Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco

· PT31M48S

Összefoglaló

A podcast sorozat új epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a hazai, innovatív vállalkozásokat, melyek a fenntarthatóságot és zöld technológiákat fejlesztik. A vendég, Hegedűs Kristóf, a Beeco magyar startup alapítója ismerteti, hogyan segítik…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 11. 06.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Hegedűs Kristóf
Témák
települési fenntarthatóság, zöld technológiák, startup, innováció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések Országos szövetsége. >> Az élhető települések országos szövetségének célja, hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára, a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok megosztására.

Önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjain között köszöntünk olyan hazai innovatív vállalkozásokat kezdeményezéseket akiknek köszönhetően a települések még közelebb kerülhetnek a fenntarthatósági átmenethez.

Mai beszélgetőpartnerem Hegedűs Kristóf a Békó társalapítója.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Szia!

Köszönöm a meghívást! >> Mesélj egy picit magatokról.

Honnan indult a kezdeményezés?

És hogyan telnek a mindennapjaitok?

Alapvetően mi pár eléggé ökoszorongó, fiatal egyetemistából verbuválódott csapat vagyunk.

Főképp a Műszaki Egyetemen indultunk el, és azt láttuk, hogy a technológiai innovációkkal nem feltétlen lehet megoldani ezt a klímaváltozást, vagy éppenséggel már megvan nagyon régóta az a sok-sok innováció, amit csak alkalmazni kellene, viszont az emberek nem nagyon veszik észre. ezeket az innovációkat, és úgy éreztük, hogy nem feltétlen egy sormérnökként fogjuk tudni legjobban segíteni ezt a víziót, hogy egy zöldebb bolygón élhessünk, hanem kicsit hátrébb lépve, holisztikusabb szemlélettel próbáltuk megvizsgálni ezt a fenntarthatósági problémát, és azt láttuk, hogy hogy nagyon sok kis helyi gazdaság van, nagyon sok javító, kölcsönző lehetőség és társai, amivel igazából nagyon egyszerűen tudjuk a mai felgyorsult életzínvonalunkat.

Ö és ami fontos, ö lemondás nélkül környezetbarátabbá tenni, hiszen attól félnek a legjobban az emberek, hogyha nekem nagyon-nagyon le kellene csökkenteni a lábnyomomat, ugye a klímaegyezmény szerint kvázi két és feledére kellene lecsökkentenünk, ami nagyon rémisztőnek tűnik, akkor akkor vissza kell menni a barlangba ungabungázni, vagy le kell szigetelni a teljes házat, csak napelem, csak talajszondás h ősz szivattyú és társai, de szerintünk a kettő között van nagyon-nagyon sok lehetőség, és nagyon sok oldalúan lehet fenntarthatóvá válni, és éppen emiatt egy nagyon sokszínű, mondhatni csillagromboló méretű platformot igyekszünk építeni, ami az emberek étkezésén át, a közlekedés, az otthonunk fenntarthatósága energetikán keresztül nagyon sok stakeholdernek, érintettek is szeretnénk segíteni, hiszen úgy érezzük, hogy önkormányzati szinten nagyvállalati szinten, itt gondolok például az ESG dolgokra.

Ö innovációtéren is nagyon-nagyon sok mezőgazdasági innováció is van Magyarországon, illetve magánemberek, civilek, zöld civilek tekintetében is nagyon sok megoldás van, csak ezek kis mélysejtenként szét vannak szórva a térképen, és őket igyekszünk összegyűjteni, és egy mozgadal vagy mozgalmas kaptárba összeintegrálni, hogy ha valaki szeretne találni valami választ a kérdésére, valami fenntarthatósági témában, akkor könnyen megtalálja vagy azt a céget, vagy azt a kisvállalkozást a térképen, vagy azt a zöld civil szervezetet, akinek ez a megoldása, vagy akár azt a döntéshozót önkormányzati szereplőt, aki ebben tudna segíteni, hiszen itt ilyen téren is szerencsére sok program van. >> És picit nézzük ezt meg a gyakorlat oldaláról.

Hogyan fejlődött maga a platform?

Milyen jellegű szolgáltatásokat kínáltok? >> Ühüm.

Ö legelején nagyon-nagyon mérnökfejjel gondolkodtunk, és akkor a a rezsit próbáltunk megnézni, hiszen azt a legkönnyebb úgy kommunikálni, hogyha csökkented a az otthonod energetikájának a a lábnyomát, akkor ugye a kibocsátásod csökkenésével a költségeid is csökkennek.

És ugye van ez az EKR rendszer, hogyha te megspórolsz a jövőben CO2 kibocsátást, akkor még pénzt is kaphatsz, ezért van erre is egy külön piac.

És akkor ezen kezdtünk el először dolgozgatni.

Ilyen inkubátorokba mentünk, de aztán elkezdtünk mélyebbre, mélyebbre ásni, és rájöttünk, hogy hoppáré, a az étkezés tekintetében borzasztó statisztikákat produkál az emberiség, mind a tengeri élővilág, mind a Magyarország is például az aszályos állapotában 2022 év végén jött meg az ötlet, és már akkor láttuk, hogy azért itt is van még teendő, nem csak az otthonunk energetikájában.

És akkor ki is tágítottuk a fókuszunkat minden témakörre, és akkor kezdtünk el nagyon ötletelni és kutatni, hogy milyen felület lenne az, ami a legegyszerűbben fogyasztható a legszélesebb nézőközönségnek hiszen az szerintem egy tévhit, hogy nekünk csak a fiatalokat kellene oktatnunk a zöld dolgokra, mert ők már ebben élnek, ők már magukba szippantják könnyen.

És hogyha mi jó példát mutatunk felnőttek, akiknek igazából most van döntési potenciál tekintetében a legnagyobb hatásuk, akár cégvezető, akár munkatárs, akár döntéshozó, éppen emiatt a célcsoportunkat is így tágra kellett húzni, hogy ne a fiataloknak csináljunk valami edukatív mókás platformot, hanem egy olyan felületet, amit az idősebbek is tudnak használni, mert például náluk rettentő sok tudás van. varrás tekintetében fermentálás tartósítás gyanánt.

Úgyhogy így esett a választásunk egy zöld térképre, ahol mindenki könnyen megtalálja azokat a szelektív hulladékgyűjtőtől kezdve a kölcsönzőket, zöld civil kezdeményezéseket.

Hamarosan jön az eseménynaptárunk is.

Tehát például, hogyha van olyan fermentáló workshop vagy magbőrze, palántacserebere, vagy ruhacserebbre, akkor ezt könnyen megtalálják az emberek.

Én is ezt is szerettem volna kérni, hogy említs kérlek néhány olyan konkrét projektet, amiben akár csak az elmúlt hónapokban részesei voltatok. >> Ühüm.

A legelső projektjeink az az leginkább így a hulladékszelektálásról szólt, meg így a kisgazdaságoknak a feltérképezése, a kis zöld KKV-knak a feltérképezése, hogy miket is tudunk fölrakni a térképre.

És ekkor jöttünk rá, hogy hoppá, ilyen 50 kategóriánál többet is föl lehet rakni a térképre, és már 300 pontot össze is gyűjtöttünk, ami segít megtölteni a kulacsodat, hogyha van szelektív hulladékod, akkor el tud vinni, hiszen ezek is folyamatosan fluktuálnak a textílgyűjtő konténereken át a az üveggyűjtő konténerek is most már egyszerűbb egy egy FMCG helyre elvinned a madaras Tescóba vagy egyéb helyekre a szelektív hulladékodat, és utána most tavasszal megkeresett minket a főkert, a Budapest főváros és a 10 millió fő alapítvány, hogy lenne még egy ötletük, amiben a segítségünket szeretnék kérni, hogy működjünk együtt abban, hogy a budapesti fiatal fákat segítsünk megöntözni, hiszen borzasztó nagy aszály van, meglepetés és nagyon nagy hőség is lesz nyáron.

Úgyhogy ez a kettő dolog együtt.

És ugye a fiatal fáknak nagyon-nagyon alacsony a gyökérzete éppen ezért a legalsó vízrétegeket nem éri el, ezért öntözni kell őket.

Így, így kapva kaptunk az alkalmon, és létrehoztunk még egy réteget a térképünkön, föltöltöttük a fákat és edukatív jelleggel, meg figyelemfelhívó jelleggel influencer együttműködésekkel, edukatív videókkal, kis mini versenyekkel az embereket meg tudtuk mozgatni.

És mostanra már elmondható, hogy több mint 7000 fát sikerült is megöntözni legalább egyszer.

Így az első projektévünkben, és több mint 14000 ember töltötte le az appot a faöntözés tekintetében, és több mint 300000 l vizet öntöttek ki a leglelkesebb. >> Hát ezek impresszív számok.

Bár nyilván a számokon lehet ide-oda a csavargatni, meg hogy jobban hangozzon, de a lényeg az tényleg, hogy egy nagyon-nagyon friss, aktuális probléma van előttünk, ami nem fog eltűnni egy-két év alatt sajnos. >> De az biztos, de azt gondolom, hogy pont az ilyen megoldások segíthetnek >> így van. >> Innovatív módon kezelni ezeket.

Itt is ugye említetted már, hogy az önkormányzatoknak mekkora szerepe lehet a tudatosság formálásában.

A másik pedig maga a lakosság, akinek azt gondolom, hogy az edukációs folyamata elengedhetetlen akkor, amikor arról beszélünk, hogy ez a mindennapi gondolkodásba tényleg, ahogy te mondtad, generációkon átévelve beépüljön.

Szemléletformálás tudatosítás generációk edukációja.

Milyen tapasztalataitok voltak az elmúlt években?

Az idősebb generációnál nagyon-nagyon sok borzasztó értékes tudás van, amit amit érdemes átadni már csak a lelassultabb életmód tekintetében.

A például pont itt az önkéntes vízadás kampány kapcsán is nagyon sok idősebb honfitársunk volt, aki saját maga szervezett a barátnőivel, barátaival kis locsoló közösségeket, és tőlük nem kellett elvárni, hogy 2-20 les vödröt vigyenek, de éppen ezért a csapat erejében rejlett a megoldás a kisközösségben. összebeszéltek és 5 literes kis flakonokkal szépen lebattyogtak vasárnaponként és megöntözték a parknak a fáit és büszkén küldték be a képeket a park az olyan mint egy szavanna a fű sajnos teljesen ki volt száradva viszont a fák zöldültek és a fák tövében a a fű az egy zöld gyűrűként szépen zöldelt és ezek nagyon jó visszajelzések az emberek egyből látják hogy igazából kicsit spirinek hangzik de hogy az embernek tényleg van teremtőereje.

Tehát hogyha a két kezemet nem arra használom, hogy csak gépeljek, vagy hasonlók, akkor akkor tudunk életet úgymond teremteni, vagy óvni a környezetünket, gondviselői lenni a a házunk előtt levő magaságyásnak például és társai.

Úgyhogy ezek nagyon-nagyon szuper kis lélekmelengető energiabombák voltak számunkra mindenképp. illetve, hogy a vidéki önkormányzatok is jelezték, hogy tök jó ez a kampány, és hogy szeretnének becsatlakozni mert ahogy a megkeresés után egyből fölvettem a kapcsolatot vidéki önkormányzatokkal is, hogy ott hogy érzékelik ezt a problémát, és én azt hittem naivan, hogy ott azért az emberek magukénak érzik a a kádárkocka előtti fát, és nem sok sok esetben még a polgármesteréknek kell vesződni, hogy telepítsünk fát, hiszen az árnyékolni fogja a házat, kevesebb klíma és társai, és akkor az emberek megélése pedig az sajnos, hogy szemetel a fa.

Tehát ez egy nagyon élő és valós probléma, hogy elvárosiasodott a a vidéki embereknek a gondolkodása is ilyen tekintetben, hogy hogy például csak tuják vannak, meg ilyen díszkertek és társai, de biodiverzitás tekintetében meg árnyékolás kapcsán ezek a praktikus zöld felületek, ezek már kicsit eltűntek.

Úgyhogy jövőre mindenképp igyekszünk ezt egy országos méretű kampánnyá megalapítani.

Mindent megteszünk ennek érdekében, mert kereslet van rá, és a probléma az sajnos nem valószínű, hogy meg fog szűnni. >> Én bízom benne, hogy ebben az élhető települések Országos szövetsége is majd a segítségetekre lehet.

És akkor ha már települések és önkormányzatok önmagában ugye rengeteg olyan példát említettél itt a beszélgetésünk első percei óta, ami kifejezetten az önkormányzatok számára nyújthat megoldást és egyébként rajta tud lenni ezen az ominózus térképen.

Mert ugye nyilván itt most kifejezetten erre a kampányra és kifejezetten a a fákra és a locsolásra fókuszáltunk itt az előző gondolatainkban, de egyébként mindaz a tevékenység, amit ti végeztek, ez hogyan lehet segítségére a hazai önkormányzatoknak? >> Itt is nagyon jó, hogy vannak innovatív önkormányzatok, akikkel már eddig nagyon sokat beszélgettem, és föl tudtuk mérni, hogy milyen igényeik vannak.

Tehát mi például egy jó kommunikációs csatorna tudnánk lenni a lakosság felé, hogy ha nekünk abban tud segíteni az önkormányzat, hogy hogyha van olyan listája a zöld vállalkozásokról, akik akiket érdemes kiemelni, azokban mi tudunk segíteni.

Hogyha vannak olyan zöld közösségek, őket szintén a térképünkön vagy az eseménynaptárunkban meg tudunk jeleníteni.

És hogyha van olyan érdeklődő helyi lakos, akkor nekik tudunk üzenetet küldeni, vagy meghívást küldeni az adott eseményekre, illetve nagyon sok jó zöld pályázat is van.

Például a közösségi költségvetés az szerintem már nem csak a budapesti önkormányzatoknál indult el, hanem talán, hogyha jól emlékszem, vidéken is van rá már precedens. hogy ezekről az emberek én is nyolcadik kerületi lakosként nem mindig veszek tudomást, nem tudok róla feltétlen a plakátokból, és mi ebben is tudunk nekik külön segíteni, hogyha van esővízgyűjtőosztás, vagy gyümölcsfaosztás, vagy vadvirágmakkeverék osztás, vagy vásárlására lehetőség, akkor ezeket el tudjuk juttatni a helyi lakosoknak.

Vagy hogyha van egy zöld kampány, például a bringáz a munkába, ami most szeptemberben aktuális, akkor abban is tudunk segíteni, hogy a helyi lakosokat vagy a helyi nagyvállalatokat meg tudjuk szólítani ezáltal.

És mindezt úgy, hogy nekik nem kell egy külön alkalmazást lefejleszteni, nem kell külön a kommunikációval bajlódni, hanem ezeket mi egyetlen egy felületként, alkalmazásként ezt vállaljuk.

És amit még nem említettem, a zöld kisvállalkozásokhoz kuponokat is tudnak az emberek kapni, ezáltal több vevőt tudnak becsalogatni.

Ugyanígy például most dolgozunk egy lábnyomkalkulátoron, amivel láthatják a helyi lakosok is, vagyis hát minden felhasználónk, hogy mi az, amiben példaértékűek, tehát a lábnyomók az ázlagnál alacsonyabb.

Ott az a feladatuk, hogy igazából adják tovább ezt a jó tudást az ismerőseiknek. ők is legyenek mini zöld influencerek, greenfluencerek, és amiben viszont nem annyira jók, ott testre szabott edukatív tartalmakat fogunk tudni nyújtani.

Ez a második funkció, amin még dolgozunk idén, és akkor fogjuk teljesnek érezni a az egész alkalmazást, ami ami a helyi lakosoknak is tud segíteni, vagy bárkinek igazából Magyarországon.

És egyébként, hogyha már az applikációról, illetve önmagában a különböző felhasználási módokról, kuponokról beszélgetünk, most lehet, hogy picit az ördög ügyvédje leszek, de alapvetően pont te mondtad a a mai felgyorsult világot, és azt, hogy alapvetően mennyire elaprózódik az emberek figyelme.

Milyen kihívásokkal küzdöttetek abban a tekintetben, hogy használni kezdjék az emberek az applikációt, hiszen applikációk milliói elérhetőek. nyilván rengeteg funkcióval.

És miért pont azokat a lehetőségeket, amik benne vannak?

Magyarországon ebben az időszakban a zöld dolgoknak kicsikét így leáldozóban van, így így országos világszerte.

Egy kicsikét így így nem tudom, megunták az emberek, vagy túltelítöttek.

Talán >> mondjuk azt, hogy újragondolás szükséges. >> Igen,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Beeco

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco”?

A podcast sorozat új epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a hazai, innovatív vállalkozásokat, melyek a fenntarthatóságot és zöld technológiákat fejlesztik. A vendég, Hegedűs Kristóf, a Beeco magyar startup alapítója ismerteti, hogyan segítik… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hegedűs Kristóf.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, zöld technológiák, startup, innováció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco”?

Megjelenés: 2025. 11. 06.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-beeco-34b21e11

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból