EconomX Podcast

A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint

· PT35M57S

Összefoglaló

A Money Talks podcast adásában Karagich Bálinttal, az Energiastratégiai Intézet ügyvezetőjével beszélgettek Magyarország jövőjéről. A klímaváltozás, az energiabiztonság és a vízgazdálkodás kulcsfontosságú tényezők az ország jövőbeli fejlődésében. Megvitatták a…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 07. 23.
Hossz
36 perc
Témák
klímaváltozás, energiabiztonság, vízgazdálkodás, magyarország jövője, rezsi, energia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

forónapok számában, jól emlékszem, 25-ben már 28 napnál voltunk. 2010 előtt ilyen egy-két napok voltak nyáron, amikor megütötte ezt a a forrón napot definíciószerűen. [zene] Egyes számítások szerint 2080-2100 között minden második nap a nyár folyamán forró napnak fog minősülni. >> Igaz ez az állítás még, hogy Magyarország vízben gazdag ország? >> Hát az a helyzet, hogy ez már nagyon régóta nem igaz. [nevetés] Nem akarom itt a nézőket sem elkeseríteni, de ez talán az egyik legnagyobb tévhit, [zene] amit amit elhitettünk magunkkal az elmúlt években.

Az elmúlt hetek extrém időjárása a hőkupolától kezdve az aszályos időjárásig rávilágította a kérdést, hogyan alkalmazkodhat Magyarország a klímaváltozáshoz, mik lesznek ennek a közvetlen gazdasági hatásai.

Köszöntöm önöket, én Tgerendre vagyok, ez pedig itt a Money Talks podcast legújabb adása.

Mai vendégem Karagics Bálin, az Energiastratégiai Intézet ügyvezető igazgatója.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a műsort is.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Örülök, hogy itt lehetek. >> A klímaváltozás milyen már rövid távon is érezhető gazdasági kihívások elé állítja Magyarországot? >> Mindannyian bőrünkön érezzük a éreztük a hőkupolának a hatását, és valószínűleg lesz is még ilyen a nyáron, úgyhogy készülhetünk is lélekben erre.

Ha már gazdaság, akkor talán a legegyszerűbb egy számmal indítani.

Azt néztük, hogy egyes számítások alapján akár a a GDP-nek 4-7%-át is ki tudja tenni az a veszteség, amit amit egy aszályos időszak okoz.

Nyilván ez nem a hőkupolához kapcsolódik direktben, ez már inkább a vízhiányhoz is.

Viszont viszont a hőkupolával összekapcsolva, ami másik számítás ott a GDP-nél ilyen 0,3- 0,5%-os kiesés, csak a munkaerőre vetett hatása.

Így ezzel együtt azért látható, hogy egy jelentős kiesést tud okozni.

Itt elsősorban azért a mezőgazdaság az, ami nagyon erősen érintett, tehát a mezőgazdasági kiesésből származik ez a hihetetlenül magas GDP arányos szám. viszont viszont közben jön a turizmus, közben jönnek a az energiaárak pluszban, úgyhogy egy sokkal sokkal nagyobb csomagban kell gondolkozni, de azért nyilván a mezőgazdaság az elsődlegesen megütött terület ebben a kérdésben. >> Mielőtt bár másra rátérnénk, az elképesztően magas szám.

Tehát ha arról beszélgetünk, hogy Európában jó pár évvel nincsen számot tevő gazdasági növekedés.

A magyar gazdaság is talán 2021-2 óta 3%-ot meg növek, tehát 3%-os növekedést sem látott még közelről sem.

Ez a 4-7%, ez elképesztően magas szám GDP arányosan.

Ez gyakorlatilag az ország adott évi költségvetését is nagyban befolyásolja.

Abszolút teljes mértében. >> Ebből adódik az a kérdés, hogy ez a legnehezebb rövidtávú kihívás, illetve egyáltalán mit lehet azzal kezdeni, hogy ez évről évre úgymond egy váltakozó gazdasági teljesítményt vetít előre?

Hát itt az a helyzet, hogy szerintem hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ez egy realitás, ami velünk marad most már ugye vannak ezek a forrónapok száma, amikor 35 fok fölött van már a az aznapi átlökhőmérséklet, és forrónapok számában, ha jól emlékszem, 25-ben már 28 napnál voltunk. 2010 előtt ilyen egy-két napok voltak nyáron, amikor megütötte ezt a a forrón napot definíciószerűen.

Egyes számítások szerint 2080-2100 között minden második nap a nyár folyamán forró napnak fog minősülni, ami azt jelenti, hogy mostantól kezdve mind mezőgazdasági oldalról, mind pedig lakossági adaptációs oldalról el kell kezdünk abban gondolkozni, hogy hogyan tudunk legjobban adaptálódni ehhez a az új fajta időjáráshoz, ehhez a hőkupolás forró nyári napokhoz.

Most itt a következő évben pont 27-ben kicsivel csapadékosabb időt jósolnak előre. viszont viszont nagy valószínűséggel ez az aszályos hőkupolás idő időjárás ez visszatérő lesz a következő években.

Úgyhogy hát az a helyzet, hogy gazdaságilag, mezőgazdaságilag el kell kezdenünk abban gondolkodni, hogy hogyan tudunk olyan növényeket termeszteni, olyan olyan energetikai hátteret fölépíteni, ami tudja támogatni ezt a fajta időjárást is. említetted a kiemelt szektorokat, mint turizmus, mezőgazdaság, hogy hat ez a magyar energiaágazatra?

Mik azok a legfontosabb kihívások, amikkel most találkozik egyáltalán az átlagfogyasztó is.

Ugye emlékezhetünk az elmúlt hetekben még miniszterelnöki bejelentés is volt, ahol Magyar Péter arra kérte egyes települések lakóit, hogy a vezetékes vízből ne fogyasszanak annyit, ne töltsük a medencéket.

Utána pedig Kapitány István érkezett meg a lakossághoz gazdasági miniszterként egy kéréssel, miszerint csak meghatározott időszakokban használjuk, vagy vegyük jobban igénybe a az energi energiát, villamosenergiát igénylő eszközeinket.

Ezek olyan intézkedések, amik vissza-visszatérhetnek, vagy ezek tüneti állapotok, és mostantól az energiaágazatot egy teljesen más gondolkodásmódban kell fejleszteni. >> Hát itt amúgy több területe is van annak, hogy hogyan érheti ez meg hogyan érinti ez az energetikát. van a a hálózati része, meg a termelési része.

Ugye itt Paksról is egész sok szó esett az elmúlt időszakban, hogy hogy Paksnak a a termelését vissza kellett egy kicsit fogni annak érdekében, hogy a a Duna vizét ne melegítse túl.

Illetve van a lakossági oldal, amiről te is beszélsz.

Egyébként az, amiről a kapitány miniszter úr fölhívta a figyelmet, ez hogy tudatosabban kell fogyasztanunk az esti órákban. ez a az energetikai szektorban már egy nagyon régóta újra és újra előkerülő téma, merthogy a napelemeknek köszönhetően alapvetően a termelés jelentős része, az energiatermelésünk jelentős része napközben valósul meg, míg a fogyasztásnak egy jelentős része pedig éjszaka.

És pont ebben a hat és 9 közötti időszakban így akkor kerül a hálózatra a legnagyobb terhelés, mert ilyenkor viszont a hálózaton máshonnan nem a napelákból meg a háztartásból kerül ki az energia, hanem gázerőművekből vagy bármilyen más alternatív megoldásokból, akár importból is. >> Kezdjük akkor inkább a termeléssel.

A Magyarország jelenlegi termelési kapacitásaihoz képest mik lennének a legfontosabb fejlesztések?

Ugye azt nem mondom, hogy köztudott, viszont egyre többet beszélnek arról a szakemberek, hogy Magyarország a villamosenergia előállításában a Napenergiát kiemelt szerepként tekintette az elmúlt évtizedben, és kiemelt eredményeket is ért el, ami az általad említett problémákat is okozza jelenleg a hálózaton.

De mi az a reális kép, amit most látnunk kell, és hova lehetne szerinted eljutni, vagy az energiastratégiai intézet kutatási alapján eljutni a következő négy-öt évben?

Hát ennek több része is van, és itt egy kicsit már ellépünk a a hő stressz részétől még ahhoz egy egy gondolatra visszatérve egyébként ami nagyon ritkán felvetett gondolat, az az, hogy a a hő eredményeként, meg a a stabil meleg eredményeken maga a vezetékek is érintve vannak.

És egyébként sokszor ilyenkor nyáron volt az, hogy a akár a bármilyen fajta infrastruktúrális fejlesztést meg akartak valósítani, akkor ezt ilyenkor nyáron tudták megtenni.

Részben azért, mert ilyenkor átalakul kicsit a a fogyasztás és és hát ilyenkor van nyugalma birnak is arra, hogy hogy ezeket megvalósítsa.

És erre ebben is felmerül egy olyan veszély, hogy aki valaha is látott már magas feszültséggel dolgozót, az egy hatalmas sok rétegű ruhában dolgozik 35-40 fokban.

Tehát, hogy kialakult egy ilyenfajta plusz veszélye, hogy sokkal nehezebb karban tartani is nyáron ezeket a rendszereket.

Visszatérve a stratégiai kicsit izgalmasabb részére, mi azt látjuk, hogy a napelemekben, az elmúlt években hatalmas eredményeket értünk el.

Egyébként kevesen tudják, hogy Magyarország, Európa és és világ első is a termelésben kitett napelem mennyiségének [torokköszörülés] tehát hogy 29%-át a a termelésünknek, 28-29%-át napelemből biztosítjuk.

Ez egy hatalmas eredmény, mert egyébként ezt az elmúlt 10 évben sikerült elérni.

Viszont ez okozott egy olyan plusz nehézséget is, hogy hogy napközben nagyon sok áramot tudunk termelni.

Éjszaka viszont visszaesik ez a termelő és akkor jelenik meg a fogyasztás.

Úgyhogy az egyik ilyen plusz, amivel foglalkoznunk kell, az az, hogy hogyan tudjuk ezt kiegyenlíteni.

Erre jönnek az akkumulátor akkumulátorok.

Ugye most volt az energiatárolási program, amit az állam meghirdetett, illetve hosszú távon majd majd szükség lesz hosszútávú energiatárolási kapacitásokra is.

Magyarországnak sajnos nincsenek jó természeti adottságai ilyen szempontból.

Viszont viszont az egyik ilyen pont az az energiatárolás lesz és az, hogy hogyan tudjuk kiegyenlíteni a megújulókat.

A a másik pedig az, hogy hogyan tudunk dekarbonizálni, hogyan tudjuk megoldani azt, hogy azok a a termelők, mint mondjuk a Mátrai erőmű, ki legyenek váltva valami más sokkal tisztább energiaforrása által.

És ebből adódik az is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekre, mármint a hőkupola, visszautalva itt a talán a bevezetőnkre, mennyire van jelen pillanatban felkészülve a mostani energiarendszerünk, és hogyha nem, nincs teljes mértékben, akkor mik azok a gyors lépések, amikkel jelentős javulást, jelentős energiabiztonságot lehet elérni? >> Hát itt az infrastruktúrális fejlesztés az az mindenképpen egy egy szükséges lépés lesz. ö EUs források is részben erre erre lesznek fordítva.

Ö itt a a Mavír mint mint mint TSO elég erősen foglalkozik is ezzel a kérdéssel. egyébként ilyen szempontból mondjuk a hálózati veszteséget sikerült is csökkenteni az elmúlt években.

Nagyon fontos pont lenne a jövőben az, hogy sokkal inkább átálljunk egy adatgyűjtéscentrikus hálózatfejlesztésre is.

Tehát sokkal több adatgyűjtőpontot kell létesíteni a hálózaton. viszont viszont az látszik, hogy egyébként a a Mavir elég elég tudatosan dolgozik ezeken, úgyhogy megy a felkészülés ezekre a a egyre melegebb hőkupolás szituációkra és és hát valószínűleg a következő években, ha megérkezik ez a hálózatfejlesztési pénz is, akkor akkor ebben tudunk előrelépést tenni.

Itt inkább majd a rendszerterhelés lesz a kérdés, nem is feltétlenül a külső behatások. >> De akkor nem kell olyanra számítanunk például idénnyáron, hogyha még extrém melegek érkeznek, mint ami talán tavaly vagy tavalyelőtt volt Spanyolországban, illetve Csehországban, hogy akár 24-48 órára teljes áramszolgáltatás megszűnt. >> Na ugye az is, ez is izgalmas.

És nem akarok egyébként a a mavírosok nevében beszélni, mert valójában ők az ők ennek a a az igazi tudói, de de a Spanyolországban sem azért történt, mert mert túl meleg volt, vagy hogy maga a a hálózat gyengült volna meg.

Ott a probléma az az volt, hogy pont volt egy nagy napelemes termelés, amikre ők támaszkodtak.

Az volt az elképzelés, hogy napközben ők a fogyasztást azt ezekkel a napelemekkel fogják kielégíteni.

Viszont ezek a napelemek egy technikai hiba miatt kiestek, és a fogyasztás megmaradt, és a hálózat pedig annak érdekében, hogy ne a teljes hálózatom össze, ezért elkezdte lekapcsolni egyes fogyasztói köröket annak érdekében, hogy megint kiegyenlítse a fogyasztást és a termelést.

És ez egyébként fontos minden egyes ilyen energietikai hálózatban, hogy a fogyasztás és a termelés mindig ki legyen egyenlítve.

Különben jönnek létre olyan helyzetek, mint mint nyáron nálunk is, hogy akár negatív áramáras órák is létrejöhetnek, hogy nekünk kell fizetni azért, hogy elvigyék a az áramot. >> Ez mármint a lakossági napelemtermelőkre fogy vonatkozik? >> Ez nem feltétlenül a nap lakossági napelemre, ez inkább a az iparira. a lakossági napelemnél ott inkább le szokták ilyenkor terhelni ezeket a a napelemeket, vagy egyszerűen csak nem engedik, hogy visszatermeljenek a hálózatra.

Hoznék egy másik olyan állítást, amit szerintem azért, mint én, mint talán a nézők, hallgatók ismernek.

Magyarország vízben gazdagország.

Mégis azt olvasom a sajtóban, szaksajtóban, azért jó ideje, hogy az aszályos napok, az aszályos nyarak egyre inkább kitolódnak, egyre inkább nagyobb gondot okoznak a mezőgazdaságnak, ahogy te is említetted, első szektorok között, amik leginkább ki vannak téve a klímaváltozásnak.

Igaz ez az állítás még, hogy Magyarország vízben gazdag ország? >> Hát az a helyzet, hogy ez már nagyon régóta [nevetés] nem igaz.

Nem akarom itt a nézőket sem elkeseríteni, de ez talán az egyik legnagyobb tévhit, amit amit elhitettünk magunkkal az elmúlt években.

A vizeinknek körülbelül 95-96%-a külföldről folyik be, és évente egy olyan 20 kötőel 30 köbkényi vízet vesztünk, tehát csapadékkal, folyókkal együtt.

Ennyi az, amennyiben negatívban vagyunk minden évben, ami azt jelenti, hogy még csak nem is az, hogy nagyhatalon vagyunk, hanem Magyarország az egyik legkitettebb ország a világon víz szempontjából.

Ehhez jön hozzá az, hogy a Kárpátmedencének a sajátos adottságai miatt egyre kevesebb csapadék is érkezik a a területünkre.

Ugye itt jön be megint csak, hogy az aszályhelyzet milyen gazdasági hatásokkal fog járni, és hogy hogyan kell majd a a mezőgazdaságot is átalakítani arra, hogy sokkal kevésbé vízigényes növényekkel telepítsük be akár az Alföldet.

Úgyhogy sajnos ez a az, hogy mi víznagyhatalom lennénk, ez ez most már nem igaz jó pár éve kicsivel több mint 100 éve. és adaptálódnunk kell ahhoz, hogy a a környezi országok hogyan cselekednek, illetve el kéne kezdenünk egy olyan hosszútávú stratégiát föállítani, hogy a következő 15-20 évben hogyan tudjuk ehhez a helyzethez igazítani Magyarország adottságait, mert nem csak az a baj, hogy vizet vesztünk, hanem az is baj, hogy nagyon gyorsan átfolyik rajtunk, tehát mind a Duna, mind a Tisza a folyószabályozások miatt gyakorlatilag bejön a víz, és egyből ki is megy, és nincs lehetőség arra, hogy hogy minél több területet érintve minél jobban megmaradjon ez a talajban. >> Az energiastratégiai intézet elemzései szerint valójában inkább a víz megtartásra kellene koncentrálnunk, vagy mind lakossági, mind ipari, mezőgazdasági szinten jobban inkább az alkalmazkodásra, vagy ez a kettő ezen ennek a kettőnek kéz a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Karagich Bálint

Szervezetek, cégek

  • Energiastratégiai Intézet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint”

Miről szól ez az epizód: „A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint”?

A Money Talks podcast adásában Karagich Bálinttal, az Energiastratégiai Intézet ügyvezetőjével beszélgettek Magyarország jövőjéről. A klímaváltozás, az energiabiztonság és a vízgazdálkodás kulcsfontosságú tényezők az ország jövőbeli fejlődésében. Megvitatták a… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint”?

Fő témái: klímaváltozás, energiabiztonság, vízgazdálkodás, magyarország jövője, rezsi, energia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A víznagyhatalom-mítosz vége? Klíma, rezsi és energia Magyarország jövőjében | Karagich Bálint”?

Megjelenés: 2026. 07. 23.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/a-viznagyhatalom-mitosz-vege-klima-rezsi-es-energia-magyarorszag-jovojeben-karag-bd032e3e

Több epizód a EconomX Podcast-ből