ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában
· PT1H21M33SÖsszefoglaló
Ebben az epizódban a japán irodalom klasszikusainak kutatásával foglalkozunk, különös tekintettel a 8-13. századi vaka költészetre, napló- és buddhista művekre. Kiemelt téma a Gendzsi regénye, a világ egyik első regényének tartott alkotás, amelynek magyar fordítása is szóba…
Röviden
- Műsor
- Ablak Japánra
- Megjelenés
- 2024. 12. 14.
- Hossz
- 1 óra 22 perc
- Szereplők, említett nevek
- Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor, Joe Biden, Fittler Áron, Yanagisawa Gyöngyi
- Témák
- japán irodalom, vaka költészet, gendzsi regénye, buddhizmus
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulással é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak japánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] szeretettel köszöntele kedves hallgatóm imm már lassan le is spóolhatjuk az amerikai elnökválasztás nevű aktát túl vagyunk rajta megvolt ez is egymás után ömlenek azonban a hírek hogy mindez milyen hatással van a nemzetközi közösség geopolitikájára gazdaságára és az elhúzódó háborúkra konfliktus ebben a forgatakban még novemberben csúsztak be a szemem elé az egyik internetes hírportál blikfangos sorai szabályalapú világrend helyett birodalmi logika amerika gazdasági előnyökre váltja katonai erőfölényét az orbáni gazdasági semlegességgel ez sehogy sem jön össze ez az átrendeződés kicsit sem kedvez európának így nekünk sem eg másik híroldal szinte grotesk megközelítésben így foglalta össze a tényeket biden állítólag engedélyt adott az ukránoknak amerikai rakéták használatára a német kancellár felhívta putyint erdogann béketervet csinált az oroszok pedig az egészre jól befeszültek de trump környezete is mondván nem kellene az új elnök hivatalba lépése előtt kirobbantani a harmadik világháborút hát itt állunk most itt állnak a vezető hatalmak és ezzel együtt a világ akkor most tényleg lesz harmadik világháború reméljük hogy nem és ezen adás megjelenése után sem lesz világháború de de vajon eljátszon-e a gondolattal kedves hallgatóm hogy miért alakultak így az események ahogy alakultak miért lett újra elnök donald trump miért rendeződik át a világ ez sorolhat még a gazdaság és a mutatói valóban nagy úr egy ország megítélésében a biznisz a tőzsde a pénzkeresés a termelés mindmind láthatóvá és kézzel foghatóvá teszik a gazdaság teljesítményét de vajon ez az igazi gazdagság sokszor halljuk azt hogy egy választást javarészt a hűtőszekrény dönt el legalábbis a világ demokratikusabb felén ha a hűtő üres akkor a szlogenek és a filozófia ugorhat is a kútba de vajon hol romlott el a sejenfonálon billegő egyensúly a matérium és tágabb értelemben a bölcsészettudományok között miért kicsinli le ez a század egyre inkább a bölcsészetet mert nem hoz közvetlen pénzt a konyhára vagy talán azért mert öncélú kényelmesen mozgó amlyan különcög foglalatosságának tűnik biztosan nagyon sokféle válasz vélemény létezik és addig jó amíg létezik is az elkövetkező két epizód a japáni kor középkorba azon belül is a vaka költészet világába repít téged és minden kedves hallgatót vendégemmel együtt rá szeretnénk mutatni arra hogy koránt sem exakt a vaka versformát és ezzel együtt a hean kort behatóbban tanulmányozni a 11 századi gendzi regénye a világ egyik legelső regénye amely olvasható magyarul is hamvas béla angolból készített fordításának jóvoltából tehát ez a mű tartalmaz már szinte minden mérreadó elemet ami egy regényt regénnyé tesz mindezzel pedig azt szeretném sugalni hogy a régmúlt korok emberei talán nem is különböztek nagyon tőlünk itt a 21 században amiket elkövettek hibákat ők azokat mi is elkövetjük ugyanúgy sőt a technika vívmányai révén egyre nagyobb tragédiákat okozunk az elkövetkező két adás beszélgetése a tartalmi érdekességeken túl mindenekelőtt arra keresi a választ hogy miért fontos nekünk a 21 század emberének figyelni a múlt kultúrájára empátiával szemlélni és mindenekelőtt megismerni és befogadni azt amit az elődök hagytak ránk az első rész főszereplője a vaka költészet és egy klasszikus napló fordítás még a második részben a gi regényéről hallhatsz bővebben csak hogy dióéban előr letítsem a mai vendégem immár 13 éve él japánban és magyar japanológusként a régmúlt japánkori irodalmat kutatja és még pár éve tanította is a japán diákoknak egyúttal fordítja is magyar nyelv nekünk magyar olvasóknak a régi naplóirodalom egyik jeles alkotásából a szarasina naplóból hallgathatsz külön hangfá formában illetve olvashatsz pdf formában részleteket melyek linkjeit a podcast leírásban éred el aki az ablakot kinyitja mint mindig janagiszava gyöngyi és aki ma ezen az ablakon benéz fitler áron japanológus a tokiói vaseda magánegyetem volt tanára jelenleg kutató szakterülete a 813 század közötti japán vakaköltészet napló és buddhista irodalom kedves áron nagy-nagy szeretettel köszöntelek a műsorban és nagyon örülök hogy lehetőségem van beszélgetni veled én is nagyon köszöntöm a kedves hallgatókat is és én is nagyon köszönöm a lehetőséget hogy ilyen formában is beszélhetek arról amivel foglalkozom ha az ember hosszabb ideig él külföldön és hát ezen belül ugye japánban akkor úgy gondolom hogy átesik egy hát általan gondolati rétegcserének nevezett folyamaton hogy ezalatt pontosan mi értendő az az elkövetkező beszélgetésünkből talán majd ki fog derülni de előtte azt szeretném megtudakolni tőled kedves áron hogy a te fejedben mikor és milyen formában kezdődött el például az ősznek egy ilyen japáni dimenzióban való látása vagy a tavasznak japános formulákba való öntése magyarán milyen konkrét irodalmi mű csábított arra hogy japanológusként és talán nem mondok valótlant tehát hogy japanológusként a fél életedet feltedd a japán klasszikus irodalom tanulmányozására 2018-ban adtad ki magánkiadásban a szarasina naplót ez egy 11 századi japán nemes asszonynak az önéletírása és úgy gondolom hogy ez is egyértelmű bizonyíték arra hogy te nagyon is komolyan gondolod od azt amit csinálsz de mi volt az első lépés úgymond az elragadtatás pillanata ha egyáltalán emlékszel még rá melyik volt az a japán vers ami elindított téged ezen az úton egy kicsit messzebbről indítanék de gyorsan rátérek majd erre a versre is tehát má gyerekkorom óta szerettem a természetet illetve a különböző évszakok ugye magyarországon is négy évszak van és japánban is nagyjából ugyanaz a négy évszak tavasznyyár őztél megtalálható és amikor először a klasszikus japán irodalomról olvastam akkor még természetesen nem eredet nem klasszikus japán nyelven magyar nyelven már amennyi akkoriban volt akkor már ez a találkozási pont megvolt hogy a természet és a négy évszak szépségeinek nagyon aprólékos leírása illetve bemutatása megéneklése hogyha költészetről van szó ez a klasszikus japán alomban is megvan és ezt én ugye magam énak éreztem tehát a természet szeretete és akkor és akkor gondolom te is mit tudom én vörös sándor verseket is olvastál és akkor így amikor elkerültél a felsőoktatásba vagy így találkoztál a japanológiával tehát a japán szakkal már akkori vagy vagy ott találkoztál eleve ezekkel a versekkel tehát a japán irodalommal magával már a középiskolai hát inkább már nem már az általános iskola utolsó éveiben is amikor amikor elkezdtem magát a nyelvet is tanulni eleve akkor meg az irodalom is egyre inkább érdekelt és akkor mivel japánul kezdtem tanulni így természetes volt hogy akkor a megnézem hogy vagy utána nézek hogy milyen irodalom van mégis japánban szinte egyenes volt az út hogy a japán irodalom legyen az amit elsősorban érdeklődést mutattam szerencsére nagyon sok vaka maradt fenn mindjárt fogunk beszélni ugye hogy egyáltalán mi ez a vaka csak ugye most a versről van szó ami téged megfogott és ez is egy vaka vers akkor ezek szerint az egész véletlenül murasakisikib tehát gi regénye szerzőjének az egyik vers egyik vakája felolvasnám akkor először itt most egyszer eredetiben is és akkor magyarul a beszélgetésben elhangzó vakák azok mindegyike a magyar fordításban fogom elmondani és mindegyik az én fordítás tehát a magyarul a vers utunk összefut téged láttalak vajon nem is tudhatom h hirtelen eltűntél felhőkbe ó éji hold ez egy vaka viszont így akkor a verssel kapcsolatban mintogy első benyomás itt is ugye van egy hát természet inkább ez egy ez egy pillanatkép így első hallásra nekem merthogy ugye ott van a hold meg a felhők meg ugye van benne egy ilyen kis kis érzelmi fonal is merthogy találkoztunk nem találkoztunk és ebben téged mi fogott meg akkor elolvastad átélted vagy vagy mi volt az ami ami téged megfogott igen ehhez is az ehhez tudni kell azért a a keletkezési hátterét is a versnek nagyon igen érdekes volt ahogy az első benyomásodat elmondtad erről mert ha nem tudjuk a keletkezési hátterét akkor igazából sokféleképpen értelmezhető ez a vers ketkezési háttere az abból áll hogy ugye muraszakis kibü régóta nem találkozott egy gyerekkori barátnőjével és amikor találkozott akkor ez a barátnő nagyon hamar távozott a találkozás helyszínéről és itt az éji hold így a ez ennek az ennek a háttérináciak az ismeretében magát a szóval a barátnőt is jelképezi vagy ő rá utal ebben a versben például ez a az egyik ami engem megfogott hogy hogy gyakorlatilag hétköznapi élethelyzetet ami bármelyikünkkel a mai világban is ugye megér megtörténik egy vakában tehát egy versben méghozzá nagyon tömören és és több rétegűen fogalmaz meg tehát egyrészt a természeti képen és ezen keresztül utal az ő hát talán kicsit csalódottságára is hogy régóta találkoztak és akkor nem beszélték ki hogy mi történt velük ugye az elmúlt években hanem nagyon gyorsan távozott és ez például ez nekem is de talán másoknak is átérezhető ugye hogy a mai rohanó világban már szinte nincs időnk egymásra nincs időnk akkor sem hogyha például nagyon régen találkoztunk és ezt ezen talán egy kicsit elgondolkozik az ember hogyha ezt a verset megismeri a másik ami szintén ami ugye általában nekem a vakaköltészetben nagyon tetszik az a az a majd erről is egy kicsit részletesebben később fogunk beszélgetni hogy kifejezés rendszere mivel a vaka az egy 31 szótag ugye magyarra fordítva szótag a japán eredetében ugye mora tehát rövid szótagokból áll 31 szótagos tehát nagyon rövid és ezt ál van a úgy oldják meg hogy minél több mindent kifejezzenek ezzel a 31 szótaggal hogy a japán nyelvben meglévő különböző jelentésű de azonos alakú szavakat illetve kifejezéseket szókapcsolatokat használnak igen nagy számban ebben is található egy tehát például a megüri aite szóal az jelenti azt hogy találkoztunk tehát találkozott két ember de a megüri megürő az ugye a holdat is jelenti ami a hold ugye ahogyogy így kering nekem is eszembe jutt és talán a hallgatók fejében is ott van hogy ebben az a nagyszerű és azért nagyon nehéz mert van egy keret amit mondasz hogy ily 31 szótag ez az egyik a másik pedig hogy ez a rengeteg azonos alakú szó magyarán tehát ugyanúgy ejtjük ki de különböző dolgot jelent van egy keretünk és ebbe a keretbe kell összezsugorítani bel tömöríteni mindent mármint azt az érzést azt a azt a gondolatot amit ugye át szeretnénk adni tehát a vakának így akkor ahogy elsőre hallja az ember akkor az egyik nagyszerűsége az lenne hogy annyira tömör annyira tömör hogy ehhez már tényleg gondolkodni kell tehát ezt nem elég egyszerűen csak meghallgatni mint mondjuk egy nyugati típusú verset aminél nem mondom azt hogy a nyugati típusú verset nem kell többször elolvasni hogy jól megértse az ember de a vakánál háttértanulmányok háttértudás is kell ahhoz hogy ezt ténylegesen az ember megértse és hogyha ez megvan akkor tudja majd igazán élvezni ha ugye én ezt itt most jól értettem abból amit elmondtál körülbelül ez jönne nekem le és hát így mielőtt tényleg így rátérnénk konkrétan a vakákra magára hogy mi is ez meg hogy alakult ki és aztán ez a japán irodalomban miért érdekes és nem is csak a japán irodalomban hanem a világirodalomban is előtte azért én röviden össze szeretném foglalni hogy ki is vagy te egyáltalán és hogy hogy mivel foglalkozot 13 éve élsz japánban azért ez egy nagy idő hosszú idő 2011-ben végeztél a károly gáspár református egyetem bölcsészettudományi karán ö magyar és japán szakon 2016-ban az ószakai egyetemen doktoráltál tehát phd fokozatot szereztél és aztán a posztdoktori kutatásként egy kutatói állásban másfél évig kutattál a hát általam japán tudományok előmozdításának egyesületének lehetne talán fordítani ezen a helyen tehát másfél évig te konkrétan beástad magad ezekbe a ezek be a tudományokba és aztán három éven át te tanár és oktató voltál a vasszeda egyetemen amiről ugye azt kell tudni hogy tokióban egy magánegyetem egy híres magánegyetem és te ezen a vaseda egyetemen az úgynevezett bunka kózó gakubun hogy ez micsoda erre majd mindjárt rátérünk és a bungakubun tanítottál ami ugye irodalmi tanszéknek felelne meg meg japán szépségeszményt esztétikát illetve a japán kultúrának a befogadásának a lehetőségeit ezeket az interpretációkat ezt tanítottad te a japán diákoknak ez ez kifejezetten kihangsúlyozandó és és aztán 2000 22-ben jelent meg károly jorsójával közösen közös fordítás b a 100 költő egy-egy verse ugye ez lenne a hakunin isü japánul és ezt ez a karta tehát ugye magyarországon is most már ez a karta mozgalom beindult a gendzi regényén amiről fogunk most beszélni illetve a régi és új dalok gyűjteményén ami egy szintén egy ilyen vaka gyűjtemény tehát kokinvakasú ezeken is ugye jelenleg dolgozol 2000 24-től tehát az idéntől te már csak a kutatásaidra összpontosítasz és ugye a szakterületed az a klasszikus japán irodalom legfőképpen a 8 századtól a 11 századig terjedő időszak az ekkor keletkezett vakák amiket ugye az imént is hallottunk ilyen verseket kutatsz egyébként ugye az új nautilus oldalon jelennek meg a fordításaid ez természet etesen a podcast leírásba beteszem ennek az oldalnak az elérhetőségett és minden kedves hallgató tekintsen rá olvasgasson ezekből a…
Említett entitások
Témák
- japán irodalom
- vaka költészet
- gendzsi regénye
- buddhizmus
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”
Miről szól ez az epizód: „ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?
Ebben az epizódban a japán irodalom klasszikusainak kutatásával foglalkozunk, különös tekintettel a 8-13. századi vaka költészetre, napló- és buddhista művekre. Kiemelt téma a Gendzsi regénye, a világ egyik első regényének tartott alkotás, amelynek magyar fordítása is szóba… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 14..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor, Joe Biden, Fittler Áron, Yanagisawa Gyöngyi.
Milyen témákat érint ez az epizód: „ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?
Fő témái: japán irodalom, vaka költészet, gendzsi regénye, buddhizmus.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ELSŐ rész: Ami múlandó, az szép – a klasszikus japáni eszmék a mában”?
Megjelenés: 2024. 12. 14.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/37-elso-resz-ami-mulando-az-szep-a-klasszikus-japani-eszmek-a-maban-d9c1a03c
Több epizód a Ablak Japánra-ből
- Csontok pálcikák között – japán halálkultúra, Bon ünnep és bunraku bábszínház| #46-1
Fehér Dániel színész, bábszínész és dokumentumfilmes a halál tabusításáról és a japán halálkultúráról, valamint a bunraku bábszínházról tartott előadást. Az európai halálfelfogáss…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– MÁSODIK rész
Janagi Gisza Gyöngyi, a japán kultúra szakértője, a podcast vendége Pó Andrea, aki Kiotóban él és magyar mintákat hímez japán kimonókra. Az epizód a hagyományok tisztelete és az ö…
- Hogyan lettem „díszmagyar” Japánban? – Egy különleges fúzió titkai #45– ELSŐ rész
A japán kultúrát és szemléletmódot bemutató Ablak Japánra podcast legújabb epizódjában Janagi Szava Gyöngyi japanológus Pór Andreával beszélget. Andrea elmeséli, hogyan került Mag…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– MÁSODIK rész
Az epizód Okinava szigetének hosszú életű lakóit vizsgálja, kitérve a "Silver Economy" jelenségre, a munkaerőpiaci diszkriminációra és az "ikigai" filozófiára. Gyakorlati tanácsok…
- Kék Zóna titkok - Miért élnek emberek Okinava szigetén 100 évig, és hogyan csinálhatod ezt utánuk? #44– ELSŐ rész
Az epizódban Turcsán Emese, a Kék Zóna Magyarország alapítója és Koch Mária menopauza-szakértő a Kék Zónákról, Okinava szigetének hosszú életű lakóiról, és a magyarországi adaptác…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Harmadik rész
Gáncs Nikolasz a zen, a megvilágosodás és a belső béke témájáról beszél, kitérve a boldogság keresésére és a negatív érzelmek kezelésére. Az epizód a tudat csendjéről, az „ártalma…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– Második rész
Gáncs Nikolasz egy évet töltött a japán Sōgenji templomban, ahol zen meditációt és a megvilágosodás hétköznapi arcát tapasztalta meg, beleértve a takarítás meditációként való gyak…
- A zen, ami bennünk van: a megvilágosodás hétköznapi arca – hogyan válik a takarítás is meditációvá? #43– ELSŐ rész
Ebben az epizódban Gáncs Nikolasz, buddhista szerzetes és tanító, a zen útjáról, a megvilágosodás hétköznapi megjelenéséről, és a négy buddhista erényről beszél. Szó esik arról is…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– MÁSODIK rész
Ferenc, egy magyar kalligráfus, megosztja tapasztalatait a japán kalligráfiáról, mestereivel való kapcsolatáról, a formákba rejtett tanításokról és a technikai kivitelezési formák…
- Egy ecsetvonásnyi Japán – Hogyan talált rá önmagára egy magyar kalligráfus Ószakában? #42– ELSŐ rész
A podcast jelen epizódja Zopcsák Ferencet, a magyar származású japán kalligráfust mutatja be. Ferencet a japán kalligráfia világa mélyen megváltoztatta, utazása a mangák világától…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- "A múlt feltárása néha az igazság utolsó esélye" | Perczel Olivér és S. Miller András a Sláger KULT-ban — Sláger FM
Perczel Olivér történész, levéltáros és az Erőszakkutató Intézet munkatársa a múlt feltárásának fontosságáról beszél a román-magyar háborúval és a román megszállással kapcsolatban…
- A magyar turanizmus - Beszélgetés Ablonczy Balázzsal — Régen minden jobb volt
Ez a podcast epizód Ablonczy Balázzsal, a "Keletre, magyar!" című könyv szerzőjével beszélget a magyar turanizmusról, Dévénytől Tokióig, Gül Baba türbéjétől Makovecz Imre munkássá…
- Az ókori Kelet — Griffsider
Kerekes Miklós asszirológus és Bayer Árpád beszélgetnek az ókori Keletről a Digitális Legendárium podcastjében. Az epizód érinti az írásbeliség kialakulását, az évszámok forrását,…
- Magyar szerzők között - kedvenc hazai íróink — Könyvtársak Podcast
Ebben a részben a magyar irodalom világában kalandozunk, a klasszikusoktól a kortárs szerzőkig. Szó esik a kötelező olvasmányokról és a magyar irodalmi olvasmányokhoz fűződő kapcs…
- Bánki Éva — Zabolátlan középkor (Ep. 073) — Az élet meg minden
Bánki Éva író, irodalomtörténész a középkori emberek gondolkodásmódjáról, szerelemfelfogásáról és a szent és profán egymás mellettéléséről mesél. Az epizódban szó esik a trubadúro…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről — Petőfi Irodalmi Múzeum
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Szeged a hazai neolatin fellegvára? | elBeszélő #28 w/ Kasza Péter — elBeszélő
Kasza Péter neolatinista vendégszereplésével az elBeszélő #28 epizódja a neolatinnal és a hazai humanizmus-kutatással foglalkozik. Kitér arra, hogyan válik valaki neolatinistává.