Agrár Channel Podcast

Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?

· PT45M2S

Összefoglaló

Az Agrár Channel Podcast ezen adásában a magyar mezőgazdaság termelési költségeinek optimalizálását tárgyalják. Bognár István (MBH Bank) és Böksi János (AXIÁL Kft.) vendégek. Szó esik az EU agrártámogatási reformjáról, az orosz-ukrán háború hatásairól, az energiaárak…

Röviden

Műsor
Agrár Channel Podcast
Megjelenés
2026. 02. 03.
Hossz
45 perc
Szereplők, említett nevek
Bognár István
Témák
mezőgazdaság, termelési költségek, agrártámogatások, energiaárak
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Agrár Channel mai adásban a termelési költségek optimalizálását járjuk körbe vendégeinkkel, mégpedig Bognár Istvánnal, az NBH Bank Agrár és élelmiszeripari üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzserével, aki maga is aktív gazdálkodó, illetve Böksi Jánossal, az Axiál Kft.

Szervízfejlesztési igazgatójával.

Már a felvétel előtt beszéltünk arról, hogy termelési költségeket optimalizálni viszonylag biztonságos, stabil környezetben könnyebb és lehetséges.

Na hát ez most egyáltalán nem mondható el, ugye aszáj, ha csak az inputárakra gondolunk, nem kapunk csapadékot, néha kapunk, de akkor viharral együtt érkezik.

Milyen befolyásoló tényezők vannak? >> Hát így van.

Ahhoz, hogy ezt a képet meg tudjuk vitatni.

Nézzük meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a magyar mező gazdaság napjainkban, és ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés.

A legfrissebb hír tegnap, hogy az unió bizottságának a terve kiszivárgott az EU-aggrár reformjával kapcsolatban.

Erre gazda tününtetések is voltak már Budapesten és Brüsszelben is, ami konkrétan azt jelenti, hogy az unió azt tervezi, hogy a a az alaptámogatást szeretné differenciálni a területek függvényében, és az elsődleges számításaink szerint egy 100-es üzemméretnél már vagy afölött megkezdődik a támogatások csökkentése, és egy ilyen 450-500 hetáros küszöbnél pedig meg is szűnik az alaptámogatás mértéke.

Ez mindenféleképpen elgondolkodtató, hiszen tudjuk azt, hogy az elmúlt időszakban a a szántóföldi nőéntermesztés jövedelmezőségében felértékelődött támogatások szerepe.

És hát ezenkívül itt van az orosz-ukrán háború.

Ennek a a hatásai, a Ukrajna esetleges EU csatlakozásának a kérdése, az ő megjelenése a gabonapiacon, ami szintén egy egy nagyon komoly kérdést vett fel.

Továbbá az energiaárak emelkedése és ezáltal az inputárak árváltozása, a volatilis árkörnyezet, a felvásárlási árak ingadozása, legkisebb hírre is mozognak az árak.

Továbbá a klímaváltozás negatív hatásainak a megjelenése, ami talán a legnagyobb bizonytalanság a rendszerben, napjainkban, hiszen látjuk azt, hogy az asszos időszakok egyre hosszabban, egyre gyakrabban jelentkeznek, és ez kihatással van a termelés biztonságára, a hozamszintek tervezésére és hát a gazdálkodás jövedelmezőségére.

Tehát ezek a ezek a kihívások, ezek a feltételek egyértelműen a gazdálkodás jövedelmezőségére vannak adott esetben negatív hatással.

És az elmúlt időszakban mi a bankban azt tapasztaljuk, hogy a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége ez nagy mértékben differenciálódott az ügyfelek hatékonysága és a területi elhelyezkedés mentén.

Ugye itt azt értjük, hogy aki korábban beruházott és különböző fejlesztéseket elvégzett, ő versenyképesebben, hatékonyabban tud termelni.

Az ön költségei kis sebek, tehát jövedelmezően tud ebben a környezetben is gazdálkodni.

Ugyanakkor a területi elhelyezkedés.

Látjuk, hogy a délkelet-magyarországi régió már több éve nagyon komoly problémákkal küzdőmezőség szempontjából.

És hogyha a gépbeszerzés szempontjából nézzük, akkor a mérethatékonyság azért az egy kulcsszó.

Bárhogy is gondolkodunk, de de azzal is nagyon nehéz számolni, ha a környezetet vesszük alapul.

Én azt gondolom, hogy mindenféleképp egy nagydaság az olyan beruházásokat végzett az elmúlt évben, ahogy beszéltünk itt a bankos kollégával is, akik tudnak továbbiakban is valamilyen szinten fejleszteni állatállományügyileg is, illetve betakarítógépügyileg is, de egy kis gazdálkoda, aki csak tényleg pár 100 h szektáron vagy 100 hektáron gazdálkodik, az lehet, hogy sokkal egyszerűbb, hogyha összefog egy integrációt szerveznek akár egy közö közösséget ott helyben a faluba, vagy akármilyen bérgépes bélvállalkozót fogad meg, és nem egy több 100 milliós kombájnal kezd aratni, vagy egy 100 milliós nagy traktorral végzi el a munkáit. >> Ezek az integrációk, ezek mennyire működnek?

Gondolok itt arra, hogy valahogy nekünk a genetikánkban van, hogyha azt mondják, hogy szövetkezni kéne termelőileg, akkor akkor nem nagyon akarunk.

Hát én azt gondolom, hogy vannak jó példák.

Kertészetben nem annyira vagyok otthon, de hogy hallani, hogy vannak tészek akár Szentest körül vagy Móra, de vannak ezek a beszerző értékesítő szövetkezetek, például Duna mellékén is baja körül a base, a bácsbase jól működik, akár egy inputanyag, vagy egy gázolajbeszerzés, vagy állattartóknak szólyadar, tehát valamilyen szinten működnek.

Nehéz, különben azt gondolom ö összeszervezni egy kisebb közösséget, mert teljesen mások egy falu vagy egy lakóközösségen belül is az érdekek.

A precíziós szemléletről már más podcast adásban is beszélgettünk, és valahogy mindig odajutottunk, hogy a legtöbb gép, és amikor a gépbeszerzésről van szó, akkor direkt olyat választanak, de sokan úgy vannak vele, hogy nekem már van automata kormányzás, én precíziósan gazdálkodom, de az még nagyon messze van attól, hol tartunk ebben a dologban. >> Így van.

Ez a mozaiknak csak egy része.

A precíziós szemlélet alatt mi azt értjük, hogy az ügyfél alkalmazza a precíziós gazdálkodás alkalmazásait, aminek egy része például az automata kormányzás, amivel időt, energiát meg lehet takarítani.

Viszont ennek egy másik hozomány rendszerben érdemes gondolkodni.

Itt emellett ugye felértékelődik az agronómiai tudás, az agrotechnikai tudás, a termesztéstechnológiai tudás és emellé nagyon fontos, hogy párosuljon egyfajta pénzügyi szemlélet is, egy profitorientált szemlélet, hiszen a a napvigén jövedelmezőnön kell gazdálkodni az embereknek.

Tehát a precíziós szemléletben mi ezt értjük összességében.

És ugye ennek egy része a precíziós gazdálkodás.

Egyébként a preciziós gazdálkodásnak több megközelítése van.

Van egy agronómiai megközelítése, van egy agrotechnikai értelmezése, van közgazdasági és környezetvédelmi értelmezése.

És hogyha ezeket kibontjuk, akkor megértjük, hogy miről van szó.

Ugye agronómiailag a precíziós gazdálkodás azt jelenti, hogy a a szükséges inputanyagokból a növény igényei szerint oda is annyit juttatunk ki, amennyi ehhez szükséges adott termelési környezetben.

Az agrotechnikai megközelítése ennek annyival bővül, hogy ezt egy koordinátarendszerben, egy koordinátához egy hely specifikus módon teszem meg.

Tehát tudom, hogy hova, mennyit adok ki.

Az ökonómiai vagy gazdasági hatása ennek az, hogy ha ezt így csinálom, akkor optimalizálni tudom a az inputanyagom felhasználását. csak oda is annyit juttatok ki, amennyit kell.

Ezáltal meg tudom takarítani a költségeket.

És a környezetvédelmi, ami szintén egy feliratékelődő szempont, az azt azt mondja, hogy mindezt úgy teszem, hogy a környezetet kevésbé terhelem.

Tehát így összességében ez a precízius gazdálkodás így egészében beszűdik a a mezőgazdaságban növénytermesztésbe.

Ugyanakkor a precíziós gazdálkodásnak vannak különböző alkalmazásai, amiről már beszéltünk, ez az első mozaik, ez az automata kormányzás például, ahol akár 2 cm pontossággal visszatérően meg tudom tenni ezt.

És ezzel különböző elemzések, kimutatások tesztek tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy egy 10-15 akár 20%-os üzemanyagmtakarítás és időmegtakarítást is el tudunk érni, hiszen az átfedéseket csökkentjük.

Ennek a következő szintje, tehát hogyha ezt alapszintnek tekintjük, akkor a közepes szint a szakaszvezérrel és alkalmazás használata, amikor a a kijuttatott inputanyagokat feleslegesen átfedéssel nem teszem, hanem lekapcsolom azokat a sorokat a vetőgépen, vagy a permetezőnek a fúvókáit azokon a szakaszokon, azokon a részeken, ami már egyszer meg volt művelve, vagy le volt fedve. és a felsül szint, a haladó szint, amikor változtató változtatható mennyiségű kiuttatást végzek, akár vetőmaggal, akár növényvédőszerrel, amikor a adott táblán a különböző termelési zónák igényeinek megfelelően különböző mértékben variálom táblán belül ezeket az inputanyagokat.

Ezzel összességében inputanyagot takarítok meg.

Ugye inputanyagok közé soroljuk a vetőmagot, a műtrágyát, a növényvédőszereket, egyébként az üzemanyagot és a gázat.

Sőt, egyes értelmezésekben még a a gépüzemfenntartás és kormontartás költségeit is.

Tehát hogyha ezt ezeket használom, vagy ezeket veszem figyelembe, akkor jelentős költségeket tudok így összességében megtakarítani, ami mindenféleképpen kedvező a költség összetétel szempontjából. >> És azzal is tudok megtakarítani nem kevés költséget, ha mondjuk egy gépet bérelek az adott munkafolyamatra, nem pedig megvásárolom.

Lehet egyáltalán ilyen tanácsot adni, hogy hogy bizonyos munkafolyamatokra inkább béreljünk gépet, vagy ez nagyon gazdaságspecifikus? >> Hát van az, hogy gazdaságspecifikus, de amiről beszélgettünk mi is a riport előtt kint, hogy vannak olyan cégek, cégvezetők, akik tényleg gazdasági szemmel nézik az egészet és inkább azt mondja, hogy mivel tudja, hogy az aratásnál egy kombájem, a legdrágább az, hogy több 100 milliós gépekkel inkább ő azt mondja, hogy bérelek. egy adott gépcsoportot a betakarítással.

Nekem van egy kombájnom, de még bérelek kettőt, és így biztonságos a betakarítás, illetve gazdasági szempontból.

Tehát vannak éves bérletek is több cégnek, akár önljárópermetezőt, vagy mit tudom én, aki állatokat tart egy silózásra, az, hogy évente két hétig használ egy silózott, 100 millió Ft-os gépről beszélünk, nem biztos, hogy érdemes beruházni, hanem inkább bérelni.

Van már, hogy gazdálkodók kifejezetten így gondolkodnak, hogy én bizony megveszem azt a kombájnt, már csak azért, mert tudom, hogy aratási szezonban az enyémet nagyon gyorsan learatom, és utána én megyek bératni. >> Vannak ilyen gazdálkodók is, akiknek van akár bérvállalkozó vagy szerződésük, hogy megcsinálj sajátját, és emellett ő tud menni rögtön tovább aratni.

Tehát munkafolyamat szempontjából akkor ez abszolút gazdaságspecifikus, de gondolom, hogy vannak azért kiemelt részek.

Például ilyen az aratás. >> Így van.

Így van. a betakarítási munkák általa kiemelt, de van példa, mondom, hogy akár önjárópermetezőre is éves bérletet kötnek, vagy olyan nagy traktorra, amit igazándiból használnak egész éven keresztül, és nem ruháznak be 300000 EUR-t egy gépre, ami tudja, hogy magas az amortizációja.

Tehát a bérgépek előnye nincs szervízköltség, nincs beruházási költség, nincs amortizáció, tehát egy csomó csomó előnye van, mert a bérvállalkozót terheli mindenféle javítást, mindenféle szervízkócség.

A gazdálkodás egyik alapja a az inputanyagok, ugye a a műtrágyák, viszont ebből a szempontból azért ki vagyunk szolgáltatva, tehát Magyarországon belül nem tudjuk ellátni ugye magunkat a a megfelelő műtrágya mennyiséggel.

És az pedig teljesen egyértelmű, hogyha valaki gazdálkodik, az input anyagot nem lehet kihagyni.

Volt erre próbálkozás csökkenteni, de vagy használjuk és rendesen használjuk, vagy sehogy.

Körülbelül ez a ez a receptúrája.

Tehát mindenképpen, hogyha ezt is egy picit messzebbről köszelítsük meg, ugye Magyarországnak vannak komparatív előnyei, hátrányai.

Ugye hogyha az előnyöket nézzük, akkor mondhatjuk, hogy viszonylag jó ökológiai adottságok mellett lehet gazdálkodni.

Jó minőségű termőföldek vannak, vannak kifejezetten jó minőségű termőterületek, amik világviszonylatban is megállják a helyüket, ahol eredményesen lehet gazdálkodni.

Ugyanhez ugyanakkor ehhez mindenképpen kellenek az inputanyagok.

A Magyarország abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy van egy műtrágya gyárunk, ahol a hazai termésnek a jelentős részét elő lehet állítani.

Ugyanakkor vannak olyan műtrágyáek, amik Magyarországon nem elérhetőek, a foszforműtrágyáek, a káliuműtrágyák és különböző termelésnövelő anyagok, amelyeket importból kell fedezni.

Ugyanez igaz a növényvédőszerekre és a vetőmagokra.

És a vetőmagelőállításban korábban Magyarország egy nagy hatalomnak számított.

Ez most is így van, csak átalakult a tulajdonos tulajdonosi szerkezet, magyar kézben lévő vetőmagelőítás. részaránya rendkívül lecsökkent.

Ezek külföldi készben lévő vetőmagelőállító üzemek.

Itt bértermelésben folyik a a vetőmagelőállítás.

És mindennek az a kockázata, hogyha ezt importból fedezzük ezeket az inputanyagokat, akkor ugye megfigyelhető egy folyamatos gyártói áremelkedés, ami egy egy stabil áremelkedést mutat évről évre 3-5%-os mértékben.

Magyarország ebből a szempontból annyival van nagyobb kockázatban és hátrányban, hogy Magyarországon egy eurövezetinél magasabb infláció van évről évre, és ehhez társul a a az euro és a forint árfolyamnak a az árfolyamgyengülése.

Hogyha ezeket a hatásokat együttesen összeadjuk, tehát a gyártói árfolyam áremelkedéseket, az árfolyamváltozást és az inflációt, akkor Magyarországon ezek az inputanyagok ár inputanyag árak ezek magasabbak, mint a környező országokban.

Erre konkrét kimutatásaink is vannak.

Tehát hogyha megnézzük az Eurostat adatai alapján 2025 és 2015 időszakban az inputanyagárak vagy a termési költségeknek a változását, akkor azt mondhatjuk és a 15-ös évet vesszük bázisnak, 100%-nak, hogy Magyarországon Európ az Európai Unióban a legnagyobb mértékben közel 200%-kal növekedtek a termelési költségek.

Ez azt jelenti, hogy amik korábban egy 100 egységbe került egy műtrágya, az most 200 egységbe kerül.

És ugye ez ezeknek a hatásoknak a következménye.

Ezzel szemben a lista végén Hollandia van.

Ugye Hollandia híres a hatékonyságáról és a termelésszervéséről.

Ott ez az értékes 13-140% csupán.

Tehát van egy árhátrányunk ebből adódóan is.

Ugye ez a három tényező, az áremelkedés, az árfolyamváltozás és az infláció, amelyek ugye ezt ezt generálják. hogyha ezt lebontjuk, ezt a ezt az egészet inputanyagokra, tehát növényvédőszerrel műtrágyára vetőmagra, akkor azt mondhatjuk, és itt érdemes talán a 2021-es évhez viszonyítani még az állrobbanás előtti időszakra, az még egy ilyen mondhatjuk utolsó békeév volt a mezőgazdaságban, akkor azt mondhatjuk, hogy akkor Lászó Gabona vetőmagok ára körülbelül 30%-kal emelkedett 2021 és 25 között.

A növényvédőszerek, ugye ez egy nagy átlag, mert a növényvédő szerek közé soroljuk a a gyomirtószereket, a rovarölőszereket, a gombölőszereket és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?”

Miről szól ez az epizód: „Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?”?

Az Agrár Channel Podcast ezen adásában a magyar mezőgazdaság termelési költségeinek optimalizálását tárgyalják. Bognár István (MBH Bank) és Böksi János (AXIÁL Kft.) vendégek. Szó esik az EU agrártámogatási reformjáról, az orosz-ukrán háború hatásairól, az energiaárak… Az epizód a Agrár Channel Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bognár István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?”?

Fő témái: mezőgazdaság, termelési költségek, agrártámogatások, energiaárak.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Termelési költségek optimalizálása: merre van előre a magyar mezőgazdaságban?”?

Megjelenés: 2026. 02. 03.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agrar-channel-podcast/termelesi-koltsegek-optimalizalasa-merre-van-elore-a-magyar-mezogazdasagban

Több epizód a Agrár Channel Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból