Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét

· PT1H24M40S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #116. adásában a magyar egészségügy drámai helyzetét mutatják be a kórházi osztálybezárások és a szakemberhiány kapcsán. A cikkírók, Marton Kamilla és Szopkó Zita a Transparency Soma-díjas "Mossuk kezeinket" projekt folytatásaként, a "Kivérző kórházak"…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 06. 25.
Hossz
1 óra 25 perc
Szereplők, említett nevek
Wirth Zsuzsanna
Témák
egészségügy, kórházak, szakemberhiány, oknyomozó újságírás, adatfeldolgozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Ez a Direkt 36 tényfeltáró Központ műsora.

A tiroson jelentkezünk be természetesen. 2023 végén jelent meg a kórházi fertőzésekről szóló ciksorozatunk és az arról szóló filmünk a Mossuk kezeinket.

Ez Virt Zsuzsanna és Marton Camilla kollégám munkája volt, amelyért egyébként elnyerték a legrangosabb hazai oknyomozó újságírói díjat, a Transparency Soma díjat.

Már abból a 2023-as projektből is látszott, hogy a Magyar Egészségügyi állapotáról, annak hátteréről bőven van mit bemutatni.

Meg hát persze a hírek is eleve tele vannak azzal, hogy milyen állapotban vannak a kórházaink.

Tehát, hogy igazából itt lehetett tudni, hogy hogy ez egy termékeny talaj, úgymond tényfeltáró újságíróknak.

És aztán ebből a tovább gondolkozásból, hogy hogyan lehet még a magyar egészségüggel foglalkozni, és mit lehet még ott föltárni, ennek lett eredménye a kivérző kórházak címet viselő cikkorozat, amelynek múlt héten és tegnap jelent meg egy-egy része.

Szerdán pedig jön még a harmadik befejező része.

Martamila ebben a munkában is rét részt vett, és ezúttal Szopkózitával dolgozott együtt rajta.

Vir Zsuzsa pedig mint szerkesztő dolgozott ezeken a a cikkeken, amelyekről most beszélgetni fogunk.

Egyelőre Zita van itt velem a stúdióban.

Kamillát még várjuk, de hamarosan ő is be fog futni, ahogy majd itt a négyes hatos villamospótló akarja.

Tehát amíg Kamilát várjuk, addig vegyük tulajdonképpen így végig azt, hogy hogy miről szól az első két cikk.

Harmadik ugye egy kicsit talán még különbözni is fog az első kettőtől.

De maga a sorozatnak elég beszédes a neve ezzel a kivérző kórházakkal.

Mit sikerült megállapítanotok, hogy miért véreznek ki a a magyar kórházak, és és egyáltalán hogyan álltatok neki a munkának?

Meg meg mi volt a mi volt az alapötlet?

Hát ez a cikksorozat igazából a bezáró kórházi osztályokról szól.

Tehát hogyha ideiglenesen vagy végleg fel kell függesztenie egy egy osztálynak az ellátást, vagy nem tud fogadni betegeket, akkor akkor másik kórházba küldik őket.

És azért ezt a címet adtuk a cikkorozatnak, egyrészt, hogy érzékeltessük, amit a szakemberek is alátámasztottak, hogy egyre rosszabb a helyzet, egyre nagyobb a szakemberhiány, és hogy egyre több a az osztálybezárás is.

És akkor ez egy ilyen drámai cím volt végül is, amivel ezt a ezt az egész helyzetet akartuk érzékeltetni és a munká munka nagy része az a az egy ilyen adatbázisépítés volt, amiről majd szerintem Kamilla részletesebben tud mesélni, hiszen megérkezett Kamilla a tilos stúdiójába.

Alig maradtál le valamiről, semmi, semmi lényegesről tulajdonképpen.

Éppen arról beszélgettünk Zitával, hogy hogy mi volt az alapötlet, és hogy a Mossuk kezeinket után milyen irányban lehetett tovább gondolkozni arról, hogy az egészségüggyel még még foglalkozni kell nekünk a Direkt 36-nál, illetve nektek a a Direkt 36-nál.

Most erről már így Zita röviden ejtett szót.

Milyen adatok voltak elérhetőek?

Mert ugye alapvetően elérhető adatokkal dolgoztatok.

És aztán az nagyon izgalmas, hogy ebből hogyan sikerült aztán azokat a nagyon fontos következtetéseket levonni, amiket levontatok.

Ugye ezek az adatok elérhetőek voltak az NNGK-nak az oldalán.

Viszont ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ez ilyen teljesen bárki számára felfogható és egy ilyen nagyon könnyű könnyen értelmezhető dolog volt.

Tehát hogy ezek ilyen jogi szövegek voltak beszkennelve, feltöltve.

Ö sokszor a honlapra, tehát hogy mondjuk így kimásolni se lehetett belőlük szöveget, tehát hogy így feldolgozni adattszinten ezeket borzalmasan nehéz feladat volt.

Ezek voltak az úgynevezett ilyen kijelölő határozatok.

És mennyire tuti, hogy egyébként megszületik egy ilyen kijelölő határozat?

Ezek olyan határozatok, amikben a kórház azt kéri, hogy egy bizonyos osztályát, vagy egy osztályon belüli ellátást ideiglenesen, vagy akár véglegesen vagy ki tudja mennyi időre szüntessenek meg, hiszen esetleg mondjuk nincs azon az osztályon elég orvos vagy ápoló, olyan is volt, hogy tönkrementek műszerek és akkor azért nem tudták fogadni a betegeket és és akkor még az szerepel benne, hogy ugye ez az indoklás, amit az előbb is említettem, illetve, hogy mikortól nem tudják fogadni a betegeket, illetve az, hogy meddig az néha szerepelt.

Tehát hogyha arról volt szó, hogy mondjuk meg kell javítani a klímát, és tudják, hogy mikor jön a szerelő, akkor azt írták, hogy nem tudom, mondjuk két hétig, de volt olyan is, hogy visszavonásig kérik, és akkor azt hát ki tudja, hogy mikor vonták vissza.

Például ha szakorvosiányra hivatkoztak, akkor ott ugye hát e senki nem tudja előre, hogy ez mennyi időbe fog telni.

Van itt velünk egy elefánt a a szobában. nem olyan nagy elefánt, tehát azért még nem egy ilyen afrikai elefánt, hanem mondjuk ilyen kisebb, ilyen indiai elefánt béb, merthogy tegnap volt az ATV-n egy vita Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulia András a Tisza egészségpolitikusa EP képviselője között.

És a cikkorozatotok ebben is szóba került.

Egyébként az ATV mutatott be egy táblázatot, ami ami szerepelt a cikkben.

És aztán Takács Péter is mondott pár szót a cikketekről.

És mit szeretnétek erre reagálni?

Hát lényegében azt mondta, hogy szerinte megtévesztő, amit írtunk, merthogy ő azt hangsúlyozta, hogy ezek ideiglenes bezárások. egyébként ezt mi sem állítottuk, hogy ezek véglegesek.

Szóval hát igen, de most hogyha belegondolsz, hogy te üzemeltetsz mondjuk egy kisboltot akár, és hogyha te azt mondod, hogy én szabadságon leszek 058-án, akkor azt mondod, hogy az nap az üzlet zárva lesz.

Tehát hogyha egy osztály nem tud beteget fogadni akár egy adott napon is, akkor szerintem az zárva van.

És egyébként, na mindegy, a lényeg, hogy ugye ő ezen ezt emelte ki, hogy az ilyen ideiglenes szüneteltetés.

És egyébként ez érdekes, hogy ezt felhozta, mert ugye az itával nagyon sokat kutattunk, és azt vettük észre, hogy ők tényleg nem szeretik használni ez a ezt az osztálybezárás szót.

És ugye ezért is van az, hogy ezt kijelölő határozatnak hívják, és véletlenül abba sem senki nem ért, hogy mi így első.

És hogy és hogy direkt ilyen nagyon jogi szövegek ilyen nagyon bürokratikus úton vannak megsz megfogalmazva hogy hát ne legyen egyértelmű, hogy tényleg ez miről szól.

Bezáróhatározat, kijelölő határozat.

Hát kijelöl valamit, bármit kijelölhet.

Mert úgy is, úgy is említetted, hogy sok minden miatt történhet ez.

Persze, csak hogy közben meg ugye az van, hogy amit ő is mond, hogy ezek ilyen ideiglenes leállások, viszont sokszor volt olyan, amit találtunk erre rengeteg példát, hogy ilyen öt év után sikerült újra nyitni.

Tehát hogyha most nincs öt évig valami nyitva, akkor az zárva van és és olyan is volt, igen.

Amit amit majd végleg bezártak, ami nem is nyitott újra.

Tehát legalábbis a mai napig nem, aztán nem valószínű, hogy újra fog, de ki tudja.

De igen, igen, de persze ezeket újra lehet nyitni, csak én nem akadnék fent ezen a a szóhasználaton, mert egyébként ami nincs nyitva, az zárva van.

Meg nekem kicsit az is volt a furcsa érzésem, hogy hogy igazából úgy érdemben nem reagált semmit a a cikkünk cikkeink megállapításaira, és most tényleg ezen rugózni, hogy most akkor ideiglenes, végleges, vagy milyen szót használunk rá, és nem mond semmit a tényekre, amiket meg viszont feltártunk, meg amit leírunk.

És ráadásul ez még azért is különösen érdekes, mert hogy nem egyszer kerestük a Belügyminisztériumot is.

Még amikor korai szakaszában jártunk a cikk készítésének, szerintem vagy két hónappal ezelőtt, akkor interjút is kértünk egyébként.

És akkor talán azt úgy hát úgy fogalmaztuk, hogy a vagy Takács Pétertől, vagy valami az egészségügyi területen dolgozó valakitől.

És akkor hát egy egy nap alatt válaszoltak viszonylag gyorsan.

Annyit mondtak, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel.

És utána később ugye részletes kérdéssort küldtünk. nekik, és az azokra sem válaszoltak, tehát hogy azt sem értem, hogy miért mindig utólag kell.

Én Igen, nekem is ez igen, pontosan.

Úgyhogy mi erre nem is igazán tudunk úgy reagálni.

Igen, ez fontos, hogy ezért is akartam szóba hozni, mert persze amikor beül az ATV stúdiójába Takács Péter vagy akárki, és akkor ott egyébként szembesítik egy adatsorral, egy elég konkrét adatsorral, akkor ott nagyon könnyű az azt összeállító újságírók jelenléte nélkül arra bármit mondani, hogy hát ez ilyen meg olyan meg amúgy meg azt gondolom róla, hogy de hát megvolt a lehetősége, hogy hogy reagáljon, nem az ATV stúdió ójában, amikor Kuli András ülott, hanem akkor, amikor adott esetben ti kértek tőle egy interjút, vagy amikor elkülditek a kérdéseiteket, és arra lehetne konkrétan válaszolni, de hát ott nem akartak élni a lehetőséggel.

Ezt csak egy nagyon fontos a saját védelmünkben megemlíteni.

Ögün, itt vagyunk ezeknél a kijelölő határozatoknál, és ami még fontos, az aztán majd bele belemegyünk konkrétan az adatokba, de az a technikai háttere, ahogy meg tudtátok oldani azt, hogy a rengeteg kijelölő határozatból kinyerjétek azokat az adatokat, hogy melyik kórházaknak a nevét írják ott, milyen okkal kérték, hogy ott valamiért szüneteljen egy darabig, legalábbis A az ellátás.

Mi volt itt a a boszorkány konyhában?

Hát ugye, mint ahogy említettem, voltak olyan nehézségek, hogy ezek a dokumentumok külön-külön voltak feltöltve egyesével az oldalra.

Volt, amelyik szkennelt formában, volt olyan is, amelyik kereshető formában, de hogy ugye először ugye egy ilyen programozónak a segítségét kértük, hogy töltse le az összeset. és tegye olyan formátumba, hogy mi abból tudjunk kimásolni, illetve tehát, hogy szöveg formátumú legyen, szczennelt kép, és ezt egy ilyen OCR nevű, optikai karakterfelismerés nevű szoftverrel csinálta meg a szakember, aki segített nekünk ebben.

És ezután mesterséges intelligencia segítségével nyertük ki a dátumokat például, tehát hogy ugye ezt ez is azért volt nehéz, mert hogy sokszor a dátumokat betűvel írták, sokszor számok voltak, hogy Mikortól vizsgáltátok különben 2020 eleje óta, ugye onnantól volt feltöltve.

És és hát az volt még, hogy sokszor ugyanazt a kifejezést teljesen más szavakkal írták le.

Tehát, hogy ez, hogy mondjuk kevés az orvos és az ápoló, vagy nincs elég orvos, ezt ezt ők humán erőforráshiány, dolgozóhiány, vagy akár ezt írták le, tehát hogy ezt ilyen nyolcféleképpen körbe lehet írni. viszont azért volt segítség mesterséges intelligenciára, mert az ugye tudja értelmezni, hogy ez a nyolcféle kifejezés ugyanazt jelenti.

Tehát ez sima programozással ugye nem megoldható.

És akkor azt szedtük ki, hogy mi az indoklása a bezárásnak, mertől meddig fog tartani a bezárás, hogyha bizonytalan ideig vagy visszavonásig, akkor azt szedte ki a program belőle.

Hát igazából tehát ez, hogy mi volt a kórház, ahova küldik a bet melyik kórhá melyik kórház kéri a bezárást, melyik osztályról van szó pontosan.

És és amikor ez megvolt, akkor a nagyon-nagyon fontos pont, hogy ezt mi a utána az 1250 soros táblázatunkat egyesével mind végignéztük, tehát öten voltunk a Direkt 36-ból, akik szétosztottuk egymás között, hogy biztos mindent jól szedette ki.

Akik most irigylik az újságírókat, ne irigyeljék.

Ilyen monoton dolgok is vannak. 1250 Excel sort így végignézni, vagy nem tudom ilyen milyen sort végignézni, az nem tudom, ilyen elég érvágós történet.

Hát ez több napba került mind az ötünknek, tehát ez ez hatalmas meló volt és és tényleg sokszor mondom sokszor olyan bonyolultan volt megfogalmazva a dokumentumban, hogy néztem, hogy mit szedett ki ez a program.

Hát én ezt nem látom, és ötször olvastam el, és végül tényleg az volt, amit ő kiszedett.

De hogy igen, ezek a jó tszelnök megfogalmazások a az osztály bezárásra kerülésének indokaként megfogalmazva.

Nem tudom így tudom elképzelni hogy, hogy hogy esetleg ilyenekkel játszottak.

Még annyit még mondjunk el, hogy nem említettétek a szakember nevét, aki segített nekteknek.

Nem az az oka, hogy elfelejtettétek a nevét, nem az az oka, hogy a munka végére jól összekaptatok vele, és ilyen csúnya tányérdobálós elválás volt, hanem ő kérte, hogy ne legyen megemlítve, hogy ezen ezen dolgozott, megvannak erre az ő saját indokai, de innen is nagyon szépen köszönjük a munkáját, nagyon-nagyon fontos dolgot tett, és nagyon nagyon profin végezte a feladatát.

Menjünk akkor rá tényleg a a konkrétan a a cikkre, és az, hogy milyen megállapításaitok voltak.

Az első cikkben, ami múlt héten jelent meg, rögtön megragadta a figyelmem egy mondat, amit viszonylag a cikknek az elején írtok.

Ez úgy hangzik, és most idézek belőle.

A kutatásainkból az is kiderült, hogy az Orbán kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan.

Az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent.

Mégsem történtek valódi lépések az ügyben.

Miből látszott az, hogy a problémákat azonosította a kormány már jóval korábban is?

Erről majd a harmadik cikkben bővebben fogunk beszélni, de most röviden csak annyit elárulnék, hogy volt 2010-ben a Fidesz programja és és abban volt egészségügyi sóhető program, igen.

Amikor még nem az volt a program, hogy folytatjuk valamit, akkor elkezdtek.

Tehát tehát akkor volt nekik egy komoly programjuk, amiben szerepelt az egészségügynek így a helyreételei is.

Tehát ők ezt így fontosnak tartották. sőt Orbán nemzeti ügynek nevezte, hogy az egészségügyet megmentsék és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • NNGK

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét”?

A Direkt36 podcast #116. adásában a magyar egészségügy drámai helyzetét mutatják be a kórházi osztálybezárások és a szakemberhiány kapcsán. A cikkírók, Marton Kamilla és Szopkó Zita a Transparency Soma-díjas "Mossuk kezeinket" projekt folytatásaként, a "Kivérző kórházak"… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wirth Zsuzsanna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét”?

Fő témái: egészségügy, kórházak, szakemberhiány, oknyomozó újságírás, adatfeldolgozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #116 – Adatok, amelyek bemutatják az egészségügy drámai helyzetét”?

Megjelenés: 2025. 06. 25.. Hossz: 1 óra 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-116-adatok-amelyek-bemutatjak-az-egeszsegugy-dramai-helyzetet-18875115

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből