Zöld Egyenlőség

Teljes emberként élni a válságokban és a válságok után

· PT36M21S

Összefoglaló

Faludi Julianna szociológus és Köves Alexandra beszélgetnek arról, hogyan változott az emberi érték, a munka és a magánélet kapcsolata a koronavírus-válság alatt. Szó esik Polányi Károly A nagy átalakulás című művéről és az ökológiai közgazdaságtanról is.

Ebben az epizódban

Jelenünkben a társadalomban betöltött szerepedet szinte kizárólag a munkaerőpiacon betöltött pozíciód határozza meg.

Az emberi lényből (human being) dolgozó embert (human doing) faragott az elmúlt pár száz év, akinek értékét a piac határozza meg.

De lehet-e így teljes emberként élni?

És hogyan változott ez a kérdéskör a koronavírus válság alatt?

Vendégünk Faludi Julianna szociológus.

A koronavírus megmutatta, hogy mi történik akkor, amikor a munkánk benyomul a magánéletünkbe; vagy éppen fordítva: a munkánk nélkül úgy tűnik, mintha semmivé foszlanánk.

A gazdasági rendszereink kizárólag munkaerőként vagy fogyasztóként tekintenek az emberekre, kihagyva a legfontosabb életterületeinket, amik emberré tesznek: a gondoskodó, az alkotó, a véleményformáló, a százarcú embert.

Egy nemzetközi kutatócsoport Faludi Julianna szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének vezetésével feltárta azt, hogy különböző csoportokat hogyan érintett a koronavírus válság a teljes ember kérdéskörét körül járva.

Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget vele.

Polányi Károly gazdaságfilozófus A nagy átalakulás című könyve már 1944-ben figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági rendszerünk az embert munkaerővé, a természetet pedig csupán nyersanyaggá silányítja.

Polányi reneszánszát éli, és gondolatai világszerte egyre gyorsabban terjednek.

Az ökológiai közgazdaságtan is előfutárként hivatkozik a magyar származású tudósra.

Amikor a társadalomban betöltött szerepünket csak a mentén értékeljük, hogy a munkaerőpiacon éppen milyen értékű áruként vagyunk jelen, akkor nem csak a személyiségünk és emberségünk jelentős részeit hagyjuk teljesen figyelmen kívül, hanem olyan cselekedeteket értéktelenítünk el, amely egyébként kiemelkedő fontossággal bír.

Az anya, aki a gyerekét neveli; az ember, aki az idős szüleit gondozza; az aktivista, aki a természetet próbálja védeni ezt legfeljebb szabadidejében vagy jókedvében csinálhatja.

A koronavírus válság megmutatta, hogy azok a foglalkozások, amik a munkaerőpiacon áruként keveset érnek, így nem is fizetjük meg őket (ápoló, orvos, tanár, óvónő, gazda, élelmiszerbolti eladó, futár) éppen azok, amelyekre a legnagyobb szükségünk van.

Szintén a koronavírus válság alatt vált nyilvánvalóvá, hogy az otthon végzett munkának mekkora jelentősége van, és mekkora probléma, ha a megélhetésért végzett tevékenységünket felügyelő rendszerek rátelepednek a magánéletünkre.

Egy nemzetközi kutatócsoport Polányi teljes ember szemüvegén keresztül nézte meg a különböző csoportok élethelyzetének alakulását a koronavírus válság alatt.

Könyvükben kitérnek arra is, hogy történelmileg a nők a különböző válságok alatt betöltöttek olyan szerepeket, amik tompították a válságok hatásait, és megvizsgálják, hogy miként alakult a nők sorsa a koronavírusválság alatt.

Köves Alexandra, a könyv egyik szerkesztőjével, Faludi Julianna szociológussal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget erről a témáról.

Említett entitások

Témák

Személyek

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből