ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok
· PT52M42SÖsszefoglaló
Ablak Japánra podcastsorozat bemutatja Vakabajasi Noémit, a NOWA Accessories táskamárka alapítóját. Noémi tinédzserként költözött Magyarországra, majd a művészeti gimnázium és a METU elvégzése után a bőrdíszművészet felé fordult. Saját tervezésű, csomópontos technikán alapuló…
Röviden
- Műsor
- Ablak Japánra
- Megjelenés
- 2023. 11. 14.
- Hossz
- 53 perc
- Szereplők, említett nevek
- Yanagisawa Gyöngyi
- Témák
- japán, bőrdíszművesség, táskatervezés, vállalkozás
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
tarts velem és fedezz fel új távlatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janegizava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japanológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással is támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablakjapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen [Zene] köszönöm nagy szeretettel köszöntelek kedves hallgatóm a podcast beszélgetések visszatekintve az eddigi vendégekre elég sok témát őleltek fel már eddig is többek között a kultúra történelem tudomány területén ugye neked is vannak emlékezetes adásait amelyek így vagy úgy kedvesek a szívednek ma a dizájn a bőrdíszművesség és a képzőművészet terén fogunk egy kicsit elidőzni no nem külön-külön hanem inkább egyfajta mixet alkotva bőrrel foglalkozni manapság már bizonyos értelemben kihívás is hiszen akár a divat célokon is túllépve mindenek előtt a fenntarthatóság lett a kulcszó nem elég már a fantáziát szabadjára engedni hanem környezetkímélően kell új kollekciókat létrehozni ja és persze egyidejűleg unikálisnak egyedinek és divatosnak is kell lenni a mai kor dizánere nincs könnyű helyzetben ami nem azt jelenti hogy régebben abban volt de kétségtelen hogy sokkal több elvárásnak kell megfelelnie budapest vajon miért lehet vonzó egy japánban született bőrdízműves számára hol vannak magyarország határai és gátjai az egyedi termékek értékesítésében ma már hazánkban is elérhetőek a világmárkák legalábbis az exkluzív kirakatok polcain az már más kérdés hogy hány magyarnak van pénztárcája ahhoz hogy meg is vegye ezeket de vajon mit is jelent például egy táskabrend mi és ki áll mögötte sokan elmondták már azt a gondolatot hogy manapság akár már egy dizájn sörös dobozt is el lehet adni nagy pénzekért a megfelelő körítéssel bocsánat menedzsmenttel többek között az egyediség és a megismételhetetlenség hangsúlyozásával no és persze a megfelelő hálózattal hogy barabási albert lászló hálózatkutató szavain merengek egy kicsit aki a siker mögött inkább összeköthető pontokat lát mintsem a vakszerencsét a mai vendégemnek fiatalkora ellenére megvan már a saját világképe és rátalált egy új új saját tervezésű technikára amire a jövőjét is szeretné építeni művészcsaládban nőtt fel szülei képzőművészek már gyerekkorában megmondták neki hogy más pályát válasszon ha a megélhetésére is gondolni akar ő azonban valahogy vagy mégsem mégis csak a képzőművészet mellett tette le a voksát először textilműves tagozaton tanult ruhát tervezni aztán a budapesti metropolitán egyetemen már kézműves tárgykultúra alapszakon divat ékszerkiegészítő tervezéssel folytatta a tanulmányait amiből egy fura csavarral a bőrdíszművesség mellett kötött ki tudatos munkával sok sok kísérletezéssel fejlesztette ki a saját egyedi technikáját melynek kiindulópontja az úgynevezett csomópontos technika már létező dolog vendégem azonban ezt meg oldotta valamivel amiből az ő újszerűségét alkotta meg aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon benéz vakabajesi noémi a nova accessories táska márka alapítója noémi középiskolás korában települt át japánból pécsre szinte semmi magyarudással ahol aztán sikeresen elvégezte a pécsi művészeti gimnáziumot majd meg sem állt a budapesti metropolitán egyetemig szeretettel köszöntelek a műsorban kedves noémi szia sziasztok gyorsan hadd mondjam el a hallgatóknak hogy a podcast elérte immár a harmadik évadát ami természetesen nem valósult volna meg a kedves hallgatóság nélkül nagy öröm elmondanom azt is hogy podcast podcastnek immár a világ szinte minden tá áról van hallgatója köszönet mindezért a nagyszerű vendégeknek elsősorban hiszen nélkülük most nem tartana a podcast ott ahol tart a hallgatóság növelése érdekében és ahhoz hogy minél több emberhez eljussanak az ablak japánra podcast vendégeinek a gondolatai továbbra is arra szeretnék kérni minden kedves hallgatót hogy értékelje az adásokat azon a platformon amin hallgatja ossza meg a podcast honlapjának a linkjét meséljen másoknak minél többen rátaláljanak ezen rövid kitérő után most pedig visszatérnék noémihez a nova accessories táskabrend kitalálójához és megalapítójához noémi japánban a hegyekkel szabdalt naganó menyében született az édesanyja magyar egy híres kerámia művész az édesapja pedig japán szintúgy művész ő festőművész kezdjük is talán a beszélgetést a márkádról amit 2019-ben alapítottál indítottál el jelenleg ezt ugye az ezi nemzetközi oldalon lehet megvásárolni egyfelől másfelől pedig budapesten a calvinéri utcában a közben stúdió nevezetű helyen 2018 körül jött neked ez az ötlet hogy hogy táskát alapítsál ortodox kérdés de meg kell kérdezni hogy miatta egyáltalán az ötletet neked ehhez hiszen teljesen más dolgot tanultál tehát hogy hogyan hogyan jött az ötlet hogyan kezdtél neki nagyon köszönöm szépen ezt a szép bevezetést minden részlet es en elmondtál nekem hogy hogy alakultak a életem eredetileg texíesként tanultam a pécs művészeti szakközépiskolában és utána ugye budapest metropolitán egyeteme divat égzer é kiegzítő szakra szakosodtam hát igen is eredetileg én ruhát szerettem volna készíteni divattervező akartam lenni de amik mikor egyetemre jártam akkor nagyon sok inspiráló tanáraim voltak akik ötvösök voltak és [Zene] ennek a hatására úgy döntöttem hogy nem divatvező ruhákat fogok készíteni hanem inkább kiegészítő felé haradtam bőrdízműves is ödvösség felé és ott az egyetem éveim alatt volt dalkarom megismerkedni egy csomópontos technikával és ez nekem a hatalmas olyan pont ami ami miatt kezdtem ezt az egész táskatervezést ühüm ez a csomópontos technika egy picit hogyha részletesebben mondanád a hallgatóknak ez mit jelent igen igen igen a csomópontos technika az van egy alaperem egyszerű geometriai erem és azt a formát úgy kell alakít hogy minden irányban építhető legyen és nem csak síkban hanem térben is és ezt ragasztás nélkül mindenféle technikát alkalmazva kivitelezhető legyen és az egyetemen volt olyan óránk ahol ez volt a feladat és mindenkinek saját alapem elemet formát kellett kitalálni és én ennek beleszerettem ebben a technikában nagyon beleszerettem és akkor kezdtem el ezzel foglalkozni hát aztán miután diplomáztam utána íy szakmában kezdtem dolgozni szóval ötvösként és bőrdízművesként dolgoztam és emellett fejlesztettem a saját termékeimet és így így alakult lényegében a a márkám hogy azt mondod hogy dolgoztál tapasztalatot is gyűjtöttél igen és hogy volt-e esetleg valami olyan megvilágosodás vagy én nem is tudom hogy nevezzem amivel te ugye hogy kitaláltad ezt a technikát amit most alkalmazol a márkádnál vagy pedig ez egy ilyen csomópontos technikából kialkotott folyamatos tehát ahogy ezt gyakoroltad ahogy ezt csináltad na úgy jött és azt gondoltad hogy na akkor ezzel ezen a ponton akkor most megalkotom az én saját dolgomat tehát ez ez hogyan működött szóval ez hosszú hosszú folyamat volt szóval nem egyik napról másik napra kitaláltam na ezt fogom csinálni hanem ez tényleg hosszú folyamat volt hát ugye egyetemen megismerkedtem ezzel a technikával és ott is már kialakult bennem egy ilyen alap formám ami amiből kiindult ez az egész de az ugye azt ki kellett kísérletezni szóval hogy nem mindegy hogy milyen méretből meg mi szóval hogy a mi nem csak a forma hanem hogy annak a formának a mérete is nagyon fontos mert akkor ugye összekapcsolódnak é sokasodnak a egy ilyen egy egész ilyen felület lesz szóval azt is ki kélett kíséretezni utána ugye alapanyag hogy milyen alapanyagból készítem ezt a ferületet és mindenféle mit tudom én fójától kezdve a dekorgumi mi a textil aztán kerámia és akkor végül a bőr bőrre jutottam az az utolsó olyan alapanyag amivel nagyon szépen tudtam kivitelezni ezt az egész felületet mertogy annak annak van egy kis vastagsága és pont jó merevsége emiatt választottam a bőrt na és végső soron még az is fontos hogy milyen színből készülnek ezek mertogy az is sokat befolyásol a a végeredményben a szín és akkor a bőrnek szoktak egy ilyen szélfestést csinálni ugye a van egy ilyen forma és annak a formának a szélét még re szoktak festeni az ugye hát egyfajta ilyen kezelés hát ilyen sokáig használhasson az ember ezért ugye le kell kezelni a szélét hogy ne kez kezjen foszródni és ugye annak is szoktam színét adni szóval nem csak fekete szín hanem mit tudom én piros szín vagy kék szín és ugye az is a az nagyon szép végeredményre szedtül is tehát akkor aprólékosan azért ez ki van dolgozva hogy mit mivel milyen szint hogyan kombinálsz és akkor ugye hogy egy új technikát alkalmazol de hogy mi ennek a koncepciója ugye az előbb említett hogy bőrrel dolgozom és az én termékeim bőrtáskák ezek a minták szóval ilyen körökből készülnek karikákat fonom össze egymásbal és úgy készül egy ilyen küönleges felület na és tehát ilyen fánk formájú hogy így most el tudjuk képzelni ilyenekre vágod akkor a bőrt és ezeket csavargatod igen igen egymás összefonom őket összefonod őket és ebből jön létre ez a úgymond ez az új technika igen így van szóval ez egy saját saját fejlesztésű mintám és ez a folyamat az aminek számomra fontos merthogy ugye a kör japán kultúrában nagyon fontos szerepe van vagyis nagyon sok területén kapcsolódik mint mit tudom én a vallás a buddhizmus szintoizmusban is nagyon fontos ezek a körformák meg a japán szó ugye japánul a kört mondják hogy en és akkor ennek többféle jelentése van többféle betű van iss azoknak többféle jelentése van az egyik a engi ami azt jelenti hogy emberek ahogyan találkoznak emberek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és mivel az én mintáim körökből készülnek ugye n ühüm és n ahogyan kapcsolódnak össze úgy készülnek a csomó pontok és jabánul van erre körün kifejezés is hogy müszübi ahogyan egy pár össze egy találkoznak egymással és ez nekem ez fontos ez a ez a folyamat az az in koncept hogy emberek hogyan kapcsolódnak egymáshoz most amit ugye így tényleg nagyon szépen elmondtál hogy az n mint a kör az írásj elre is ugye hogyha vonatkoztatunk akkor ugye a a pénznek a jennek is ugye az n a a kiejtése és amit ugye mondasz hogy en musubi annak már ugye más a kandzsi írásjele de valóban mint ugye homonémaként tehát ugyanez az nn szó lenne és ugye az nmusubi valóban ugy ugye hogy itt a az emberek közti kapcsolat teremtésnek is ugye az értelmét adja tehát akkor azért itt egy ilyen filozófiai háttere is van ennek és mi az ami a úgymond a praktikum tehát itt most én arra szeretnék rákérdezni hogy miért jobb így készíteni táskát ahogy te készítesz és mondjuk nem úgy ahogy eddig ugye összevarták cipzárral meg különböző patentokkal ellátták hogy ez miért nem jó szóval az előbb kimaradt az a fontos rész is hogy ugye én a arapanaként bőrt használom de azt elfelejtettem említeni hogy még egy fontos rész az hogy mottainai azért az is egy japán fogalom ami azt jelenti hogy ne pazarolj szóval én gyerekkoromban japánban nőttem fel és ott a mottainai szellemiségben nevelkedtem hogy ne pazaroljunk dolgokat és itt is a a tervezés során nagyon fontosnak tartottam a a környezetudatosság az ami nekem is fontos dolog szóval hulladékbőröket szoktam még használni a saját termékeimhez és ugye hát trend is mostanában hogy az emberek ugye fontos fontosnak tartják ezt hogy környezettudatos termék legyen amit vásárolnak és hát arról nem is beszélve hogy az én termékeim nagyon különleges darabok de közben környezetudatos is és ezért is szóval nem nem ezek a tömeggyártott termékről beszélünk hanem ezt a slow font képviselem ugye ami a mennyiség felett a minőség és ezért is különbözöm a többi tásk készítés igen uge említetted ezt a zero v filozófiát ne dobj juk ki a dolgokat itt azért én el szeretném mondani hogy ebben azért elindult magyarország is és egy neves gyár a pécsi kesztyű gyárat szeretném ezt behozni ugye említetted hogy te is pécsen tanultál végezted a középiskolát a pécsi kesztyűgyárról a hallgatóság nagy része é valószínűleg hallott már hát ugye ez 1861 óta létezik amikor egy hammerly jános nevezetű tímár pécsi tímár mester megalapította ezt a gyárat hát azóta sajnos már a gyár maga nem létezik hanem a rendszerváltás óta ilyen kisebb családi manufaktúrák viszik már ott a dolgokat és ezek között örökségvvők között a talán az egyik leghíresebb a karma pécsi kesztyű nevezetű kis családi vállalkozás ami hát kiscsaládi tehát am aminek ugye már nemzetközi hírneve is van hiszen péi gloves international néven lady gagának vagy akár riannának is ugye ők szállítják a kesztyűket de hogy miért is beszélek én erről azért is mert náluk is ugye felmerült az hogy hogyan tudnak fenntarthatóságot mutatni a világ felé na most ez eddig abban jelentkezett többnyire hogy egyfelől egy ilyen fair trade szemlélet tehát az hogy nem kizsákmányolva dolgoztatnak gyermekeket és a többi hát ez ugye itt magyarországon inkább abban nyilvánult meg vagy nyilvánul meg hogy férfiakat nőket ugyanolyan fizetéssel alkalmaznak egyáltalán nőknek munkalehetőséget biztosítanak és ez az egyik a másik pedig hogy ők is elkezdtek egy ilyen körkörös gazdasági modellt kiépíteni amelynek négy alappillére lenne és ezt azért tartom fontosnak elmondani mert talán ez a jövő bőr termékeinek az egyik alapvetése lesz ugye az első az lenne hogy az alapanyagot már olyan tudatos beszállítóktól vásárolják akik egyfelől megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek másfelől pedig a bőrkészítés folyamatában is csak természetes alapanyagokat használnak illetve a vízmennyiség tehát itt a a víz ugye hát víz is kell amikor a a bőrt kikészítik tehát…
Említett entitások
Témák
- japán
- bőrdíszművesség
- táskatervezés
- vállalkozás
Személyek
Szervezetek, cégek
- NOWA Accessories
- METU
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”
Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?
Ablak Japánra podcastsorozat bemutatja Vakabajasi Noémit, a NOWA Accessories táskamárka alapítóját. Noémi tinédzserként költözött Magyarországra, majd a művészeti gimnázium és a METU elvégzése után a bőrdíszművészet felé fordult. Saját tervezésű, csomópontos technikán alapuló… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 14..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.
Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?
Fő témái: japán, bőrdíszművesség, táskatervezés, vállalkozás.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: Nem varázsütésre születnek a dolgok”?
Megjelenés: 2023. 11. 14.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/26-elso-resz-nem-varazsutesre-szuletnek-a-dolgok-6594bde6
Több epizód a Ablak Japánra-ből
- Csontok pálcikák között – japán halálkultúra, Bon ünnep és bunraku bábszínház| #46-1
Fehér Dániel színész, bábszínész és dokumentumfilmes a halál tabusításáról és a japán halálkultúráról, valamint a bunraku bábszínházról tartott előadást. Az európai halálfelfogáss…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész
Janagi Gisza Gyöngyi, a japán kultúra szakértője, a podcast vendége Pó Andrea, aki Kiotóban él és magyar mintákat hímez japán kimonókra. Az epizód a hagyományok tisztelete és az ö…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– ELSŐ rész
A japán kultúrát és szemléletmódot bemutató Ablak Japánra podcast legújabb epizódjában Janagi Szava Gyöngyi japanológus Pór Andreával beszélget. Andrea elmeséli, hogyan került Mag…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– MÁSODIK rész
Az epizód Okinava szigetének hosszú életű lakóit vizsgálja, kitérve a "Silver Economy" jelenségre, a munkaerőpiaci diszkriminációra és az "ikigai" filozófiára. Gyakorlati tanácsok…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– ELSŐ rész
Az epizódban Turcsán Emese, a Kék Zóna Magyarország alapítója és Koch Mária menopauza-szakértő a Kék Zónákról, Okinava szigetének hosszú életű lakóiról, és a magyarországi adaptác…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Harmadik rész
Gáncs Nikolasz a zen, a megvilágosodás és a belső béke témájáról beszél, kitérve a boldogság keresésére és a negatív érzelmek kezelésére. Az epizód a tudat csendjéről, az „ártalma…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Második rész
Gáncs Nikolasz egy évet töltött a japán Sōgenji templomban, ahol zen meditációt és a megvilágosodás hétköznapi arcát tapasztalta meg, beleértve a takarítás meditációként való gyak…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– ELSŐ rész
Ebben az epizódban Gáncs Nikolasz, buddhista szerzetes és tanító, a zen útjáról, a megvilágosodás hétköznapi megjelenéséről, és a négy buddhista erényről beszél. Szó esik arról is…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– MÁSODIK rész
Ferenc, egy magyar kalligráfus, megosztja tapasztalatait a japán kalligráfiáról, mestereivel való kapcsolatáról, a formákba rejtett tanításokról és a technikai kivitelezési formák…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– ELSŐ rész
A podcast jelen epizódja Zopcsák Ferencet, a magyar származású japán kalligráfust mutatja be. Ferencet a japán kalligráfia világa mélyen megváltoztatta, utazása a mangák világától…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Földi Barbara - Barka: Alacsony hatásfok, avagy eggyel lejjebb kapcsolás — Hibrid Lifehackerek
Földi Barbara, a Hibrid Lifehackerek vendége, az élményalapú oktatásról, a fenntartható életmódról és a zero waste háztartásról mesél. Beszél arról is, hogyan alapított zero waste…