Ablak Japánra

MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út

· PT55M48S

Összefoglaló

Bárány Tibor, a Budapesti Főnix Kendo és Iado Klub elnöke és vezetőedzője a nemzeti karakterek és a sportolási szokások összefüggéseit tárgyalja a kendóban. Kiemeli az amerikai sportolók önfeláldozását és az ezzel járó szponzorációt, szembeállítva a japán és európai…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 10. 29.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Bárány Tibor, Yanagisawa Gyöngyi
Témák
kendó, iadó, sportolási szokások, nemzeti karakterek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak japánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] üdvözöllek kedves hallgatóm folytassuk is a beszélgetést bárány tiborral szóval mi is jellemzi az egyes országok kendósait hogyan nyomja rá bélyegét a nemzeti hovatartozás a kendo megjelenésére a folytatásban lesz szó bőven arról hogy milyen szellemiséget életszemléletet közvetít a kendó a gyakorlói szám ra hogy mi is valójában a japán kardvívás eredetisége hogyan kell nyitottnak lenni és maradni a változásra és lesz szó még a magyar kendó helyzetéről a kihívásokról a vizsgákról és mint mindig hallhatsz emellett sok más érdekességet további információkat ajánlom hogy hallgasd meg az első részt iss így kapsz egy teljes képet a témáról várom továbbá a véleményedet hozzászólás küld el kommentben a podcast honlapján vagy akár facebookon instagramon folytassuk tehát aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz bárány tibor a vászrátóti nemzeti botanikus kert kurátora angol tanár pedagógus a budapest főnix kendó és iádo klub elnöke vezetőedzője és aki a magyar kendo történetében elsőként szerezte meg a hetedik dam fokozatot és a kyósiangot a kelet-közép-európai országok kendó vívói közül h hát igen ez egy nagyon érdekes kérdés és hát ugye ezt nagyon nehéz definiálni hogy hogy hogy hogy sarkosa hogy mi a jellemző az egyik országra a másik országra talán azt lehet mondani ami a jellemző egy népre valahol tükröződik egy picikét a sportban vagy akár ugye a kendóban is ugy egyesült államokban is éltem és ott a nagyon jellemző volt az hogyha valamit csináltak az amerikaiak azt nagyon csinálták és olyan önfeláldozással amit sok esetben európában nem nem tapasztaltam tehát hogy tényleg mindent beleadtak és ha megnézzük az olimpián a legjobb eredményeket egyik érnek el az amerikaiak úgy hogy nincsen központi állami támogatásuk hanem próbálják szponzorokkal meg különböző támogatásokkal vannak ilyen versenyistállók ugye atlétikában vagy a tornászoknál satöbbi és a szponzorok által pró és aki oda bekerül az mindent fölad szinte és 1000%-kal csinálja a a azt a sportot kendóba és nagyon hasonlóan tehát azok a válogatottak is elképesztő áldozatokat hoznak a jó eredményért de a japánok is nem így van abszolút így van tehát hogy hogy ezt európában van de de nem ilyen mértékben tehát az hogy hogy föláldozom magamat teljesen átadja magát ühüm így van így van tehát hogy jó csinálom de de azért a munkám azért fontos tanulásom az fontos és akkor nem rakok félre hanem olyan ezt is csinálom kicsikét meg azt is csinálom egy kicsikét és akkor ezért érnek el nyilván fantasztikusan jó eredményeket aztán persze meg ik ugye a azok a nemzeti karakterek ami az egyik népre igaz a másik népre talán nem igaz hogy egy kicsikét ilyen vehemensebbek vagy harcosabbak vagy kicsit visszafogottabbak a finneknél tehát az elképesztően szabálykövetőek és ha megmondják nekik úgy kell csinálni akkor nem nagyon térnek le arról hanem tényleg azt hogy próbálják hogy ez megv mi magyarok talán azt lehet mondani hogy hogy mi abszolút nem vagyunk szabálykövetőek tehát hogy mi talán önönfejűek vagyunk igen ez nem új és de ennek megvan egy oldala is mert rend rendkívül kreatívak vagyunk és a monotonitás tűrésünk az nagyon magas és ebből nagyon sokszor jó jó eredmények születnek mint születtek is a a magyar kendóban na most hogy hogy hogy ez most amit elmondtam hogy ez emiatt vagy nem emiatt azt nyilván innen belülről ezt nagyon nehéz meg él nem csak dolgoztam amerikaiakkal magyarokkal úgy együtt egy amerikai cég és ez nagyon jellemző volt hogy ha egy amerikainak mondtak valamit akkor azt mondta h jó akkor és elment és megcsinálta a magyar mondtak neki valamit akkor elkezdett gondolkodni hogy hogyan lehetne ne megcsinálni valahogy másképp megcsinálni vagy igen igen vagy vagy hatékonyabban vagy mir miért mondta így hogy és akkor tehát hogy ez ránk nagyon nagyon jellemző tehát az ilyen gondolkod és akkor így gondolom az olaszok még elfelejtenek elmenni mondjuk már a a magára a versenyre is és azt mondják hogy elírtam ugye a naptá í ahogy így mondod hogy akkor például európában hogyha van egy ilyen rangsorolás mondjuk hogy kik a legerősebbek a legerősebbek a franciák kétségtelenül valahogy az ő karakterükhöz tehát maga az élethez való hozzáállásuk a rendszernek való hozzá hozzáállása az egy éhez meg annak a támogatása tehát azt jelenti hogy hogy a sportokat harcművészeteket elképesztő módon támogatják tehát voltam dél-fanciaországban provanban é egy sportcentrumban ahol ahol építettek csak ikikidonak egy dodjót kendonak egy dodjót tehát ezt én nem nagyon tudom elképzelni itthon hogy hogy hogy ilyen támogatásen tehát nagyon magas a a támogatottsága sport stadion van bőven nem hát az van igen hát lehetne egy kicsit ugye differenciált igen az egy az egy az egy más már más történet és a tömegsportnak a támogatottsága az nagyon-nagyon magas tehát hogy és emiatt nem tudom 5-6000 kendós van franciaországban több 100zázezres dudó populáció tehát franciák is a legjobbak között vannak a a a világon tehát nem véleten hogy hogy ők a legjobbak nem feltétlenül azt mondom hogy a legjobb adottságokkal rendelkezik egy francia ember hanem egyszerűen nagy számok törvénye tehát ez ugye a sportnál a kiemelkedő eredményeknél ugye a matek hogy mennyi emberből választok ki egy csapatot milyen szelekcióval milyen módszerrel satöbbi és és ezt tetőzi a franciáknak ugye az akkurátussága is amellett hogy nagyon bohém egy társaság az hogy nagyon komolyan besesz és komolyan készülnek a versenyekre és azért ők a legjobbak aztán ugye a németek is nagyon jók most az olaszok is nagyon jók vannak kiemelkedő ugy akár nemzetek és magyarország ebben a viszonyban körülbelül középmezőny inkább felsőd mi a legjobbak között voltunk akár lehet mondani legjobb három- négy ország között voltunk elég sokáig hát most ezt talán nem lehet elmondani ennek mi az oka hát az oka az nagyon összetett talán azt lehet mondani a tudásátadás tehát akik áthadthatták volna a tudásukat a következő generációnak ez nem történt meg mertogy ők erre nem nem akarták vagy egyszerűen kiléptek a kendo világából kiléptek a rendszerből valahogy nem lettek bevonva olyan mértékben és és ezért vannak tehetséges kendósok de ha összehasonlítom tehát az előző generációkkal a különbség az azt lehet mondani egy jó ez az előző generáció ez amit mondasz ez körülbelü hány éves kort jelent az aranykorát ért az a 9097-től 2000-es évek tehát akkor az y generáció ugye igen igen akár lehet talán nem ez nem generáció függő volt hogy most az egyik generáció tehetségesebb mint a másik ugye minden problémát komplexen kell kezelni nézni hogy miért sikerült annak a generációnak ilyen nagyon-nagyon kimagasló eredményeket elérni és ez körülbelül két-három válogatott csapaton keresztül így így így átment és sikerült nagyon szép és világviszonylatban és nagyon kiemelkedő eredményeket elérni és a mostani generációnak már nem ennek az oka nem egy problémában keresendő ennek nagyon összetett kicsi ország is vagyunk nagyon kicsi a merítés is módszerek is már fejlődtek környező országok is fejlődtek és nem azt jelent hogy most mi ugyanazt a kendó csináljuk mint a 2000-es években és hogy annyival jobbak lettek hanem egyszerűen lemaradtunk a fejlesztések elmaradtak tudásátadás elmaradt satöbbi tehát amiről mondtam hogy az a fajta kendomit és má említettem az ameriká ez abszolút olyan feláldozás tanulni mindenkitől ez ez ez valahogy valahogy egy picikét elmaradt én nem látok egyébként olyan óriási problémát mert a tehetség azt látom bennünk van csak meg kell nyomni a megfelelő gombot ahhoz hogy hogy ez tényleg ki tudjon bontakozik ki tudjon k tudjuk ezt domborítani nagyon sok jó kendós van nagyon sok jó tanár van itt csak valahogy ez egységben ez most jelenleg nem valósul meg akár a kedves hallgatók közül is tborozzunk és motiváljunk és ők is tovább adják ezt a ezt a tudást amit hallottak ennek fényében is én azt szeretném megkérdezni hogy mit ad a kendó a mindennapokban mert ugye ezt is mondtad egy egy interjúdban hogy a fejlődés csak akkor érhető el ha a fizikumunkat lelkünket és a szellemünket is egyformán fejlesztjük meg hát idáig is ugye erről beszéltünk hogy a kendo ez nem csak egy úgymond sport tehát nem csak egy testi mozgás hanem hát emögött azért agyi tevékenység is van de hogy a mindennapokban mire jó mire lehet használni te például hogyan alkalmazod a kendóban szerzett tapasztalataidat tudásodat a munkádban a mindennapokban hogyha csak saját példámat említsem ugye már a beszélgetésünk elején említetted ezt hogy do hogy ez a a az út és az a harcművészetekben a kendóban is bele van ágyazva az hog az élethosszint való tanulás tehát a a tanuláshoz való alázat mindenkitől lehet valamit tanulni akár egy kezdőtől is lehet valamit tanulni és hogyha adott esetben munkát váltunk vagy ne adj isten még szakmát is váltunk tehát ez a fajta szemlélet az hogy hogyan viszonyulok egy-egy tanulási folyamathoz egy-egy munkához vagy egy iskolához az abb nagyon-nagyon sokat segít vagy sokkal jobban tud az ember odafigyelni mivel ben belék van az hogy nem arról szó hogy egy idő már tudok mert nekem nem kell tanulni én már csak tanítok nem szükséges nekem fejlődni hanem kendóba bele van ágyazva bele van kódolva az hogy folyamatosan kell tanulni hogyha ez a tanulás az egy fajta gyakorlás elmarad akkor hiába valaki magas fokozató vagy hiába valaki évekig gyakorolja hogyha ezt a a ezt a nagyon egyszerű es át nem sajátítja el akkor valahol visszafejlődik na és hogyha ezt átvetítjük a saját életünkre a munkára akkor ugyanez tehát hogy hogy hiába vagyok egy munkában valamiben jó hogyha egy picikét már ebbe úgy belecsücsülök tehát hogyhogy akkor akkor nagyon szépen finoman így erodálódik az a tudás vagy vagy megmaradok egy szinten mert az a fajta tudásvágy az nem nem lesz jelen és kendo az nagyon érdekes mert ugye ez japánok már ugye már hossz évszázad kitalálták ezt mi nálunk ez nagyon hangzatos szó az élethosszig való tanulás az utóbbi 10-15 évben halljuk csak ezt a fogalmat amit nekik egy karakterrel le tudták írni hogy do és ezt már nagyon-nagyon régen leírták a japánok és ha ha csak ezt az egy dolgot megértjük belőle ami rengeteg minden van még ugye a óban akkor már már nagyon sokat nyertünk most amit így mondasz ezzel tökéletesen egyetértek és hogy ezt hogy is mondjam erre én még még a feltegyem a a pontot az re madanék egy példát gyamuka tessu vagy tessennek is szokták olvasni ő egy 188 cent és 105 kgós emberke volt hát ez a a 19 század közepén pont ugye a a meji időszaknak a korában és őt nevezik úgy hogy a hagyományos kardvívás japán kardvívás egyik utolsó nagy mestere és pontosan az hogy ezzel az alkattal tehát mondom 188 cm ami még most is azért japánban azért eléggé magasnak számít tehát őneki az hogy most kard van a kezében az az már igazából nem nagyon számított akkor merthogy most meglökött valakit és hát már az el volt hogy ott nyerjen vagy hát valakit letaszítson de a lényege a dolognak hogy ő mondta azt hogy ez ez mondjuk japánul szeretném mondani és hát természetesen magyarul is mondom hogyosi ami annyit jelent és ez egy annyira esszenciális filozófia mindegy hogy sutanak vagy beborul az ég a fuzi jaa a fuzi hegy az teljesen változatóan formában áll és ebben én egyfelől azt is látom hogy tartsuk meg magunkat tehát magunkat olyannak amilyenek vagyunk kineveznek valakit mondjuk egy igazgatónak akkor akkor ne legyen ne legyen ne nőjön nagyra ne változzon meg hanem maradjon ugyanaz aki volt tehát ez a változatlanság tát ugyanakkor az is benne van hogy ha történik valami váratlan esemény ami kizökkentene minket akkor annak se adjuk be tehát a félelmek gazdasági válságok a világban jaj mi lesz jaj mi lesz és akkor ugye rengeteg ember stresszel ezen mondhatjuk azt hogy ez magával jön és persze hát most ne stresszeljünk de na de ennek van egy határa tehát azt akarja mondani hogy mi ma maradjunk olyanok amilyenek vagyunk bármi történik is és akkor én ezt úgy kendóra is egy kicsit átvetítve meg amit mondasz is hogy ugye itt a kendóban nem az a lényeg hogy győzzünk meg legyűzzük a másikat de hogy elérünk erre az úgynevezett musinra erre a tudattalan állapotra amikor már amikor nem arra koncentrálunk hogy hogy fogjuk ugye a kardot a kezünkben és milyen technik most milyen technikát kéne alkalmazni hanem ugye a helyzet az idő a perc az a tér adja azt hogy valójában a az agyunk a tudatunk az mit hoz ki abból és ugye az irányítja tulajdonképpen a kezünket a kardal tehát ezt jelentené ez a musin és ami érdekes hogy ez japánban nem csak a kendóban van hanem mindenben emlegetik hogy valamit ezzel a musinnal kell k zállni mi is egy korábbi adásban a kerámiáról beszélgettünk és ott is pontosan ebben a mingeely mozgalomban amikor beszéltünk ezt is ajánlom kedves hallgatóknak hogy hallgassák meg hogy ott is ugye ez a musin az egy fogalom volt hogy hogy úgy kell herámiázni hogy hogy ebben a tudattalan állapotban nem nem a technikákra öszpontosítva négy dolgot akár emelnék ki és ugye a musinhoz ugy ugye csatolva illetve ahhoz amit az életh hosszívó tanulás hoz csatolva a a kendóban…

Említett entitások

Témák

  • kendó
  • iadó
  • sportolási szokások
  • nemzeti karakterek

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budapesti Főnix Kendo és Iado Klub

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Bárány Tibor, a Budapesti Főnix Kendo és Iado Klub elnöke és vezetőedzője a nemzeti karakterek és a sportolási szokások összefüggéseit tárgyalja a kendóban. Kiemeli az amerikai sportolók önfeláldozását és az ezzel járó szponzorációt, szembeállítva a japán és európai… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bárány Tibor, Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Fő témái: kendó, iadó, sportolási szokások, nemzeti karakterek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: A kendó valójában egy élethosszig tartó út”?

Megjelenés: 2024. 10. 29.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/35-masodik-resz-a-kendo-valojaban-egy-elethosszig-tarto-ut-5def31c0

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból