Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjének ebben a részében Méri Tamás, az Access4you üzletfejlesztési igazgatója beszél a hazai vállalkozások és az Access4you szerepéről a települések fenntarthatóságának és akadálymentességének elősegítésében.

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 02. 06.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Méri Tamás
Témák
települési fenntarthatóság, akadálymentesség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok cseréjére és a jógyakorlatok megosztására önkormányzati ügyfeleink mellett azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat akik kítségével a fenntarthatóság az élhetőség minél hamarabb eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm mai beszélgetésünkön a stúdióban mry tamást az exess foru társalapítóját szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk köszönjük a meghívást köszönöm lő kezdjük picit egy általános bemutatkozással kicsoda az access for you milyen céllal jöttetek létre röviden úgy szoktuk magunkat valahogy aposztrofálni hogy egy társadalmi hatás ugye az angol szavak jutnak először eszembe de társadalmi hatású proptech vállalkozás vagyunk ami gyakorlatilag egy olyan típusú startupot jelent aki adatot gyűjt azt digitalizálja de ezen a tevékenységen keresztül egy egy egy társadalmi hatás vált ki ez most egyelőre nem mond semmit gyakorlatilag az access for you kifejezetten az akadálymentesség fókuszáva jött létre és azt a hiátust szolgálja hogy nagyá ból a társadalamnak az egy hat oda az valamifajta akadályoztatással él ez mozgásbeli vagy kommunikációbeli nehézségeket jelent és ők az mindennapjaikat úgy élik hogy hogy akárhova indulnak nem biztosak abban hogy oda bejutnak ott fognak tudni kommunikálni ezt hívjuk az akadálymentességnek vagy az akadálymentesség hiányának ami az ő életükben egy komoly problémát jelent és az önmagában egy egy szerintem egy adottság hogy hogy maga a fizikai környz az nem teljesen akadálymentes számunkra ezzel nehezebb leküzdeni ezt az akadályt de az hogy erről nincsen megfelelő megbízható kellően részletes információ az nagyban nehezíti az ő életüket miért mert ha tudnának előre tervezni ezeken a megbízható információkon akkor előre láthatnák hogy érdemes odamennem bejutok tudok fogyasztani tudok szolgáltatáshoz hozzjutni és ez a ez a hiány késztette berec balázs alapítónk arra hogy aki szerintem lassan 20 éve kerekes székben él hogy ezzel valamit tenni kell nyilván számtalan személyes tapasztalat és csalódás vitt el oda hogy erre egy megfelelő műszaki választ adjon mielőtt itt belemennénk a részletekben ami azt gondolom hogy számos aspektusból fogja megvilágítani azt hogy egy település hogyan juthat szerephez mindebben egy picit lépjünk egy lépéssel vissza és nézzük meg hogy egyáltalán ez a tevékenység amit ti csináltok ez hogyan kötődik ma magához a fenntarthatósághoz hát ugye ma a fenntarthatóság kapcsán talán mindenkinek az esg három betűs varázszó jutt legelőször eszébe ahol ahol azt gondolom hogy az m mint mint környezet sokkal több jó gyakorlatot konkrét elvárá akció tervet fogalmaz meg ma a társadalmi tehát a az s ezen a három betűn belől a social lab az egy sokkal nyitottabb sokkal több a kérdője sokkal nehezebb megtalálni ott azokat a célterületeket ahol amit előre lehet mozdítani a fenntarthatóságot illetve ahol ahol olyan jó válaszok vannak amik valóban nem csak beszélünk róla hogy csinálunk valamit hanem tényleg érdemi munka nem ezzel a célzattal indítottuk el ezt a tevékenységet de nagyon hamar utolért minket ez az esg hullám és kiderült hogy gyakorlatilag azáltal hogy egy nagyon masszív érinteti csoport tehát a a a akodályoztatottak számára nyújtjuk ezt a szolgáltatást azt hogy adatgyűjtésen alapul és ez az eredmény valamilyen módon számmá is konvertálható innentől kezdve ez egy ez egy eg nagyon jól illeszkedő szolgáltatás csomagá vagy szolgáltatássá vált ebben a ebben a gondolatkörben én azt gondolom hogy a társadalmi fenntarthatóságnál most kezdenek kialakulni ezek a területek oktatáshoz jutás igazságos lakhatási kérdések táplálkozás de az akadálymentesség az az még a most készülő taxonómia tervezetekben is konkrétan említve van és hát itt a bemutatkozás alkalmával azt gondolom hogy most már egy keretet kaptunk arról hogy pontosan milyen misszióval céllal jöttetek létre de picit segíts nekünk még abban hogy jobban megértsük hogy pontosan mi is az a termékszolgáltatás amit kínáltok tehát egyik oldalról ugye a az érm egyik oldal felhasználók ők tehát hozzájuk juttatjuk el gyakorlatilag az épített környezet akadálymentességére vonatkozó részlet ket fotók méretek különböző válaszok formájában ingyenesen elérhetően a honlapunkon és egy mobil applikációban nyolc érintetti csoport számára gyűjtjük ez gyakorlatilag a kerekes székesek mozgásában korlátozottak sikert nagyot halló vag gyengénlátó kognitív problémával küzdök illetve nagyon érdekes hogy még a a begyűjtött adatok a a szülőknek is sokszor nagyon hasznosak mert akik a babakocsijukat tolják azok hasonló problémákkal tudnak szembesülni mint a kerekeszékesek tehát ők a gyakorlatilag az érintetti csoport egyébként az idős emberek is egy- kettő vagy három csoportba is könnyedén bele tudnak esni tehát róluk se feledkezünk meg tehát ő számukra gyűjtjük az adatokat de hogy hogy ez az egész valami keretrendszerbe tegyük ez egy európai tanúsító védje gyakorlatilag amit amit mi kínálunk az ingatlan t nagyon sokat olyan módon vonjuk be ebbe a küldetésbe hogy nekik is tudunk ezért cserében valamit adni gyakorlatilag a a a módszertan az az hogy mi tudjuk hogy mik azok a műszaki kérdések amik az érintettek számára hasznosak ebből egy erre külön készített szoftveren keresztül gyűjtjük be illetve a az auditált akkreditált kollégáink tehát különböző szervezetek saját kollégák de mások is akiket erre meghatalmazunk mennek ki a helyszínre ők gyűjtik be ezeket az adatokat fotókat készítenek méreteket vesznek föl ennek az eredményét kiértékeljük a a kiértékelésnek a módszertana az az hogy minden érintetti csoport számára és minden ingatlantípusun bell meghatároztunk olyan hard kritéri olyan minimum elvárásokat amit hogyha az az épület tud akkor a mi megítélésünk szerint egy átlagos érintettnek az az épület használható tehát hogy ez nem törvényi megfelelőséget vizsgál egy nemzetközi védjegyről van szó nem tudunk minden regionális meg országos tehát különböző sztenderdekhez ilyen módon igazodni ez egy nagy világátlag gyakorlatilag és mennél több érintetti csoport számára tudja az az épület annál magasabb minősítési kategóriát kap ez egy kicsit ilyen marketing típusú bronz ezüstarany minősítést jelent de ennek van egy egy kicsit bonyolultabb kiértékelési módszert ezt scornak hívjuk tehát egy egy egy számszaki kiértékelés is ez a teljes végeredmény egy auditálás jelentésben jut el magához a megbízóhoz aki számára ez gyakorlatilag egy tükröt tart hogy milyen állapotban van az én épületem jelenleg akadálymentesség szempontjából de mivel az auditáás jelentésünknek van egy olyan fejezete is hogy hogyan tudod ezt az állapotot javítani így gyakorlatilag arra indirekt módon vagy valamilyen tehát segítséget adunk abban is az ingatlantulajdonoságnak hogy ezt a szintet folyamatosan fejlessze és ugye gyakorlatilag ez a visszamérhetőségnek a pontjai alkalmasak arra hogy akár a ezt a fejlődést időről időre vissza lehessen mérni és picit maradjunk még az ingatlanoknál és az ingatlan tulajdonosoknál ugye amellett hogy maga a társadalmi fenntarthatóság ahogy te is mondtad a társadalmi csoportoknak a segítése nyilván egyre fontosabbá válik és egyre nagyobb hangsúlyt kap mi lehet még olyan ösztönző vagy akár kötelező jellegű előírás amivel ösztönözni tudjátok az ingatlan tulajdonosokat arra hogy ne csak egyfajta és most itt az ördögügyvédye leszek picit ne csak egyfajta plecsniként tekintsenek erre a a dokumentumra vagy erre a az elismerésre hanem valóban értéket lássanak mögötte nagyon érdekes a a ugye 2019-ben alapítottuk a céget tehát azóta vagyunk jelen ezzel a szolgáltatással a tapasztalatunk az hogy akik elköteleződnek a küldetésünk mellett megértik ennek az egésznek a célját tehát azért alapvetően mondjuk azt hogy jó fejségből tehát hogy értik ennek a a morális kötelezettség oldalát és és és tényleg önzetlenül jó szívűen jóhiszeműen támogatják ezt a ezt a ezt a programot valójában nagyon sok ingatlan tulajdonos számára maga az ingatlan minősítés az egy érték tehát különösen a azokban az ingatlanszegmensekben ahol hasonló fenntarthatósági védjegyek már léteznek ott azok hajszá pontosan értik és tudják hogy mi ennek az ingatlanértéknövelő hatása de valójában ezt a fajta igazából azt értik meg hogy nagyon sokféle úton el lehet oda jutni hogy megvizsgáljam azt hogy az én ingatlanom ingatlanállományom a városom az mennyire támogatja ezt az érintetti csoportot de milyen jó az hogy van egy sztenderd ami egy sokkal hatékonyabb gyorsított eljárás költséghatékonyabban is igénybe tudom venni ezt a szolgáltat és maga a a kimeneti oldala tehát ahogy ezt mi kikonvertáljuk és használhatóvá tesszük a az érintettek számára ez egy egységes rendszerben van itt ugye egy globális szolgáltatásról beszélünk elsősorban a nemzetközi turizmus például az ami ezt az egész információ éhséget nagyon hajtja egy kerekes székes üzlet simán repkedhet ugyanúgy new york és beijsing között az év mindennpján és bizony meg kell küzdenie azzal hogy ahol amelyik országban van valamif faajta információs rendszer megérteni mik a piktogramok hogy jelöli mi a szívol szóval hogy a a sztendarddizálásnak az egységesítésnek van egy óriási nagy előnye szászor könnyebb az élet igen és ezzel térjünk is rá egy picit a a másik csoportra magára a felhasználókra merthogy azt akkor teljesen egyértelművé tetted hogy nyilván egyfajta előny önmagában az egységes platform de ugye itt ahogy te is felsoroltad a nyolc érintett területet hanem azért felmerült kérdésként hogy minden érintetti csoport egyformán tudja-e mondjuk használni azt a platformot amin ti ezeket az információkat közzéteszitek vagy van-e valamilyen differenciált segítségnyújtás még ezen belül nyilvánvalóan nagyjából mót tartunk hogy körülbelül 1000 kérdést tudunk föltenni egy épület kapcsán nyilván van nagyon sok ami épületpecifikus egy egy strandmence úszodás terület és egy szállodának a szállodai szobája vagy a szóval egészen külön területek vannak ami nincs mindegyik ing lannál nagyjából 1000 kérdésünk van és ennek a kimeneti oldala egy műszaki aspektus az a nyolc csoportból lehet hogy csak egynek lehet hogy háromnak lehet hogy ötnek érdekes nyilván ezt a borzasztó nagy adathalmazt először is szűrhetővé kell tennünk tehát gyakorlatilag amikor egy érintett letölti a mi alkalmazásunkat akkor rögtön bejelölheti azt hogy engem a siketek számára releváns információk ért érdekelnek ez azt jelenti hogy önmagában már egy szűrt információt kap csomó minden í irreleváns számára ne terheljük őt ezzel ez egyfajta segítség és ugye ez maga a tartalom és a a formátumra egyébként van valamilyen mérhető visszajelzésetek hogy maga ez az applikáció a weboldal ez egy egy mindenki számára jól működő formátum nyilván folyamatosan keressük és várjuk ezeket a visszajelzéseket már magánál a termékfejlesztésnél sok érintettel konzultáltunk tehát maga a termékfejlesztés egyrészt olyan szakemberek csinálták a ux tehát a a felhasználói felüet et hogy ezekre a dolgokra gondoltak maga az applikációnk vakok számára is akadálymentesített ez egy teljesen nyilvánvaló dolog volt hogy erre szükség van én azt gondolom hogy ez egy fejlődő valami egész jó szinten járunk a weboldalunk éppen a napokban nyeri el a v.2 tehát egy egy egy egy megújuló borzalmas a nagy mennyiségű közölnivalónk van ugye itt itt itt egy témakörön belül nem csak az érintettek hanem az ingatlan tulajdonosok de a partnereink és szóval nagyon sok felé kell kommunikálni ezt mindig nagyon nehéz egy adott felületen megtenni maga az applikáció az csak az érintettek felé kommunikál én azt gondolom hogy ezzel böcsületes szinten tartunk részben a digitális akadálymentesítését részben a a használhatóság azt nagyon hamar megértettük hogy minél több fotó van az nagyon sokat segít nyilván a nekünk azt ellenőrizni kell de hát az auditorainkat így képezzük hogy a fotók és a a szöveges válaszok azok passzolniuk kell egymáshoz tehát hogyy nem lehet ellentétes információ én azt gondolom hogy hogy a felhasználók részéről nagyon pozitív a visszajelzés nyilván amit a a a ami nagyon hiányzik az az hogy a néhány ezer ingatlanról szóló adat és a néhány millió ingatlanról szóló adat az egy óriási különbség tehát addig amíg amíg nem érünk el egy egy egy bizonyos számosságot ebben az adatbázisban míg nem is erőltetjük annyira vagy nem reklámozzuk ózzuk annyira magát ezt a felhasznál dolgot terjed használják de ez igazából akkor lenne óriási érték hogyha végtelen számú ingatlan lenne benne reméljük hogy hamarosan az exponenciális görbének még dinamikusabban emelkedő szakaszába kerül az adatfeltöltésün és hogy hogyha már a növekedésnél tartunk akkor ugye ti is beléptetek az élhető települések országos szövetségébe úgyhogy azt hiszem adja magát a következő kérdés hogy a településeknek a városoknak a kisebb falvaknak akár milyen szerepel lehá a ti szolgáltatásotokkal összefüggésben abban hogy valóban az érintetti csoportoknak segítséget nyújtsanak én azt gondolom hogy hogy függetlenül attól hogy hogy privát vagy vagy közszféráról beszélünk ingatlantulajdonosok megértik azt hogy hogy mi az igény és hogy mi az ő szerepük mint ingatlans egyrészt abban hogy hiszen valami fajta céllal működtetnek bizonyos ingatlanokat az a cél nem tud érvényesülni hogyha bizonyos felhasználói csoportokat ebből kizárnak nem rossz szándékkal csak a körülmények között mi segítünk abban hogy hogy az integritásukban segítünk tehát én azt gondolom hogy nem probléma hogyha valami nem 100%-osan tökéletes de a az őszintesség a transzparencia az mindig erősíti a bizalmat a a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között ilyen esetben akár a a település az önkormányzat és a lakói látogatói vendégei között is tehát azáltal hogy hiteles és őszinte információt adn nak át ezzel szerintem egy nagyon komoly proaktivitást mutatnak nyilván megkapják azt a segítséget hogy ezt hogyan tudják fejleszteni ilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Access4you
  • Élhető Települések Országos Szövetsége

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjének ebben a részében Méri Tamás, az Access4you üzletfejlesztési igazgatója beszél a hazai vállalkozások és az Access4you szerepéről a települések fenntarthatóságának és akadálymentességének elősegítésében. Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Méri Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, akadálymentesség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Access4you”?

Megjelenés: 2025. 02. 06.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-access4you-5e169e33

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből