Agrár Channel Podcast

Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?

· PT35M12S

Összefoglaló

Az Agrár Channel Podcast e heti adása a magyar mezőgazdaság versenyképességét vizsgálja a globális és európai trendek tükrében. Hollósi Dávid (MBH Bank) és Bidló Gábor (Első Pesti Malom) vendégek. Szó esik a várható 2025-ös nemzetközi terméskilátásokról, a gabonaárak várható…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2026. 01. 06.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Hollósi Dávid
Témák
mezőgazdaság, versenyképesség, terméskilátások, gabonaárak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Köszöntöm önöket az Agrár Channel legújabb adásában.

A mai epizódban egy nagyon fontos témát fogunk körüljárni.

Ez pedig nem más, mint a versenyképesség, hiszen a versenyképesség nagyban befolyásolja egy gazdaság sikerességét.

És hogy a gazdák hogyan tudnak versenyképesen a társak mellé felzárkózni vagy megőzni őket, számtalan dolog befolyásolja.

Ezt a témát és ezeket a tényezőket fogjuk körüljárni vendégeinkkel, mégpedig Hollósi Dáviddal, az NBH Bank Agrár és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatójával, illetve Bidló Gáborral, az első pesti Malom vezérigazgató helyettesével.

Jó napot kívánok, köszöntöm önöket. >> Jó napot kívánok. >> Jó napot kívánok. >> Világszinten rendkívül jó gabonatermés várható.

Na de a nagy kérdés, hogy egységesen mindenhol, vagy azért vannak különböző régiók, ahol nem ennyire rúzsás a helyzet?

Az elmúlt néhány évben elég sok hullámzást láttunk a világ gabonatermesztésében és olajosmag termesztésében.

És tulajdonképpen most ez a 2025-26-os szezon, ami a búzánál ugye júliusban kezdődik a kukoricánál, kapásoknál, majd októbertől kezdődik hivatalosan, egy olyan kedvező helyzet alakult ki, amikor az előző termésnek a vége az még a piacon volt, és az új termésre vonatkozó előrejelzéseket gyakorlatilag a világ legnagyobb előrejelzéssel, termésbecsléssel foglalkozó szervezetei napr napról hónapról hónapra emelték.

Először látunk olyan számokat a világ termelés termelését tekintve, ami mindenképpen figyelmeztető arra, hogy merre tudunk tovább menni.

Tehát most idén a szeptemberi legutóbbi becslések és ezek közül is a világ leginkább az amerikai mezőgazdasági minisztérium azdab becslését figyeli. 800 millió tonna búzát jeleznek előre.

Soha nem volt még a világon 800 millió tnás búzatermés.

És hogyha ehhez hozzáteszem, hogy ugyan emelkedik a felhasználás és a fogyasztás is, gyakorlatilag az elmúlt négy évet követően most először várhatóan magasabb lesz a termés mennyisége, mint a felhasználás.

Ugyanez a helyzet állt elő kukoricában is.

Ott elsősorban az Egyesült Államoknak a kukoricavetés területének az növekedése és tulajdonképpen a kedvező időjárás együttes hatása lett az, ami szintén egy olyan helyzetet állított vagy teremtett meg, amiben többlet van termelésben a felhasználáshoz képest. >> Magyarországon pedig >> Magyarországon egészen másképp alakult a helyzet.

A búzából egy jó ter jó közepes termésről beszélhetünk.

Tehát egyértelmű, hogy az a 5,5 millió tonna körüli termésmennyiség, ami megtermett, az lényegesen több, mint a belföldi felhasználás, vagy nem két és fél, megközelítőleg akár 3 millió tonna az, ami az exportárú alap.

A kukoricánál a betakarítás érdemben most kezdődött el.

Itt nagyon nagyok a szórások országon belül is, de akár még egy-egy területen belül is, egy-egy kisebb régión belül is az 1-2 t/ hektártól egészen a 7-7,5 t/ hektáros hozamokig találkozunk adatokkal.

És most a eddigi 23-ai volt a legfrissebb országos becslés. 4 tna körüli kukoricaátlakhozamról számoltak be az agrárgazdászok. hogyha a gazdálkodók helyzetét nézzük, akkor mit lehet elmondani?

Mert ugye van egy hát világszinte jó gabonatermés.

Ez Magyarországon, ahogy hallottuk, azért nem teljesen így mondható el.

Tehát az ő versenyképességüket ez mennyire befolyásolja? >> Hát a gazdálkodók alatt most akkor a szántóföldi növénytermesztőket értsük. >> Alapvetően azt kell látni, hogy ez a tendencia, amiről Gábor is beszélt Magyarországon, azért ez most már tart jó pár éve.

Ö a magyar vetésszerkezet és a magyar gazdálkodói üzemszerkezet azért még mindig elaprózottnak tekinthető.

Tehát alapvetően a kistermelők állítják elő körülbelül a felét a ugye a magyar produktumnak az agrárium egészére.

És az, hogy évek óta ugye először a az input anyagároknak a a az elszállása, utána a gabonáraknak a hektikus változása előbb föl, aztán le, aztán pedig a pénzügyi eszközök, a finanszírozás megdrágulása, illetve az egész Európai Uniót sújtó energiaválság. az rányomta a bélyegét a tevékenységükre.

Tehát azt lehet mondani, hogy a szántófodi növénytermesztés jövedelmezősége az a korábbi időszakhoz az elmúlt 10-15 évhez képest jelentősen visszaesett.

Tehát látjuk minden mutatóban, hogy egyszerűen olyanok a kockázatok, olyanok a költségek, hogy az valahol a az output árában, tehát a termés árában nem feltétlenül jön vissza.

Tehát egy nem fenntartható állapotnak gondoljuk, és a legnagyobb kockázatnak továbbra is a a klímaváltozást tartjuk.

Ugye itt a gazdákkal beszélgetve, ügyfelekkel beszélgetve itt a elhangzott a kukorica és aforgó termésátlag tényleg óriási szórás van.

Ugye azt mond >> és hogy a napraforgó megelőzte idén a kukoricát.

Tehát ez is önmag hát szárazságtű növényről van szó és tehát az Alföldről kell alapvetően szólni.

Durán alvete még azt gondolom jó a helyzet, bár ott is óriási szórásokat látunk, hogy hol volt csapadik, hol nem.

Igen, >> abszolút egy egy tényleg egy-egy falu egyik másik felén látni azt a nagy különbség.

És azt láttuk, hogy volt olyan, hogy egy nap alatt leesett 100 vagy 170 mm csapadék egy-egy településen, a másik települések egész évben nem volt semmi.

Tehát visszatérve a pénzügyi helyzetre, romlott a helyzet.

Az elmúlt öt évből kettő év tekinthető normális évnek. a másik három a veten rossz év.

És az Alföldnek az első tagosodása, mert már lehet ilyenekről is beszélni, az felveti azt a kérdést, hogy érdemes-e Magyarországon 4-4 és, f5 millió hektár termőföldet intenzíven szántófni a növénytermesztésben bent hagyni hosszú távon.

A helyzet nem katasztrofális, de >> azért egy súlyos kérdés.

Ez hosszútávú tendencia. azért dobtam be ezt a gondolatot, mert azért ezen most már el kell gondolkodni.

És ugye a pénzügyi instrumentumok tekintetében is azt látjuk, hogy a a mezőgazdaság hitelállománya három éve nem növekedett nominális értéken.

Az azt jelenti, reál értéken 3-400 milliárd Ft hiányzik a termelésben, amit nem szív be a nem szív be a mezőgazdaság a termelésbe.

És ez a tendencia is azt mutatja, hogy gondolkodóban estek a gazdálkodók, hogy akkor merre tovább. itt gépvásárlássra gondolunk és egyéb tehát hogy a amit amit nem szívbe be tehát amireás egyáltalán nem volt az elmúlt három évben, de ezt rójuk fel annak, hogy nem voltak támogatási programok.

Ugye ez most kezdődik ugye gépvásárlás esetében is a piac 30-40, de van ahol 50%-kal csökkent.

Viszont azt azért mondjuk el, hogy a a gépek tekintetében azért a mezőgazdaságunk az egy jógépesített, egy egy korszerű gépparkkal rendelkező ágazat.

Meg hát nyilván a finanszírozási költség, az alapkamat plusz a banki marzsok is azért jóval magasabbak, mint szoktunk.

Hogyha valaki nem jut hozzá egy finanszírozott termékhez, akkor a megtérülési idők azért az jelentősen vagy kétségessé váltak egyáltalán, vagy jelentősen kitolódtak, úgyhogy sokkal takarékosabbak a gazdálkodóikán.

Ezt látunk meggondoltabbak megfontoltabbak, mint korábban.

Rögtön itt a bevezetőben a versenyképességet mondtam, hogy szépen körüljárjuk.

Most úgy érzem, hogy elég nehéz helyzetben vagyok, mert hogy hogy a versenyképességet, hogy lehet így így megtalálni és fenntartani alternatív növényekkel például, vagy elfordulni a mennyiségtől és a minőség felé fordulni.

Mi lehet a megoldás és a kiugrási pont?

Nekem egy közvetlen személyes tapasztalat mondatja velem azt, hogy az elmúlt öt évben bebizosonyodott az, hogy a minőséggel lehet a versenyképességet javítani.

Malmosként és alapvetően étkezési és malmi célú búza felvásárlásával foglalkozóként azt tapasztaltam, hogy egyre több az olyan, és főleg a fiatalgazda, aki már egészen másképp számol, mint a régiek.

Én évek, évtizedek óta ellene vagyok a bőtermő búzafajtáknak, hogy most csak erről a szűk körről beszélek első körben.

És mindig azt mondtam, hogy gyakorlatilag csak azzal lehet eredményt elérni, hogyha valami különlegességet csinálunk.

Megnéztem, hogy a tegnapi egyik fő nem a főpiacunkat jelenti Olaszország a búza tekintetében.

És például tegnap a a bologonyai tőzsdei jegyzésekben tonnánként 16000 Ft volt a különbség az alacsony gyenge minőségű búza és a jó minőségű búza között.

Itthon is ugyanez a tendencia érvényesül.

Azok a termelők, akik az elmúlt években átálltak arra, hogy három-öt éves távban gondolkozzanak, nekik sikerült azt megvalósítani, hogy jó minőségű búzát termeljenek gazdaságosabban, sokszor még kisebb ráfordítással, hogyha mindent összeveszek, egymást összeszámolok, mint azok, akik egyébként a bőtermőt használják.

Az egyik legjobb példa erre az, hogy az egyik fiatal gazda az elmúlt héten mondta nekem, hogy azon gondolkozik, hogy építsene tárolót.

És akkor beszélünk arról, de hát miért?

Hát mert van neki olyan 500 és 1000 tna közötti búzája, és hát milyen jó lenne, hogyha ezzel tudna spekulálni.

Mondom neki, és mennyibe kerül?

Mennyibe kerül az amortizáció?

Mennyibe kerül a többlettermés azzal szemben, hogy kombájtisztán behozott hozzám a malomba?

És akkor így elkezdte számolni, és akkor azt mondta, hogy igazam van.

Tényleg itt van a versenyképességnek a jaulása, hogy olyan rövid értékesítési láncokat kell fölépítenünk, ahol a termelő, a feldolgozóüzem és a végső fogyasztó között lehetőség szerint minél kevesebb többletköltséget generálunk.

És ebben benne van a tárolás, a szállítás, az átrakásoknak a költsége.

És hogyha ezt tudjuk csökkenteni, akkor rögtön az is kiderül, hogy az input oldalon is jobban járunk akkor, hogyha egy intenzív fajtával foglalkozunk, mert amit kiveszünk a talajból, a többletter termés mennyiséggel, azt vissza is kell tenni a következő szezonban.

Na és itt van most már egy szemléletváltás, ami szerintem elindult, és a hatékonyságnak a javulása itt kezdődik.

Nagyon érdekes generációváltás és a fiatalok, hogy mennyire máshogy látják a a piacot, a kitettségre kanyarodjunk ebből, mégpedig ugye a klímaváltozást okolhatjuk, hogy nincs megfelelő termés és termésmennyiség.

Na de klímaváltozás mindenhol van.

Tehát ugye szokták mondani az ellenfélnek is, ugyanolyan vizes a pálya, nem csak nekünk, tehát ugyanott kell játszani.

De az, hogy hogy rengeteg külső tényező van, ez manipulatív és mozgatják adott esetben a gabonapiacot, vagy ez tényleg így alakul, és csak a klímaváltozás, csak az elninnyó és csak a nem tudom micsoda.

Nyilván a legnagyobb tényezőnek gondoljuk most a klímaváltozás problémáját.

Több gazdálkodói fórum. >> Pont ezért lehet nagyon sok mindent erre fogni.

Igen, de minden gazdálkodói fórumon elmondtam a a gazdálkodóknak, hogy higgyék el, minden mást meg lehet oldani.

A klímaváltozásra rövidtávú megoldásunk nincs.

Tehát ugye az öntözést fetisizáljuk most minden tekintetben.

Nem tudunk leöntözni minden területet.

Ennek a felépítése, működtetése ez nem olyan egyszerű dolog.

A legjobb földjeinket, ahol vannak adottságaink, csatorna satöbbi, ott meg lehet oldani.

De ezt mondjuk Magyarország területének a nem tudom, 3-58%-a lehet ezen vitatkozni.

A én visszatérnék arra, hogy e kapcsán, amit a Gábor mondott, hogy a ugye spekulálnának a gazdák.

A gazdának nem az a dolga, hogy spekuláljon.

A gazdának az a dolga, hogy hatékonyan termeljen, bekapcsolódjon ezzel a tömegtermékkel egy feldolgozási láncba, és csökkentse a kockázatait, az árkockázatait, a költség kockázatait, a termelési kockázatait, és ezt minél hatékonyabban megtegye.

Hosszútávon ezt tartjuk kifizetődőnek.

Tehát a spekulációval az a probléma, hogy egyik évben nagyon jól elsülhet, a következőben meg akkora károkat okozhat, hogy 10 évig nem tudja a gazda kieverni.

Tehát tényleg nagyon sok nagyon sok szempont van ebben a tekintetben, de Magyarország azzal is, hogy a kérdésre konkrét választ adjak, hogy mennyi hatás ér minket Magyarország azzal, hogy a a 2,7%-a van az európai termőföldeknek Magyarországon, és akkor elképzeljük, hogy a világból 0, hány tized százalé-a van nálunk.

Mi nem fogunk ármeghatározó országa nemzetté előlépni ebbe a kérdésbe.

Viszont még mindig komparatív előnyünk van szántóföldi növénytermesztésben.

Meg fogjuk találni ennek a ennek az útját.

És szerintem a a gabona, főleg a minőségi malami búzába óriási lehetőségeink vannak.

Én is így gondolom, hogy az olasz piacra nagyon jó lehetőség. mindent felszív jó áron, de azt azon kell újrá lennünk, hogy a megtermelt mennyiségünknek nem lehet 80%-a, nem malmi, tehát takarmánybúza.

Ebben az évben ez sokat javult, de óriási a szórás az évek között.

Ezzel nagyon nehéz részt venni, bágyazódni egy olyan piacra, am aki rendszeresen, minőségben és mennyiségben elvár tőlünk ugyanannyit.

Ugye ez a termékpályáznak a lényege, hogy valakivel szerződök és megígérnem, hogy én hozni fogom azt az adott terméket megfelelő mennyiségben és minőségben, és akkor van egy árban egy mozgás, azt nem tudom teljesíteni, akkor ki fognak minket listázni és máshol fogja az olasz tésztaipar beszerezni ezeket a termékeket.

Tehát megbízhatóvá kell válnunk.

És azt hiszem, hogy ez egy picit az elmúlt években egy picit meg megrogyott.

Ugye azért van itt egy ukrán gabona piaci meg orosz gabonapiaci zavar is, de ezzel nekünk nem kell foglalkozni.

Ha mi jót csinálunk, közel vagyunk földrazilag Olaszországhoz.

Én hiszek abban, és nem csak Olaszországról beszélünk, ugye az egészséges és a minőségi élelmiszer, ami az Európai Uniót jellemzi, hogy a világ legfejlettebb élelmiszerpiacáról beszélünk, én én is azt gondolom, hogy fel fogja szívni tőlünk a felesleges mennyiségűt.

És akkor nem beszéltünk a magyarról, aminek van egy alapfelhasználási és feldolgozási kapacitás, amire minden évben szükségünk van. már spekuláció szó kapcsán rögtön Ukrajna jutott eszembe, és akkor akkor beállomló kukorica, tehát hogy nem kell vele foglalkozni, de foglalkozzunk vele, tehát hogy milyen hatással lehet ránk.

Ugye hát mondják Európa élés kamrája, tehát óriási földterület, csernozó, nagyon jó minőség.

Ennek megfelelően ugye nyilván többszörösét termelik annak a gabonának.

Milyen hatással van ránk és lehet ránk az ukránpiac?

Erről nekem egy kicsit lehet, hogy sajátos véleményem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?”

Miről szól ez az epizód: „Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?”?

Az Agrár Channel Podcast e heti adása a magyar mezőgazdaság versenyképességét vizsgálja a globális és európai trendek tükrében. Hollósi Dávid (MBH Bank) és Bidló Gábor (Első Pesti Malom) vendégek. Szó esik a várható 2025-ös nemzetközi terméskilátásokról, a gabonaárak várható… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hollósi Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?”?

Fő témái: mezőgazdaság, versenyképesség, terméskilátások, gabonaárak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Versenyképesség a mezőgazdaságban: merre tart Európa, és hol a helye Magyarországnak?”?

Megjelenés: 2026. 01. 06.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/versenykepesseg-a-mezogazdasagban-merre-tart-europa-es-hol-a-helye-magyarorszagn

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból