Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!

· PT53M12S

Összefoglaló

Folytatódik a beszélgetés Isijima Úrral, az Ablak Japánra podcast második epizódjában. A korábbi, mesterséges intelligenciával kapcsolatos témát folytatva ezúttal az idegennyelv-tanulás szükségességét vitatják meg a jövőben, különös tekintettel az AI által nyújtott fordítási…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 04. 29.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi
Témák
mesterséges intelligencia, idegennyelv-tanulás, jövőkutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] köszönöm hogy ma is az ablakjapánra podcast csatornát választottad üdvözöllek kedves hallgatóm folytatódik a beszélgetés isidima úrral a beszélgetés első részét éppen a mesterséges intelligenciánál hagytuk abba és hogy érdemes-e egyáltalán a jövőben idegen nyelveket tanulni a kérdés azt gondolom eléggé megosztó és én kedves hallgatóm nagyon kíváncsi lennék a te véleményedre is vajon a jövő generációja már csak hobbiból tanul majd idegen nyelveket minden fontosabb területen az ai segít majd illetve végzi a tulajdonképpeni feladatokat és mit veszítünk mi emberek mindezzel csakis azoknak a készségeknek a fejlesztési és elmélyítési lehetőségeit amelyek egy idegen nyelv elsajátításához kellenek vagy más képességeket is írd meg hogy te hogyan látod a kérdést téged mi foglalkoztat küld el kommentben a podcast honlapjára vagy akár a facebookon instagramon az elkövetkező percekben is beszélgetünk még bőven isidima úrral a kommunikációról a tárgyalási technikákról és a japán üzleti megbeszélési stratégiákról és persze sok minden másról is tarts velünk ma is kedves hallgatóm és ha nem hallottad volna az első részt hallgasd meg feltétlen így lesz teljes a kép a podcast leírásban megtalálod az első részhez is a linket következzen tehát a folytatás aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz isijima hirosi úr az amerikai sent louisból a nek corporation növekedésmenedsment igazgatója egyáltalán ugye most a mesterséges intelligencia korszakában szükség van mondjuk a japán vállalatoknak arra hogy mondjuk nyelvi képzéseket tartson vagy az hogy a helyszínen a kiküldöttei számára kulturális viszonyaitól kezdve a nyelvi képzését megtartsa hiszen ott van az ai és akkor mindent az ai majd megtesz úgy van szerintem már a nyelvtanulásra nincs szükség egyáltalán tehát ön szerint nincs szükség nyelvtanulásra nincs szükség és nincs is értelme ha üzletben akar használni a nyelvet ugye ahhoz nem kell az mindig üzletben az a fontos hogy mennyi időt meg a pénz köt és mennyit kap belőle vissza ugye a ebből a szempontból hogy egyáltalán nem érdemes egy egy nyelvet egy idegen nyelvet tanulni minek hát most most hamarosan meglesz az a szinkron fordítás automatikus és nagyon magas fokon jobb mint a profi tolmács hamarosan meglesz olyan és nem csak egy nyelvve egy időben több 10 nyelvve is lehet lefordítani ez szinkron minenkel megtanulni egy nyelvet és annyi időt fordítani nincs értelme egyáltalán ez a üzleti szempont ha viszont engem csak az érdekel hogy szeretném beszélni a helyi nyelvet megismerni a helyi kultúrát gondolkodásmódot akkor viszont ugye ez ez már nem azért hogy ebből pénzt csináljak hanem csak egyszerűen engem érdekel ugye tudok kommunikálni az ő nyelvünkön és ez a jó jó érzés csak egyszerűen jó érzés és en de akkor e csak egy hobbi akkor nem igen úgy van pontosan üzleti szempontból egyáltalán nincs értelme ez az időpocsékolás hát most egy nagyon erős kemény dolgot mondott olyasmi lesz mint a okoselefon mindenki minden nyelven fog beszélni és úgy lesz a világon már nem tudom a a 10 év múlva már úgy lesz a ha valaki nem nem beszélne egy több nyelven úgy automatikusan ai segítségével akkor az but egy buta lenne hogy nincsen olyan hogy mit csinálsz így lesz most az jutott eszembe ezzel kapcsolatban amit mond hogy pont a japán nyelv az amelyiknél nagyon de nagyon fontos a csomagolás mindent meg lehet mondani és nát nem csak japánul bármilyen nyelven a másikat el lehet küldeni a fenébe is csak ugye az a nem mindegy hogy ezt hogyan tehát milyen nyelvi eszközökkel tesszük durván vagy pedig szépen na most eközött is ugye van egy átmenet viszont amit ugye ön mond hogy akkor az ai majd mindent megcsinál és hát majd az ai fogja tudni pont az a kulturális háttér pont az a metakommunikációs eszköztár ami hát itt most ugye még nincs ez az ainak lehet hogy majd 10 év múlva de lehet hogy már öt év múlva is majd lesz neki ezt ugye még nem tudjuk vagy hogy egyáltalán ezt hogyan lehet megtanítani hogy mondjuk egy magyar kommunikáló ember aki nem tud japánul aki nem tud arabul tehát nem ismeri azokat a nyelvi háttér ismereteket ő elmondja az ai-nak hogy hát én ezt akarom mondani és akkor az ai pedig gyönyörűen lefordítja arra a nyelvre az anyanyelvű az egy olyan érzelmi zuhanyba kerül holott ugye nem erről van szó tehát az ai-nak is én úgy gondolom hogy azért vannak korlátai például egy üzleti tárgyaláson valahogy meg szeretnénk győzni a másik felett akkor nem biztos hogy az ai segíteni fog lehet hogy még rosszabbat tesz az ai mintogyha saját magunk próbáljuk a a saját minimális tudásunkkal is azért ezt valahogy a másiknak átadni erről mi a véleménye teljesen egyetértek ez valóban úgy van viszont egyrészt üzletben azért nem kell olyan annyira magas szinten beszélni egy másik nyelvet az az egyik a másik pedig a évtizedeken vagy akár évszázadokon keresztül amikor az emberek egymással kommunikálnak akkor előbb-utóbb megtanulják hogy úgy magyarul hogy ó hogy lehetne mondani egyenlítő kiegyenlítődjenek úgy van tehát ez a különböző háttér meg a gondolkodás mód az előbb-utóbb közelednek egymáshoz tehát hosszú időn keresztül ugye megértik egymást a harmad részt ai higgyel ai megé azt is megtanulja hogyan kell meg igen hogyan kell megfogalmazni egy másik nyelven úgy hogy legyen sikeresen y teljesen megértse a másik ember abban a kultúrában megfelelő kifejezéssel lehet hogy egészen mást mond az ai de megérti az ai hogy ebben az adott helyzetben mit hogy kell mondani azok az emberek akik viszont szeretnek nyelvet tanulni meg hát gondolom ön is szeret mert hát át nagyon sok nyelvet beszél hogy az a plusz amit így az ember elsajátít tehát az empátiától kezdve az intelligencia fejlesztésén át a nyelvtanulás nem csak arról szólhat hogy megtanulunk nyelvtani struktúrákat megtanulunk szavakat hanem ennél sokkalta sokkalta szélesebb spektrum azok a magyar diákok akik most japánul tanulnak abban a reményben hogy mondjuk egy japán vállalatnál helyez szeretnének elhelyezkedni akkor megtanulják a japán nyelvet de hát hogy akkor ez nem kell ez nem elég akkor ön mit mond mit tegyenek még inkább inkább tanuljanak ai-t ú úgy van inkább ai-t hogy kell használni az ai-t hogy kell hasznosítani milyen hasznot kihozni belőle ai-ból ez a ez a sokkal és sokkal fontosabb most mint a nyelvtanulás tessék csak én is élvezem én is folytatom még én még szeretnék kínába ismerni még a franciaországba is és ottani életet ismerni a kultúrát gondolkodásmódot nyelvet és konyhát és ez nagyon érdekes ezért csinálom de egyébként üzleten minek picit visszatérve arra hogy h ön ugye csak hát úgymond nyolc általánost végzett japánban tehát a középiskolát és a felsőoktatást már japánban nem végezte el hogy hogyan hozta be azt a nyelvi lemaradást ami ugye most a munkájában használja nyilván a japán nyelvet és kellett olyan üzleti leveleket írni kellett olyan szövegeket olvasni amit nem oktatnak a japán nolc általánosban ezt hogy hogyan hozta be hát ezt ugye a hosszú ideig kellett tanulnom japánul tehát emlékszem hogy amikor én elkezdtem dolgozni 32 évesen kezdtem dolgozni ugye akkor végeztem az egyetemet és akkor kezdtem dolgozni és egy könnyűvizsgáló cégnél kezdtem dolgozni és japán ügyfelek voltak és nekik kellett ugye emaileket írni a elején minden egyes email szövegét elköltem először édes apámnak és akkor ő kijavította azt küldtem minden egyes ímélető édésápám megnézte ezt nem igazából nem lhett volna sad de hát sajnos nem nagyon jól jól tudtam japánul úgy úgyhogy kellett muszáj volt ugye ellenőriztetni az édes apámmal utána ugye hosszú ideig tanultam olvastam japán újságot meg a igen ezt akartam hogy akkor tehát újságot olvasott és aztán ugye az interneten keresztül már ugye az interneten is olvasta a japán szövegeket és akkor így hozta be azt a idéz n sok időt kellett hozzá és akkor így a nem csak a nyelvi hanem az a japán irodalomtól kezdve a történelemig ezt egyébként valahogy ezt azért behozta tehát hogyha most itt valaki mondjuk japán történelemről kérdezi akkor akkor ebben mennyire jártas megmondom őszintén alig tudok japán történelemről m a irodalról utálom ezeket a tantárgyakat ön szerint most egy kommunikációnak hányad része a nyelvi tudása és hányad része ez az úgymond interkulturális tudás vagy pedig az hogy ön ismeri a helyszínt tehát amikor ugye magyarországon dolgozott amikor moszkvában dolgozott amikor csehországban dolgozott akkor ugye ott a lokális tehát a helyszíni viszonyokat is ismerte mennyire volt fontos a nyelvi tudása és mennyire ez a háttérismeret én azt mondanám hogy felefele ez nagyon fontos tehát tehát miről van szó tehát valamilyen technikai dolgokról van szó vagy akármilyen más dolgokról van szó a a pénzügyi dolog a azt jól kell ismerni és mégh hozzá a helyi szokás gondolkodásmódot is mert anélkül nem lehet jól kommunikálni különösen ugye japánok egy bizonyos szempontból a a skáá végén van a japán és a másik skálá és a másik végén van például a amerika és akkor talán európa köztük van valahol de inkább amerikához közeli de nem teljesen ennek ismerete nélkül jól kommunikálni hatékonyan kommunikálni az nem lehetséges milyen különbségeket vagy így milyen sajátosságokat tudna mondani a arra hogy például ugye hogy a magyar néplélek vagy mondjuk az orosz néplélek magyarok gyakran mondják hogy nem nagyon tartanak össze ennek az ismerete ennek a tudása ez például mennyiben viszi előrébb mondjuk egy üzleti tárgyalásnak a kimenetét ez mindenképpen nagyon fontos tehát én mint ugye cégnél dolgozom alkalmazot ként és nagyon sok üzleti tárgyaláson vettem részt eddig ugye egyik féle a japán a másik pedig a a a mindenféle nemzetiség orosz magyar cseh amerika ugye na úgy országonként összehasonlítani nehéz de mint ahogy előbb mondtam hogy a skál egyik végén a japánok vannak és és és a másik végén amerikaiak vannak és akkor európaiak valahogy köztük vannak olyan módon hogy például egy konkrét példát mondok hogy ugye ezt mindenki tudja jól hogy japánok nem adnak világos választ rögtön igen vagy nem különösen nemleges válást nem nagyon akarnak adni úgyhogy valamilyen más módon próbálják kifejezni magukat és ezt megérteni ugye külföldieknek nagyon nagy nagyon nehéz de de viszont itt amerikában például ugye most itt amerikában élek itt viszont ugye egészen más igen vagy nemmel kell válaszolni azonnal rögtön ott a ott ott a tárgyaláson de ennek ugye társadalmi háttere van hogy abban van különbség ugye mindenki jól tudja hogy a japánok közösen döntenek nincsen olyan hogy egy valakinek van teljes döntési joga amerikában viszont ugye általában meg van adva hogy egy adott embernek aki tárgyal annak van természetesen bizonyos korlát de de megvan neki döntési joga igen a a japánoknak nincsen ugye cégen bérő tárgyalnak és akkor bizonyos procedúr án keresztül ugye sok embernek kell jóvá hagyatni és utána adnak választ ez ez a társadalmi struktúra a kultúra szokás ez mind hatással van tehát ezt nem ismerve ugye csak nyelvek csak nyelvtudással próbál valaki kommunikálni az nagyon nem fog menni ez azért most már változó félben van itt japánban is ugye én legalábbis úgy veszem észre mert pontosan tehát a a japán oldal is tanul ebből hogy ugye a külföld ideges lesz ettől a hozzáállástól és ettől a az eljárástól tehát ők is azért tanulnak de amit az imént is mondott hogy ugye a japán oldal nem nagyon szereti visszautasítani lehetőségeket ugye az ajánlatot amit én viszont fontosnak tartok illetve tapasztalataim alapján látok az egy nagyon jó jó stratégia hogyha a például egy magyar oldal amikor tárgyalni készül vagy akár már bele is ment a tárgyalásokba akkor ne csak a saját érdekeit nézze tehát sokszor van az hogy ugye a magyar fél az kijelenti hogy hát én így akarom és kész és hát ugye akkor erre a japán oldal az ugye nem mondott rögtön ellent de azt mondja hogy jó hát köszönjük szépen megszakad a kapcsolat érdemes talán úgy hozzáállni egy ilyen tárgyalásnál és ezért van az hogy hogy a tárgyalások japánban ugye el el szoktak húzódni és hosszasan mennek hogy mind a két oldal jól járjon tehát én engedek a saját kívánalmaimból cserébe a másik is enged pontosan emiatt is van az hogy bizonyos szintig elhúzódnak tehát ez időbe telik míg ugye összeegyezteti a két fél hogy hogy akkor ez most hogyan áll a dolog mit ajánl akkor hogyan tudja újra felvenni a magyar oldal a kapcsolatot vagy hogyan tudja korrigálni az esetleges félreértéseket vagy új feltételekkel hogyan tudja megkeresni a japán oldalt a japánoknál nagyon fontos a bizalom bizalom nélkül nincs üzlet általában ugye egy új szállító jelentkezik és elmond mindent hogy mit mit tud ajánlani meg satöbbi de nem nagyon jól megy azért mert ez az első fázis a legfontosabb a bizalom megszerzése tehát ennek érdekében hogy ahogy ő mondta előbb hogy a a japán oldalán kell állni az ő szemszögükből kell nézni a dolgot és nekik megfelelő ajánlatot kell tenni és mindig pozitívan hozzá kell állni és elejen nagyon hosszú ideig tart ez az időszak de ott ott közben nem szabad abbahagyni mert ez a ez pont az a folyamat amelyen keresztül a japánoknak…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!”?

Folytatódik a beszélgetés Isijima Úrral, az Ablak Japánra podcast második epizódjában. A korábbi, mesterséges intelligenciával kapcsolatos témát folytatva ezúttal az idegennyelv-tanulás szükségességét vitatják meg a jövőben, különös tekintettel az AI által nyújtott fordítási… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!”?

Fő témái: mesterséges intelligencia, idegennyelv-tanulás, jövőkutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Ismerni kell, hogy merre tart a világ!”?

Megjelenés: 2024. 04. 29.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/31-masodik-resz-ismerni-kell-hogy-merre-tart-a-vilag-22369c65

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból