777

Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9

· PT1M

Összefoglaló

Szilágyi Anna a 777 podcast Úton #9 adásában osztja meg személyes tapasztalatait arról, hogyan küzdött meg a perfekcionizmussal és a megfelelési kényszerrel. Az adásban definiálják a különbséget a precizitás és a perfekcionizmus között, hangsúlyozva, hogy utóbbi negatív…

Röviden

Műsor
777
Megjelenés
2023. 10. 13.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Szilágyi Anna
Témák
perfekcionizmus, megfelelési kényszer, precizitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

még egy metafora jutott eszembe erről hogy olyan mintogyha így futnál egy cél felé de egyszerűen nem tudnál közeledni ahhoz a célhoz tehát minthogyha mindig ugyanolyan távol lenne és ez azért egy idő után baromi [Zene] fárasztó sziasztok ez itt a 777 podcast úton rovatának legújabb adása én fekete ági vagyok én pedig szilágyi anna a mai adásban anna fogja velünk megosztani a személyes történetét arról hogyan gyógyult ki a perfekcionizmusból és az embereknek való megfelelési kényszerből beszélgetni fogunk arról hogy honnan eredt ez a problémája milyen nehézségeket okozott az életében és hogy hogyan szabadult meg ettől a tehertől hogyan tanult meg istenre nézni és önazonossá válni tartsatok velünk nagyon köszi anna hogy elvállaltad azt hogy beszélsz erről a témáról ami ami valószínűleg több éven keresztül nehézséget okozott az életed ben és ahogy már korábbi adásokban is szerintem most is fontos hogy hogy definiáljuk egyáltalán hogy mit jelent a perfekcionizmus és hogy egyenlő-e a precizitással igen először is én is örülök hogy beszéltek erről mert szerintem sokakat érint és lehet hogy különbözőek az utak de azért mégis vannak közös pontjai ennak hogy ebből hogy tudunk meggyógyulni meg megszabadulni szóval a kérdésedre válaszolva én szerintem a precizitás annak inkább egy pozitív vetülete van és az azt jelenti számomra hogy valaki igényes a munkájára vagy hogy figyel a részletekre vagy hogy betartja amit ígér nekem ezt jelenti és a a perfekcionizmus viszont hát biztos azért is mert érintett voltam sokkal inkább egy negatív szó és egyébként megnéztem hogy hivatalosan hogy definiálják és a legtöbb helyen azt találtam hogy ez a tökéletességre való törekvés és hát ha belegondolunk ebbe hogy szerintem ez már ott elbukik ez a történet hogy mivel emberek vagyunk sosem leszünk tökéletesek tehát nekem erre kellett rájönnöm és azért ez elég sok idő volt hogy hogy beismerjem azt hogy ez egy folyamatos csalódáshoz vezet önmagamban tehát hogy lényegében sosem tudjuk megugorni azt a szintet hogyha ezt a tökéleteset várjuk el magunktól hogy egy ilyen elégedettség legyen bennünk hanem folyamatosan újabb és újabb elvárások újabb és újabb célok lesznek és jönnek a csalódások szóval az is fontos szerintem hogy ez elején letisztázni hogy egyedül isten tökéletes bár egyébként majd rátérhetünk arra az igére hogy jézus azt mondja hogy legyetek tökéletesek ahogy a mennyi atyátok de szerintem ezt is fontos hogy hogy értelmezzük ühüm ühüm úgyhogy leginkább én ebben látom a a különbséget azért szerintem ezt tapasztalható hogy hogy részben így pozitív tulajdonságként is emlegetik a perfekcionizmust de akkor te ezzel nem tudsz egyetérteni szerintem egyébként lehet ezt egy egészséges határig jó értelemben is venni csak azt nem n nevezném perfekcionizmusnak inkább ezt úgy mondanám hogy amikor valaki így a jóra törekszik arra hogy mondjuk a lehető legjobbat hozza ki magából az szerintem egy jó dolog és és egyébként így vagyunk megalkotva azért a legtöbben ha csak nem ért ezzel kapcsolatban valamilyen sérülés hogy mindenki arra vágyik hogy a legtöbbet vagy a legjobbat beleadja viszont tényleg itt a határak és a ennek az egészséges mértéke a fontos és egyébként szerintem is belegondoltam hogy ilyen állási interjúkon hányszor elhangzik ez hogy mint jó tulajdonság hogy ó én perfekcionista vagyok én maximalista vagyok igen igen és hogy lehet hogy egy hrsnek ez egy jó hívószó de szerintem hogyha ott ülne egy pszichológus is vagy egy egy lelki gondozó akkor nem biztos hogy azt mondaná hogy ez egy jó dolog és lehet hogy inkább rákérdezne hogy miért miért mondod magad annak szóval szerintem kiagyhatatlan az önismeret is és az hogy tisztában lenni azzal hogy nekem hol végződik a tehát mettől meddig tartanak a határaim akár időben akár energiában akár egy csomó más területen énekkor lát hogy it inkább egy önsonyargató emberről van szó nem tehát hogy nem egy olyanról aki így igen és egy ilyen frusztrált emberről is szerintem tehát ez sokszor sajnos együtt jár hogyha valaki ezt ezt mondjuk mondogatja magáról hogy igen én maximalista vagyok az egy ilyen frusztráció lehet hogy ez nem mindenkin látszik mert szerintem sokan így ezt takargatják és mondjuk lehet hogy lazábbnak mutatják magukat a külvilág felé de akiben ez ott van én legalábbis azt tudom mondani saját tapasztalat alapján hogy ez azért egy nagyon sok stresszt okozó dolog igen akkor rá is térhetünk erre a személyes vetületre hogy hogy te mikor jöttél rá arra hogy hogy valami nem stimmel mert hogy túl nagy elvárásokat támasztasz magad felé amiket nem lehet teljesíteni hát nehéz volt ezt beazonosítani igazából a a gimis éveim jutottak eszembe mert ott már tüneteket is okozott ez a nagyon erős ilyen hát szerintem egyébként a megfelelési kényszer is ide tartozik a perfekcionizmusnak azért van egy ilyen vetülete hogy magamnak is meg akarok felelni de másoknak is és a gimnáziumi éveimben volt már az hogy mondjuk csak mondok egy példát sokszor volt tudod ilyen összegző témazáró igen igen dolgozat és akkor arra azért úgy többet kellett tanulni és én ilyen borzasztó tanulós voltam szóval tényleg volt hogy akkor éjszaka is tanultam nem azt mondom hog egész éjzaka fennmadtam de hogy mondjuk előtte való nap nagyon sokat készültem és akkor nem egyszer volt hogy elmaradt másnap ez a témazáró és én így annyira frusztrált lettem ettől meg annyira felidegesített ez a helyzet és például ott már így emlékszem hogy hát még tizenéves voltam de már így így valami derengett hogy ez ez nem biztos hogy így oké hogy engem ez miért idegesít fel ennyire hogy elmarad egy dolgozat és kaptam is ilyen visszajelzést az osztálytársaimtól hogy hogy anna lazulj már be meg nem tudom ilyenek hogy hogy hát miért veszed ennyire komolyan magad meg miért veszed ennyire komolyan a tanulást szóval egyébként volt hogy erre így így emlékeztettek az osztálytársaim igazából hát azt nem tudom hogy hány évesen tanulta meg azt a szót hogy teljesítmény orientált de elég hamar beláttam hogy én az vagyok tehát hogy én nagyon így a teljesítményemmel kötöttem ezt az értékességemet és aztán persze majd beszéltünk arről hogy ez mennyi mindenben megnyilvánult de hogy h hogy tényleg ez már egy idő után ilyen testi és lelki tüneteket is okozott hogy hogy mindig toppon akartam lenni hogy figyeltem arra hogy hogy beszélek az emberekkel és igazából tényleg nem is mennék bele a részetekbe ez így minden területre kitudhatni szerintem aminek persze az egyik legnyilvánvalóbb formája az hogy milyen jegyeket kapsz meg hogy milyen visszajelzéseket kapsz a tanáraidtól meg ilyesmi de de az csak egy a jéghegy csúcsa szerintem érdekes ezt így hallgatnom meg érdekes volt ezt is olvasnom hogy hogy a perfekcionizmusnak a meleg ágya a szégyen hogy attól félünk hogy úgymond lebukunk vagy tehát hogy látják a mások is azt hogy tökéletlenek vagyunk hogy hogy sebezhetőek vagyunk és és hogy nem akarunk szégyenben megmaradni és és ezért érezzük ezt a kényszert hogy nekünk túl kell teljesíteni vagy hogy mindig jónak kell lennünk mindig toppon kell lennünk és a maximalizmusnak több jele is van az egyik amit már ugye említettünk a túlzott precizitás de nekem mondjuk érdekes volt ezt is megtudnom hogy akár a lassú feladatvégzés is lehet bár ez ugye össze is kötődik hogy hogy valaki sokkal lassabban végzi el a feladatát azért mert nagyon-nagyon aprólékosan dolgozik illetve egyéb jelek mondjuk a félelem a kritikától a kudarctól de akár a hallogatás is és így a döntéshozásban is lehetnek nehézségeink meg nyilván az önértékelésünkben az talán kevésbé meglepő te ezeket a tüneteket mennyire tapasztaltad magadon vagy mi mi volt a legjellemzőbb elég durva ez a felsorolás mert szinte az összes jellemző volt rám egyébként azért ki tudnék emelni néhányat mondjuk a halogatás az nagyon sokáig és sőt azt kell mondjam hogy az még a mai napig is jellemző vagy előfordul nem olyan mértékben de azért így észreveszem néha magam hogy halogatok főleg akkor hogyha van egy ilyen nagyobb lélegzetvéterű munka vagy valami ami nekem fontos tehát minél fontosabbnak érzek valamit annál nehezebben kezdek neki és ez azért tényleg abból fakadt hat hogy tényleg így nagyon jóra szeretném csinálni és félek a kudarctól hogy így kudarcot vallok abban vagy hogy mégsem lesz annyira jó és belegondoltam hogy ilyenkor egyébként én a saját magam kritikájától félek a legjobban tehát hogy én önmagamban csalódok nem is attól hogy valaki így megszégyenít hanem így így magam hogy mit gondolok saját magamról és szerintem ez azért is egy nehezebb bár mindkettő nehéz a külső és a belső kritika is de hogy de hogy a belsőt talán sokkal több idő így átformálni ott tényleg saját magaddal kell megküzdeni hogy egyáltalán miért gondolsz magadról dolgokat vagy miért így tekintesz a saját munkádra és igazából itt azt tudnám behozni hogy sok pszichológus használja ezt a belső kritikus fogalmat és ez rám is nagyon jellemző szóval van egy belső hang amit most már jártam annyi terápiára hogy most már meg tudom különböztetni hogy ez most az hogy ez így megszól időnként és ilyen nagyon ítélkező nagyon kritikus nagyon szigorú egy kicsit olyan mintogyha önmagadnak a szigorú szülője lennél és hogyha nem csinálsz valamit elég jól akkor így lesz ití hogy hát milyen béna vagy meg különben is ez már a sokadik kudarcod és és egyébként ez borzasztó hallgatni és tényleg ahogy így beszélgettem másokkal erről mondjuk barátaimmal így így többen mondták hogy ismerik ezt a ezt a belső hangot és hogy egy ilyen ilyen nagyon kemény hang ez tényleg sok évbe került hogy ezt így megtanuljam egyrészt megkülönböztetni utána lecsendesíteni és mondjuk kicserélni azzal ami egy sokkal kedvesebb gyengédebb hang akár magam felé akár istentől de hogy hogy közben ez egy ilyen olyan ami mindig veled van hogy nem az van hogy néha van néha nincs hanem hogy szinte szinte már tudod hogy erre kell számítani a másik amire még kitérnék az a zené értékelés azt mondtad igen te is hogy ez elég egyértelműen kihat hát abszolút én azt gondolom hogy például ez a kapcsolódásokat is nagyon meg tudja nehezítani tehát hogy bennem sok közösségben egy egy nagy szorongás volt egy ilyen összehasonlítgatás folyamatosan hogy hogy én kevesebbet érek én nem vagyok elég okos én nem mondok elég jókat és hogy hogy emiatt például több olyan közeg is volt ahol így nagyon visszahúzódó voltam mert azt éreztem hogy egyszerűen kevés vagyok nem ugrattam meg azt a mércét a saját szememen hogy én ott mondjuk egy dominánsabb szerepet vállaljak vagy hogy én ott bátrabban megnyilvánuljak hogy egyébként ez akkor benned lett volna tehát hogy hogy egyébként egy extrovertáltabb ember vagy szívesen beszéltél volna jobban de de visszahúzottál volt ilyen is igen hogy egyébként én nagyon szeretek közösségben mozogni közösségben lenni együtt ötletelni másokkal meg egy csomó ilyen résszel de egyébként igen azt tudom mondani hogy sokszor ez a sz szűrő ez a nagyon erős szűrő volt az ami akadályozta hogy én mondjuk szabadon kommunikáljak hogy egyszerűen így magamat cenzúráztam sok esetben és szerintem itt ki lehet térni arra is ami azért sok embernél ott van hogy ez a párkapcsolatokra is mennyire kihat ha magadat nem tekinted elégnek elég ilyennek olyannak elég szépnek elég okosnak elég vonzónak akkor persze hogy ez sugárzik rólad és és én sokáig ezzel így tával is tartott így a fiúkat szerintem hogy egyszerűen a a saját magamról alkotott kép és gondolatok miatt nem engedtem azt hogy így igazából meglássanak és még egy metafora jutott eszembe erről hogy olyan mintogyha így futnál egy célfelé de egyszerűen nem tudnál közeledni ahhoz a célhoz tehát mintogyha mindig ugyanolyan távol lenne az a cél és ez azért egy idő után baromi fárasztó tehát hogy mint egy mintha futnál egy maratont és oké így mennek a kilométerek de még mindig 42 km és szerintem egy idő után ebbe ebbe a a lélek is nagyon ki tud merülni meg így én nagyon nagyon elfáradtam ebben és hogy volt a fejemben egyébként szerintem ahogy sok ilyen dolog ez is így az elménkben van nagyon ott játszódik ez az egész és volt az én fejemben is egy ilyen tökéletes kép magamról meg az életemről egy ilyen idilli hogy nekem ilyennek kéne lennem így kéne megnyilvánulnom ilyen eredményeket kéne elérnem és mivel ez annyira ilyen tökéletes kép volt hogy ennek nyilván nem lehet megfelelni tehát hogy onnantól kezdve ez egy ez egy illúzió és annak a kergetése és erre is mondom hogy ez ez kimerítő és volt hogy mondjuk nem tudom mondjuk a halallogatás miatt problémába ütköztél tehát mondjuk nem adtál le a munkahelyeden vagy az egyetemen időben egy anyagot hát azért mindig összeszedtem magam a végére pont azért hogy nehogy csalódjanak bennem de ez egy nagyon küzdelmes tt tudod amikor már így nagyon fogy az időd és már már már éjszaka dolgozol tudom hogy ezt egyébként egy egyetemen sokan átélik egyébként de valahogy valaki csak azért halogat szerintem mert van jobb dolga meg nem tartja olyan fontosnak viszont mások mint én is azért halogatnak mert félnek vagy hogy tényleg egyszerűen az érzést akarják elkerülni hogy na most ez nem lesz olyan és egyébként többször volt arra példa hogy jó oké megcsináltam nagy nehezen a legvégén leadtam és akkor egy sokkal jobb visszajelzést kaptam rá mint ahogy én azt éreztem és akkor például ez is egy olyan visszacsatolás hogy hm hogy akkor igazából én magammal vagyok a legszigorúbb és hogy ez külső szemmel ez már egy jó teljesítménynek számít amit én egyébként úgy éltem meg belülről hogy na jó ennyit ennyit bírtam kipréselni magamból és basszus lehetett volna sokkal jobb aztán kiderült sokszor hogy ez ez mennyire csak a a tényleg az én fejemben van és a mondjuk így a jelenlegi párkapcsolatodban volt-e olyan hogy hogy így a perfekcionizmusodból fakadtak konfliktusok biztos volt most így nem tudnék erre annyira példát inkább én azt érzem hogy pont hogy jó jó ahogy formálódom ezen a téren a párkapcsolatomból eredően merth hogy egyébként egy kapcsolat se lesz soha tökéletes és hogy szerintem ez is egy nagyon jó tanuló állomás arra hogy vannak hibáink nem úgy beszélünk mindig a másikkal ahogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9”

Miről szól ez az epizód: „Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9”?

Szilágyi Anna a 777 podcast Úton #9 adásában osztja meg személyes tapasztalatait arról, hogyan küzdött meg a perfekcionizmussal és a megfelelési kényszerrel. Az adásban definiálják a különbséget a precizitás és a perfekcionizmus között, hangsúlyozva, hogy utóbbi negatív… Az epizód a 777 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 10. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szilágyi Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9”?

Fő témái: perfekcionizmus, megfelelési kényszer, precizitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szabaddá válni a perfekcionizmustól – ÚTON #9”?

Megjelenés: 2023. 10. 13.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/777/szabadda-valni-a-perfekcionizmustol-uton-9-12433868

Több epizód a 777-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból