Agrár Channel Podcast

Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.

· PT55M53S

Összefoglaló

Az Agrár Channel Podcast ezen epizódja a ragadós száj- és körömfájás betegség magyarországi megjelenésével foglalkozik. Az MBH Bank agrárstratégiai elemzője, Héja Csaba, és a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor, szakértőként elemzik a helyzetet. Megbeszélik a…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2025. 11. 07.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Héja Csa, Antal Gábor, Héjja Csaba
Témák
száj- és körömfájás, agrárium
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Agrá Channel legújabb adásában nem másról beszélgetünk, mint a ragadós száj és körönfájásról, amely gyakorlatilag mindenkit érintett közvetlenül avagy közvetve.

Szakértőinkkel körbejárjuk az okokat, a következményeket és azokat a lehetőségeket, amelyeket megragadhatnak most az állattartó telepek.

Vendégeink ennek kapcsán Héja Csaba az NBH Bank Agrár és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője, illetve Antal Gábor a Hód Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.

Szervusztok! >> Szervus! >> Üdvözlök mindenkit!

Sziasztokket! >> Először is tegyük tisztában, hogy pontosan mi a ragadós, száj és körönfájás betegség.

Már csak azért is, mert ugye ilyenkor a közösségi médiában mindenki szakértővé válik, és írnak nagyon-nagyon sok butaságot.

Hát talán a legképletesen úgy lehet elmondani ezt a betegséget, hasonlítva a herpeshez, egy vírusos betegség és egyébként az állatok nyákahártyáján jelenik meg a szájban, szájüregben, illetve megjelenik a a szarvasvonal lábbán is egyébként Ólyok formájában szenvednek az állatok, hiszen emiatt nem tudnak táplálkozni, és hogyha nem tudnak táplálkozni, akkor nem tudják fenntartani magukat.

És itt a tejmarha esetében nagyon könnyen anyagcsere zavar áll be és elpusztulnak a betegség elpusztulnak a betegség okán, de nem amiatt, mert a betegség pusztítja el őket, hanem azért, mert nem vesznek magukhoz elegendő táplálékot.

A veszélye az azért veszélyes, mert a nevében is benne van, hogy ragadós száj és körömfájás.

Rendkívül ragályos, nagyon könnyen képes tovább terjedni.

Van egy lappangási idő, ami a tankönyvek szerint 14 nap, de zárójelben hozzáteszik, hogy 21 nap.

És előfordulhat adott esetben, hogy akár két hét után jelennek meg az elsődleges tünetek, de tudnunk kell, hogy a fertőződés után pár órával már képes fertőzni a fertőzött állat, tehát újratermelődnek benne a vírusok, reprodukálódnak, és már képes üríteni és megfertőzni vele más állatokat.

Ez azért veszélyes, mert nem lesz tudomásunk, és hirtelen nagyon sok állat fertőzötté válhat, nem látjuk.

A másik veszélye egyébként pedig abban van, hogy óriási gazdasági hatása lehet és sokkal nagyobb, mint az a hatás, mint ahogy egyébként önmagában hat az állatra adott esetben ez a vírus. >> Gazdasági hatásokra is visszatérünk majd.

Tudom, furcsa kérdés, de ugye azt mondják, hogy ha helyenként tudják lokalizálni, akkor az még nem járvány.

Szóval hallhattuk, láthattuk, olvashattuk, hogy valaki így fogalmaz, hogy járvány, valaki pedig úgy, hogy ragadószáis körönfájás betegség.

Lehet, hogy nem így a leghelyesebb, de talán azt mondanám, hogy a egy lokalizált járvány volt.

Azért ha van egy vírusbetegség, ami az átlagosnál egy adott helyen többször fordul elő, azt már azért tankönyv szerint járványnak kell nevezni. viszont tehát mondhatom azt utólag, hogy nagy szerencsénkre ez egy régióban az ország észak nyugati sarkában, csücskében lokalizálódott.

Tehát a lokalizált járvány talán egy jó kifejezés lehet erre.

A kettő között van valahol az igazság természetesen, mint mint mindig.

A ide azért megjegyezném, hogy szerintem nagyon tehát a a legnagyobb szerencse az az volt, hogy ez az Alföldre nem jött be. ugyanis azt azt tudni kell, hogy ugye az állatállomány elosztása az az értelemszerűen nem egyenletes az országban.

A észak-nyugat Magyarországnak, tehát Győrmoson Sopron megyének is bizonyos járásaiban azért elég nagy állatsűrűségek vannak.

Viszont ha hát ha mondjuk az, hogy a Tisza vonalától lefele húzunk egy vonalat egészen, tehát ez a talán Szaborszat már, Hajdúbihar, Békés, Csongrád, Jász Nagykun Szolnok Bácskiskum megyében ott az azért elég komoly állományok vannak és és talán ott elkerült a húsmarha állományokat, amik ugye szabadon vannak, tehát ott oda a elviekben talán könnyebben bejuthat a vírus.

Tehát lokalizált járványként megmaradt öt telepen történt fertőzés voltak el egészen komoly.

Tehát azért ezek már szemmel látható gazdasági hatások voltak annak ellenére, hogy ez csak öt telep volt, >> ha a gazdasági hatásokat nézzük, az elemzők általában is a szakemberek előre szoktak gondolkodni, és leírják azt a csúnya szót, hogy worst case sczenário.

Tehát a legrosszabb forgatókönyv.

Mi lehetett volna itt a legrosszabb forgatókönyv?

Hát a legrosszabb forgatókönyv az az, hogy ha nem reagálni olyan gyorsan az állt egészségű hatóság milyen amilyen gyorsan reagált.

És itt az a ellátlanorvosnak is köszönet a a képzettségének megfelelő, hiszen régen óta nem találkozhatott Száis különfájás legutóbb a 70-es évek elején volt Magyarországon 1970-ben 71-72-ben, ha jól emlékszem, ezt most pontosan nem is tudom.

Lényeg az, hogy gyorsan felismerték.

És ugye erre szegedi matematikusok, Szegedi egyetem matematikusok állítottak fel egy modellt, hogy mi történt volna, hogyha nem ilyen gyors a beavatkozás.

És rövid időn belül, egy-két héten belül több mint 200 telep lett volna fertőzött Magyarországon matematikai modell szerint.

És akkor itt el lehet képzelni azt, hogyha nincs a drasztikus beavatkozás, akkor mi történik, hogy végigszalad a telepeken, végigsöpel a telepeken.

És én amikor amikor többen kérdezték tőlem, laikusok, tehát a szakmában dolgoznak, de nem agrármérnökök, nem állattenyésztőmérnökök nem állatorvosok, hogy mégis mondjam már el, miért miért kezdtünk el ennyire tartani ettől, és miért kezdtünk el nagyon-nagyon komoly intézkedéseket bevezetni, szigorítani, akkor azt mondtam, hogy ezt ez egy szóval tudom mondani, hogy ez egy armagáton.

Ez olyan, mintogyha ledobnának egy atombombát. a gazdaságra, hiszen ez végigfutott volna a gazdaság szereplőin mindenkit beleértve.

Tehát az otthon ülő mezőgazdaságtól igen távol élő egyszerű városi lakót is érintette volna, mert hogyha csak végiggondoljuk, hogy az állattenyésztésben, hogyha az őt kiszolgáló ágazatokat nézzük, akkor takarmányos cégeket érintette volna, a gabonafelvásárlókat, adott esetben az előállítókat is, akik a takarmányt állítják elő, a farmerek és a különböző gazdálkodó cégek, majd érintette volna ezek beszállítóit, és és érintette volna a pénzügyi szekt szektort, hiszen a pénzügyi szektor finanszírozza ezt. élelmiszerellátást érintett volna, így is voltak problémák az élelmiszerben, nem az ellátás tekintetében, de ugye bizalmatlan váltak élelmiszermékek iránt a fogyasztók, érezhető volt egyfajta csökkenés, illetve a kereskedelmi láncok azonnal elkezdtek külföldről hozni be termékeket, és a magyar előállított élelmiszer ott parkolt, hiszen nem nagy bizalommal vették meg a kereskedelmi láncok, és lehet, hogy a poltrol is nagyobb bizalmatlansággal vették volna le a adott esetben a fogyasztók.

Erre senki nem volt felkészülve.

És hogyha ez végigfutott volna, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy mindenkit érintett volna Magyarországon, és nagyon-nagyon nehéz helyzetbe került volna az ország gazdasága.

És ez a legveszélyesebb, igazán a legveszélyesebb, hogy minden senki nem maradt volna ki belőle, mindenki megfertőződött volna, hogyha szabad ezt így kiférzem.

Hát igen, ahogy fogalmaztam, hogy közvetve vagy közvetlenül, de mindenkit érintett így is a járvány.

Az intenzív állattartás ilyenkor nyilván jobban előtérbe kerül.

Növeli a kockázatot. >> Én a megosztó kérdéseket kapom mindig. >> Készültem. >> Besegítek majd. [nevetés] >> Köszönöm.

Én a én objektív és tudományos tényekre szeretek alapozni.

A én ezekből azt olvastam ki, hogy alapvetően az intenzív állattartás az inkább visszafogja ezeknek a vírusoknak a terjedését, mint ami gyorsítaná.

A az az intenzív állattartás ugye az az alatt ért laikus nézőknek, hogy értsük ugye az azt jelenti, hogy hogy kis helyen nagy állománysűrűséggel állítunk elő állati termékeket, amik leválaszthatók, nem bele választhatók. viszont és ugye itt vannak az etikai kérdések, amit sokan feltesznek, hogy hát hogy ennyi állat ilyen kis helyen hogy tudja jól érezni magát.

Az EU-ban szerintem ezt a szakmában benne lévők nagyon jól tudják, bőrükön tapasztalják, hogy azért nagyon szigorú állatjóléti előírások vannak.

Tehát azért ezek a az állatok, legyen szó tehényről, sertésről, baromfűről, bármiről, olyan életkörülmények között élnek, szemmel láttam, saját szememmel nagyon sokat, amiben úgy gondolom, hogy azért persze intenzív, sokan vannak, viszont azért nekik a komfortérzetük megvan.

És itt azért fogyasztói oldalról szeretnék behozni egy olyan kérdést, hogy hogy tehát a mai 21. századi, de még talán a 20. század második felétől is a az élelmezési kérdéseket alapvetően másképpen megoldani nagyon nehezen lehetne, mert olyan mértékben igényeljük a termékeket mi fogyasztók, tehát mi mi arra vágyunk, hogy bármikor bemegyek a boltba, ott a boltnak a polcán le tudják venni egy túrógrudit, mert hogyha nincs, akkor az nagyon >> bát is első osztályút és kerekalmát, piros almát így van. pontos és bármit bármikor tehát a szezonalitások >> talán kizárhatók és azért én még ide azt is hoznám hogy a az intenzív állattartásnak persze biztos vannak negatívumai viszont azért ezt ezt a gazdasági kérdések is megkövetelik tehát hogy hogy a fajlagosan tehát ahhoz hogy 1 kg húst 1 kg tejet egy egy tojást egy bármit előállítsak ami állati termék azért ezekben az intenzívszerekben kevesebb környezeti erőforrást használok el az intenzív állattartásban, mint az egyébként extenzívebb módjaiban.

Tehát valahol egyébként környezetet is tud kiélni.

Fajlagosan mondom, tehát hogyha megnézem, hogy a egy telep meg egy kisebb telep, ami extenzívebb, milyen környezetét hatása van, lehet, hogy az intenzívnek úgy a telepnek nagyobb.

Viszont ha azt nézem, hogy amit ő előállít, ann arra vetítve azért azért lényegesen kisebb lesz.

És hát költséget is pórol, tehát nem nem égetjük a pénzt.

Nagyon tehát intenzív állattartásnál most mondok egy példát.

Kevesebb emberi erőforrás szükséges hozzá, kevesebb ember kell ezeknek az állatoknak az ellátásához.

A talán a Gábor meg fog tudni erősíteni, de azért például munkaerőt találni állattartó telepre azért közel biztos vagyok, hogy egy elég komoly kihívást jelent például a mai napokban.

Tehát előkerül az intenzív állattartás köre.

Viszont talán azt lehet mondani, hogy hogy van, tehát ezt árnyalni kell.

Nem szabad ezt ilyen könnyen rámondani, hogy ez káros és engedjük ki őket, mert nem feltétlenül szabad, visszafogja a vírusokat és egyébként spórol az erőforrásokkal és még egyébként alapvetően kevesebb ember is kell ennek az ellátásához.

Mielőtt valaki belehallaná, én nem azt mondtam, hogy káros és engedjük ki az állatokat. [nevetés] Talán a a >> a a a szigorú szabályozás az, ami egy intenzív állattartásnál jobban tudja akár a vírusokat is kordában tartani.

Jól gondolom? >> Igen, ez egyértelműen kijelenthető.

Még egy gondolat vissza, hogy egy picit ráerősítsek Csaba gondolatára.

A kornelegyetem végzett egy kutatást és felállított egy modellt, hogy mennyi erőforrást használt el a tejelőszarvasmarha 1 kg tejre vetítve az 1900 év ez 1900-as évek elején, ha jól emlékszem azt 19112 ből mért adatokhoz képest.

Ezt a kutatást ezt 2008-ban zárták és utána publikálták.

K on egyetemet gondolom nem kell bemutatni, de aki nem ismeri vagy nem agráus, azért a világ top 10 egyeteméiben mindenképp benne van, de talán még előrébb is van.

Rendkívül meghatározó kutatásban és egyébként az agrárooktatásban.

És ebben a ebben a kutatásban és ebben az anyagban megállapították egyértelműen, hogy a ugyanannyi tejhez, az akár 1 kg tej előállításához jóval kevesebb erőforrást használ. földterület, víz, egyebek.

Ezek ilyen nagyság 10 és 20% közötti számok az eredetihez képest.

És ami megdöbbentő >> annyival kevesebb, vagy annyi >> annyival annyi százalék-át, >> annyi százalék-át >> annyi százalékát.

Tehát amikor 1912-ben 1 kg tehjhez mondjuk kellett mondok egy példát, 1 hár vagy fél hektár, mondjuk mondjuk azt, hogy 0,5, akkor most adott esetben csak 0,1 hár kell 1 kg tevállításához. az intenzív koncentrált telepeken.

És ami ami nagyon fontos üzenet még, hogy a károsanyag kibocsátása, és itt elsősorban a metára gondolok, az is csak a 43%-a az akkori kibocsátásának.

Ő magában egyébként mindenhol el szokta mondani, nem a kérőzők a felelősek a bolygó felmelegedéséért, mert a metán kibocsátásnak az agrár egészét értve csak a 10%-áért vagyunk felelősek minden beleértve.

A permaflaszt ettől sokkal nagyobb.

A agrár 10%-on belül az állattenyésztés egyébként csak öt.

A permorfosz egyéb sokkal nagyobb, mint az agrárium megésze, és a közlekedés, szénhidrogén bányászat is egyébk mind-mind nagyobb.

Na de visszatérve a koncentráltra, ugye itt tudni kell, hogy nagyon szigorú állategészségügyi szabályok voltak, amik a 70-es 80-as években bevezetésre kerültek.

És egyébként ezek a zárt, szakosított, állattartó, szarvasmarra tartó telepek ezzel kerítéssel rendelkeztek, valóban zárttá váltak.

Aztán egy idő után ugye az éberségünk az kopott, hiszen pont azért, mert nagyon komoly szakmai paraméterek alapján meghatározott szabályok kerültek bevezetésre és betartásra, ezért az ilyen jellegű betegségek száma jelentősen lecsökkent.

Ez azt jelenti, hogy nem tűnnek el a földről. nem tűn nem szűnnek meg, hiszen a mai napon is egyébként van olyan ország, amit nem is túl távol tőlünk, ahol száj és körönfájás, sajos száj és körfályás betegség van például Törökországban és előtte való évben is volt, abban az évben is volt, amikor nálunk a a szájis különfályás ugye detektálható volt, vagy kirobbant, előtte való évben is ott volt a a törökországi száj is különfejes, tehát a közelünkben előfordul afrikai országokba mondhatnám azt, hogy szinte mindennapos.

Úgyhogy, úgyhogy ezek a bevezetett szabályokkal el lehetett érni azt, hogy ezek a telepek higiéniai szempontból, állategészségügyi szempontból rendkívül zárt és védetté váltak.

Ezek egy picit felpogultak, és az éberségét elvesztették itt adott esetben utalva csak a gondolataira, hogy nem állíthatjuk, hiszen leírva hivatalosan sehol nem láttuk.

De mondhatnám azt, hogy ez a legenda vagy mendemond azért a szakmában elterjedt, hogy bizony-bizony itt a az ember tévesztett és nagy valószínűséggel egy szakember vitte át egyik telepre a másikra.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.”

Miről szól ez az epizód: „Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.”?

Az Agrár Channel Podcast ezen epizódja a ragadós száj- és körömfájás betegség magyarországi megjelenésével foglalkozik. Az MBH Bank agrárstratégiai elemzője, Héja Csaba, és a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor, szakértőként elemzik a helyzetet. Megbeszélik a… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Héja Csa, Antal Gábor, Héjja Csaba.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.”?

Fő témái: száj- és körömfájás, agrárium.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ragadós száj- és körömfájás: riadó vagy túlreagálás? Tanulságok a hazai agrárium számára.”?

Megjelenés: 2025. 11. 07.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/ragados-szaj-es-koromfajas-riado-vagy-tulreagalas-tanulsagok-a-hazai-agrarium-sz

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból