztésösztönző Iroda

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast júliusi epizódjában a körforgásos gazdaság kérdéseit vitatják meg. Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója elmagyarázza a körforgásos és a lineáris gazdaság közötti különbségeket, kiemelve a hulladékcsökkentés és az… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bene Dániel, Magyar Péter, Orbán Viktor, Ursula von der Leyen.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései”?

Fő témái: körforgásos gazdaság, fenntartható városok, hulladékcsökkentés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság központi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 07. 01.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-korforgasos-gazdasag-kozponti-kerdesei-74591ee0

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból