Agrár Channel Podcast

Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.

· PT46M54S

Összefoglaló

Az Agrár Channel Podcast e heti adásában a mezőgazdasági gépbeszerzés finanszírozási lehetőségeit járják körül. Göblös Gergely, az Euroleasing Zrt. eszköz értékesítési igazgatója és Magyary Péter, a KITE Zrt. hitelirodavezetője osztanak meg gyakorlati tanácsokat és pénzügyi…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2026. 05. 05.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Magyary Péter, Göblös Gergely
Témák
mezőgazdasági gépbeszerzés, finanszírozás, hitel, lízing
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntök mindenkit az Agrár Channel mai adásában.

A gépbeszerzés finanszírozásával fogunk foglalkozni.

Vendégeinkkel Göblös Gergellyel, az Euroleasing Zrt.

Igazgatójával, illetve Péterrel, a Kite Zrt.

Szervusztok! >> Szervusztok! >> A mai műsornak van egy alcíme.

Hogyan tárgyaljunk a finanszírozásról mezőgazdasági vállalkozóként?

És kett is bontanám. ellenségként tekintenek a bankra néha? >> Én nem gondolnám.

Tehát a mind a bankok, mind a leasing cégek, tehát a finanszírozási szféra az elkötelezett az agrárszektor támogatását, finanszírozását illetően arra törekszik, hogy megfelelő forrást, likviditást biztosítson annak érdekében, hogy hatékonyan optimálisan tudják a gazdálkodók végrehajtani a képpbeszerzéseket, és ezáltal egy hatékonyabb fenntarthatóbb gazdálkodás jöjjön létre.

Tehát szerintem inkább támogató a finanszírozói szektor az agráriumot illetően. >> És a második fele ennek, hogy hogyan tárgyaljunk a finanszírozásról mezőgazdasági vállalkozóként lehet, hogy a mai adás témáját ezzel ki is végezzük.

Hát alapvetően ugyanúgy, ahogy a a gépforgalmazókat, a finanszírozókat is partnerként kell tekinteni.

Egyébként ez működik a mezőgazdaságban, hiszen tőkeigényes tevékenységről beszélünk.

Tehát hitel nélkül gyakorlatilag ezt a tevékenységet nem lehet csinálni.

A bankok egyébként egyre jobban értik a mezőgazdasági tevékenységet, és abszolút partnerként állnak a mezőgazdasági termők finanszírozásához.

Úgyhogy én úgy gondolom, hogy a 90-es évek viszonyához viszonyához képest, amikor azért a mezőgazdaság egy ilyen válságsúlyított terület volt, ma a bankok és a mezőgazdaságnak a viszonya kifejezetten kiegyensúlyozott.

A bankok szeretik finanszírozni a mezőgazdaságot, itt az elmúlt évek problémái ellenére a portfóliók nagyon jól teljesítőek, válságállóak, nincsenek problémák, jövedelmezőssége rendben van a bankoknál ennek a portfóliak. mezőgazdasági képek piacát, azt hogy látod jelen helyzetben?

Én nagyon sok statisztikát olvastam, írtam át, készítettem és hát elég hullámzó volt folyamatosan.

Nyilván függ a támogatásoktól, függ éppen a betakarítástól, az aszálytól, tehát egy nagyon-nagyon képlékeny, nagy egészről van szó.

De milyen trendek uralkodnak? >> Hát én egy kicsit itt hát hátrébb lépnék.

Tehát ez a fogalom [torokköszörülés] már elhangzott más műsorokban, tehát egy polikrízis válságban van jelen pillanatban és a mezőgazdaság ez 22-ben kezdődött.

Itt nem akarok végigmenni a részleteken, tehát itt volt egy inputáremelkedés, ami utána visszarendeződött, terményár csökkenés gyakorlatilag lefelőződtek a terményárak. [torokköszörülés] Ennek a hatása az, hogy a jövedelem, tehát a megtermelhető jövedelem az jelentősen lecsökkent.

Erre még rájátszik a klíma, tehát az időjárás egyre jobban kiszámíthatatlanabb.

Ezért ugye mikor egy termelő gondolkodik, akkor azt mondja, hogy hát az elkölthető jelemből tudok beruházást végrehajtani, annál inkább motivált vagyok a beruházásban, minél jobb és minél stabilabb a jövedelemtermelőképességem.

Ez az elmúlt években 22 óta megbicsaklott.

Ha ha megnézzük a termelést, tehát az inputokat, a műtrágya betű megfelelhasználás, azt nem lehet visszafogni.

Tehát aki ebbe gondolkodik egyébként volt ilyen termel, aki próbálta az próbálta az inputanyagokon takarékoskodni. >> Nagyon sokan próbálkoztak vagy volt egy időszak.

Igen, >> de az garantált bukó.

Tehát hogyha nem a technológiát, ha az anyagot nem tesszük oda a földre, akkor akkor akkor ez garantáltup.

Tehát vagy normálisan termelünk, vagy nem termelünk.

Most így kimaradó elven marad a beruházás, amint próbálnak spórolni, hiszen kevesebb a jövedelmű, kevesebb a pénz.

Ennek az a hatása, hogy a géppiac az az jelentősen csökkent.

Számokban ez kicsit csalóka. az AKI statisztikája alapján két, tehát 2020-at tekintsük egy ilyen bázisévnek, tehát az még egy ilyen béke év volt.

Ugye a krízis 22-vel kezdőd, tehát ott egy 200 milliárdos géppiacról beszélhetünk, és a 24-es adat is 200 milliárdot mutatott.

Ugye mondhatnánk, hogy akkor itt nincs semmi lánnyivató, kérem szépen, hiszen ugyanazok a számok vannak.

Hát csak közben volt egy 50%-os infláció gér gépár emelkedés.

Tehát ha megnézzükáliában darabszámokban, akkor ilyen 40-50%-os darabszámcsökkenésekről beszélhetünk.

Például a kombájn, ahol ahol legjelentősebb ez a az értékesítés visszaesés.

Hamarosan kitérünk majd a géptípusokra.

Egy picit beszéljünk arról, hogy miért éri vagy érheti meg egy gazdálkodónak leasingben gondolkodni.

Talán tegyük is tisztában a fogalmakat, hogy hogy mi az, hogyha valaki hitelre vásárol, leasinggel.

Tisztában vannak ezzel azok, akik szeretnének mondjuk egy traktort, egy kombájnt vásárolni? >> Egyre inkább hál istennek.

Ugyanakkor azért még mindig találkozunk olyan szemponttal, olyan nézőponttal, hogy egy eszközbeszerzés esetében nemcsak a birtoklást, a jövedelemtermelést, hanem a tulajdonagot is nézik. és a magyar mezőgazdaságban, főleg a kisebb gazdálkodók esetében el kell jutni arra a szintre, hogy ne tulajdonni akarjanak egy eszközt, ne abba mellék az örömöt vagy a a beszerzésnek az értelmét, hanem abban, hogy ezzel profitott jövedelmet termeljenek ahhoz, hogy hogy ebbe ez nehéz lesz.

Valamiért miyen tárgyakhoz ragaszkoó >> Igen.

Ugyanakkor azért a mezőgazdaságban elindult ez a folyamat.

Én úgy gondolom, itt egyre többen ismerik a finanszírozási termékeket és lehetőségeket, de van még ebben hova fejlődni.

És itt, hogyha ha pénzügyileg egy picit tudatosabbak a gazdálkodók, akkor felismerik azt, hogy nekik a beruházás esetében is nem csak magára a beruházásra, hanem a saját likviditásuk menedzselésére van szükség.

És itt jönnek be a finanszírozók, itt jön be a bank, itt jön be a leasing ebbe a képbe, mert fel kell azt ismerni, hogy a hatékony és sikeres gazdálkodás az nem csak egy megfelelő optimális gépbeszerzésre múlik, hanem a gépbeszerzés finanszírozására.

Saját forrásból tudom ezt megtenni?

A likviditásom az biztosított lesz, azt követően is.

Jut elég pénz inputanyagokra, jut elég pc pénz bérekre, illetve van megfelelő tartalék.

Ö ezt végig kell gondolni és meg kell hozni azt a felelősségteljes döntést, hogy akkor ezt saját forrásból, részben saját forrásból vagy pedig finanszírozással teszem meg.

És itt a finanszírozásnál ugye beszéltünk a leasing cégekről.

A leasing az egy elterjedtebb finanszírozási forma most már a mezőgazdaságban.

Hatképpen a tulajdonjog a finanszírozónál van a futamidő alatt, a futamidő végén pedig az, ügyf megszerzi az eszköznek a tulajdon jogát.

Úgyhogy ez az, ami a leasingnek a sajátja.

Gondolom, hogy sokszor elhangzik ez a kérdés, és nem könnyű rá válaszolni, de felteszem én is, hogy miért jó ez nekem, tehát miért jobb nekem egy leasing, ha mondjuk számszerűsíteni kellene, mint például bankthitel.

Ugye a leasing a bankkal szemben tud rugalmasabb gyorsabb ügyfélbarátabb lenni.

A leasing cégek kifejezetten arra fókuszálnak, hogy az ügyfeleiknek az eszközberuházását finanszírozzák.

Tehát a leasing cégek nem finanszíroznak. ö forgóeszközökket nem finanszíroznak.

Ö egyéb ingatlanberuházásokat csak magára az eszközre koncentrálnak.

Ö ezáltal az eszközismeretük is sokkal nagyobb.

Tehát tudják azt, hogy az az eszköz, az a kombájn, az a traktor, ami beszerzésre vár, az milyen fedezeti értéket képvisel.

Például a az Euroasing több mint 6000 élő szerződésre elemelkezik jelen pillanatban.

Több mint 6000 eszközről van ismeretünk. és tudjuk azt, hogy annak milyen életgörbéje van, milyen fedezetet jelent a finanszírozás során.

És itt szeretném azt kihangsúlyozni ezt a második dolgot, hogy maga az eszköz képezi az elsődleges fedezetet és biztosítékot a finanszírozás során.

Tehát nincs szükség a legtöbb esetben kezességre, egyéb biztosítékra ingatlanzálogjogra hanem maga a finanszírozott eszköz ehhez elégséges.

Ölletve a azáltal, hogy a finanszírozók ö fókuszálnak erre a területre kifejezetten, maga a hitelbírálat, maga a finanszírozási konstrukciók is tudnak jobban illeszkedni a gazdák igényeihez, jobban ismerik a szezonalitási igényeket törlesztő részletekben, azt, hogy milyen futamidőre kell egy adotteszközt finanszírozni. ö tájékozottak a támogatásokat illetően milyen szezonalitáson, mikor kell beforgatni a támogatást, mikor kell előtörleszteni.

Tehát a leasingcek igyekeztek a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodni ennek a szektornak a a az egyediségéhez a gépbeszerzések esetében.

És hát nagyon sok fajta léaszing termék kérhető erre.

Ö erről talán majd később kamat támogatott és egyéb termékek, amik szintén felkeltetik a használkodók érdekelését. >> Géptípusokról ígértem, hogy beszélünk.

Mely géptípusokra van most a a legnagyobb kereslet?

És még itt egy kiegészítést azért tennék, tehát a a Lizingc szakosított pénzintézetek, tehát ők csak beruházásfinanszírozással foglalkoznak.

Tehát specialisták erre fókuszálnak.

Egyébként ezt a számok is visszaigazolják.

Tehát a ugye 200 milliárd volt a géppiac, ez a mobil géppiac a 24-es évben.

Ennek az 50%-át a leasing cégek finanszírozták le.

Én nekem a becslésem, hogy olyan 10%-ot vihettek el a kereskedelmi bankok, és egy 40% lehetett a a KP-s vásárlást.

Tehát ez a számok azt mutatják, hogy ez a kapcsolat a a mezőgazdasági termelés a leasing célek között működik, és pontosan tudják, hogy itt járnak a legjobban a partnerek, hogyha a mezőgazdasági gépeket leasingbe finanszíroztatják.

Maga a leasing meg a hitel között igazából nincs érdemi különbség számviteleg is ugyanúgy kezelendő dolgok.

És akát a ugye géptípusok aktualitások, hogy mi történik.

Tehát 24 egy ilyen mélypontnak tekinthető géppiac szempontjából.

A 25-ös várakozásaink se sokkal jobbak.

Tehát itt az első fél év a kalászos szezon ez viszonylag jól indult, tehát relatíve jó vagy egy közepes termés volt.

Viszont itt a júniusi extrém asszály főleg az alföldi területeken a kukoricát [torokköszörülés] kicsit a napraforgót is megsuhintotta.

Tehát a kukoricából már nem lesz jó term.

És az árak azok továbbra is relatíve alacsonyak, tehát jövedelmet csak egy normálisabb termés átlaggal elírni.

Tehát továbbra is ez a spórolási időszak folytatódik.

Erre még rájön az, hogy hogy ki van írva egy csomó géppályázat, amik alapvetően nem gépes, nem gépes pályázatok.

Ezek jellemzően építési célszolgáló pályázatok, de lehet bele gépet tenni.

Gyorsan vegyük végig ezeket a >> jó jó >> pályázatokat.

Ugye vannak az ATK pályázatok.

Ugye itt a azt a tömegtakarmánytermeléshez használtatos gépeket kell vagy lehet beletenni.

Vannak a kertészeti pályázatok.

Kertészetre egyébként jellemző, hogy itt a gépesítés értéke sokkal alacsonyabb szintű vagy alacsonyabb értékű gépekkel dolgoznak.

Tehát itt a gépiacban ez egy kisebb szegmens. tárolótisztító pályázat és öntözési pályázat.

Az én beslésem az, hogy ezek a ezek a a gépféleségek a géppiacnak körülbelül egy 20-25%-át teszik ki.

Tehát ugye egyébként minden gazdálkodó a beruházással jellemzően meg fogja vár várni a támogatási okiratot.

Itt a kisáték, ahol ahol nagyon közel vagyunk a támogatási okiratokhoz.

Én arra számítok, hogy ezeknek a pályázatoknak beruházás szempontjából inkább a jövő évben lesz jelentősebb hatása.

Tehát ezek a pályázatos gépek.

Itt kiemelném a 100 vagy 85 kW alatti traktorokat.

Minden pályázatban benne vannak ezek a kisebb méretű traktorok, tehát ezeket fogják vásárolni pályázattal a partnerek.

Rakodógépet is ugye az ATK-nál és a a terménytárolónál be lehet tenni a a pályázatba.

Az öntöző berendezés speciális, tehát hogy kétféle gép van.

Vannak a mobil öntözők, tehát ezek a dobos öntöző berendezések, ezek a klasszikusan finanszírozhatók leasingbe.

De vannak a nagy telepített beruházások.

Itt az a jellemző, hogy ennek a a fele építési munka, fele az gépberuházás.

Ezt inkább a kereskedelmi bankok szokták elvinni finanszírozásba.

Megint csak a spórolás miatt előtérbe kerültek használt gépek.

Ez nem azt jelenti, hogy mindenki használt gépet vásárol.

A körülbelül a piacnak a a 15-20%-át teszik ki a a a használt gépek.

És kicsit az a ugye egy olyan bontást lehet csinálni, hogy vannak erőgépek, ez a traktor kombájn rakodógépek és vannak a munkagépek, amiben nincsen motor.

Normál években itt 60%-ot tett az erőgépek aránya és 40%-ot a munkagéparány.

Ez az arány egy kicsit most a munkagépek irányába ment el, tehát 50-50%-ot képvisel.

Ugye ez azért van, mert az erőgépek azok sokkal értékesebb.

Tehát egy nagy traktor az 100 millió Ft környékén van, egy kombájn 150-2 millió Ft környékén van, tehát ezeket a nagy értékű beruházásokat jobban halogatják, de mindenképpen azt lehet látni, hogy ez a beruházási szint, ami kialakult, ez egy alulberuházást jelent.

Tehát itt elhalasztott beruházások vannak.

Mi arra számítunk, hogyha normalizálódik a a termelés, tehát a jövedelemtermelő képesség, akkor ezek ezek az elmaradt beruházások a következő években bepótlásra kerülnek, meg kopnak a gépek.

Egyszerűen nem lehet, tehát a beruházást nem lehet megkerülni hosszú távon.

Egy ismerősömrel is beszélgettünk, és amikor felvetette nekem ezt, hogy valószínűleg új gépek azért nem fogynak, mert hogy telítődik a piac, hát ezeket a gépeket azért keményen használják.

Tehát hogy itt itt azért tényleg elkopnak, és muszáj újjakat venni és beruházni.

Na de milyen leasing konstrukciók vannak egy-egy ilyen beruházáshoz, és milyen előnyökkel bírnak ezek?

Mielőtt a leasing konstrukciókra rátérnék, én is csak egy gondolat még előbb a a magához a piahoz.

Tehát mi leasing cégek a finanszírozott volumen alapján látjuk, hogy hogy alakul a piac, de egy jó lenyomata a piacnak, ahogy Péter is említette, körül 40-50%-a a beruházásoknak leasing finanszírozással vagy a leasing cégek finanszírozásával valósul meg.

Mi is azt tapasztaljuk, hogy a a traktorok azok, amik a legnagyobb volumet teszik ki, de érezzük azt is, hogy tolódik el egy picit a használt finanszírozás irányába.

Tehát ennek a az aránya nagyobb, mint volt.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.”

Miről szól ez az epizód: „Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.”?

Az Agrár Channel Podcast e heti adásában a mezőgazdasági gépbeszerzés finanszírozási lehetőségeit járják körül. Göblös Gergely, az Euroleasing Zrt. eszköz értékesítési igazgatója és Magyary Péter, a KITE Zrt. hitelirodavezetője osztanak meg gyakorlati tanácsokat és pénzügyi… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyary Péter, Göblös Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.”?

Fő témái: mezőgazdasági gépbeszerzés, finanszírozás, hitel, lízing.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gépbeszerzés okosan: hitel, lízing vagy bérlet? Finanszírozási útmutató gazdáknak.”?

Megjelenés: 2026. 05. 05.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/gepbeszerzes-okosan-hitel-lizing-vagy-berlet-finanszirozasi-utmutato-gazdaknak

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból