Az élet meg minden

Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)

· PT2H30M14S

Összefoglaló

Mestyán Ádám történész, arabista, a Duke Egyetem docense az Amerikai Egyesült Államokban, vendége Tóth Szabolcs Töhötömnek az Az élet meg minden podcastben. A beszélgetés az Oszmán Birodalom felbomlását, az arab államok kialakulását, az első világháború és a békeszerződések…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2024. 06. 26.
Hossz
2 óra 30 perc
Szereplők, említett nevek
Mestyán Ádám, Tóth Szabolcs Töhötöm
Témák
oszmán birodalom, arab államok, első világháború, békeszerződések
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — A próféta leszármozottai és ennek politikája az Oszmán Birodalomban.
  2. — Egyiptom speciális helyzete az Oszmán Birodlomban.
  3. — A régi kairói operaház története.
  4. — Az I.
  5. — A mekkai serif és az arab felkelés.
  6. — Alkuk és egyezségek, a világháború után megszülető új Közel-Kelet.
  7. — A „hásemita megoldás” és a szaúdi uralkodóház – a rövidéletű hidzsázi királyság és a népszövetségi mandátumrendszer.
  8. — Mai napig tartó vetélkedés: ki legyen a globális iszlám vezető hatalma? [01:45:47] Egy közel-keleti föderáció lehetséges
  9. — Mestyán Ádám szédületes tudományos karrierje.
  10. — Mestyán Ádám, a költő és punk és egy nagy személyes összeomlás.
  11. — Egy vers és a dédapa története.

Ebben az epizódban

ez itt az élet meg minden a portré interjw podcast gondolatok életstratégiák és világfolyamatok a mindennapi káoszon túl mit tegyen az ember ha egy kairoi taxisofőr azt állítja hogy ő amúgy egy király vagy egy annál is fontosabb személy rokona mert nem hittem el neki és mondtam hogy hát jó hát biztos hülyéskedik és azt mondta n nem meg tudja nekem mutani és valóban elővette a kestyűtartóból a próféta leszármazottai igazolványát mestyán ádám történészt arabistát az ilyen esetek jellemzően további kutatásra sarkalják hiszen szakterületének világszínvonalú velője pedig pályafutása nem éppen tipikus tudományos karrierként indult és akkor én kaptam egy tulajdonképpen egy idegoszomlást és ez egy nagyon mély zomlás volt és az arabisztika meg a tudomány valahogy segített apráni de még akkor még mindig nem tudtam hogy ez engem érdekel [Zene] aztán olyannyira érdekelte hogy ma már az egyik legmenőbb amerikai egyetem docense témái pedig bármennyire is részletkérdésnek hatnak mindig a nagy egészről is mesélnek azt kell látni hogy a közelkelet az egy olyan hely egyébként kelet-európa is egy olyan hely amit az első világháború máig [Zene] meghatároz kedves hallgatók ez itt az élet meg minden podcast 68 adása én tót szobols töhtőm vagyok ebben az epizódban mestyán ádámmal beszélgetek a próféta leszármazotiról arábiai lawrencről és az arab felkelésről valamint arról hogyan lett egy volt punk zenész amerika elit egyetemének tanár a műsort egyébként sem minisztérium sem politikai párt sem más állami szervezet állami alapítvány állami pályázat de még önkormányzat sem támogatja ám az élet meg minden podcast létezéséhez így a szponzorok mellett rád is szükség van a műsort tehát támogathatod a patreonon a támogatás módját megtudhatod a műsor weboldalán amelynek címe az élet meg minden.hu ezen a weboldalon az epizódokhoz bőséges műsorjegyzeteket is találsz valam mint feliratkozhatsz a podcast hírlevelére is ez pedig a stós ami szintén ingyenes tehát a műsor weblapjának címe még egyszer az [Zene] életmegminden.hu az 1979-ben született mestyán ádám az amerikai duke university történelem tanszékének docense ahol a modern közelkelet történetét tanítja de több más az arab világhoz kapcsolódó szakterületen is végez tudományos munkát jelenleg kutatási szabadságon az a sebetikelenban és leginkább de nem kizárólag kairóban fellelhető miközben az institute for advance study nevű princetoni kutatóintézetnek is tagja idén júliustól a duke egyetem közelkeleti tanulmányok központjának és az iszlám tanulmányok központjának is igazgatója lesz legújabb könyve tavaly jelent meg angol nyelven amely nek címe magyarra így fordítható modern arab monarchia az oszmán politikai rend újjáépítése a két világháború közötti közelkeleten mestyán ádám korábban a harvard egyetem tudományos munkatársa volt és tanított az oxford egyetemen is a budapesti ceum doktorált történelemtudományból az eltén pedig esztétikából ezt megelőzően pedig szintén az eltén arab sémi filológia és esztétika szakokon végzett érdekesség és a beszélgetés második felében erről is szó lesz 20zon éves korában magyarországon legfőképpen tánc és színiritikusként valamint ígéretes költőként tartották számon olyannyira hogy 2008-ban munkásságát junior primía díjjal ismerték el ezekben az években egyébként a vágtázó halótkémek nevű zenekar basszus gitárosa volt itt jegyezném meg hogy ennek a podcastnak nem célja hogy napi történésekre reagáljon már csak azért sem mert nem titok ezek az epizódok a felvételtől számítva hetekkel később kerülnek adásba így tehát nem a jelenre hanem arra az időszakra koncentrál amely segít megérteni hogyan rejtenek magukban mai konfliktusok 100-120 évvel ezelőtti történéseket ebben az epizódban tehát mestyán ádámmal beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról brit ügynökökről egy magára hagyott királyról jó és rossz versekről a pánkról az életről meg mindenről kedves ádám nagy szeretettel köszöntöm a műsorban és nagyon örülök hogy elfogadta a meghívást köszönöm szépen a meghívást és üdvözlöm a hallgatókat és hát a műsor hallgatói már hozzászokhattak ahhoz hogy olykor igen komplex témával foglalkozunk de azt hiszem hogy ez egy olyan összetett téma amitől én is még egy kicsit visszarettentem mivel laikus vagyok teljesen és próbálok ezért olyan belépési pontot találni ami egy kicsit ilyen úgymond emberi történet és az ön könyve ami ugye 2020 3-ban jelent meg a princeton university pressnél magyarul talán úgy lehetne fordítani a címét hogy modern arab monarchia igen ez egy jó modern arab kingship a szeredeti címe és a negyedik fejezetben ami azt a címet viseli hogy az oszmán geneológiai politika ez úgy kezdődik hogy valamikor 2016-ban találkoztam mohamed próféta leszármoazottjával kairóban sh taxisofőr volt hogy kell ezt elképzelnünk aki nincs ebben benne a témában hogy hogyan lehet egy taxisofőr a próféta leszármazottja ez egy nagyon jó kérdés igen tehát kevesen tudják de ma körülbelül olyan 10 millió ember van aki aki hivatalosan a profóféta leszármazottjának tekinti magát ilyen kiterjedt családja volt a profófétának hát a profófétának egyébként kiterjett családja lehetett volna de hát ugye mivel egy ugyan történelmi személyről van szó de hát a korabel dokumentumok ennyi szóval hiányosak ezért nem tudjuk hogy valójában most mi történt de de hát annyi biztos hogy az évszázadok alatt az ha valaki a profóféta leszármazottjának deklarálta magát az bizonyos előnyökhöz juthatott muszlim társadalmakban konkrétan ez adó könnyítést is jelenthetett tehát a profóéta leszármazottai egyébként máig például jordániában nem kell fizetniük adót tehát nekem van egy ilyen hivatalos papírom amit lobogtathatok az adóhatóság előtt hogy héká én a próféta leszármozotja vagyok ő igen tehát a kairobban van egy hivatal ami erre specializálódott de hát az ososzván birodalom már a 16 század óta voltak ilyen hát nem is hivatalok hanem egy egy funkció tehát aki aki tulajdonképpen rárakta a pecsétet arra hogy valaki valóban a proféta leszármazot tehát egy tulajdonképpen ami genealógiát mondott ugye ez leszármazást jelent tehát a családf kutatás tulajdonképpen ez egy ilyen professzionális családfa muszlim professzionális családfa kutatás t oanok mint a mormonok volt egy és akkor megfelelő eszközökkel ezt kutatgatták ebben a hivatalban hát igen tehát ugye meg van meg van határozva hogy a profétának köztudottan két unokája volt akik mind a kettő korán meghalt de ugye nekik is voltak leszármazottjaik illetve bizonyos esetekben olyan igényt nyújtanak be akik nem azt mondják hogy ők a prófétától közvetlenül hanem hogyak a próféta egyik nagybátyától származnak tehát valahogy a profóféta körülötti kiscsaládból vannak és és akkor ők sharifnak az egyik általános sharif ami tulajdonképpen nemes embert jelent magyarul vagy pedig sidnak ami hát urat jelent magyarul és akkor így hívják magukat és ő való kairobban van ma is működik egy ilyen hivatal ahova be lehet menni és ha az ember azt mondja hogy én a proféta leszámzotja vagyok akkor behozza a születési dokumentuma vagy mindenféle dokumentumokat és akkor ha szerencsé van akkor kaphat egy igazolványt tehát van egy igazolvány amit megkap az ember és hogy igen a proféta leszen egyiptomban n nem csak jelentősége van a jordániában igen mert ugye a jordán király maga a proféta leszármazottja illetve marokkóban is a marokkói király is a próféta leszármazottjának tartja magát mind a kettőt és mind a két országban ezért a profóféta leszármazottjainak különböző hát ilyen ilyen jogosultságaik vannak de hogy egyiptomban nem de az ezek szerint ott is ha valaki ezt kiváltja valamiért kiváltja a taxiofőr is hogy dicsekedjen vele nem igen hát ez először is egy társadalmi rangot jelent egy megbecsülést azért hát mégis csak a proféta leszármzatja tehát azért azért egy egy muszlim társadalom az egy nagy dolog tehát van egy ilyen egy ilyen társadalmi aura is a közül az ember tisztelik vagy hát és egyébként sok ilyen ember tanult iszlám jogot vagy iszlám tudományokat tanult ember tehát valóban van nem csak nem csak egy ilyen igénye arra hogy őt így tartsák hanem hát valami valami tudása is van ami alapján tisztelik az hogy miért alakult így ez egyébként egy érdekes kérdés és erre nem tudom a választ hogy miért van az hogy ma ahelyett hogy jordániában volna egy ilyen hivatal kairóban van még mg mindig egy ilyen és úgy tudom hogy marokkóban sincs tehát ak marokkóban akar egy ilyen státuszt magának igényelni annak el kell mennie kairóbaan és a a kairai hivatalnak a pecsétjét ismerik el biztos abban biztos vagyok hogy jordániában de úgy tudom marokkóban is tehát a taxi sofőrünk szch ha jól tem a nevét ő szegről végről rokona második abdulla kirány igen pontosan rokona hát ugye minden rokon mindenki rokon aki a proféta leszármazatja elvileg szegről végrő és ezért mondta nekem a taxiban amikor mondta neki hogy nemsokára megyek ammenba hogy hogy akkor üdvözli a rokonát és én ezen repültem meg hogy hát hogy hogy hogy y egyébként meg tudom mutatni a telefonomon é mert nem hittem el neki és mondtam hogy hát jó hát biztos hülyéskedik és azt mondja nem nem meg tudja nekem utatni és valóban elővette a kesztyűtartóból a próféta leszármazottai igazolványát tulajdonképpen és akkor azt az első pillanatban megállt önben az ütő hogy esetleg a kir nak valami oldalági rokonára akadt itt ez y nagyon érdekes dolog mert ez már a könyvéből derült ki számomra hogy igazából ez a serif ha jól mondom magyarul intézményif ez a késő oszmán korban ez tulajdonképpen valami hivatali rang vagy vagy a az isztambuli udvarnak valamifajta küldötteit is jelentette vagy vagy helyi helyi fontos embereit igen tehát a arról van szó hogy hogy ugye a történelem folyamán az elmúlt mondjuk 1400 évben ugye különböző helyeken különböző városokban különböző emberek igényelték ezt a státuszt és az oszmán birodalomban már a 16 században kialakult az tehát amikor az oszmánok elfoglalták az arab területeket akkor azzal szembesültek hogy van egy hatalmi deficitük mégpedig az hogy az oszmánok nem tudnak igényelni nem tudnak fölmult egy ilyen típusú eredetet tehát egy egy arab nemes szemében az oszmán uralkodók jó hát nagy hódítók voltak meg harcoltak a bizánciak ellen meg elfoglalták konstantinápolt nagyon szép dolog de hát ők azért mégis csak egy ilyen jöttment anatóliai valakik már elnézést és ezért ez egy kérdés volt a az oszmán uralkodó számára hogy pláne amikor elfoglalták egyiptomot és egyiptom jött mekka és medina tehát a két szent városa az iszlámnak hogy akkor ők mi alapján uralják ezeket a válosokat mi alapján jelentjük be az igényünket arra hogy mi a világ urai vagyunk ugye és mi alapján mondjuk azt hogy mi a kalifái vagyunk az iszlámnak és hát az volt az egyik megoldás az az volt hogy ők elismerték ezeknek a akkoriban már akkoriban is kiterjedt tehát minden ában volt tehát mai irak területén a mekkában medinában egyiptomban mai szíria területén palesztin mai palesztina izrael területén is jeruzsálemben is éltek meg élnek máig olyan muszlimok akik családok akik ez státuszt íének és az oszmán uralkodó praktikusan azt mondta hogy jó hát akkor én elismerem ezeket az igényeket sőt még adok nekik adókedvezményt is meg földeket is meg egyes alapítványokat is tehát adok nekik egy kis pénzt és akkor ők cserébe elismerik az én kalifátusi igényemet és én mondhatom hogy na tessék a profóféta leszármazottai is elismerik az én hódító meg muszlim vezér kalifátusomat és ez így is volt egészen a 19 századig tehát ez egy rendszer volt ami amit úgy kell is hogy ennek adminisztrációja is volt tehát a szultáni udvarban volt egy fő fő genealógus hogy úgy mondjam fő családfakutató aki kinevezett általában korábban jogászokat tehát kádikat vagy muftikat arra hogy egy-egy vidéki városba ezeket az igényeket jóváhagyják vagy éppen elutasítsák és a 19 században egy nagy változás történt és ez a nagy változás az az volt hogy ugye az európai hatalmak ugye ahogy a katonai és gazdasági hatalom erősödött ők nem akarták ugye az oszmán birodalmat elfoglalni illetve földarabolni mert attól féltek hogy amikor az oszmán birodalom földarabolódik akkor egy totális háború törhet ki a ezekért a területekért ellenben nagyon szerették volna valahogy a befolyásukat az oszmán birodalomban kiterjeszteni és hát a katonai illetve a gazdasági eszközökön kívül a vallás volt az amivel ők ezt elkezdték tenni mégpedig azt mondták hogy a például hogy a az oszmán birodalom lévő területén élő keresztények vagy zsidók felett mertogy ők a keresztény birodalmak ezért bizonyos protektorátust védnökséget élveznek na erre az oszmán uralkodók pedig úgy reagáltak hogy jó de akkor a mi viszont mi vagyunk a muszlim uralkodónk tehát akkor a próféta leszármazottai meg aztán végképp fontosak nekünk és elkezdték beemelni ezeket a alapvetően arab tartományokban élő vidéki nemes embereket a birodalmi adminisztrációba tehát isztambulba utaztatták őket a 19-es sőt le is telepítettek egy párat isztanbulba tehát egy ilyen hogy mondjam eltörökösítetté vannak teljesen eltörökösödött ilyen ilyen asraf vagy vagy vagy serifek magyarul akik aztán a szultáni adminisztrációban már mint pasák jelentek meg meg tehát politikai hatalommal is bíró egyének szeretném elismételni hogy jól értem-e tehát hogy nagyon sok rokona leszármazottja lehet a prófétának igen de voltak kiemelt leszármazottak családok helyben akikről azt gondolta isztambbul húy ők jó lesznek arra hogy legitimáljak mert ők kiemelt befolyásos családok igen és aztán ebből nőtt ki az a rendszer amit most mond hogy hogy hogy hogy elkezdődött talán fellezulni egy kicsit nehézkessé válni az irányítás és akkor jól jött ez az intézmény hogy hogy kiterjessze a csápjait jobban isztanbul és próbálja egyrészt kiterjesz a csápjait másrészt meg tehát ezt a azt az imageét az oszmán szultánnak hogy ő a az iszlám világ vezetője azt még jobban hogy mondjam felturbózták ezek a ezek az emberek illetve az ő hogy úgy mond spirituális tőkéjük mondjuk így na most két dolgot akartam megmondani az egyik az hogy ezt azért úgy kellézelni hogy ez egy tehát…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Duke Egyetem

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)”

Miről szól ez az epizód: „Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)”?

Mestyán Ádám történész, arabista, a Duke Egyetem docense az Amerikai Egyesült Államokban, vendége Tóth Szabolcs Töhötömnek az Az élet meg minden podcastben. A beszélgetés az Oszmán Birodalom felbomlását, az arab államok kialakulását, az első világháború és a békeszerződések… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mestyán Ádám, Tóth Szabolcs Töhötöm.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)”?

Fő témái: oszmán birodalom, arab államok, első világháború, békeszerződések.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mestyán Ádám — A mekkai serif elfelejtett királysága (Ep. 068)”?

Megjelenés: 2024. 06. 26.. Hossz: 2 óra 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/mestyan-adam-a-mekkai-serif-elfelejtett-kiralysaga-ep-068

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból