Agrár Channel Podcast

Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?

· PT54M52S

Összefoglaló

A mezőgazdasági gépek, mint a traktorok és kombájnok, fejlődése drasztikus volt az elmúlt évtizedekben. Az elavulás ma már inkább erkölcsi, mint technikai okokra vezethető vissza, ahogy a fogyasztói szokások és az ipari trendek (pl. gyorsabb autócserék) is ezt tükrözik. Ez a…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2026. 03. 03.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Bognár István, Fodor Krisztián
Témák
mezőgazdasági gépek, mezőgazdaság, ipari trendek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Agrá Channel ezen adásában a mezőgazdasági gépek fejlődésével foglalkozunk.

Pontosabban az erőgépek fejlődésével, traktorok, kombájnok hogyan változtak az elmúlt években, vagy inkább évtizedekben.

Mi hívta ezt a változást életre?

Hiszen láthatjuk, hogy mind erőben, mind tömegben, mind árban azért súlyos változások történtek.

Ebben lesz ma segítségemre Bognár István, az NBH Bank Agrár és élelmiszeripari üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere, illetve Fodor Krisztián az Agrotech Magyarország Kft. szervíetője.

Jó napot kívánok. >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntjük a hallgatókat. >> Jó napot.

Na, kezdjünk rögtön a változásokkal, hiszen hogyha az elmúlt évtizedeket nézzük, ugye ezt mondtam én is, hogy évek vagy évtizedek, azért elképesztő változáson ment át az agrárium és a gépek, de a nagy kérdés ilyenkor, hogy mi hívta ezt életre?

Hát, hogyha ezt megvizsgáljuk, akkor mondhatjuk azt, hogy a a fogyasztói szokások teljesen átalakultak az elmúlt évtizedekben, az elmúlt 30 évben, mikorábban olyan gépeket és eszközöket gyártottak és vásároltak a fogyasztók, amik egy hosszú élettartamra szolgálták a az ügyfeleket kellő minőségben és és időben.

Ez ez most teljesen átalakult, felgyorsult a világ, ez egy felgyorsult fejlődést indokál indukál, méghozzá ez azt jelenti, hogy az eszközöket sokkal inkább az emberek hamarabb elkezdik lecserélni, mintogy tönkremennének.

Tehát a az erkölcsi évülése egy eszköznek az sokkal inkább hamarabb bekövetkezik, mint a mint a technikai elévülése.

És ez a fajta folyamat, ez kihad gyakorlatilag a teljes társadalomra.

Itt elég megnézni mondjuk a mosógép példáját.

Nagyszélink tárcsás mosógépe még ma is működik és akár lehetne is használni, de senki nem használja, mert már elavult, korszerűtlen, kényelmetlen, magas az energia fogyasztása.

Ezzel szemben vannak korszerűbből trendibb, sokkal dizájnosabb mosógépek.

Igaz, hogy ezek jobbak praktikusabbak energiatakarékosabbak, de viszont nem is bírnak annyit.

Ezek egy ilyen négy-öt éves élettartomra vannak tervezve, és gyakorlatilag az erkölcsi évüléshez igazították az élettartamot.

És ez a ez a tendencia figyelhető meg.

Ugyanez van a az autók esetében is.

A gépjárműgyártók rálltak egy ilyen tendenciára, hogy a főleg Nyugat-Európában, ahol a kellő fizetőképes kereslet itt rendelkezésre áll, hogy négy-öt évente cserélik az autókat és a gyártmányokat, a fejlesztést is ezen ütemterv szerint végzik.

És ez gyakorlatilag át átszármazott a mezőgazdaságba is.

Ha megnézzük a mezőgazdasági képeket, ott is ezeket a tendenciákat tudjuk tapasztalni, és ezeket látjuk.

Igen, és azt nagyon fontos elmondani, hogy ön aktív gazdálkodó is, tehát saját bőrén is megtapasztalja ezen gépeknek a a változását mind anyagi szempontból, mind pedig szerví szempontból, mind pedig használati szempontból.

Na de egy szervíető, láttam azért itt a nonverbális kommunikációs jeleket egy-egy mondatnál, hogy hát igen, mert hát a régi gépeket is kellett szervizelni, na meg az újakat is.

És a régi gépeknél lehet, hogy elég volt egy kulcskészlet.

Most akinél nincs laptop, az ne álljon neki. >> Igen, itt is nyomon követhető az a műszaki fejlődés, ami szinte óriási rohamltéptékben halad el most is mellettük.

Tehát én azt gondolom, hogy az a ipari forradalom, ami bekövetkezett itt a traktorgártásban a és a technológiáknak a fejlődésében, az megállíthatatlan.

Tehát jelenleg is napjainkban az egyik legfontosabb probléma és legégetőbb probléma annak a szakképzett felhasználói rétegnek a kiképzése megtalálása használata akik ezt a folyamatosan rohamosan fejlődő technológiát kézbe tudják venni és szaxulent tudják kezelni.

Tehát ezek a ezek az igények, ezek nem véletlenül merültek föl.

Azt látjuk, hogy hatalmas az a változás, ami bekövetkezett.

Tehát a nagyon egyszerű mechanikus gépektől eljutottunk a digitalizáltával teletűzdelt automatizáció, robotizációval fölszerelt gépekig.

Szinte már űrrakétákat kezelnek a gépkezelők.

Komolyan mondom, némelyik traktorba elég csak beülni, és az ember fogja fogja a fejét laikusként, csak néz, hogy hogy hova is nyúljak, hogy egyáltalán be tudjam indítani.

Tehát egy olyan technológiai fejlődésnek a mindennapjait éljük meg, ami lekövethetetlen megfelelő ismeret nélkül és felhasználó szintű képzés nélkül.

Igen, de annyira furcsa ezt kimondani, hogy tényleg csak mondjuk a a kényelem hívta életre ezeket az elképesztő nagy méretű gépeket, hogy nekem legyen hűtött italom, meg klimatizált kabinom, meg ne kelljen nyitni a hátsó ablakot, mert bejön a por. >> Ezt nem gondolnám.

Én úgy gondolom, hogy a kényelmi igények azok járulékos extrái ezeknek a műszaki fejlesztéseknek, hiszen ugyanúgy, ahogy bármelyik termék kapcsán a mezőgazdasági erő és munkagépek is bizonyos célt szolgálnak, funkciót szolgálnak. alapvetően az a céljuk, hogy egy meghatározott feladat vagy művelet elvégzéséhez a lehető legjobb, legideálisabb körülményekben legjobb technológiát tudják nyújtani.

Viszont minden egyes részlépés mellé járulékos fejlesztésként egy plusz hozzáadót értékként minden gyártó megpróbál bepakolni valami pluszt.

Tehát ha én meg tudom azt csinálni, hogy egy tökéletes magágyat készítek egy kompektorral, hogyha azt megfelelő sebességgel és olyan szolgáltatásokkal tudom fölszerelni, ami egyszerűsíti a kezelék munkáját, jobban eladhatom, mint a konkurence terméke.

Ez egy ilyen gyártói, fejlesztői verseny indukálásából adódik, és szerintem ezek a ezek a kényelmi szükségletek, ezek a plusz hozzáadott értékek, ezek mind-mind arra szolgálnak, hogy az adott gyártó a saját termékét jobban tudja menedzselni a piacon.

Azért tettem így fel a kérdést, mert hallottam egy ilyet, hogy hát én én már nem akarok átülni olyan gépbe, ahol nem rugózik a az ülés, meg ahol nem hűtött az én kólám, hogyha lerakom a lábamhoz.

Évtizedeket említettem, hogyha a 30 évet veszünk, akkor ott a gépfejlesztési mérföldköveket hogyan lehet megfogalmazni? >> Hát hogyha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor azt nézzük meg először is, hogy mi indokálja ezt a ezt a folyamatot.

Mi a hátter ennek az egésznek?

Hát hogyha ezt megnézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy itt a profitorientált mezőgazdasági termelés az, ami motiválja ezt a fajta fejlődést.

Ugye ahhoz, hogy a a termelők megfelelő jövedelmet tudjanak elérni, és ezt a jövedelmet maximalizálni tudják, ehhez nekik egyre hatékonyabban működő gépekre van szükségük, egyre nagyobb teljesítményű gépekre van szükségük, olyan gépekre van szükségük, amelyek fajlagosan kedvezőbben üzemeltethetőek.

És ez mind-mind egy olyan fejlesztési folyamatot indított el, ahol a gépek egyre összetettebek lettek, egyre egyre bonyolultabbak lettek, egyre korszerűbbek lettek, egyre fejlettebb technológiát építettek bele.

És ezáltal gyakorlatilag ezeket az igényeket ki lehetett elégíteni.

Ugye ez mind-mind plusz költségbe és fejlesztési költségbe és és ha levetítjük az a felhasználó szintjére, akkor ez egy áremelkedéshez vezetett, de mégis, hogyha ezt kiszámoltuk, a megemelkedett hatékonyság, ter termelési többlet, potenciál, ami ezekbe a gépekbe volt, az ellensúlyozni tudta ezt a fajta folyamatos áremelkedést.

Tehát hogyha ezt megnézzük, hogy a profitorientált termelés mit kívánt, gyakorlatilag egyre nagyobb táblaméreteket vettek használatba a gazdálkodók.

Ugye ez egyre nagyobb teljesítményű gépeket igényelt.

Átalakultak a talajművelési szokások a forgatás nélkülből a forgatás nélküli vagy a forgatásos művelésből a forgatás nélküli művelést preferáljuk mostanában.

Egyrészt a klímaváltozás negatív hatása miatt egyrészt ökológiai szempontok szerint, ugye ez időben és költségben is kedvezőbb ez a fajta művelés.

Ugyanakkor ez fajlagosan nagyobb teljesítmény teljesítmény igényű gépeket követel.

Tehát ez ez a fajta profitorientált termelés deklarálja azt, hogy egyre nagyobb teljesítményű gépek kellenek, egyre nagyobb gépek kellenek, egyre korszerűbb gépek kellenek.

És ezeket a gépeket nagyon fontos és el is hangzott, hogy ezeket csak akkor tudjuk kellőképpen üzemeltetni, azt a plusz tudást, azt a plusz többletet, ami ezekbe a gépekbe be van tervezve, akkor tudjuk ezt valóra váltani, hogyha megfelelő tudású szakemberek kezelik ezeket a gépeket.

Tehát ebből a szempontból ez rendkívül fontos, hogy tényleg megfelelően jól felkészített kezelők dolgozzanak ezekkel a gépekkel.

És ugyanez, hogyha lefordítjuk a a szerví oldalra, akkor azt is elmondhatjuk, hogy itt valóban nem egy egyszerű szerví tudás kell ehhez, hiszen itt már mivel egy komplex, bonyolult technológia van beépítve, ezért sokkal nagyobb szervíoldali tudás is kell hozzá.

Speciális szerszámok kellenek hozzá, speciális szoftverek kellenek hozzá, és hogyha ezeket mind-mind összevesszük kiszámítjuk ezek mind-mind drágábbak, mint korábban voltak.

Tehát ez ez a fajta profitorientált termelés, ez gyakorlatilag ezt a fajta fejlődést hozta magával, és ennek ez a következmény, amit mi a saját bőrünkön tapasztalunk. >> Részben egy picit választ is kaptam a következő kérdésemre, de hát az ár mellett nem mehetünk el, ugye, hogy nagyobbak a gépek, nagyobb területteljesítménnyel dolgozunk, erősebbek, de miért ennyire drágák ezek a gépek?

Lehet valog bagatelérdés, hiszen mindennel fel vannak szerelve, de azért azért jó, ha tudja az ember, hogy hogyan lettek ennyire drá. >> Igen, nagyon fontos az ár, de ahhoz, hogy szerintem, hogy normális képet kapjunk, vagy átfogó képet kapjunk arról, hogy hogyan is alakult ez az ár, és miért is alakult így, én még lehet, hogy egy picit visszakaryonodnék ezekhez a mérföldkövekhez, amikről beszélgettünk.

A mezőgazdasági erő és munkagépek és betakarítógépek fejlődésében az elmúlt 30 év az nagyon mély nyomot hagyott.

Tehát az, hogy ha összehasonlítunk egy 20-30 évvel ezelőtti berendezést egy mostani berendezéssel, annak nagyon komoly fejlesztési munka a háttere.

Tehát a gépgyártók, a gépforgalmazók és a felhasználók által támasztott elvárások, azok közösen alakítatták ezt az egész fejlődési ütemet, magát a fejlődésnek a lépcsőfokait és a mérföldköveit. >> És bocsánat, ez a fejlődés, ez egy lineáris vonal, tehát az elmúlt 30 év, vagy volt egyszer egy elképesztő nagy kiugrás, és azóta igazából csak ilyen ilyen ilyen pici alakít?

Nagyon nehéz ezt grafikusan ábrázolni, mert vannak bizonyos tényleg ilyen mérfökkövek, amik óriási ugrást jelentettek, és úgy gondolom, hogy a mérfökkövek valahol tarthatók, vagy kapcsolhatók azokhoz a háttér folyamatokhoz, amik lezajlottak például a Magyar Mezőgazdaságban is.

Tehát amikor a birtokrendszer átalakult, amikor kialakultak ugye a azok a termelési egységek, termelőszövetkezetek, ahol megjelentek először azok a modern nyugati gépcsoportok, gépkapcsolások, ahol nagy teljesítménnyel nagy területeljesítménnyel, fajlagos, alacsony fajlagos fogyasztással lehetett termelni, kapcsolódott hozzájuk az a az a biológiai tudás, az a kémiai tudás, ahol a termelésnek a különböző fázisait ugye előre leírtan [torokköszörülés] programszerűen, projektszerűen lehetett végigkövetni, és minden lépés kvázi ipartszerűen volt definiálva.

Ezek a lépések automatikusan ugye magukkal hozták azokat az eszközigényeket, hogy a munkaműveleteket egy bizonyos időben, a megfelelő időben nagyon gyorsan kell elvégezni.

Ez a mezőgazdaságnak a jellege, én úgy gondolom.

Tehát, hogyha van egy adott feladat, például egy vetéselőkészítés, egy vetés, egy műtrágyázás, azt mindig mindenki igyekszik a lehető legideálisabb időbe és a legítő legideálisabb körülmények között elvégezni.

Ezért nem mindegy, hogy egy bizonyos gépkapcsolással milyen területetteljesítménnyel tudok dolgozni, milyen hatékonysággal tudok dolgozni.

Ez az egésznek az alapja, a motivációja.

Emellé jönnek azok a műszaki fejlesztések, ami a technológia fejlődéséből kvázi az iparágra ragad át.

Itt most olyan dolgokra gondolok, mint az automatizálás, az elektronika, a műholdas technológiáknak a a rendszerbe integrálása.

Ezek mind-mind hozzáadott értékek, és ezt a hozzáadott értéket is meg kell valahol fizessük ahhoz, hogy az a berendezés ezeket a technológiai elemeket fölhasználja, ezeknek a fejlesztését igénybe vegyék, rendszeresen használják, és tényleg az hozzáadott érték megjelenjen valóban abban, hogy tényleg hamarabb tudok végezni, pontosan tudok végezni, időben tudok végezni és a terméshozamomat ezáltal megfelelően magas szinten tudom tartani.

Ezek kulcsfontosságbú mozdulatai szerintem a gépfejlesztésnek. >> Így van.

Tehát és akkor azt látjuk mi is, hogy a a klímaváltozás negatív hatásair ezek az optimális időintervallumok, amíg az egyes munkafolyamatokat el lehet végezni, ezek folyamatosan beszűkülnek ezek az időablakok, és ezt pedig nagyobb területeljesítménnyel hatékonyabb munkavégzéssel lehet helyettesíteni vagy pótolni.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez viszont csak akkor megy, hogyha nagyobb teljesítményű gépet használunk, nagyobb területeljesítményű eszközöket használunk, és olyan segídeszközökkel látjuk el a gépeinket, amelyek ezt lehetővé teszik, tehát terménesítik a gépkezelőt, akár ilyen nappal tudunk dolgozni tehát az automatikus kormányzásokkal robotkormányzásokkal gyakorlatilag rossz látási viszonyok között is fáradt gépkezelő mellett is ugyanolyan hatékonysággal lehet dolgozni, mint mint mondjuk korábban adott esetben csak egy-két órán keresztül, amit egy gépkezelő tudott 100%-ot teljesíteni.

Tehát ezek mind-mind ehhez hozzásegítenek.

És ez, hogyha megnézzük azokat a mérföldköveket, hogy mik voltak azok a fejlesztési lépcsők, amik itt az elmúlt 30 évben megjelentek, ugye akkor folyamatosan, hogyha kezdjük mondjuk a motortól és az erőhátvételen keresztül haladunk, akkor azt mondhatjuk, egyre korszerűbb motortechnológiákat alkalmaztak a mezőgazdasági erőgépekben.

Egyre korszerűbb motorokat, fajlogosan kisebb fogyasztással, egyre nagyobb teljesítménnyel hatékonyság vagy hatásfók javítással.

Különböző típusú sebességváltókat alkalmaztak.

Eljutottunk a mechanikus kéziváltótól a a fokozatmentes erőátviteli rendszerekig, amik nagy mértékben javítják a a gépek…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?”

Miről szól ez az epizód: „Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?”?

A mezőgazdasági gépek, mint a traktorok és kombájnok, fejlődése drasztikus volt az elmúlt évtizedekben. Az elavulás ma már inkább erkölcsi, mint technikai okokra vezethető vissza, ahogy a fogyasztói szokások és az ipari trendek (pl. gyorsabb autócserék) is ezt tükrözik. Ez a… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bognár István, Fodor Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?”?

Fő témái: mezőgazdasági gépek, mezőgazdaság, ipari trendek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért ilyen drágák ma a mezőgazdasági gépek? Valóban megéri a magasabb ár?”?

Megjelenés: 2026. 03. 03.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/miert-ilyen-dragak-ma-a-mezogazdasagi-gepek-valoban-megeri-a-magasabb-ar

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból